Kárpátalja, 2012. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

2012-09-21 / 38. szám

AKTUÁLIS A Beregszászi járásban sem lett regionális nyelv a magyar A járási tanács sem volt bátrabb a városinál A Beregszászi Járási Tanács szeptember 18-i ülésén több mint húsz kérdés között arról is döntött, hogy az új ukrán nyelvtörvény alapján regionális nyelvvé nyivánítja-e a legmagy­arabb kárpátaljai járás területén a magyar nyelvet Bár a kidolgozott és a képviselők által megvitatott előzetes tervezet első pontja még kimondta, hogy a Beregszászi járás­ban regionális nyelvvé nyilvánítják a magyart, de végül ez a lényeges pont kikerült a tervezetből. A szavazást megelőzően Sin József, a KMKSZ-frakció vezetője, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke kérte, hogy kerüljön visz­­sza ez a lényeges pont a tervezetbe, de ez végül nem történt meg. A dolog nehezen magyarázható, hisz a Beregszászi Járási Tanácsban többségben lévő UMDSZ-es és régiós képviselők nagyobb része magyar embernek mondja magát Érdekesség, hogy még aznap délután a Régiók Pártjának kárpátaljai sajtószolgálata közleményt jutatott el lapunkhoz a következő címmel: A Beregszászi Járási Tanács regionális nyelvi státust adott a magyar nyelvnek a Beregszászi járás területén. Ugyanakkor nacionalista ukrán hírportálok arról számoltak be, hogy az említett testület a nyelvtörvénynek csak egy felhígított változatát vezették be. A járási tanács ülését követő­­ra hivatkozva megsemmisítette ez az egyik UMDSZ-es képviselő tudósítónkkal közölte - nem volt szükséges, hogy a járási tanács regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, hisz azt már a nyelvtör­vény eleve biztosítja minden köz­­igazgatási egységnek, ahol egy kisebbség meghaladja a 10%-os arányt. Amennyiben ezt megtette volna a tanács, a határozatot ké­sőbb az ügyészség az alkotmány­volna. Különös, hogy Dél- és Kelet-Ukrajna városi, megyei és járási közgyűlései egymás után nyilvánították regionális nyelvvé az orosz nyelvet, és sehol nem semmisítette meg határozataikat az ügyészség, s ez még különö­sebb a Régiók Pártja sajtóközle­ményének fényében. Megkérdeztük Sin Józsefet is az ügyben, aki elmondta: „Csak felháborodással tudok beszélni er­ről az esetről. Előzetesen kézhez kaptunk egy határozattervezetet az új ukrán nyelvtörvény­járá­sunkban történő végrehajtásával kapcsolatban, azt ki is osztották a járási tanács bizottságainak, azok megvitatták, tudomásom szerint elviekben mindenki jóváhagyta, esetleg kisebb változtatásokat, kibővítéseket javasoltak benne. A tanácsülés reggelén döbbenten láttam, hogy a határozatterve­zetből a sok pontosítgatás után kikerült a korábbi első és egyben legfontosabb pont, amely kimon­daná, hogy járásunk területén re­gionális nyelv szintjére emeljük a magyar nyelvet Helyette kevésbé lényeges, a tanács ügyvitelét és a kiadott dokumentumok kétnyel­vűségét előíró pontok kerültek be. Pedig tudomásom szerint egyik bizottság sem javasolta azt, hogy kerüljön ki a határozatból a lényeg. Felszólalásomban arról próbáltam meggyőzni képvise­lőtársaimat, hogy Ukrajnában sok városi, megyei és járási ta­nács nyilvánította már regionális nyelvvé területén az orosz nyel­vet, mivel a Beregszászi járás lakosságának 75%-a magyar nemzetiségű, ezt teljes joggal megtehetjük mi is. Azonban, legnagyobb megdöbbenésemre Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács UMDSZ-es elnö­ke ezt nem is tűzte napirendre, helyette gyorsan szavazásra bo­csátotta a határozattervezet »ki­herélt« változatát, amit a többség el is fogadott. Meggyőződésem, hogy ebben az esetben az utolsó pillanatban módosított határozat­­tervezetet megszavazó magyar nemzetiségű képviselők elárulták a Beregszászi járás magyarságá­nak hosszútávú érdekeit. Közü­lük sokan magyar iskolákat és intézményeket vezetnek, és most is megkövetelik, hogy kizárólag ukrán nyelven vezessék az iskolai dokumentációt, például az osz­tálynaplókat, holott ez a szovjet időszakhoz képest is visszalépés. Jó lenne tudni, személy szerint ki indítványozta, hogy kerüljön ki a szövegből a kulcsszó, a »regioná­lis státus«. Ráadásul az UMDSZ eddig pontosan a nyelvtörvény­­nyel kampányolt a Régiók Pártja mellett, el sem tudom képzelni, hogyan fogják ezt a felhígított változatot magyarázni.” A teremben