Kárpátalja, 2006. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

2006-10-27 / 43. szám

HÉTVÉGI KALENDÁRIUM Jeles személyek Dienes István régész, a hon­foglalás kori magyarság történe­tének kutatója 1929-ben, Buda­pesten született és 1995. októ­ber 29-én halt meg. 1954-57- ben a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum régésze, 1956 októberében a szegedi forradalmi bizottság tagja volt. Késő­bb a Nemzeti Múzeumban dolgozott, aztán a nyíregyházi Jósa András Múze­um igazgatója lett. 1974-94-ben a Magyar Nemzeti Múzeum fő­munkatársaként folytatta munká­ját. Fő kutatási területe a honfog­lalás korabeli magyarság életé­nek, kulturális értékeinek tanul­mányozása volt. A műkincsek ha­zai, illetve külföldi bemutatásával alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Nyugat-Európában árnyal­tabb képet alkothassanak a hon­­foglaló magyarság kultúrájáról. Ő mutatta ki, hogy a sírok és a teme­tők nem a honfoglalás útvonalát jelölték, hanem a X. századi ma­gyar megtelepedés bizonyítékai. E témakörben született fő műve: A honfoglaló magyarok című könyve is. N­aptár Október 30 Hétfő Alfonz Neh 9,1-15 „...a nap negyed­részén át olvasták Istenüknek, az Úrnak a törvénykönyvét, a ne­gyedrészén át pedig vallást tettek, és leborultak Istenük, az Úr előtt.” 31 Kedd Reformáció napja, Farkas Neh 9,16-37 „De szorult helyzetükben hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket...” November 1 Szerda Marianna Neh 10:„..hogy égjen a tűz Is­tenünknek, az Úrnak oltárán, aho­gyan elő van írva a törvényben.” 2 Csütörtök Achilles Neh 11 „...sorsot vetettek azért, hogy minden tíz ember kö­zül egy Jeruzsálembe költözzék.” 3 Péntek Győző Neh 12„...örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok.” 4 Szombat Károly Neh 13,1-18 „Ezért meg­szidtam a júdai nemeseket... hogy megszentségtelenítették a nyugalom napját.” 5 Vasárnap Imre Neh 13,19-31 „Így tisztítot­tam meg őket minden idegen dologtól.” Aforizmák a sikerről A sikerhez semmire sincs szükséged ezen a világon, csak tudatlanságra és magabiztos­ságra. Mark Twain A siker három legfonto­sabb előfeltétele: Cselekvés! Még több cselekvés! Szüntelen cselekvés! Demoszthenész Egy tevékeny elme, egy szorgos kéz és egy bezárt száj csodákra képes. David Seabury Erdély a viharos időkben (1599-1604) Bocskai István udvari történetírója, Szamosközy István nevezi így a XVI. és XVII. század fordulója körüli éveket, amikor Erdély is a 15 éves háború szín­terévé vált, amikor zsoldoskapitányok és török főtisz­tek nyomására állították és váltották le a fejedelme­ket, akik maguk is csak pusztulást és megaláztatást hoztak az országrész lakóinak. Báthory Zsigmond 1599 tavaszán már har­madszor mondott le a fejedelemségről. De, hogy a hatalom a családban maradjon, hazahívta Len­gyelországból unokatestvérét, Báthory Andrást, s rábeszélte a fejedelmi hatalom átvételére. A hata­lom átadása nem ígérkezett könnyűnek, mert a székelyek nagyobb része - Székely Mózes udvarhelyszéki kapitány seregét kivéve - a Bátho­­ryakból kiábrándulva Báthory András ellen volt. A szászok sem reméltek sokat a papfejedelemtől. Báthory András a törökkel jó viszonyt akart, bár adó helyett a Portára hat esztendeig csak ajándé­kot szándékozott küldeni. Rudolf császár-király Báthory Andrást trónbitorlónak tekintette, s Vitéz Mihály román vajdát támogatta. 