Kárpátalja, 2012. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 1. szám

Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács Mégis zöld utat kapott az aranybányászat a Beregszászi járásban (Folytatás az 1. oldalról) A testület utolsó 2011. évi ülését elsősorban az idei költségvetés elfogadása miatt hívták össze múlt péntekre, ám kiderült, hogy az önkormányzat vezetői a kárpátaljai aranylelő­helyek jövőjével kapcsolatos kérdéseket is napirendre tűztek. Mint ismeretes, a megyei tanács állandó bizottságai már korábban is tárgyalták a té­mát, ám mivel nem sikerült mindegyik testületben egy­séges álláspontot kialakítani e tárgyban, végül levették a kérdést az előző, december 13-i ülés napirendjéről. Miu­tán azóta nem merültek fel új körülmények e tárgyban, soka­kat meglepett, hogy a kérdést most újra napirendre kívánják tűzni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a megyei tanács költségvetési bizottságának elnöke azonban hiába mutatott rá felszólalásá­ban, hogy a bizottságok még mindig nem döntöttek a kérdé­ses ügyben, szavai süket fülekre találtak. A képviselőknek tulajdon­képpen mindjárt három hatá­rozattervezet ügyében kellett állást foglalniuk a múlt pénteki tanácsülésen. Az egyikkel a Nadra Ukrajini nemzeti rész­vénytársaság számára engedé­lyezték az úgynevezett kovászói ércmező geológiai tanulmányo­zását a Beregszászi járásban. A második határozattervezet a nagymuzsalyi aranylelőhely kiaknázásának engedélyezésére vonatkozott, míg a harmadik­kal az úgynevezett beregszászi aranylelőhely kutatási célú fel­tárására lehetett igent mondani. A napirendi pont vitájá­ban felszólalva Kovács Miklós képviselő tiltakozásának adott hangot a bányászati engedélyek kiadása miatt. „A KMKSZ a múltban már számos alkalommal felhívta a k­özvélemény figyelmét a bányászat engedélyezésével kapcsolatos ökológiai problé­mákra - mondta el lapunknak az ülést követően a KMKSZ elnöke. - Ismételten emlékez­tettem a képviselőket, hogy a nehézfémbányászat és a turiz­mus fejlesztése, egyáltalán, Kár­pátalja mint ökológiailag tiszta régió imidzsének fenntartása nem összeegyeztethető. Annyira nyilvánvaló, hogy mindenkinek világosnak kell lennie: nem le­het valaki egyszerre kárpátaljai hazafi, és szavazhatja meg a nehézfémbányászat engedélye­zését. Arra kértem kollégáimat, szavazzanak úgy, ahogy kárpát­aljai patriótákhoz illik.” A napirendi pont vitája során több képviselő is han­got adott a bányászás engedé­lyezésével kapcsolatos fenn­tartásainak, ám miután Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke támogatásáról biztosította az indítványokat, a kárpátaljai ön­­kormányzatnak a Jedinij Centr és a Régiók Pártja képviselőiből álló többsége mégis megsza­vazta a szóban forgó három határozattervezetet. „Mindazok, akik a tavalyi önkormányzati választásokkor a kárpátaljai ukrán hatalompártok­ra szavaztak, most újra elgondol­kodhatnak azon, vajon érdemes volt-e olyanokra adni a voksa­­ikat, akik készek megmérgezni őket” - vonta le a tanulságot a tanácsi szavazás eredményéből Kovács Miklós. zzz Ez történt 2011 -ben Ukrajna két szék között Hintapolitika Európa és Oroszország között, fokozódó lakossági elége­detlenség, Timosenko-per - röviden így foglalhatók össze az elmúlt esztendő belpolitikai történései. Julija Timosenko pere. Sokan nem hitték, hogy egy­általán megtörténhet, június 24-én azonban az egyik kijevi bíróság tárgyalni kezdte a volt kormányfő ügyét. Augusztus 5-én az ellenzék vezérét őrizetbe vették, október 11 -én pedig hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy­ 2009-ben egy Oroszországgal