Kárpátalja, 2006. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
2006-10-27 / 43. szám
HÉTVÉGI KALENDÁRIUM Jeles személyek Dienes István régész, a honfoglalás kori magyarság történetének kutatója 1929-ben, Budapesten született és 1995. október 29-én halt meg. 1954-57- ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, 1956 októberében a szegedi forradalmi bizottság tagja volt. Később a Nemzeti Múzeumban dolgozott, aztán a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója lett. 1974-94-ben a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársaként folytatta munkáját. Fő kutatási területe a honfoglalás korabeli magyarság életének, kulturális értékeinek tanulmányozása volt. A műkincsek hazai, illetve külföldi bemutatásával alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Nyugat-Európában árnyaltabb képet alkothassanak a honfoglaló magyarság kultúrájáról. Ő mutatta ki, hogy a sírok és a temetők nem a honfoglalás útvonalát jelölték, hanem a X. századi magyar megtelepedés bizonyítékai. E témakörben született fő műve: A honfoglaló magyarok című könyve is. Naptár Október 30 Hétfő Alfonz Neh 9,1-15 „...a nap negyedrészén át olvasták Istenüknek, az Úrnak a törvénykönyvét, a negyedrészén át pedig vallást tettek, és leborultak Istenük, az Úr előtt.” 31 Kedd Reformáció napja, Farkas Neh 9,16-37 „De szorult helyzetükben hozzád kiáltottak, és te meghallgattad őket...” November 1 Szerda Marianna Neh 10:„..hogy égjen a tűz Istenünknek, az Úrnak oltárán, ahogyan elő van írva a törvényben.” 2 Csütörtök Achilles Neh 11 „...sorsot vetettek azért, hogy minden tíz ember közül egy Jeruzsálembe költözzék.” 3 Péntek Győző Neh 12„...örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok.” 4 Szombat Károly Neh 13,1-18 „Ezért megszidtam a júdai nemeseket... hogy megszentségtelenítették a nyugalom napját.” 5 Vasárnap Imre Neh 13,19-31 „Így tisztítottam meg őket minden idegen dologtól.” Aforizmák a sikerről A sikerhez semmire sincs szükséged ezen a világon, csak tudatlanságra és magabiztosságra. Mark Twain A siker három legfontosabb előfeltétele: Cselekvés! Még több cselekvés! Szüntelen cselekvés! Demoszthenész Egy tevékeny elme, egy szorgos kéz és egy bezárt száj csodákra képes. David Seabury Erdély a viharos időkben (1599-1604) Bocskai István udvari történetírója, Szamosközy István nevezi így a XVI. és XVII. század fordulója körüli éveket, amikor Erdély is a 15 éves háború színterévé vált, amikor zsoldoskapitányok és török főtisztek nyomására állították és váltották le a fejedelmeket, akik maguk is csak pusztulást és megaláztatást hoztak az országrész lakóinak. Báthory Zsigmond 1599 tavaszán már harmadszor mondott le a fejedelemségről. De, hogy a hatalom a családban maradjon, hazahívta Lengyelországból unokatestvérét, Báthory Andrást, s rábeszélte a fejedelmi hatalom átvételére. A hatalom átadása nem ígérkezett könnyűnek, mert a székelyek nagyobb része - Székely Mózes udvarhelyszéki kapitány seregét kivéve - a Báthoryakból kiábrándulva Báthory András ellen volt. A szászok sem reméltek sokat a papfejedelemtől. Báthory András a törökkel jó viszonyt akart, bár adó helyett a Portára hat esztendeig csak ajándékot szándékozott küldeni. Rudolf császár-király Báthory Andrást trónbitorlónak tekintette, s Vitéz Mihály román vajdát támogatta. 1599. október 28- án a szászföldi Sellenberk falu előtt Báthory András katasztrofális vereséget szenvedett az ellenfeleitől. Menekülés közben maga is elesett. Mihály vajda bevonult Gyulafehérvárra, meghódoltatta az erdélyi országgyűlést, amely fejedelemnek címezte. A Habsburg államvezetéssel pedig tudatta, hogy nem adja át nekik Erdélyt. Az erdélyi nemesség, amely elsősorban a székely kiváltságok helyreállítása miatt haragudott Vitéz Mihályra, behívta az egyébként is Erdély megszerzésére készülődő Habsburg-sereget, amelyet az albán származású, kegyetlenkedéseiről hírhedt Giorgio Basta vezetett. 