1599. október 28- án a szászföldi Sellenberk falu előtt Báthory And­rás katasztrofális vereséget szenvedett az ellenfe­leitől. Menekülés közben maga is elesett. Mihály vajda bevonult Gyulafehérvárra, meghódoltatta az erdélyi országgyűlést, amely fejedelemnek címez­te. A Habsburg államvezetéssel pedig tudatta, hogy nem adja át nekik Erdélyt. Az erdélyi nemesség, amely elsősorban a székely kiváltságok helyreál­lítása miatt haragudott Vitéz Mihályra, behívta az egyébként is Erdély megszerzésére készülődő Habsburg-sereget, amelyet az albán származású, kegyetlenkedéseiről hírhedt Giorgio Basta veze­tett. 1600. szeptember 18-án Miriszlónál az erdé­lyiekkel egyesült császári seregek diadalt arattak Mihály vajda hadai felett. Ezután a Jan Zmoyski lengyel kancellár és a Székely Mózes mögött álló erők, valamint a Csáky István vezette „törökös” nemesség valóságos puccsot hajtott végre. Bastát rövid időre foglyul ejtették, visszahívták Báthory Zsigmondot, és a fe­jedelmi székbe ültették. Basta - miután fogságából elengedték - s Mi­hály vajda, aki vereségét követően a császári ud­varba futott, 1601 nyarán új sereget gyűjtöttek. Az Erdélybe vonult had 1601. augusztus 3-án Goroszlónál megverte Báthory Zsigmondot. Báthory Zsigmond 1602. évi újabb (immár­­ utolsó és sikertelen) próbálkozása után Székely­­ Mózes vette át a kezdeményezést. Török-tatár ha­­j­dakkal érkezett Erdélybe, s 1603. május 8-án szül­­j­táni atmanéval a kezében fejedelemnek címezte magát. A kortárs Szamosközy István történetíró így írja le a külsejét: „Mózes tetszetős megjelené­sű, közepesnél magasabb termetű férfi volt; körül-­ belül ötvenéves­ korában, amikor meghalt, haja itt­; ott már észbe vegyült. Arcszíne sápadt, nemcsak nyaka és feje, hanem egész testalkata is sovány volt; halántéka kétoldalt szinte belapult; szakállát - mint a magyarok általában - kissé megnöveszt­ve viselte.” Tiszavirág-életű uralom volt azonban az övé is. 1603 júliusában Basta híve, Radul ha­vasalföldi vajda tönkreverte a seregét, és Székely Mózes maga is a harcmezőn maradt. (A Királyok könyve nyomán) 1599 - Báthory Andris fejedelemmé választása.­­ Mária Krisztienna elhagyja Erdélyt. Báthory Zsigmond Lengyelországba távozik. Mihály havasalföldi vajda megindul Erdély el­len, Sellenberknél legyőzi Báthory András se­regét. Mihály vajda bevonul Gyulafehérvárra. Báthory András halála Az erdélyi országgyűlés hódol Mihály vajda előtt, akit fejedelemnek címez. 1600 - Báthory Zsigmond semmisnek nyilvánítja lemondását, megbízza Székely Mózest, hogy induljon Vitéz Mihály ellen. Vitéz Mihály nem adja át Erdélyt Rudolfnak. Vitéz Mihály hadjárata Moldvába. Giorgio Basta kassai főkapitány bevonul Er­délybe. Az egyesült királyi és erdélyi seregek Miriszlónál legyőzik Mihály vajdát. Basta bevonul Gyulafehérvárra, Mihály vajda távozik Erdélyből. 1601 - Báthory Zsigmond visszatér, az országgyű­lés visszaveszi fejedelemnek. Basta és Mihály vajda Goroszlónál legyőzik Báthory Zsigmond seregét. Báthory Moldvá­ba menekül. Basta megöleti Mihály vajdát. Székely Mózes a törökhöz menekül. Báthory Zsigmond visszatér Erdélybe. 1602 - Báthory Zsigmond hívei Tőrisnél vereséget szenvednek Basta hadaitól. Báthory Zsigmond fegyverszünetet köt Bastával, és elfogadja I. Rudolf ajánlatát: vég­leg elhagyja Erdélyt. Basta generális hatalmas hadisarcot vet ki az erdélyi városokra. 1603- A gyulafehérvári országgyűlésen Rudolf biz­tosai bejelentik, hogy átvették Erdély kormány­zását. Dél-Erdélyben fejedelemmé választják Szé­kely Mózest. Radul havasalföldi vajda szétveri Székely Mó­zes seregét, székely Mózes meghal a harcme­zőn. A dévai országgyűlés elfogadja Basta diktátu­mát, a császári biztosok átveszik Erdély kor­mányzását. Hűtlenség címén sok nemest és pol­gárt kivégeztetnek. 1604 -1. Rudolf kormányzótanácsot állít fel Erdély­ben, amelynek Basta generális átadja az ügye­ket, és elhagyja Erdélyt. Kivonják Erdélyből a­­ császári zsoldosokat.