Kárpátalja, 2011. július-december (11. évfolyam, 26-52. szám)

2011-07-22 / 29. szám

AKTUÁLIS Össze kell tartanunk, hogy a magyar szabadság pislákoló őrlángját megtartsuk Kárpátalján Turul-2011 (Folytatás az­­ oldalról) velünk maradt, ahogy velünk ma­ Az ünnepségnek különös á­radt a Nagyságos Fejedelem is. A emelkedett hangulatot kölcsönzött fejedelmet nem feledő kárpátaljai a Nagy Csaba vezette vajai tároga- magyarság érdeme, hogy az 1906- tósok Rákóczi korát idéző muzsi­­ban emelt emlékmű 22 éve ismét áll kaja. Hívó szavukra vonult fel a - emlékeztetett a helyettes államtit­­szoborhoz Tiszaújlak irányából a kár., Az első emlékhely dombjának tiszaújlakiak menete, akik az Esze földjébe 38 megyéből hoztak földet, Tamás térről, az egykori sóház elől indultak, miután a helyi galambá­szok 150 galambot röptettek fel a magasba. A menet élén a Salánki íjászkor kuruc kori viseletbe és hu­száruniformisba öltözött csapata vonult kezükben ünnepi zászlókat tartva. A himnuszok eléneklése után Barta József, a KMKSZ Nagysző­lősi Középszintű Szervezetének elnöke a szervezők nevében a megjelentek között köszöntötte Répás Zsuzsannát, a Magyar Köz­­igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium nemzetpolitikáért fele- I­­ős helyettes államtitkárát és Nagy I Bércét titkárságvezetőt, Bácskai Józsefet, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkon­­zulját, Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzu­látusának főkonzulját, dr. Tilki At­tilát, a Magyar Országgyűlés kép­­viselőjét, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, Seres Jánost, a Kárpátaljai Református Egyház esperesét, Oleg Ljubimovot, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnö­két, Árvai Erzsébetet, a Nagysző­lősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal apparátusának vezetőjét, Bocskai Istvánt, Nagyszőlős pol­gármesterét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus­­zövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnö­­ét, Popovics Pált, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnö­­ét, Ladiszlav Lecovicsot, a Kár­­átaljai Ruszinok Szövetségének enökét, Sin Józsefet, a KMKSZ öregszászi Középszintű Szerve­rének elnökét, Gulácsy Gézát, a MKSZ Munkácsi Középszintű tervezetének elnökét, Kilb Jó­­zfet, Tiszaújlak polgármesterét, Sih Bálintot, Tiszapéterfalva pon­­­tmesterét, Virág Lászlót, a MKSZ Tiszapéterfalvai Alap­­ervezetének elnökét, Bencze Adolfot, a KMKSZ Tiszaújlaki alszervezetének elnökét. Barta József javaslatára m­egjelentek néma főhajtással ilékeztek a nemrég elhunyt dr. ás Kálmánra, a Rákóczi-főis­­a rektorára, a KMKSZ Ungvári Népszintű Szervezete elnökére, nek halálával a kárpátaljai má­sságot pótolhatatlan veszteség Ünnepi beszédében Répás zsanna felidézve Rákóczi­ko­­,s a magyar népnek a fejede­­nevével fémjelzett küzdel­­t, rámutatott: a szabadságharc mszáz éve a majtényi síkon elj­őtt, de a szabadság iránti ottho­­n vágy, amely olyannyira jel­ez bennünket, magyarokat, s bár én most itt hivatalosan csak 19 megye szívből jövő köszönetét tol­mácsolhatom, mindannyian tudjuk, hogy a Kárpát-medence számos szegletéből érkeznek folyamatosan ide magyar testvéreink, hogy leró­ják tiszteletüket a szabadságharc első győztes ütközetének helyszí­nén”-fogalmazott. Az anyaország üdvözletét tol­mácsolva a szónok elmondta: „Tu­dom, a magyarság sorsa, az önfenn­tartás küzdelme itt a legkeményebb feladat a Kárpát-medencében. A magyar kormány továbbra is min­den tőle telhetőt megtesz az itt élő magyar közösségek támogatása, megerősítése, boldogulása érdeké­ben. El kell mondjam, hogy a külö­nösen a kommunista terror idején rettenetesen nehéz évtizedeket meg­élt 160 ezer fős kárpátaljai magyar­ságra példaként tekintünk az egész Kárpát-medencében. Példa szá­munkra az itt élő magyar közösségek életereje, ahogyan példa a magyar nyelv és identitás őrzése tekintetében is, hiszen az összes Kárpát-meden­cei közösség közül itt a legcseké­lyebb az asszimiláció mértéke.” „Mondjuk ki ma itt, Tiszaújla­­kon: mi, magyarok, akiket összeköt a közös sors, nyelv és kultúra, össze­tartozunk, bárhol is éljünk a Kárpát­medencében vagy a kerek világon. Erősítsük meg összetartozásunkat közösségeink kölcsönös megisme­résével, egymás