Kárpátalja, 2013. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 1. szám

Kárpátalja 2013. január 4. Megalakult az új ukrán kormány Jelentősen átalakult az ukrán kormány - derült ki azután, hogy a mút héten Viktor Janukovics elnök aláírta a miniszterek ki­nevezéséről szóló rende­leteket. Megszűnt például a rendkí­vüli helyzetek minisztériuma, amelyet eddig a kárpátaljai Vik­­tor Baloga, az Egységes Közép (JeC) párt vezetője irányított. A katasztrófavédelmet ezentúl egy újonnan létrehozott állami szerv irányítja majd. Létrejön viszont két új tár­ca, a bevételek és ráfordítások minisztériuma, valamint az ipar­­politikai minisztérium. Első miniszterelnök-he­lyettesnek az államfő Szerhij Arbuzovot, az Ukrán Nemzeti Bank eddigi elnökét nevezte ki, akit - Azarov újbóli miniszter­­elnöki kinevezése előtt - a sajtó a kormányfői posztra esélyesek között nevezett meg. Miniszterelnök-helyettesi megbízatást kapott Jurij Bojko eddigi energetikai miniszter, Olekszandr Vilkus, a kelet­ukrajnai Dnyipropetrovszk megye volt kormányzója és Kosztyantin Hriscsenko volt külügyminiszter is. Az ukrán diplomácia új vezetője helyette Leonyid Kozsara lett, aki 2004- ben Leonyid Kucsma akkori államfő elnöki hivatalának he­lyettes vezetője volt. Az új kormánytagok között meglepetés Natalja Korolevszka szociális miniszterré történő kine­vezése. Korolevszka az általa alapí­tott Ukrajna, előre a párt élén indult az október végi parlamenti válasz­tásokon, de hiába indította listán Andrij Sevcsenko sztárfutballistát, a párt nem jutott be a törvényhozás­ba. Korolevszkát egyéni ambíciói miatt még az előző parlamentben kizárta soraiból Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő pártjának parlamenti frakciója. A pártját új ellenzéki erőként beállító Korolevszkáról már korábban az a hír terjedt, hogy a Janukovics mögött álló, Mikola Azarov vezette Régiók Pártjához húz. Megőrizte posztját Ju­­rij Kolobov pénzügyminiszter, Olekszandr Lavrinovics igazság­ügy-miniszter, Dmitro Tabacsnik oktatási és Rajisza Bohatirjova egészségügyi miniszter, valamint a belügyi tárca élén maradt Vitalij Zaharcsenko. Dmitro Tabacsnik ismételt kinevezésének hírére mindjárt tiltakozók vonultak az utcára Ki­jevben és Dnyipropetrovszkban is - jelentette a korrespondent net. A BBC Ukrajina pedig azt írja, hogy az új összetételű mi­niszteri kabinet kinevezésével egy Viktor Janukovics elnökhöz közeli csoport végérvényesen el­lenőrzése alá vonta a pénzügyi blokkot a kormányban. (ntk/MTI/ korrespondent.net) Az ukrán nyelvtörvény „magyar” Először is szögezzük le, Ukrajna nem jogállam. Az el­fogadott normaszövegek nem érvényesülnek automatikusan, pontosan. Ha Ukrajna jogállam lenne, a nyelvtörvény életbe­lépésének, működésének nem lenne története, mert kihirdetése után az államapparátus azt azon­nal betű szerint betartaná. Jegyezzük meg azt is, hogy a törvény - ha maradéktalanul betartanák - lehetővé tenné az átlag kárpátaljai magyarnak, hogy a megyei­, járási hiva­talokban is magyarul intézze szóban és írásban az ügyeit, ne csak a községházán, ha magyar faluban él. Konstatáljuk a tényt, a nyelvtörvény kárpátaljai magyar vonatkozásban nem működik, ahol idáig nem beszéltek-leve­­leztek velünk anyanyelvünkön, azóta sem teszik. Mi az, ami eddig történt, és mi annak az értelme? Ukrajna, mint a premodern államok általában, szokásjogi alapon működik. A komszo­­molistákból (miután a pártmun­kások mára kiöregedtek) és banditákból (tolvajok, csalók, szélhámosok és más alvilági elemek) álló vezető réteg ki­alakítja azokat a nem hivatalos normákat, amelyek szerint a hivatalos törvényeket értelmezik és működtetik. Most dől el, milyen szo­kásjog alakul ki a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban. Az eddigi történéseket, a kü­lönféle tanácsi döntéseket ennek fényében kell értelmezni. A kárpátaljai ruszin szár­mazású