1600. szeptember 18-án Miriszlónál az erdélyiekkel egyesült császári seregek diadalt arattak Mihály vajda hadai felett. Ezután a Jan Zmoyski lengyel kancellár és a Székely Mózes mögött álló erők, valamint a Csáky István vezette „törökös” nemesség valóságos puccsot hajtott végre. Bastát rövid időre foglyul ejtették, visszahívták Báthory Zsigmondot, és a fejedelmi székbe ültették. Basta - miután fogságából elengedték - s Mihály vajda, aki vereségét követően a császári udvarba futott, 1601 nyarán új sereget gyűjtöttek. Az Erdélybe vonult had 1601. augusztus 3-án Goroszlónál megverte Báthory Zsigmondot. Báthory Zsigmond 1602. évi újabb (immár utolsó és sikertelen) próbálkozása után Székely Mózes vette át a kezdeményezést. Török-tatár hajdakkal érkezett Erdélybe, s 1603. május 8-án szüljtáni atmanéval a kezében fejedelemnek címezte magát. A kortárs Szamosközy István történetíró így írja le a külsejét: „Mózes tetszetős megjelenésű, közepesnél magasabb termetű férfi volt; körül- belül ötvenéves korában, amikor meghalt, haja itt; ott már észbe vegyült. Arcszíne sápadt, nemcsak nyaka és feje, hanem egész testalkata is sovány volt; halántéka kétoldalt szinte belapult; szakállát - mint a magyarok általában - kissé megnövesztve viselte.” Tiszavirág-életű uralom volt azonban az övé is. 1603 júliusában Basta híve, Radul havasalföldi vajda tönkreverte a seregét, és Székely Mózes maga is a harcmezőn maradt. (A Királyok könyve nyomán) 1599 - Báthory Andris fejedelemmé választása. Mária Krisztienna elhagyja Erdélyt. Báthory Zsigmond Lengyelországba távozik. Mihály havasalföldi vajda megindul Erdély ellen, Sellenberknél legyőzi Báthory András seregét. Mihály vajda bevonul Gyulafehérvárra. Báthory András halála Az erdélyi országgyűlés hódol Mihály vajda előtt, akit fejedelemnek címez. 1600 - Báthory Zsigmond semmisnek nyilvánítja lemondását, megbízza Székely Mózest, hogy induljon Vitéz Mihály ellen. Vitéz Mihály nem adja át Erdélyt Rudolfnak. Vitéz Mihály hadjárata Moldvába. Giorgio Basta kassai főkapitány bevonul Erdélybe. Az egyesült királyi és erdélyi seregek Miriszlónál legyőzik Mihály vajdát. Basta bevonul Gyulafehérvárra, Mihály vajda távozik Erdélyből. 1601 - Báthory Zsigmond visszatér, az országgyűlés visszaveszi fejedelemnek. Basta és Mihály vajda Goroszlónál legyőzik Báthory Zsigmond seregét. Báthory Moldvába menekül. Basta megöleti Mihály vajdát. Székely Mózes a törökhöz menekül. Báthory Zsigmond visszatér Erdélybe. 1602 - Báthory Zsigmond hívei Tőrisnél vereséget szenvednek Basta hadaitól. Báthory Zsigmond fegyverszünetet köt Bastával, és elfogadja I. Rudolf ajánlatát: végleg elhagyja Erdélyt. Basta generális hatalmas hadisarcot vet ki az erdélyi városokra. 1603- A gyulafehérvári országgyűlésen Rudolf biztosai bejelentik, hogy átvették Erdély kormányzását. Dél-Erdélyben fejedelemmé választják Székely Mózest. Radul havasalföldi vajda szétveri Székely Mózes seregét, székely Mózes meghal a harcmezőn. A dévai országgyűlés elfogadja Basta diktátumát, a császári biztosok átveszik Erdély kormányzását. Hűtlenség címén sok nemest és polgárt kivégeztetnek. 1604 -1. Rudolf kormányzótanácsot állít fel Erdélyben, amelynek Basta generális átadja az ügyeket, és elhagyja Erdélyt. Kivonják Erdélyből a császári zsoldosokat. Vitéz Mihály Klasszikus-ajánló Fazekas Mihály: Ludas Matyi Fazekas Mihály neve általában főművét, a Ludas Matyit idézi fel az olvasók tudatában. Kétségtelen, hogy ezzel a nevezetes elbeszélő költeménnyel írta be nevét irodalomtörténetünkbe, és ez az a műve, amelyet az iskolába járt emberek ismerni szoktak. A Ludas Matyivé pedig úgy vagyunk, hogy ha Fazekas nem írja meg, többi műveivel akkor is összekötő, fontos