kötött föld­­gázszerződéssel kapcsolatban túllépte miniszterelnöki hatás­körét, és kárt okozott Ukraj­nának. Az elsőfokú ítéletben kötelezték 200 millió dolláros kártérítés megfizetésére is a Naftohaz kőolaj- és gázipari vállalatnak, és három évre eltil­tották a közügyektől. Az ítélet december 23-án lépett hatály­ba, miután a kijevi fellebbviteli bíróság elutasította az ellenzéki vezető fellebbezését. Timosenko és ügyvédei most azt remélik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szolgáltat igazságot számukra. Honvédő vagy világhá­ború? Tavasszal élénk vita kerekedett országszerte a má­sodik világháborúban aratott orosz győzelem évfordulójának (május 9.) ünneplése kapcsán. A kommunisták javaslatára a Legfelsőbb Tanács engedélyez­te a vörös zászló használatát a hivatalos rendezvényeken. A nyugat-ukrajnai megyékben, ahol a nemzeti beállítottságú ellenzék van többségben az ön­­kormányzatokban, a döntés nagy felháborodást váltott ki. Számos helyi tanács megtiltotta területén a vörös lobogó használatát. Olaj volt a tűzre, hogy néhány orosz­barát szervezet válaszul úgy határozott, Lvivben méltatja az évfordulót. Mint az várható volt, ezek után nem sikerült elkerülni a nacionalista és az oroszbarát szervezetek közötti összeütkö­zést. Az incidensben mindkét részről többen megsérültek, az orosz konzulátus munkatársaitól pedig elvették és széttaposták az ünnepi koszorút. A Kucsma-ügy. Tavaly ta­vasszal a Legfelsőbb Bíróság bűnügyi eljárást indított Leonyid Kucsma volt államfő ellen, akit azzal vádoltak, hogy köze le­hetett Georgij Gongadze újság­író meggyilkolásához. Mikola Melnyicsenko őrnagy hírhedt hangfelvételeit tárgyi bizonyí­téknak ismerték el, Kucsmával szemben pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Kucsma és Melnyicsenko is többször meg­járta a Legfőbb Ügyészséget, azonban fokozatosan semmivé foszlott a remény, hogy hama­rosan fény derülhet a Gongadze­­gyilkosság megrendelőinek kilé­tére: októberben az alkotmány­­bíróság kimondta, hogy a vád nem alapulhat törvénytelenül szerzett bizonyítékokon. Meg­figyelők szerint a Kucsma-ügy anélkül érhet véget, hogy eljutna a bírósági szakaszig. „Piskovikok” lázadása: 2011 Ukrajnában bizonyos értelemben a hatalomellenes tiltakozási akciók éve volt, legalábbis az előző, 201­­-es esztendőhöz képest. A tiltako­zások csúcspontját a csernobili és afganisztáni veteránok akciói jelentették, akik szeptember 20- án a Legfelsőbb Tanács épületét is megostromolták, követelve törvény által garantált jutta­tásaik kifizetését. Az ügy fur­csasága, hogy bár a tiltakozók alig 3-4 ezren voltak, kis híján mégis sikerült áttörniük a rend­őrségi kordont és bejutni a Rada épületébe. Merényletek. Korábban Ukrajna vonatkozásában alig használták a terrorista merénylet kifejezést, 2011 -ben azonban többször is felmerült ez a szó­­kapcsolat. Januárban Makijivkát rázta meg robbanás, majd a mint­egy 400 ezer lakosú Donyeck melletti város után októberben következett Harkiv, Zaporizzsja és Dnyepropetrovszk. A rend­védelmi szervek mind a négy esetben terrorizmus gyanújával, azaz a 258-as paragrafus alapján indítottak vizsgálatot, ami pedig korábban szinte sohasem for­dult elő. A makijivkai robbantás ügyében az év végére bírósági ítélet született, a lakosság azon­ban értetlenül áll a többi eset előtt, mert nem tudja, kiknek állt érdekében robbantani, s mit várhatunk a jövőben. Az odesszai akció. Az év kudarcának is nevezhetnénk a belügyi erők októberi odesszai akcióját. Két rendőr életét vesz­tette, négyen pedig megsérültek, amikor megpróbáltak feltar­tóztatni Odessza