elit formálisan ukrán államnacionalista nézeteket vall, egyébként pedig lekezelően má­sodrangú emberként bánik a ma­gyarokkal. Számára nem létezik nyelvi kérdés, hiszen mióta az eszét tudja, a jobbágyként kezelt magyarok valahogy az ő nyel­vüket törve próbálták magukat megértetni. Kész-e ez a társaság a tör­vény miatt részlegesen megta­nulni magyarul, vagy a magya­rok javára változtatni az összeté­telen? A kérdés szónoki. Persze, esze ágában sincs. Mi késztethetné arra, hogy a törvényt betartsa? A kijevi politikai akarat ta­lán, amelynek a „jóvoltából” megszületett a törvény? A tör­vény megalkotói - a régiós ve­zérek - azonban egyértelműen jelezték, hogy az orosz nyelv használatát akarták biztosítani, és nem holmi krími tatároknak, meg magyaroknak jogalapot te­remteni. Az is világos volt, hogy a törvényt kampányeszköznek szánták szavazóik mozgósításá­ra. Ezért kellett az általuk uralt megyékben és nagyvárosokban tanácsi határozatba foglalni az orosz regionális státusát. Itt jött a képbe a magyar érdekvédelmi szervezet, amely hasonló határozatok elfogadását kezdeményezte a kárpátaljai me­gyei, valamint az érintett járási, városi, községi tanácsokban. A helyi elit ebben a helyzet­ben, miután Kijevből nem nehe­zedett rá nyomás, maga pedig nem akarta, simán elutasíthatta a magyar nyelv regionális státusát. Mégsem ezt tette, hanem teljesen üres, semmire nem kötelező szö­vegek elfogadását választotta az esetek többségében. A donyecki és a többi régió oroszokra vonatkozó határozatát másoló, a magyar nyelv regionális státusát kimondó testületi döntés azt jelentette volna, hogy a kárpát­aljai főnökség legalább elvben el­ismeri magára nézve kötelezőnek a törvényt és legalább a szokásjog kialakulásának kezdetén nem zár­ja ki a nyelvi jogok kiterjesztését a magyarok számára. Az engedékenység irányá­ba két tényező hatott, hathatott volna. Az egyik maguknak a kár­pátaljai magyaroknak a nyomása. A régiósok azonban - mint az eredmények is jól mutatták - érzékelték a magyar közösség gyengeségét, nem tartottak annak büntető-ellenszavazatától. A másik Magyarország re­akciója, amely két konzulátust is fenntart Kárpátalján. Az alvilági sémákban gondolkodó kárpátaljai elit, amikor menekülési útvona­lakat tervez arra esetre, ha véget ér számára az „arany élet”, nem tudja kikerülni Magyarországot. Magyar vízumaik, magyar ál­lampolgárságuk, magyarországi gazdasági érdekeltségeik vannak. története A magyar állam idáig nem mutatta jelét, hogy a kárpátaljai brigantikat magyarellenességük miatt úgy kezelné, ahogy azoknak jár, egy ilyen irányú fordulatot a szomszéd állam politikájában mégsem lehet kizárni. A mérleg azonban egyelőre negatív. Beregszászban és a já­rásban elkenős szöveget fogad­tak el, hogy a magyarul beszélő segéderők valamit fel tudjanak hozni a nemzetárulás vádjával szemben. Az ungvári járásban és Ugocsában, a két vegyes járásban engedékenyek voltak, a regioná­lis státus kimondása bekerült a határozatokba. A megyei tanács azonban még az alibiző UMDSZ- es szöveg mögül is kihátrált. Ezek után ezt tették Csapon is Baloga emberei. A munkácsi járásban meg végképp nem történt sem­mi - a horvások onnan még az előző választáskor kiszorították a KMKSZ-t. Miután a KMKSZ még meg­van, a történet folytatódni fog. A be nem tartásra szánt törvénynek vannak mindenféle rendelke­zései, amelyek végrehajtásáért ilyen-olyan szervek, bizottságok legalábbis papíron felelősek. Lehet nyomulni feliratok, for­manyomtatványok, pecsétek, fordítások, stb. ügyében. Mu­lasztás esetén lehet feljelenteni, pereskedni. Folytatjuk, nem adjuk fel. Magyar érdekvédelmi szervezet­ként küzdünk, ahogy lehet. Kovács Miklós Bimba Brigitta lett az idei Fodó-ösztöndíjas (Folytatás az 1. oldalról) Bimba Brigitta 1994-ben született. Jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán- és Ter­mészettudományi Magyar