­­ Vitéz Mihály K­lasszikus-ajánló Fazekas Mihály: Ludas Matyi Fazekas Mihály neve álta­lában főművét, a Ludas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Kétségtelen, hogy ezzel a neve­zetes elbeszélő költeménnyel írta be nevét irodalomtörténe­tünkbe, és ez az a műve, ame­lyet az iskolába járt emberek ismerni szoktak. A Ludas Matyivé pedig úgy vagyunk, hogy ha Fazekas nem írja meg, többi műveivel akkor is össze­kötő, fontos láncszem a debre­ceni felvilágosodás és a re­formkor romantikája között, de közben a Ludas Matyi jelenté­kenyebb, mint életművének többi része együtt, és egymagá­ban is alkalmas, hogy költője nevét fenntartsa irodalmi halha­tatlanjaink között. A mű cselekménye közis­mert. A parasztfiú - ígérete sze­rint - „háromszor veri vissza” Döbrögin, a zsarnoki földesúron a rajta esett sérelmet, vásárra vitt ludainak az elkobzását és igaz­ságtalan megveretését. A törté­netet Fazekas négy „levonás” szerkezeti elemeibe rendezi el. (A „felvonás” szó ellentéteként, Matyi egyszeri és Döbrögi há­romszoros „levonására” is cé­lozva.) A költemény - akárcsak a népmese - Döbrögi megjavulá­­sával ér véget. Fazekas műve mégis - forradalmi megoldás nélkül is - korának legmeré­szebb alkotása. Először szere­pel itt olyan cselekvő jobbágy­hős, aki a földesúri igazságta­lanságért maga szerez magá­nak elégtételt. Ebbe persze már belejátszik a felvilágoso­dás korának demokratikus szelleme is. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történet­nek, hogy a népi anekdotasze­­rűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexamete­rében szólal meg. De ezekben a hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordu­latok. (Kárpátalja - mek.oszk.hu - cgi.t-online.hu/ilegeza) V­ersajánló Tollas Tibor költeményének egyik legszebb gondolata az, hogy csak „ők élik túl, a holtak, a győztes forradalmakat”. Mert azzal, hogy a szerző túlélőknek nevezi a holtakat, nem csupán meghökkent, hanem érdekes igazsága révén mélyen el is gon­dolkodtat. S az sem véletlen, hogy versének címéül is ezt vá­lasztja. Ma, 2006-ban a költemény alcíme szintén igen fontos, hi­szen az utolsó versszakban arról ír a költő, hogy „múltun­kat elrabolták, a sivár jelen hallgat.” 1986-ban ez az igaz­ság valóban megállta a helyét, de húsz év elteltével, a for­radalom és szabadságharc 50. évfordulóját ünnepelvén más gondolatokat ébreszt. Annyi bizonyos, hogy e dicsőséges szabadságharc ha­­lottai - költői értelemben - valóban túlélők, ahogy vala­mennyi elesett hősünk az, mindenki, aki a hazáért, a nem­zet fennmaradásáért képes volt életét is feláldozni. Ami­kor saját halott hozzátartozóinkra emlékezünk, mindig rá­juk is gondolunk. Ahogy Tollas Tibor írja: „Legyen csen­des az álmuk”. Penckófer János Tollas Tibor Túlélők Az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulójára Legyen csendes az álmuk, mert nem haltak hiába.­­ Letarolt erdő fái­­ úgy fekszenek vigyázba’. Földtömte szájuk némán kiált időtlen esküt. Elvetett mag­a rögben a csontmeztelen testük. Feldúlt sírjukon mécses, október tűzvirága, a holtak jogán kérdez, választ már mit se várva. Múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat. Ők élik túl, a holtak, a győztes forradalmakat. Megbízott főszerkesztő: Riskó György Szerkesztők: Beregszászi Anikó, Riskó Márta Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Fábián Eleonóra, Fischer Zsolt, Gricza Csaba, Kacsur Gusztáv, Popovics Zsuzsanna, Szabó Zita, Turóczy Gábor Szerkesztőségi titkár: Olasz Éva Tördelőszerkesztő: Molnár Ferenc Szedés és tördelés: Tóth­ Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATJA Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Tel./fax: 2­32­ 77. E-mail: karphetlap@azm.uz.ua Lapunk internetes változatának címe: www.karpatok.uzhgorod.ua/hetilap Lapengedély száma: 30 Na: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 15230 Rendelési szám: 1435. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok necenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget KapnáTOJiiío (na yropcbKiíí mobí) 3acHOBiiHK i Btf/'iaBciu«: TOB “KapnaTOJiiío” ra3eTa 3aciiOBana 18. 12. 2000 p. PeccTpauiíiHe cbíjioiitbo 3T Xa 209 bíü 25. 12. 2000 p. Fa3eTa Bi/uípvKOBana y BAT “BuaaBHiim bo “3aKapnaTTii'’ 88011 m. yfKropofl, syji. Fai apima, 42/1, íaKapna rcj.Koí oősi. yicpaimi. Ho.wep 3aiviOBJieHHM: 1435 (0<i>c. jtpyK. Ymob. /ipy k. apK. 4.)TKpaiK: 15230

Next