Kárpátalja, 2012. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
2012-09-21 / 38. szám
AKTUÁLIS A Beregszászi járásban sem lett regionális nyelv a magyar A járási tanács sem volt bátrabb a városinál A Beregszászi Járási Tanács szeptember 18-i ülésén több mint húsz kérdés között arról is döntött, hogy az új ukrán nyelvtörvény alapján regionális nyelvvé nyivánítja-e a legmagyarabb kárpátaljai járás területén a magyar nyelvet Bár a kidolgozott és a képviselők által megvitatott előzetes tervezet első pontja még kimondta, hogy a Beregszászi járásban regionális nyelvvé nyilvánítják a magyart, de végül ez a lényeges pont kikerült a tervezetből. A szavazást megelőzően Sin József, a KMKSZ-frakció vezetője, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke kérte, hogy kerüljön viszsza ez a lényeges pont a tervezetbe, de ez végül nem történt meg. A dolog nehezen magyarázható, hisz a Beregszászi Járási Tanácsban többségben lévő UMDSZ-es és régiós képviselők nagyobb része magyar embernek mondja magát Érdekesség, hogy még aznap délután a Régiók Pártjának kárpátaljai sajtószolgálata közleményt jutatott el lapunkhoz a következő címmel: A Beregszászi Járási Tanács regionális nyelvi státust adott a magyar nyelvnek a Beregszászi járás területén. Ugyanakkor nacionalista ukrán hírportálok arról számoltak be, hogy az említett testület a nyelvtörvénynek csak egy felhígított változatát vezették be. A járási tanács ülését követőra hivatkozva megsemmisítette ez az egyik UMDSZ-es képviselő tudósítónkkal közölte - nem volt szükséges, hogy a járási tanács regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, hisz azt már a nyelvtörvény eleve biztosítja minden közigazgatási egységnek, ahol egy kisebbség meghaladja a 10%-os arányt. Amennyiben ezt megtette volna a tanács, a határozatot később az ügyészség az alkotmányvolna. Különös, hogy Dél- és Kelet-Ukrajna városi, megyei és járási közgyűlései egymás után nyilvánították regionális nyelvvé az orosz nyelvet, és sehol nem semmisítette meg határozataikat az ügyészség, s ez még különösebb a Régiók Pártja sajtóközleményének fényében. Megkérdeztük Sin Józsefet is az ügyben, aki elmondta: „Csak felháborodással tudok beszélni erről az esetről. Előzetesen kézhez kaptunk egy határozattervezetet az új ukrán nyelvtörvényjárásunkban történő végrehajtásával kapcsolatban, azt ki is osztották a járási tanács bizottságainak, azok megvitatták, tudomásom szerint elviekben mindenki jóváhagyta, esetleg kisebb változtatásokat, kibővítéseket javasoltak benne. A tanácsülés reggelén döbbenten láttam, hogy a határozattervezetből a sok pontosítgatás után kikerült a korábbi első és egyben legfontosabb pont, amely kimondaná, hogy járásunk területén regionális nyelv szintjére emeljük a magyar nyelvet Helyette kevésbé lényeges, a tanács ügyvitelét és a kiadott dokumentumok kétnyelvűségét előíró pontok kerültek be. Pedig tudomásom szerint egyik bizottság sem javasolta azt, hogy kerüljön ki a határozatból a lényeg. Felszólalásomban arról próbáltam meggyőzni képviselőtársaimat, hogy Ukrajnában sok városi, megyei és járási tanács nyilvánította már regionális nyelvvé területén az orosz nyelvet, mivel a Beregszászi járás lakosságának 75%-a magyar nemzetiségű, ezt teljes joggal megtehetjük mi is. Azonban, legnagyobb megdöbbenésemre Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács UMDSZ-es elnöke ezt nem is tűzte napirendre, helyette gyorsan szavazásra bocsátotta a határozattervezet »kiherélt« változatát, amit a többség el is fogadott. Meggyőződésem, hogy ebben az esetben az utolsó pillanatban módosított határozattervezetet megszavazó magyar nemzetiségű képviselők elárulták a Beregszászi járás magyarságának hosszútávú érdekeit. Közülük sokan magyar iskolákat és intézményeket vezetnek, és most is megkövetelik, hogy kizárólag ukrán nyelven vezessék az iskolai dokumentációt, például az osztálynaplókat, holott ez a szovjet időszakhoz képest is visszalépés. Jó lenne tudni, személy szerint ki indítványozta, hogy kerüljön ki a szövegből a kulcsszó, a »regionális státus«. Ráadásul az UMDSZ eddig pontosan a nyelvtörvénynyel kampányolt a Régiók Pártja mellett, el sem tudom képzelni, hogyan fogják ezt a felhígított változatot magyarázni.” A