jelen volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Be­regszász polgármestere is, aki a városi tanáccsal korábban ugyan­csak elfogadtatott egy hasonló határozatot, melyből ugyancsak kimaradt a regionális nyelv kife­jezés. Sokak szerint a járási tanács határozatának kiheréléséért is őt terheli a felelősség. Az elfogadott dokumentum lehetőségként sok olyan jogot sorol fel, ami eddig is adott volt, például eddig is felszó­lalhattak a képviselők magyarul a plenáris üléseken, igény esetén lehetett szinkrontolmácsot alkal­mazni, a tanács lapja eddig is két nyelven közölte a határozatokat stb. De a magyar nyelv regionális státuszának hiányában ezután sem tudjuk majd minden bereg­szászi hivatalban akár magyarul is intézni az ügyeinket, bár ezt a nyelvtörvény kötelezővé tenné. Az olvasónak úgy tűnhet, hogy a KMKSZ képviselői csak a szavakon lovagolnak, és annak nincs is jelentősége, hogy mi sze­repel a különféle szintű tanácsok által elfogadott határozatokban. Emlékeztetően felidézném: 1991- ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltása után népszavazást rendeltek el annak megerősíté­sére. A december 1-jére kitűzött népszavazáson a megyei tanács határozata értelmében Kárpátalja autonómiájáról is szavaztunk, d­e­ az utolsó pillanatban Leonyid Kravcsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke, később Ukrajna első el­nökének nyomására az autonómia szót „különleges önkormányzati közigazgatási terület”-re változ­tatták a szavazólapon. A referen­dumon Kárpátalja önkormányza­tiságára a szavazók 78%-a mon­dott igent. Kravcsuk szavakban akkor még maga is támogatta az autonómiát. Viszont Kárpátalja máig nem lett, a különleges önkor­mányzati közigazgatási terület”, hisz ilyen közigazgatási státus nincs az ország jogrendjében, el­lenben autonóm­ köztársaság van - a Krím félsziget. Azóta akárki hivatkozott arra, hogy 1991-ben Kárpátalja lakossága vidékünk autonómiájára is szavazott az ország függetlenségének megsza­vazásával egy időben, az ukrán hivatalosságok sietve közük­­ Kárpátalja autonómiájáról soha nem volt népszavazás, bármit is írtak akkoriban az újságok. Úgy tűnik a huszonegy évvel ezelőtti módon csapnak be bennünket most is. Ahogy azt Csecsetov a Régiók Pártjának frakcióvezető­helyettese már előre megmondta, csak az orosz nyelv lesz regio­nális nyelv, mi, magyarok pedig hiába szavaznánk rájuk, végül úgy sem kapnánk semmit. Radó Zsolt Gajdost a nyelvtörvény elsikkasztásáért dicsérik az ukrán nacionalisták A ukrán nemzeti beállí­tottságú, s következéskép­pen nyelvtörvényellenes ellenzék egyik legolvasot­tabb országos hetilapjának számító Zerkalo Nyegyelji internetes változata közölt minap írást Konszenzusos variáns címmel a jogszabály végrehajtásának kilátásairól. A zn.ua nem éppen magyar­barát megnyilvánulásairól ismert kárpátaljai tudósítója, Volodimir Martin cikkének apropója, hogy nemrég a Beregszászi Városi Tanács határozatot fogadott el ez ügyben. A szerző elismerés­sel említi a beregszászi önkor­mányzat határozatát, amellyel csak részben hajtják végre a nyelvtörvényt a városban. A dokumentum értelmében eztán sem válik kötelezővé a magyar nyelv ismerete a pol­gármesteri hivatalban, ahol jelenleg csupán az alkalma­zottak 35 százaléka beszél magyarul - tudhatjuk meg. „Az orosz nyelv győzedelmes menetelése után Ukrajna déli és keleti részének megyei tanácsai­ban, valamint azt követően, hogy látványosan elutasították ugyanezen kérdés megvitatását a Kárpátaljai Megyei Tanácsban a magyar nyelv vonatkozásában, mégis megjelent az első fecske a többi nemzetiségi kisebbség között, ahol alkalmazták Az állami nyelvpolitika alapjairól törvény normáit” - állapítja meg Martin. Emlékeztet, hogy szept­ember 7-én Beregszászban, ahol a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 12,8 ezer magyar él(a lakos­­ság 48 százaléka), a városi tanács a képviselőtestület szavazatainak két­harmadával elrendelte. „Beregszász város területén Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól 1. paragrafusa értelmében az ukrán mint államnyelv mellett elterjedt a magyar nyelv mint regionális, ezért irányában a regionális nyelvek alkalmazására vonatkozó intézke­dések foganatosítandók”. .Meglehetősen szimbolikus, hogy e döntés kezdeményezője Beregszász tanácsi