felkarolásával, a rá­szoruló magyar közösségek vagy egyének támogatásával. Töltsön el minket annak tudata, hogy nemze­tünkben hatalmas erő és tartalékok vannak” - mondta Répás Zsuzsan­na. Oleg Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke az ünneplőket köszöntve arról beszélt, hogy a Tu­rul-ünnepség a szabadságot, a füg­getlenség szellemét szimbolizálja. A Turul szárnyai alatt összegyűlt ru­szinok, ukránok, magyarok, szlová­kok és románok egyesültek, hogy mindegyikük küzdjön a maga álla­máért, a maga függetlenségéért, a maga jogaiért, fogalmazott. Bár a felkelés elbukott, az idő megmutat­ta, hogy a szabadság szellemét le­hetetlen megölni, legyőzni, mond­ta, hozzátéve: a szabadságnak ez a szelleme vezetett ahhoz, hogy füg­getlen és nagy államok alakulhattak. Ladiszlav Lecovics, a Kárpát­aljai Ruszinok Szövetségének el­nöke felszólalásában mindenek­előtt az előtte szóló beszédére rea­gálva jelezte, hogy a Rákóczi-sza­­badságharcban a ruszinok és a ma­gyarok harcoltak együtt. A szónok, emlékeztetve a két nép évszázados közös történelmére arról beszélt, hogy ruszinok és magyarok ma is szeretnének békében élni a saját földjükön. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a Rákóczi-szabadságharc 1711-es lezárása és a kárpátaljai magyarság rendszerváltás utáni története között vonva párhuza­mot arról beszélt, a Turul-ünnep­ség megfelelő alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a helyi magyar­ság mai törekvéseinek elfojtására tett kísérletekről, közösségünk erőtartalékairól, amelyeknek kö­szönhetően folytatni tudja küzdel­mét jogaiért. Mint kifejtette, nem véletlen, hogy csak a szolganép kifejezés létezik, a szolganemzet nem, mert a nemzet vagy szabad, vagy éppen küzd a szabadságáért. Az a közösség, amely már bele­törődött abba, hogy nem nyerheti vissza szabadságát, többé nem nemzet, hanem szolganép - tet­te hozzá. A KMKSZ elnöke szerint, amikor megpróbálnak megsem­misíteni egy nemzetet, rendszerint nem a fizikai megsemmisítés a cél, hanem annak elérése, hogy a kö­zösség minden tagja beletörődjék a szolgasorsba. Nem a puszta lé­tet kifogásolják, hanem a tömeg­ből való kitűnést: légy észrevehe­tetlen. Az ember, a nép, ha nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy egyedi, önálló, szabad legyen, nem több, mint árnyék az éjszakában, azaz nem látható, hangsúlyozta Kovács Miklós, aki szerint szabadságküz­delemről beszélve nem véletlenül emlegetik a messziről látszó lán­got. Mint fogalmazott: „Nekünk ezt a lángot kell őrizni, amelyet el akarnak takarni.” Ukrajnában sem a magyarság kiirtása a cél, fogal­mazott a szónok, hanem az, hogy a magyarok együtt, azaz közösség­ként ne látsszanak, legyenek ár­nyék az éjszakában, „legyünk szürkeség ebben a nyomorúságos rabló ukrán világban”. Kovács Miklós rámutatott: a két hatalom­párt ruszin, „ukránt játszó” kárpát­aljai vezetői mélyen gyűlölik egy­mást, abban azonban megegyez­nek, hogy mindketten utálják a ma­gyarokat. A közelgő parlamenti vá­lasztások kapcsán máris megegyez­tek abban, hogy ne legyen magyar egyéni választási körzet, illetve azokban a körzetekben, ahol nagy számban élnek magyarok, ne indul­hasson eséllyel magyar jelölt - fo­galmazott a KMKSZ elnöke. Hoz­zátette: a szabadság egyik formá­ja, hogy ezekről a kérdésekről „ne csak a konyhában”, egymást közt beszélhessünk, a Turul-ünnepség jelentőségét éppen az adja, hogy nyíltan kimondjuk a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos igazsá­gokat. Megvizsgálva a szabadság lángjának helyzetét, azt látjuk, hogy a kárpátaljai magyarok egy jelentős hányada, akiknek ezt a lángot táplálni illene azzal, hogy gyermekeiket magyar iskolába, szavazataikat magyar pártra adják, „mit ad nekem a KMKSZ?!” csa­takiáltással pár nappal azután, hogy visszaigényelte a vízumdíjat, 150 hrivnyáért leszavaz valame­lyik ukrán maffiózó pártjára - mu­tatott rá a szónok. Ez a hamu, sa­lak legalább annyira veszélyezteti a magyar szabadság őrlángját, mint az itteni ukránt játszó maffi­ózók és az ezeknek a maffiózók­nak mindenáron gazsulálni akaró magyarországi csinovnyikok ár­mánykodásai - tette hozzá. Az igaz magyaroknak ennek ellenére össze kell tartaniuk, hogy a magyar szabadság pislákoló őrlángját