teremben jelen volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere is, aki a városi tanáccsal korábban ugyancsak elfogadtatott egy hasonló határozatot, melyből ugyancsak kimaradt a regionális nyelv kifejezés. Sokak szerint a járási tanács határozatának kiheréléséért is őt terheli a felelősség. Az elfogadott dokumentum lehetőségként sok olyan jogot sorol fel, ami eddig is adott volt, például eddig is felszólalhattak a képviselők magyarul a plenáris üléseken, igény esetén lehetett szinkrontolmácsot alkalmazni, a tanács lapja eddig is két nyelven közölte a határozatokat stb. De a magyar nyelv regionális státuszának hiányában ezután sem tudjuk majd minden beregszászi hivatalban akár magyarul is intézni az ügyeinket, bár ezt a nyelvtörvény kötelezővé tenné. Az olvasónak úgy tűnhet, hogy a KMKSZ képviselői csak a szavakon lovagolnak, és annak nincs is jelentősége, hogy mi szerepel a különféle szintű tanácsok által elfogadott határozatokban. Emlékeztetően felidézném: 1991- ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltása után népszavazást rendeltek el annak megerősítésére. A december 1-jére kitűzött népszavazáson a megyei tanács határozata értelmében Kárpátalja autonómiájáról is szavaztunk, de az utolsó pillanatban Leonyid Kravcsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke, később Ukrajna első elnökének nyomására az autonómia szót „különleges önkormányzati közigazgatási terület”-re változtatták a szavazólapon. A referendumon Kárpátalja önkormányzatiságára a szavazók 78%-a mondott igent. Kravcsuk szavakban akkor még maga is támogatta az autonómiát. Viszont Kárpátalja máig nem lett, a különleges önkormányzati közigazgatási terület”, hisz ilyen közigazgatási státus nincs az ország jogrendjében, ellenben autonóm köztársaság van - a Krím félsziget. Azóta akárki hivatkozott arra, hogy 1991-ben Kárpátalja lakossága vidékünk autonómiájára is szavazott az ország függetlenségének megszavazásával egy időben, az ukrán hivatalosságok sietve közük Kárpátalja autonómiájáról soha nem volt népszavazás, bármit is írtak akkoriban az újságok. Úgy tűnik a huszonegy évvel ezelőtti módon csapnak be bennünket most is. Ahogy azt Csecsetov a Régiók Pártjának frakcióvezetőhelyettese már előre megmondta, csak az orosz nyelv lesz regionális nyelv, mi, magyarok pedig hiába szavaznánk rájuk, végül úgy sem kapnánk semmit. Radó Zsolt Gajdost a nyelvtörvény elsikkasztásáért dicsérik az ukrán nacionalisták A ukrán nemzeti beállítottságú, s következésképpen nyelvtörvényellenes ellenzék egyik legolvasottabb országos hetilapjának számító Zerkalo Nyegyelji internetes változata közölt minap írást Konszenzusos variáns címmel a jogszabály végrehajtásának kilátásairól. A zn.ua nem éppen magyarbarát megnyilvánulásairól ismert kárpátaljai tudósítója, Volodimir Martin cikkének apropója, hogy nemrég a Beregszászi Városi Tanács határozatot fogadott el ez ügyben. A szerző elismeréssel említi a beregszászi önkormányzat határozatát, amellyel csak részben hajtják végre a nyelvtörvényt a városban. A dokumentum értelmében eztán sem válik kötelezővé a magyar nyelv ismerete a polgármesteri hivatalban, ahol jelenleg csupán az alkalmazottak 35 százaléka beszél magyarul - tudhatjuk meg. „Az orosz nyelv győzedelmes menetelése után Ukrajna déli és keleti részének megyei tanácsaiban, valamint azt követően, hogy látványosan elutasították ugyanezen kérdés megvitatását a Kárpátaljai Megyei Tanácsban a magyar nyelv vonatkozásában, mégis megjelent az első fecske a többi nemzetiségi kisebbség között, ahol alkalmazták Az állami nyelvpolitika alapjairól törvény normáit” - állapítja meg Martin. Emlékeztet, hogy szeptember 7-én Beregszászban, ahol a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 12,8 ezer magyar él(a lakosság 48 százaléka), a városi tanács a képviselőtestület szavazatainak kétharmadával elrendelte. „Beregszász város területén Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól 1. paragrafusa értelmében az ukrán mint államnyelv mellett elterjedt a magyar nyelv mint regionális, ezért irányában a regionális nyelvek alkalmazására vonatkozó intézkedések foganatosítandók”. .Meglehetősen szimbolikus, hogy e döntés kezdeményezője Beregszász tanácsi vezetője, Gajdos István ,az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke - a szerk.] lett régi szövetségese a hatalomnak, aki a 74. a Régiók Pártja választási listáján. Beregszász polgármestere ezzel gyakorlatilag két legyet ütött egy csapásra - megmutatta, hogy a régiósok nem csak az orosz nyelvről gondoskodnak, egyúttal pedig borsot tört Kovács Miklósnak az orra alá aki régi ellenfele a konkurens magyar szervezettől (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke - a szerk.)" - mutat rá a szerző. Volodimir Martin a jelek szerint - sok helyi kollégájával ellentétben - figyelmesen elolvasta a szóban forgó szeptember 7-i tanácsi határozatot, mert a fentiek után mindjárt megállapítja: „Egyébként, ha figyelmesebben szemügyre vesszük a Beregszászi Városi Tanács döntését, kiderül, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatban Az állami nyelvpolitika alapjairól törvény úgymond enyhébb változatát alkalmazták. A képviselők csupán a törvény egyes normáit realizálták - elhatározták, hogy biztosítják a városi tanács hivatalos űrlapjainak, pecsétjeinek, bélyegzőinek és tájékoztató feliratainak elkészítését ukrán és magyar nyelven; használni fogják az államnyelv mellett a magyar nyelvet a táblák és tájékoztatók elkészítésénél; megfelelő intézkedéseket hoznak megakadályozandó az államnyelv és a magyar nyelv nyilvános megalázását A törvény további alapvető rendelkezéseit a városi tanács szépen megkerülte, így például Az állami nyelvpolitika alapjairól törvény 11. paragrafusának 3. pontja kötelezi a hivatalos személyeket és tisztviselőket azon terület határain belül, amelyen elterjedt a regionális nyelv, hogy az államnyelv mellett ezt a regionális nyelvet is ismerjék és kommunikáljanak azon (szóban vagy írásban) a látogatókkal. Nem csoda, hogy a megyei tanácsok elvből nem akarnak elismerni regionálisnak semmilyen más nyelvet az oroszon kívül. All. paragrafusról is történik említés a beregszászi városi tanács határozatában: »A hivatali személyzet kiválasztásánál figyelembe kell venni az államnyelv és a regionális (magyar) nyelv ismeretének kritériumait«. Azonban a zn.ua azon a kérdésére, hogy kötelező lesz-e mostantól a magyar nyelv ismerete a városi tanácsban és a város más kommunális intézményeiben való alkalmazáshoz, Gajdos István, Beregszász polgármestere így válaszolt: »Erről szó volt az ülésszakon is, amikor a városi tanács megvitatta a nyelvtörvény egyes normának érvényesítését Konszenzusra jutottunk abban, hogy az önkormányzatunkban van alkalmazásnál a döntő a megfelelő végzettség és a szakma felkészültség lesz, valamint az államnyelv ismerete. A magyar ismerete pedig nem kritérium lesz, hanem csupán előny.« Más szóvá, a beregszászi képviselők megállapodtak, hogy csak részlegesen fogják teljesíteni a nyelvtörvényt, s nem teljes egészében” - állapítja meg a szerző. A zn.ua újságírója a továbbiakban kifejti, hogy szerinte „a törvény 11. paragrafusának 3. pontját akkor is lehetetlen alkalmazni a mindennapi életben, ha a képviselőkben megvan a szándék erre”, s ezt Gajdos István szavává támasztja alá ád a zn.ua-nak elmondta, hogy jelenleg a vácsi tanácsban a magyar nyelvet a dolgozóknak csak körülbelül 35 százaéka beszéli, 15 százaékuk jól, 20 százaékuk pedig társugási szinten. „És ez egy olyan városban van, amely hagyományosan magyar nyelvűnek számít” - teszi hozzá a szerző. Felhívnánk az olvasó figyelmét a fenti számokra. Gajdos István mindezidáig szemérmesen hallgatott arról, hogy polgármestersége hetedik évében a beregszászi városháza dolgozóinak a fele sem beszéli a magyart Ha pedig felteszszük, hogy a magyarul jól beszélők száma egyben a hivataban foglalkoztatott magyar nemzetiségűek arányát is jelzi, akkor kiderül, hogy a hivatosan 48 százaékban magyar város vezetésében dolgozóknak csupán 15 százaéka kerül ki a kárpátaji magyarok közül! Martin elismerően szól a beregszászi városatyák döntéséről, amikor többek között így ír a nyelvtörvény alkamazásának ukrajnai távlatairól: ,A beregszászi képviselők érzékenysége és konszenzusra vár hajlandósága értékelendő, de vajon más helyi tanácsokná is megmutatkoznak-e ezek a politikusokra nem jellemző tulajdonságok? Szeptember 11 -én a Csernyivci megyei Novoszelickij járás Taraszavci községének