vezetője, Gaj­dos István ,az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke - a szerk.] lett­­ régi szövetségese a ha­talomnak, aki a 74. a Régiók Párt­ja választási listáján. Beregszász polgármestere ezzel gyakorlatilag két legyet ütött egy csapásra - megmutatta, hogy a régiósok nem csak az orosz nyelvről gondos­kodnak, egyúttal pedig borsot tört Kovács Miklósnak az orra alá aki régi ellenfele a konkurens magyar szervezettől (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke - a szerk.)" - mutat rá a szerző. Volodimir Martin a jelek sze­rint - sok helyi kollégájával el­lentétben - figyelmesen elolvasta a szóban forgó szeptember 7-i tanácsi határozatot, mert a fen­tiek után mindjárt megállapítja: „Egyébként, ha figyelmesebben szemügyre vesszük a Beregszászi Városi Tanács döntését, kiderül, hogy a magyar nyelvvel kapcso­latban Az állami nyelvpolitika alapjairól törvény úgymond eny­hébb változatát alkalmazták. A képviselők csupán a törvény egyes normáit realizálták - elhatározták, hogy biztosítják a városi tanács hivatalos űrlapjainak, pecsétjei­nek, bélyegzőinek és tájékoztató feliratainak elkészítését ukrán és magyar nyelven; használni fogják az államnyelv mellett a magyar nyelvet a táblák és tájékoztatók el­készítésénél; megfelelő intézkedé­seket hoznak megakadályozandó az államnyelv és a magyar nyelv nyilvános megalázását A törvény további alapvető rendelkezéseit a városi tanács szépen megkerülte, így például Az állami nyelv­­politika alapjairól törvény 11. paragrafusának 3. pontja köte­lezi a hivatalos személyeket és tisztviselőket azon terület határain belül, amelyen elterjedt a regionális nyelv, hogy az államnyelv mellett ezt a regionális nyelvet is ismerjék és kommunikáljanak azon (szóban vagy írásban) a látogatókkal. Nem csoda, hogy a megyei tanácsok elv­ből nem akarnak elismerni regioná­lisnak semmilyen más nyelvet az oroszon kívül. All. paragrafusról is történik említés a beregszászi városi tanács határozatában: »A hivatali személyzet kiválasztásánál figyelembe kell venni az állam­nyelv és a regionális (magyar) nyelv ismeretének kritériumait«. Azonban a zn.ua azon a kérdésére, hogy kötelező lesz-e mostantól a magyar nyelv ismerete a városi tanácsban és a város más kommu­nális intézményeiben való alkalma­záshoz, Gajdos István, Beregszász polgármestere így válaszolt: »Erről szó volt az ülésszakon is, amikor a városi tanács megvitatta a nyelvtör­vény egyes normának érvényesíté­sét Konszenzusra jutottunk abban, hogy az önkormányzatunkban van alkalmazásnál a döntő a megfelelő végzettség és a szakma felkészült­ség lesz, valamint az államnyelv ismerete. A magyar ismerete pedig nem kritérium lesz, hanem csupán előny.« Más szóvá, a beregszászi képviselők megállapodtak, hogy csak részlegesen fogják teljesíteni a nyelvtörvényt, s nem teljes egé­szében” - állapítja meg a szerző. A zn.ua újságírója a továb­biakban kifejti, hogy szerinte „a törvény 11. paragrafusának 3. pontját akkor is lehetetlen alkal­­mazni a mindennapi életben, ha a képviselőkben megvan a szándék erre”, s ezt Gajdos István szavá­vá támasztja alá ád a zn.ua-nak elmondta, hogy jelenleg a vácsi tanácsban a magyar nyelvet a dolgozóknak csak körülbelül 35 százaéka beszéli, 15 százaékuk jól, 20 százaékuk pedig társugási szinten. „És ez egy olyan város­ban van, amely hagyományosan magyar nyelvűnek számít” - teszi hozzá a szerző. Felhívnánk az olvasó figyel­mét a fenti számokra. Gajdos Ist­ván mindezidáig szemérmesen hallgatott arról, hogy polgármester­sége hetedik évében a beregszászi városháza dolgozóinak a fele sem beszéli a magyart Ha pedig feltesz­­szük, hogy a magyarul jól beszélők száma egyben a hivataban foglal­­koztatott magyar nemzetiségűek arányát is jelzi, akkor kiderül, hogy a hivat­osan 48 százaékban ma­gyar város vezetésében dolgozók­nak csupán 15 százaéka kerül ki a kárpátaji magyarok közül! Martin elismerően szól a be­regszászi városatyák döntéséről, amikor többek között így ír a nyelv­törvény alkamazásának ukrajnai távlatairól: ,A beregszászi képvi­selők érzékenysége és konszenzus­ra vár hajlandósága értékelendő, de vajon más helyi tanácsokná is megmutatkoznak-e ezek a politiku­sokra nem jellemző tulajdonságok? Szeptember 11 -én a Csernyivci me­gyei Novoszelickij járás Taraszavci községének