Kárpátalja, 2007. július-december (7. évfolyam, 28-52. szám)

2007-09-28 / 39. szám

HÉTVÉGI KALENDÁRIUM Jeles személyek | Rövid ukrán sörtörténelem Hogyan lett a bécsi sörből Zsiguljovszkoje A középkori szláv álla­mokban nagy hagyománya volt a sörfőzésnek és óvás­nak. Az azóta eltelt évszá­zadok során azonban fele­désbe merült ez a hagyo­mány, így az ukránok ma jobbára európai mintára készült söröket isznak. A legenda szerint, amikor Vlagyimir fejedelem vallást vá­lasztott államának, az iszlám hir­detői azzal csábították, hogy a muzulmánoknak négy feleségük lehet egyszerre. Némelyik törté­nész azonban azt állítja, hogy ez a kétségtelenül csábító lehetőség nem ellensúlyozhatta a fejedelem szemében azt a körülményt, hogy az iszlám követői nem fo­gyaszthatnak alkoholt. Ez, és még számos hasonló legenda ar­ról tanúskodik, hogy a komlót az ősidőktől fogva kultiválták a Ruszban, amely ráadásul hosszú időn keresztül „exportálta” ezt a növényt az európai államokba, így például, egyes feljegyzések sze­rint a középkori Novgorodnak majdhogynem ez volt a legfonto­sabb exportcikke. Akadnak tör­ténészek, akik sze­rint a sörfőzés di­vatja éppen a korai Ruszból terjedt el Európában, bár az efféle kijelentések inkább a buzgó honszeretet szám­lájára írhatók, sem­mint a történelmi tények sugallatára. Tény azonban, hogy néhány év­századdal később a nyugatimádó I. Péter cár jóvoltá­ból elterjedtek az orosz biroda­lomban az európai sörfőzési ha­gyományok, míg a helyi szokások jobbára feledésbe merültek. A bolsevikok burzsoáziaellenes kez­deményezéseinek hatására azután végérvényesen elvesztek az egy­kori tradíciók, így napjainkban az ukrajnai sörök nagy része európai mintára készül. Az újkori sörfőzési hagyo­mányok Ukrajnában elsősorban Lemberghez köthetők, ahol a városi magisztrátus okmányai szerint már 1384-ben működtek sörfőzők, s 1425-ben hagyták jóvá a sörfőzőcéh statútumát. 1527-ben a város egy sörfőzőben keletkezett tűz miatt égett le tel­jesen immár negyedszer történe­te folyamán, aminek mindazo­náltal megvolt az a kétségtelenül nagyjelentőségű következmé­nye, hogy a település vezetése ekkor rendelte el, hogy a város területén azontúl kizárólag kő­ből épülhetnek házak. A lembergi sörfőzők lanka­datlanul figyeltek az általuk ké­szített ital minőségére, s az ellen­őrzésnek igen eredeti módját vá­lasztották: a sört kiöntötték egy fapadra, amelyre azután ráültet­tek egy kőrnadrágot viselő mun­kást. Ha a sör jó volt, a padnak a nadrághoz kellett tapadnia, s ami­kor a munkás egy idő után felállt, a bútordarabnak vele együtt kel­lett felemelkednie. A városban 1715-ben épült az első sörgyár, amely a mai na­pig működik. Egy legenda szerint a sörgyár német tulajdonosa oly­annyira vigyázott a sör minőségé­re, hogy minden reggel maga kóstolta meg a frissen főzött italt. A mintát egy Zoszja nevű takaros cselédlány szolgálta fel urának, s az a sörtől megittasulva nem ma­radhatott közömbös a leány bájai iránt. Így történt, hogy a tulajdo­nos végül eladta gyárát, feleségül vette egykori szolgálóját, majd együtt elutaztak Svájcba. A sörgyár későbbi tulajdono­sai lényegesen gyakorlatiasabbak voltak - egyre bővítették a kíná­latot, s megszervezték, hogy ita­luk a városfalakon túlra is eljus­son, így azután idővel az Oszt­rák-Magyar Monarchia keleti ré­szének egyik legjobb sörfőzdéjé­vé nőtte ki magát a lembergi gyár. A másik ukrajnai sörközpont­ban, Kijevben egészen a 19. szá­zadig nem épült sörgyár. A habzó nedűt kizárólag házi sörfőzdékben készítették. A század közepére azonban már hat sörgyár műkö­dött a városban. A kijevi kormány­zóságban a gyárak száma megha­ladta a harmincat, s ezek évente több mint 836 ezer vödör, azaz mintegy 10 millió liter italt állítot­tak elő. A kijevieknek ekkoriban kellett először csalódniuk is a sör­ben: némelyik lelkiismeretlen gyártó komló helyett tölgyfakér­get, különböző füveket, vegyüle­­teket főzött az italába. A legsikeresebb kijevi sör­gyár a Podolszkaja sörfőzde volt, amelyet 1871-ben alapítottak. Ennek berendezéseit Plzenből rendelték, s „a külföldi gyárak mintájára” főzték a legkiválóbb sörféleségeket. Kezdetben ko­moly nehézségekkel kellett meg­küzdenie a vállalatnak, hiszen a helyi fogyasztók még nem álltak készen a jobb minőségű, ugyan­akkor a helyi