községi tanácsa alkalmazta a nyelvtörvényt fávjukban a moldáv nyelv vonatkozásában. És ez, a Beregszászi Városi Tanács döntésével egyetemben, csupán az első kavicsokat jelenti, amelyeket óhatatlanul követ majd a regionális státus újabb megadási parádéinak lavinája a magyar, a román, a moldáv, a lengyel, a krími tatár, a gagauz és az egyéb nyelveknek az egyes falvakban, városokban és járásokban. És ennek során távolról sem minden tanács akar majd konszenzusra jutni (valójában részlegesen teljesíteni a jogszabályt), sokan a Kivalov-Kolesznyicsenko-féle törvény minden rendelkezésének teljes körű betartását fogják követelni, azét a törvényét, amelyet a hatalom oly elhamarkodottan fogadott el az orosz ajkú választóknak akarván kedvezni.” A magunk részéről csak anynyit tennénk hozzá a leírtakhoz, hogy a kárpátaljai magyarság a Beregszászi Városi Tanácstól is azt várta volna el, hogy az új nyelvtörvényt teljes körűen alkalmazza a településen, többek között megadva a magyarnak a regionális státust, ahogyan azt a KMKSZ képviselői javasolták az ominózus szeptember 7-i tanácsülésen. Mint a zn.ua idézett cikkéből is kitűnik, a kárpátaljai magyarság érdekeinek jogi csűrés-csavarással való elsikkasztásáért legfeljebb az ukrán nacionalistáktól várhat dicséretet Gajdos István és az UMDSZ. zzz Rejtélyes kétnyelvű röpirat Beregszász környékén KMKSZ-ellenes provokáció Idegen fiatalok kétnyelvű, ukrán és magyar nyelven írt röplapokat terjesztettek a Beregszász melletti Nagymuzsalyban, Makkosjánosiban és Benében. A magyartalan szófordulatokkal tarkított röpirat, amelyet láthatóan nem magyar ember fogalmazott, arról igyekszik meggyőzni a magyar választókat, hogy az új ukrán nyelvtörvény csak az orosz nyelv számára garantál regionális nyelvi státust, a magyar számára nem. Ezért többek között arra biztat minden magyart, hogy követelje „a törvény eltörlését”, illetve arra: „Mondjanak „NEM”et a Régiók Pártjának!” A röplapon nincs aláírás, több mondata valótlan rágalmakat is tartalmaz. Az említett röpirat miatt Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) kihallgatta Jakab Erikát, a KMKSZ, Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnökét, járási képviselőt. Állítólag Kántor István, a Régiók Pártjának beregszászi járási kampányfőnöke tett ismeretlen tettes ellen feljelentést a beregszászi rendőrségen az említett röpirattal kapcsolatban, és szóban a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnökét nevezte meg feltételezett elkövetőként. Jakab Erika, a Nagymuzsalyi Középiskola történelemtanára magyar anyanyelvű, kizárt, hogy ennyire magyartalan szöveget adna ki a kezéből, ráadásul nemrég kezdeményezte, hogy a Nagymuzsalyi Tanács a nyelvtörvény értelmében nyilvánítsa regionális nyelvvé a magyar nyelvet a falu területén. Nyilván nem ő szeretné az új nyelvtörvényt eltöröltetni. Az SZBU-nak már csak azt kellene kiderítenie, hogy valójában ki áll a provokáció mögött! Radó Zsolt Részvétnyilvánítás Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola tantestülete fájó szívvel búcsúzik intézményünk szeretett igazgatójától, Árpa Pétertől. Áldozatos, fáradhatatlan munkáját, mellyel hosszú éveken át szolgálta a magyar oktatás ügyét, kollégái és hálás diákjai sosemfelejtik el. Segítőkészsége és igaz embersége mindenkor példa marad, Isten nyugosztalja. Gyászoló hozzátartozóinak őszinte részvétünket nyilvánítjuk. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak, valamint az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola kollektívájának Árpa Péter korai elhunyta miatt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola megrendülve értesült Árpa Péter, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola, a főiskola egyik gyakorlóiskolája igazgatójának korai haláláról, és őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megrendüléssel értesült Árpa Péter, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatója, a KMPSZ volt elnökségi tagja haláláról. A Pedagógusszövetség őszinte részvétét fejezi ki az elhunyt családjának. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kollektívája együttérzését és őszinte részvétét fejezi le Bárány Erzsébetnek, a főiskola tanárának édesapja elhunyta miatt. Osztozunk a család fájdalmában.