községi tanácsa alkal­­mazta a nyelvtörvényt fávjukban a moldáv nyelv vonatkozásában. És ez, a Beregszászi Városi Tanács döntésével egyetemben, csupán az első kavicsokat jelenti, amelyeket óhatatlanul követ majd a regioná­lis státus újabb megadási parádé­inak lavinája a magyar, a román, a moldáv, a lengyel, a krími tatár, a gagauz és az egyéb nyelveknek az egyes falvakban, városokban és járásokban. És ennek során távolról sem minden tanács akar majd kon­szenzusra jutni (valójában részlege­sen teljesíteni a jogszabályt), sokan a Kivalov-Kolesznyicsenko-féle törvény minden rendelkezésének teljes körű betartását fogják köve­telni, azét a törvényét, amelyet a hatalom oly elhamarkodottan fo­gadott el az orosz ajkú választóknak akarván kedvezni.” A magunk részéről csak any­­nyit tennénk hozzá a leírtakhoz, hogy a kárpátaljai magyarság a Beregszászi Városi Tanácstól is azt várta volna el, hogy az új nyelv­törvényt teljes körűen alkalmazza a településen, többek között meg­adva a magyarnak a regionális státust, ahogyan azt a KMKSZ képviselői javasolták az ominózus szeptember 7-i tanácsülésen. Mint a zn.ua idézett cikkéből is kitűnik, a kárpátaljai magyarság érdekei­nek jogi csűrés-csavarással való elsikkasztásáért legfeljebb az ukrán nacionalistáktól várhat dicséretet Gajdos István és az UMDSZ. zzz Rejtélyes kétnyelvű röpirat Beregszász környékén KMKSZ-ellenes provokáció Idegen fiatalok kétnyelvű, ukrán és magyar nyel­ven írt röplapokat terjesztettek a Beregszász melletti Nagymuzsalyban, Makkosjánosiban és Benében. A magyartalan szófordulatokkal tarkított röpirat, amelyet láthatóan nem magyar ember fogalmazott, arról igyek­szik meggyőzni a magyar választókat, hogy az új ukrán nyelvtörvény csak az orosz nyelv számára garantál regionális nyelvi státust, a magyar számára nem. Ezért többek között arra biztat minden magyart, hogy követelje „a törvény eltörlését”, illetve arra: „Mondjanak „NEM”­­et a Régiók Pártjának!” A röplapon nincs aláírás, több mondata valótlan rágalmakat is tartalmaz. Az említett röpirat miatt Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) kihallgatta Jakab Erikát, a KMKSZ, Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnökét, járási képviselőt. Állítólag Kántor István, a Régiók Pártjának beregszászi járási kampányfőnöke tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a beregszászi rendőrségen az em­lített röpirattal kapcsolatban, és szóban a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnökét nevezte meg feltételezett elkövetőként. Jakab Erika, a Nagymuzsalyi Középiskola történelemtanára magyar anyanyelvű, kizárt, hogy ennyire magyartalan szöveget adna ki a kezéből, ráadásul nemrég kezdeményezte, hogy a Nagymuzsalyi Tanács a nyelvtörvény értelmében nyilvánítsa regionális nyelvvé a magyar nyelvet a falu területén. Nyilván nem ő szeretné az új nyelv­törvényt eltöröltetni. Az SZBU-nak már csak azt kellene kiderítenie, hogy valójában ki áll a provokáció mögött! Radó Zsolt Részvétnyilvánítás Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola tantestülete fájó szívvel búcsúzik intézményünk szeretett igazgatójától, Árpa Pétertől. Áldozatos, fáradhatatlan munkáját, mellyel hosszú éveken át szolgálta a magyar oktatás ügyét, kollégái és hálás diákjai sosem­­felejtik el. Segítőkészsége és igaz embersége mindenkor példa marad, Isten nyugosztalja. Gyászoló hozzátartozóinak őszinte részvétünket nyilvánítjuk. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak, valamint az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola kollektívájának Árpa Péter korai elhunyta miatt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola megrendül­ve értesült Árpa Péter, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola, a főiskola egyik gyakorlóiskolája igazgatójának korai haláláról, és őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megrendüléssel ér­tesült Árpa Péter, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatója, a KMPSZ volt elnökségi tagja haláláról. A Pedagógusszövetség őszinte részvétét fejezi ki az elhunyt családjának. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kollektívája együttérzését és őszinte részvétét fejezi le Bárány Erzsébetnek, a főiskola tanárának édesapja elhunyta miatt. Osztozunk a család fájdalmában.

Next