készítményeknél valamivel drágább ital „befoga­dására”. Öt évvel később azon­ban a kijeviek már előszeretettel nyelték a bajor sört, a portért, az orosz mézsört és az angol ale-t, a gyár pedig felvirágzott. Ké­sőbb megkezdték a világos cseh sör és a bajor barna sör gyártá­sát is. A minőségi sör fogyasztásá­nak nem minden nehézség nél­kül meghonosított szokása egé­szen 1917-ig élt ezeken a vidé­keken. Aztán a bolsevikok hata­lomra kerülésének áldozatává vált a sör is, mint minden, ami a burzsoá múltra emlékeztetett. Előbb államosították a sörgyára­kat, majd bezárták és átépítették őket. A már említett Podolszkaja sörgyárban például gyümölcsök befőzését kezdték meg. A NÉP idején megengedték a vállalkozóknak, hogy sört főzze­nek, s a sörgyárak egy része ekkor ismét átállt a habzó nedű gyártá­sára. A szovjethata­lom azonban újra beleszólt az üzlet­be. Látva, hogy mi­lyen népszerű a sör, a hatóságok 1925- ben növelték a sör­gyárakra kivetett il­letéket, minek kö­vetkeztében az ital drágább lett, mint a bor vagy a vodka, s így visszaesett irán­ta a kereslet. Ezt lát­va, a hatóságok kénytelenek voltak csökkenteni az adót. Történt, hogy 1934-ben a szovjet sörgyárak egyikét felkereste Anasz­­tasz Mikojan élel­miszeripari nép­biztos, s megkérdezte, hogy a szovjet sör miért viseli a burzsoá csengésű „bécsi” nevet. A meg­rettent vezetés mindjárt átkeresz­telte a sört Zsiguljovszkojéra, ami hamarosan a sör szinonimá­jává vált a Szovjetunióban. A szovjet időkben a sörfo­gyasztók gerincét az idősebb korosztályokhoz tartozók alkot­ták, akiket a sör igen változó minősége ellenére valamiféle nosztalgia fűzött még ezen ital­hoz. A fiatalabbak már jobbára az ütősebb, „hatásosabb”, azaz a magasabb alkoholfokú italokat részesítették előnyben. Ukrajna függetlenné válását követően azután látványos gyor­sasággal éledt újjá a sörgyártás, s Ukrajnában azóta évről évre mind több sört isznak. A mai sörfőzdék többsége azonban nemzetközi vállalatok tulajdonában van, ame­lyek elsősorban az Európa-szerte elterjedt, jó minőségű, de nem túl változatos és egyedi sörfélesége­ket kínálják. Úgy tűnik, az egye­di ízek és hagyományok egy része óhatatlanul odaveszett a 20. szá­zad forgatagában. (Kárpátalja/ Korreszpondent) A lembergi sörgyár anno 1669. október 4-én halt meg Rembrandt Harmenszoon van Rijn festőművész. 1606-ban született Leidenben, Hol­landiában. Leidenben már 1624-1625-ben saját műte­remmel rendelkezett. Miután 1631- ben Amszterdamba köl­tözött, a művész hamarosan a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Rembrandt emberábrázolása Doktor Tulp anatómiája című festményén 1632- ben különös elismerést váltott ki. Saskia van Uylenburghgal 1634-ben kö­tött házassága után Rembrandt pazarló életet élt. 1642-ben állt hírneve tetőfokán, ekkor fes­tette ismert képét, az Éjjeli őr­járatot A megbízatások csök­kenésével Rembrandt pénze egyre fogyott, végül 1656-ban el kellett árvereznie vagyonát. Második élettársa, Hendrickje Stoffels halála után Remb­randt teljes magányban, zárkó­­zottan élt. A protestáns Hollan­diában élő Rembrandt művé­szete ellentétben állt Pieter Pauwel Rubens (1640. V. 30.) festészetével. Bár Rembrandt is foglalkozott - főként az Ótestamentumból vett - vallá­sos témákkal, mégsem ábrá­zolt pompás drámai jelenete­ket, hanem az események mé­lyebb tartalmára összpontosí­totta figyelmét. A fényhatások alkalmazása, a fény-árnyék ábrázolás kiemeli a jelenetek szimbolikus tartalmát. A né­metalföldi barokk művészet vallásos képei a személyes belső hitre helyezik a hang­súlyt. Számos festményen a polgári élet ábrázolása kerül előtérbe. A művészek megbí­zói nem a királyok, fejedelmek vagy az egyház, hanem a pol­gárok és céhek. Aforizma a döntésről Ha nagyon tömören kellene jellemeznem, mi a jó vezető sa­játja, azt mondanám, képesség a határozott döntésekre. Igénybe veheted a legmodernebb számí­tógépeket az információk gyűj­téséhez és feldolgozásához, ám végül ki kell tűznöd a határidőt, és cselekedned kell. Lee Iacocca Még egyetlen valóban nagy marketingdöntés sem született számszerű adatok bázisán. John Sculley Ha nehéz döntened két azo­nos eséllyel kecsegtető irány között, válaszd a merészebbet! W. J. Slim Semmilyen okoskodás sem változtat azon, hogy ismereteid a múltra vonatkoznak, döntése­id