környékén az országúton három fegyveres bűnözőt. Ezután mintegy 300 kommandós páncélozott csa­patszállító járművel, gránát­vetőkkel és géppisztolyokkal felfegyverkezve ostromolta meg azt a motelt, ahová a körözött fegyveresek bevették magukat. A bűnözőket végül csak holtan sikerült kézre keríteni, miután szitává lőtték az épületet. Órahúzogatás. Mivel Oroszország úgy döntött, hogy nem tér át a téli időszámításra, az oroszbarát többségű ukrán tör­vényhozás is elhatározta, hogy hasonlóan jár el. Csakhogy az ország nyugati megyéi, így Kár­pátalja is felháborodott tiltako­zással reagált a kijevi döntésre. Ungváron már azt fontolgatta a városi tanács, hogy miként lehetne ezek után a helyi közin­tézmények, hivatalok működését és nyitvatartási idejét a közép­európai időzónához idomítani. A honatyák végül - talán az általános tiltakozás hatására - visszavonták az ominózus ren­deletet, s így október végén mi is hátrébb húztuk az órák mutatóit hatvan perccel. Újabb piruett a külpoliti­kában. Az elmúlt esztendőben ismét hűvösebbre fordult az ukrán-orosz viszony, s ahogy ilyenkor lenni szokott, felerő­södtek az ország európai integrá­cióját sürgető hangok. Kijevben több ízben is bejelentették, hogy az év végéig szeretnék aláírni az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, amely tartalmazná az úgyneve­zett „mély és átfogó szabadke­reskedelmi megállapodást” is. Azonban Timosenko pere és letartóztatása miatt az európai vezetők egybehangzóan nemet mondtak az aláírásra. Végül a december végi EU-Ukrajna csúcson Kijevben a felek ugyan véglegesítették a megállapodás szövegét, azonban a parafálására az ukrán várakozások ellenére nem került sor. Csillagászati gázár. Kudarc­cal ért véget Ukrajna számára az elmúlt esztendő, mivel december végéig sem sikerült megálla­podni Oroszországgal az Uk­rajnának szállítandó gáz árának csökkentéséről. Az oroszbarát kijevi hatalom számára különö­sen érzékeny csapás, hogy Putyin kormányfő és a Gazprom hajt­hatatlannak bizonyult, s így az ország 2012-t minden korábbinál magasabb, ezer köbméterenkénti 415 dolláros gázárral kénytelen kezdeni, ami nehéz helyzetbe hozza az ukrán gazdaságot. (hk/ korrespondent.net/MTI) AKTUÁLIS A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány közleménye Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a kisösszegű pályázatok elszámolási határideje 2012. január 31. Az elszámoláshoz szüksé­ges összesítőt (222203288.xls) a pályázati szabályzat (Pályázati szabályzat.pdf) alapján kell kitölteni. Az összesítő és a szabályzat letölthető az Alapítvány (www.kmkszalap.org) vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapjáról (www.bga.hu). Felhívjuk a kapcsolattartási támogatást igénylők figyelmét, hogy 2012. január 1-től csak a 2011. és 2012. évben kiadott vízu­mok után lehet támogatást kérni. A kapcsolattartási támogatás felvehetőségéről a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány honlapján tájékozódhatnak. Timosenko egy harkovi kolóniára került Egy kelet-ukrajnai börtönbe szállították múlt pén­teken az októberben hétévi szabadságvesztésre ítélt volt ukrán kormányfőt, Julija Timosenkót. Timosenkót eddig Kijevben tartották fogva, most a Harkiv megyei Kacsanyivka településén levő női börtönbe szállították át, ahol 800-1000 nő raboskodik. A büntetés-végrehajtási hatóságok közleménye szerint Timosenko egészségi állapota nem akadályozza meg „a kényel­mes körülmények között történő” átszállítást. Szerhij Vlaszenko, Timosenko egyik ügyvédje elmondta, hogy védencét, aki súlyos hátfájdalmakkal küzd, és nem tud egyedül járni, a börtön