Kara Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének 2. éves hallgatója. Brigittával a díjátadás után sikerült beszélgetnem. - Hogy fogadtad a hírt, hogy te nyerted meg az ösz­töndíjat? - Nagyon örültem, hogy idén a pályázók közül pont en­gem tartottak alkalmasnak az ösztöndíjra, ez jelentős önbi­zalmat ad a jövőre nézve. És annak is örülök, hogy a KMKSZ tevékenysége ilyen sokrétű, s a szervezet figyelme arra is kiter­jed, hogy ezzel az ösztöndíjjal a magyarul tanuló és alkotó ifjú­ságot felkarolja, segítse. - A pályázat egyik kikötése volt, hogy a pályázó közösségi szervezőmunkát is fejtsen ki. Te milyen munkát végzel ta­nulmányaid mellett? - 14 éves korom óta tagja vagyok tagja a KMKSZ-nek, s aktívan részt veszek a bátyúi alapszervezet által szervezett színes programokban. Emellett az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő Rákóczi Szövetségnek is tagja vagyok, mellyel különböző ünnepségeket, kirándulásokat szervezünk. Bár nem vagyok nagy szervező alkat, de a rám bízott fel­adatokat mindig pontosan, időben és lelkiismeretesen elvégzem. - Miben lesz hasznodra az ösztöndíj? Tanulmányaidra költöd majd, vagy van esetleg valami más terved? - Egy diák számára nagyon jól jön ez az összeg. Jelentős ré­szét könyvvásárlásra szeretném fordítani, mivel tanulmányaim­hoz és évfolyammunkámhoz rengeteg könyvre lenne szük­ségem. S ehhez nagy segítséget jelent az ösztöndíj. - Mik a további terveid? - Szeretném sikeresen befe­jezni egyetemi tanulmányaimat, ha lehetőségem engedi, másod­­diplomát szerezni, s persze te­hetségemnek és tanult szakmám­nak megfelelő állást találni, ahol kellőképpen kamatoztathatom majd a tudásom. A későbbiekben is szeretnék hasznos tagja lenni a kárpátaljai magyarságnak. A nyertes pályázónak ezúton is gratulálunk! Espán Margaréta AKTUÁLIS Csapon is semmitmondó határozat született a magyar nyelvről Az új nyelvtörvény alkalmazásának kérdése is sze­repelt a Csapi Városi Tanács december 26-i ülésének napirendjén. A képviselőtestület gyakorlatilag ugyanazt az egypontos határozatot fogadta el e tárgyban, amelyet egy héttel korábban a Kárpátaljai Megyei Tanács is megszavazott - tájékoztatta lapun­kat Balogh Oszkár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) városi tanácsi frakciójának vezetője. „A jóváhagyott dokumentum értelmében figyelembe veszik, hogy a 2012. decem­ber 21 -i állapotok szerint Csapon az ukrán mellett a magyar nyelv is elterjedt mint regionális - közölte a képviselő.­­ A határozattal mintegy jelezték, hogy szimbolikus politikai döntést hoztak a kérdésben, de mivel a nyelvtörvény életbelépésének pillanatától hatályos azokban a régiókban, ahol a lakosság legalább 10 száza­léka valamely kisebbség nyelvét beszéli, szerintük nincs szükség semmilyen külön procedúrára, határozatra ahhoz, hogy­ Csapon is alkalmazzák a jogszabályt.” Balogh Oszkár ugyanakkor rámutatott: döntésével a tanács figyelmen kívül hagyta a KMKSZ kezdeményezését, hogy ha­­tározatilag mondják ki a regionális nyelvi státus megadását a magyarnak. „Még csak intézkedéseket sem léptetett életbe a tanács a magyar nyelv védelme és fejlesztése érdekében!” - tette hozzá a KMKSZ frakcióvezetője. - Nem tettek egyebet, mint hogy a statisztikai hivatal adatai alapján „megállapították”, hogy élnek magyarok Csapon.” „Októberben ígéretet kaptunk arra, hogy bizottság alakul a nyelvtörvénnyel kapcsolatos teendők kidolgozására, ez a bizottság azonban egyszer sem ült össze azóta. Beadványainkat, amelyek­ben több javaslatot is megfogalmaztunk a legfontosabb teendőket illetően, a jelek szerint figyelembe sem vették, hiszen egy sem került közülük megvitatásra a tanács elé” - jelezte Balogh Oszkár. A tanácsülés „színfoltja” volt, hogy Halina Car polgármester felszó­lította a KMKSZ-frakció elnökét, kérjen bocsánatot., Az előző ülésen történtek folytatása volt ez. A polgármesterasszony