láncszem a debreceni felvilágosodás és a reformkor romantikája között, de közben a Ludas Matyi jelentékenyebb, mint életművének többi része együtt, és egymagában is alkalmas, hogy költője nevét fenntartsa irodalmi halhatatlanjaink között. A mű cselekménye közismert. A parasztfiú - ígérete szerint - „háromszor veri vissza” Döbrögin, a zsarnoki földesúron a rajta esett sérelmet, vásárra vitt ludainak az elkobzását és igazságtalan megveretését. A történetet Fazekas négy „levonás” szerkezeti elemeibe rendezi el. (A „felvonás” szó ellentéteként, Matyi egyszeri és Döbrögi háromszoros „levonására” is célozva.) A költemény - akárcsak a népmese - Döbrögi megjavulásával ér véget. Fazekas műve mégis - forradalmi megoldás nélkül is - korának legmerészebb alkotása. Először szerepel itt olyan cselekvő jobbágyhős, aki a földesúri igazságtalanságért maga szerez magának elégtételt. Ebbe persze már belejátszik a felvilágosodás korának demokratikus szelleme is. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. De ezekben a hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok. (Kárpátalja - mek.oszk.hu - cgi.t-online.hu/ilegeza) Versajánló Tollas Tibor költeményének egyik legszebb gondolata az, hogy csak „ők élik túl, a holtak, a győztes forradalmakat”. Mert azzal, hogy a szerző túlélőknek nevezi a holtakat, nem csupán meghökkent, hanem érdekes igazsága révén mélyen el is gondolkodtat. S az sem véletlen, hogy versének címéül is ezt választja. Ma, 2006-ban a költemény alcíme szintén igen fontos, hiszen az utolsó versszakban arról ír a költő, hogy „múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat.” 1986-ban ez az igazság valóban megállta a helyét, de húsz év elteltével, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját ünnepelvén más gondolatokat ébreszt. Annyi bizonyos, hogy e dicsőséges szabadságharc halottai - költői értelemben - valóban túlélők, ahogy valamennyi elesett hősünk az, mindenki, aki a hazáért, a nemzet fennmaradásáért képes volt életét is feláldozni. Amikor saját halott hozzátartozóinkra emlékezünk, mindig rájuk is gondolunk. Ahogy Tollas Tibor írja: „Legyen csendes az álmuk”. Penckófer János Tollas Tibor Túlélők Az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulójára Legyen csendes az álmuk, mert nem haltak hiába. Letarolt erdő fái úgy fekszenek vigyázba’. Földtömte szájuk némán kiált időtlen esküt. Elvetett maga rögben a csontmeztelen testük. Feldúlt sírjukon mécses, október tűzvirága, a holtak jogán kérdez, választ már mit se várva. Múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat. Ők élik túl, a holtak, a győztes forradalmakat. Megbízott főszerkesztő: Riskó György Szerkesztők: Beregszászi Anikó, Riskó Márta Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Fábián Eleonóra, Fischer Zsolt, Gricza Csaba, Kacsur Gusztáv, Popovics Zsuzsanna, Szabó Zita, Turóczy Gábor Szerkesztőségi titkár: Olasz Éva Tördelőszerkesztő: Molnár Ferenc Szedés és tördelés: Tóth Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATJA Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Tel./fax: 232 77. E-mail: karphetlap@azm.uz.ua Lapunk internetes változatának címe: www.karpatok.uzhgorod.ua/hetilap Lapengedély száma: 30 Na: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 15230 Rendelési szám: 1435. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok necenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget KapnáTOJiiío (na yropcbKiíí mobí) 3acHOBiiHK i Btf/'iaBciu«: TOB “KapnaTOJiiío” ra3eTa 3aciiOBana 18. 12. 2000 p. PeccTpauiíiHe cbíjioiitbo 3T Xa 209 bíü 25. 12. 2000 p. Fa3eTa Bi/uípvKOBana y BAT “BuaaBHiim bo “3aKapnaTTii'’ 88011 m. yfKropofl, syji. Fai apima, 42/1, íaKapna rcj.Koí oősi. yicpaimi. Ho.wep 3aiviOBJieHHM: 1435 (0<i>c. jtpyK. Ymob. /ipy k. apK. 4.)TKpaiK: 15230