pedig a jövőről szólnak. Ian E. Wilson A helyes döntés kulcsa a té­nyek ismerete. Minden tévedé­sem - és mindnyájan szoktunk tévedni - annak eredménye, hogy nem adtam magamnak elég időt. Nem voltam elég követke­zetes és szívós, hogy megismer­jem az érdemi tényeket. Charles F. Knight ­­yi fa-fia N­­KTIVMHIBB A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filoló­gia Tanszékének szervezésében 2007. október 10-én a főiskola ven­dége lesz a budapesti Szépírók Társasága képviseletében. Kukorelly Endre Spiró György Láng Zsolt Visky András Mészáros Sándor A neves alkotókkal író-olvasó találkozóra kerül sor 16.00 órai kezdettel a főiskola Esztergom termében. Szeretettel várjuk rendezvényünkre! Kárpátalja 2007. szeptember 28. Versajánló Petőfi Sándor látomása­it folytatja ez a költemény. Azon verseinek sorát gyara­pítja Az ítélet, melyekben a költő újra meg újra hitet tesz a reményteljes, szép és igaz­ságos jövő mellett. Ezek kö­zül talán a legismertebb az Egy gondolat bánt engemet című költeménye, melyhez most nyugodt szívvel hozzá­illeszthetjük ezt is. Hisz Az ítélet is arról a jövőről szól, amelyben „a gonoszak” el­nyerik méltó büntetésüket és győzni fog „a jó”, vagyis a világszabadság s a világbéke kezd majd uralkodni mindenütt a Földön. Akár a mesében­­ mondhatnánk. És még naivnak is nevez­hetjük ezt a lelkes szerzőt. Mert akármim is lehetett abban a kor­ban, s akármennyire is fiatal volt világhírűvé lett költőnk, ennyi­re makacsul hinni, hogy a világszabadság s a világbéke eszméje majd egyszer egyeduralkodóvá lesz földtekénken - hát ez azért „mesés lélekre” vall mindenképpen. Vagy esetleg mi lettünk tú­lontúl reményvesztettek és kiábrándultak? Az nem lehet, hogy mi vagyunk ennyire lemondóak? Netán a jóról és gonoszról tartott elképzeléseink változtak meg annyira, hogy már egy világbékét előrevetítő ítéletben sem tudnánk szabadon hinni? Penckófer János Petőfi Sándor Az ítélet A történeteket lapozám a végére jutottam. És mi az emberiség története? Vérfolyam, amely ködbevesző szikláiból a hajdannak ered ki. És egy hosszában szakadatlan foly le korunkig. Azt ne higgyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében. Vértengerbe szakad majd a vér hosszú folyója. Rettenetes napokat látok közeledni, minőket Eddig nem látott a világ, s a mostani béke Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána A földrendítő mennydörgést szokta előzni. Látom fátyolodat, te sötét mélytitkú jövendő, És, meggyújtván a sertés tündéri tüzét, e Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta, Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derü­lök És örülök sziláján. A háború istene újra Fölveszi páncélját, s kardját markába szorítván Lóra ül és végigszáguld a messze világon, És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja. Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez szembe fog állni: A jók s a gonoszak. Mely eddig veszte örökké, Győzni fog itt a jó. De legelső nagy diadalma Vértengerbe kerül. Mindegy. Ez lesz az ítélet, Melyet ígért isten, próféták ajkai által. Ez lesz az ítélet, s ezután kezdődik az élet. Az örök üdvösség, s érette a mennybe röpülnünk Nem lesz szükség, mert a menny fog a földre leszállni. Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Riskó György Szerkesztő: Beregszászi Anikó Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Fábián Eleonóra, Fischer Zsolt, Gricza Csaba, Kacsur Gusztáv, Turóczy Gábor Szerkesztőségi titkár: Olasz Éva Tördelőszerkesztő: Molnár Ferenc Szedés és tördelés: Tóti­ Viktória Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Tel./fax: 2-32-77. E-mail: karphetlap@azm.uz.ua Lapunk internetes változatának címe: www.karpatok.uzhgorod.ua/hetilap Lapengedély száma: 3T Ne: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 14720 Rendelési szám: 969. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. KapnaTOJiiio (na yi opci.KÜi iwoni) Tue non ii ii k i BMiaiiciit.: TOB “KapiiaroJiiío” l'aieia jaciioBuna 18. 12. 2000 p. PeccTpauiHiie chí.ioiiiho 3T X* 209 bűi 25. 12. 2000 p. Tagéra ai/uipyKOBaiia y BAT “ßM/iaRttHUTBo “JaKapiiaruT* 88011 M. V/Kropo.i, By.i. I ai apina, 42/1, Jawapnai ci.koí ofui. Vicpaíim. HoMep 3aMOB.iciiHu: 969 (0<|>c. jipyK. Ymob. jipyK. apw. 4.) l upa*: 14720

Next