megtartsák Kárpátalján - zárta nagy tapssal fogadott beszédét Ko­vács Miklós. A szónoklatokat követően az ünneplő közönség elénekelte a Szózatod majd mindenki elhelyez­hette koszorúit és virágát az em­lékmű talapzatán. A továbbiakban a tiszapéter­­falvi Kokas banda szórakoztatta a lelkes közönséget magyar nép­zenével. hk Kárpátalja­­__ _______________________SATBSST"_________________^ Rodostóból hozták a facsemetét A Turul-ünnepséget követően került sor annak a platán­facsemetének az ünnepélyes elültetésére, amelyet az is­mert extrém sportoló, Hidvégi-Üstös Pál egyenesen Rodos­tóból szállított a Turul-emlékműhöz. Az előzményekről tudni kell, hogy Hidvégi-Üstös Pál elhatározta: a Rákóczi-szabadságharc lezárása, a szatmári béke 300. évfordulója alkalmából kerékpárral járja végig a szabadságharc legfontosabb hely­színeit Rodostóból indulva. Az út során számos településen egy-egy kisebb távra többen is csatlakoztak hozzá. A sportoló és csapatának tagjai június 28-án indultak útnak Rákóczi utolsó lakhelyétől, az em­lékmenet távja mintegy 3100 kilométert tett ki. Indulás előtt a túra résztvevői és a kezdeményezés támogatói fákat ültettek Rodostóban a Rákóczi-emlékműnél, de magukkal is vittek fa­csemetéket a hosszú útra. Hidvégi-Üstös Pál egy-egy marék földet is hozott magával az emlékmenet helyszíneiről, és ebbe ültette el a fákat több településen a védnökök bevonásával. A kerékpáros és kísérői július 17-én, a Turul-ünnepség napján ér­keztek Tiszapéterfalva és Tiszaújlak határába, a Turul-emlékműhöz, ahol ünnepélyesen elültették a magukkal hozott facsemeték egyikét dr. Tilki Attila parlamenti képviselő, Fehérgyarmat polgármestere, a kez­deményezés egyik fővédnöke, valamint dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a kárpátaljai fővédnök, továbbá az akció kárpátaljai koordi­nátorai és a fácska későbbi gondozói - Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Virág László, a KMKSZ Tiszapéterfalvi Alapszervezetének elnöke, Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke társaságában, szcs A tiszaújlakiak egész nap ünnepeltek Szabadtéri koncertek a sóháznál. A Turul-emlékműnél tartott megemlékezést követően tovább ünnepeltek a tiszaújlakiak: a helyi KMKSZ-alapszer­­vezet mindenkit vendégül látott egy bográcsgulyás erejé­ig, majd a történelmi időket látott tiszaújlaki sóház mögötti parkban élvezhették az érdeklődők a Beregszász Dixieland Band kiváló zenéjét. Akadtak olyanok, akik táncra is per­dültek. A beregszászi zenekar után a tiszapéterfalvai Kokas banda lépett a közönség elé, Kokas Krisztina és ifj. Kokas Károly pedig magyar népi táncokat adtak elő. A közönség soraiban ott volt a 66 éves nagypaládi Balog Kálmán is, aki az egyik utolsó képviselője a híres tiszaháti cigányprímásoknak. Kálmán bácsi maga is beállt a bandába és eljátszott két tüzes csárdást. Majd tudósítónknak elmondta: „Tizenkét éves koromban már bandát vezettem, és csak nemrég hagytam abba, mert már nem bírok sokáig állni a betegségeim miatt. Prímás volt az apám is, és sokat tanultam az újlaki nagy zenészektől, Csűri Józsitól, Murzsa Gyulától és másoktól. Én zeneiskolába nem jártam, írni­ olvasni nem tudok, csak tisztán hal­lás után muzsikálok. De ha jön valaki régi nótákat gyűjteni, felvétele­ket csinálni, azok mind hozzám jönnek. Kokas Karcsiéknak is sok-sok régi nótát én adtam át el.” Bencze Rudolftól, a tiszaújlaki KMKSZ-alapszervezet elnökétől pedig megtudtuk: „Harminc éve nem voltak hasonló szabadtéri kon­certek Újlakon. Örülök neki, hogy sikerült most megszervezni, és foly­tatni szeretnénk eztán minden évben, ha sikerül. Úgy gondolom, hogy a munka mellett időnként a tiszaújlakiaknak is ki kell kapcsolódniuk. Ha jól láttam, a dixielandzene sokaknak tetszett. A Kokas zenekar pe­dig a hagyományos magyar népzenénket játssza, mely - mint az itt fel­csattanó tapsból is érzékelhető - egyre népszerűbb. Ma két külön helyszínen volt a vendéglátás és a két koncert, de van a KMKSZ tulajdonában egy kisebb park, amelyet nemrég rendbehoztunk. Ott szeretnénk egy szabadtéri színpadot felállítani, ahol a jövőben több hasonló programot is tudnánk majd szervezni a tiszaújlaki és környékbeli lakosság számra” - mondta el lapunknak az elnök. Radó Zsolt

Next