alkalma­zottai vitték a rabszállító kocsiig. Az Ukrajinszka Pravda hírportál úgy értesült, hogy Timosenko kerekes széket kapott, a korrespondent. net pedig a büntetés-végrehajtási hatóságokra hivatkozva azt írta, hogy a volt kormányfőt kényelmes mikrobusszal szállították az új börtönbe, s vele együtt útnak indították 12 bőröndnyi holmiját is. Az ellenzéki politikus hívei még aznap tüntetést szerveztek a Harkiv megyei börtön falai alatt. Sajtóbeszámolók szerint mintegy kétszázan az újévet is a börtön előtt köszöntötték. Az augusztus óta őrizetben lévő Timosenkót hétévi börtönre ítélték azzal a váddal, hogy 2009-ben egy Oroszországgal kötött földgázszerződéssel kapcsolatban túllépte miniszterelnöki hatáskö­rét, és kárt okozott Ukrajnának. Az első fokú ítéletben kötelezték 200 millió dolláros kártérítés megfizetésére is a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak, és három évre eltiltották vezető tisztségek betöltésétől. December 23-án a kijevi fellebbviteli bíróság elutasította az 51 éves ellenzéki vezető fellebbezését, így az elsőfokú ítélet hatályba lépett. (szcs/MTI/korrespondent.net) Eltörölték a narancsos forradalom emléknapját Viktor Janukovics ukrán elnök rendeletben törölte el elődeinek, Viktor Juscsenkónak és Leonyid Kucsmának a szabadság napjáról, illetve az egység napjáról szóló rendeleteit, helyette január 22-ére bevezette az egység és szabadság napját - közölte múlt pénteken az ukrán elnök sajtószolgálata. A szabadság napját (november 22.) Viktor Juscsenko vezette be még 2(X)5-ben az őt hatalomra segítő, előző évi narancsos forradalomra emlékezve, bár hivatalosan, azaz állami szinten már sem tavalyelőtt, sem tavaly - azaz Viktor Janukovics elnökké választása óta - nem ünnepelték meg. Anna Herman, az elnök tanácsadója szerint a „sza­badság napi ünnepségek valahogyan szovjet stílusúak”. „A szabadság olyan dolog, amelyet mindenkinek szabadon kell megünnepelnie” - tette hozzá. Viktor Jusc­senko sajtószóvivője, Irina Vannyikova szerint viszont a narancsos forradalom emléknapjának eltörlésével a hatalom a gyengeségét mutatta ki, s azt, hogy fél a Majdantól. Az egység napja - január 22. - az egységes Ukrajna létrejöttének emlékére született. 1919-ben ezen a napon jelentették be Kijevben, hogy Ukrajna egységes állammá vált. Az egyesülés 1918-ban kezdődött, amikor megszületett az Ukrán Népköztársaság, az ország nyugati, akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó részében pedig létrejött a Nyugat-ukrajnai Köztársaság. A két köztársaság vezetői az 1918. decem­beri tárgyalások után szerződést írtak alá és 1919. január 22-én a kijevi Szófia téren kihirdették Ukrajna egyesülését. Az egységes ukrán állam néhány hónap múlva ismét szétesett. Kijevbe bevonultak a bolsevikok, Kárpátalját elfoglalta Csehszlovákia, Halics pedig lengyel kézre került. Janukovics rendeletével július 8-át a család napjává tette, május harmadik vasárnapja pedig a kultúra és a népművészet dolgozóinak napja lesz. Július utolsó vasárnapján ünnepeljük ezentúl az ukrán flotta napját. Az ellenzéki sajtó emlékeztet: Oroszországban ugyanekkor tartják a haditengerészeti flotta napját. Ezen ünnep alkalmából az orosz fekete-tengeri flotta hagyományosan nagyszabású díszszemlét rendez Szevasztopolban. (zzz/MTI/korrespondent.net) Részvétnyilvánítás A KMKSZ Szürtei Alapszervezete őszinte részvétét fejezi ki Nagy Imrének, az alapszervezet alelnökének az őt ért súlyos­­veszteség, édesanyja elhunyta miatt. A KMKSZ Kisbégányi Alapszervezete mély részvétét fejezi ki Kukli Ferencnek és Dudás Eliznek testvérük, Olga elhunyta miatt.

Next