felszólított, hogy kérjek elnézést mindazért, amit az elmúlt időszakban a nyelvtörvény ügyében Csapon tettem. Azt mondta, neki megígérte a KMKSZ legfel­sőbb vezetése, hogy miután elfogadják a nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozatot, én nyilvánosan elnézést fogok kérni a tetteimért. Meg­kérdeztem, hogy név szerint kitől kapta az ígéretet, amire persze nem tudott válaszolni, úgyhogy ennyiben is maradt a dolog. Természetesen a KMKSZ vezetése részéről ilyen ígéret nem hangzott el”-foglalta össze a történteket Balogh Oszkár, aki máig nem érti, miért tartozna a kárpát­aljai magyarság érdekvédelmi szervezete bocsánatkéréssel azért, hogy kiáll a csapi magyarok jogaiért pszv Szviscso lett Ledida első helyettese December 26-án Olekszandr Ledida kárpátaljai kor­mányzó hivatalosan is bemutatta a megyei állami admi­nisztráció főosztályvezetőinek új első helyettesét, Igor Szviscsót, aki eddig a Beregszászi Járási Állami Adminiszt­ráció vezetőjeként dolgozott. Szviscso első helyettesként az építési, iparpolitikai és infrastruk­túra-fejlesztési kérdéseket felügyeli majd. Ugyancsak a hatáskörébe tartoznak ezen túl a lakásgazdálkodással, útgazdálkodással, regionális fejlesztéssel, városépítéssel és építészettel, energetikával, közlekedéssel, hírközléssel, valamint a rendkívüli helyzetekkel összefü­ggő kérdések - áll a megyei adminisztráció sajtóközleményében. A közlemény emlékeztet, hogy mielőtt kineveztük volna a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció élére, a hivatalnok a járási adminisztráció elnökének helyetteseként, illetve a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció lakásgazdálkodási főosztályának vezetőjeként dolgozott. Korábban a zakarpattya.net.ua arról számolt be, hogy még az október 28-i parlamenti választásokat megelőzően a beregszászi járási Hubert vadászklub területén találkozott a Régiók Pártja (PR) megyei elitjének egy része, ahol megállapodások születtek a hivatalok újraelosztásáról arra az esetre, ha a régiós képviselőjelöltek győznek a választásokon. A hír szerint a találkozón részt vett többek között Olekszandr Ledida kormányzó, s akkori első helyettese, Ivan Busko, aki a PR jelöltjeként indult a Beregszász központú egyéni választóke­rületben. Jelen volt továbbá Igor Szviscso - akkor még a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció vezetőjeként-, Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei tanácsi képviselője, Gajdos István, az UMDSZ elnöke - akkor még Beregszász polgár­­mestere -, valamint számos helyi üzletember a támogatóik közül. A találkozón a zakarpattya.net.ua információi szerint egyebek mellett megállapodtak arról, hogy amennyiben a 73. számú, Beregszász központú egyéni választókerületben Ivan Busko nyeri a választásokat a megyei kormányzó első helyettesének megüresedő tisztségét Igor Szviscso töltheti be, azt Újabb teleházak a Beregszászi járásban A nagyvilág pontosabb megismerése, a gyors információhoz jutás jogos igénye ma már mindenütt jelen van. Ennek az igénynek a kielégítése jegyében folytatódik a KMKSZ teleházprogramja. Ezúttal a Beregszászi járás egyik kicsiny települése, Kisbakos gaz­dagodott informatikai felszereléssel, amelyet Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke nyújtott át. A teleház megnyitójára a község egyetlen közösségi házában, a református parókián került sor. Szanyi János, a nagybakosi KMKSZ-alapszervezet elnöke, megköszönve az adományt, hangsúlyozta, reméli, hogy e „rejtett” kisközség ezáltal közelebb kerül a nagyvilághoz. Komplex komputerfelszerelést kapott még ünnepi adomány­ként a Guti Református Egyházközség gyülekezete, melyet Sin József, a község járási képviselője nyújtott át. Nagybégányban pedig a községi könyvtár jutott hasonló ado­mányhoz Szimcsera Jánosnak, a KMKSZ Nagybégányi Alapszer­vezete elnökének kezdeményezésére. fi

Next