Kárpátalja, 2013. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-04 / 1. szám
Kárpátalja 2013. január 4. Megalakult az új ukrán kormány Jelentősen átalakult az ukrán kormány - derült ki azután, hogy a mút héten Viktor Janukovics elnök aláírta a miniszterek kinevezéséről szóló rendeleteket. Megszűnt például a rendkívüli helyzetek minisztériuma, amelyet eddig a kárpátaljai Viktor Baloga, az Egységes Közép (JeC) párt vezetője irányított. A katasztrófavédelmet ezentúl egy újonnan létrehozott állami szerv irányítja majd. Létrejön viszont két új tárca, a bevételek és ráfordítások minisztériuma, valamint az iparpolitikai minisztérium. Első miniszterelnök-helyettesnek az államfő Szerhij Arbuzovot, az Ukrán Nemzeti Bank eddigi elnökét nevezte ki, akit - Azarov újbóli miniszterelnöki kinevezése előtt - a sajtó a kormányfői posztra esélyesek között nevezett meg. Miniszterelnök-helyettesi megbízatást kapott Jurij Bojko eddigi energetikai miniszter, Olekszandr Vilkus, a keletukrajnai Dnyipropetrovszk megye volt kormányzója és Kosztyantin Hriscsenko volt külügyminiszter is. Az ukrán diplomácia új vezetője helyette Leonyid Kozsara lett, aki 2004- ben Leonyid Kucsma akkori államfő elnöki hivatalának helyettes vezetője volt. Az új kormánytagok között meglepetés Natalja Korolevszka szociális miniszterré történő kinevezése. Korolevszka az általa alapított Ukrajna, előre a párt élén indult az október végi parlamenti választásokon, de hiába indította listán Andrij Sevcsenko sztárfutballistát, a párt nem jutott be a törvényhozásba. Korolevszkát egyéni ambíciói miatt még az előző parlamentben kizárta soraiból Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő pártjának parlamenti frakciója. A pártját új ellenzéki erőként beállító Korolevszkáról már korábban az a hír terjedt, hogy a Janukovics mögött álló, Mikola Azarov vezette Régiók Pártjához húz. Megőrizte posztját Jurij Kolobov pénzügyminiszter, Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter, Dmitro Tabacsnik oktatási és Rajisza Bohatirjova egészségügyi miniszter, valamint a belügyi tárca élén maradt Vitalij Zaharcsenko. Dmitro Tabacsnik ismételt kinevezésének hírére mindjárt tiltakozók vonultak az utcára Kijevben és Dnyipropetrovszkban is - jelentette a korrespondent net. A BBC Ukrajina pedig azt írja, hogy az új összetételű miniszteri kabinet kinevezésével egy Viktor Janukovics elnökhöz közeli csoport végérvényesen ellenőrzése alá vonta a pénzügyi blokkot a kormányban. (ntk/MTI/ korrespondent.net) Az ukrán nyelvtörvény „magyar” Először is szögezzük le, Ukrajna nem jogállam. Az elfogadott normaszövegek nem érvényesülnek automatikusan, pontosan. Ha Ukrajna jogállam lenne, a nyelvtörvény életbelépésének, működésének nem lenne története, mert kihirdetése után az államapparátus azt azonnal betű szerint betartaná. Jegyezzük meg azt is, hogy a törvény - ha maradéktalanul betartanák - lehetővé tenné az átlag kárpátaljai magyarnak, hogy a megyei, járási hivatalokban is magyarul intézze szóban és írásban az ügyeit, ne csak a községházán, ha magyar faluban él. Konstatáljuk a tényt, a nyelvtörvény kárpátaljai magyar vonatkozásban nem működik, ahol idáig nem beszéltek-leveleztek velünk anyanyelvünkön, azóta sem teszik. Mi az, ami eddig történt, és mi annak az értelme? Ukrajna, mint a premodern államok általában, szokásjogi alapon működik. A komszomolistákból (miután a pártmunkások mára kiöregedtek) és banditákból (tolvajok, csalók, szélhámosok és más alvilági elemek) álló vezető réteg kialakítja azokat a nem hivatalos normákat, amelyek szerint a hivatalos törvényeket értelmezik és működtetik. Most dől el, milyen szokásjog alakul ki a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban. Az eddigi történéseket, a különféle tanácsi döntéseket ennek fényében kell értelmezni. A kárpátaljai ruszin származású elit formálisan ukrán államnacionalista nézeteket vall, egyébként pedig lekezelően másodrangú emberként bánik a magyarokkal. Számára nem létezik nyelvi kérdés, hiszen mióta az eszét tudja, a jobbágyként kezelt magyarok valahogy az ő nyelvüket törve próbálták magukat megértetni. Kész-e ez a társaság a törvény miatt részlegesen megtanulni magyarul, vagy a magyarok javára változtatni az összetételen? A kérdés szónoki. Persze, esze ágában sincs. Mi késztethetné arra, hogy a törvényt betartsa? A kijevi politikai akarat talán, amelynek a „jóvoltából” megszületett a törvény? A törvény megalkotói - a régiós vezérek - azonban egyértelműen jelezték, hogy az orosz nyelv használatát akarták biztosítani, és nem holmi krími tatároknak, meg magyaroknak jogalapot teremteni. Az is világos volt, hogy a törvényt kampányeszköznek szánták szavazóik mozgósítására. Ezért kellett az általuk uralt megyékben és nagyvárosokban tanácsi határozatba foglalni az orosz regionális státusát. Itt jött a képbe a magyar érdekvédelmi szervezet, amely hasonló határozatok elfogadását kezdeményezte a kárpátaljai megyei, valamint az érintett járási, városi, községi tanácsokban. A helyi elit ebben a helyzetben, miután Kijevből nem nehezedett rá nyomás, maga pedig nem akarta, simán elutasíthatta a magyar nyelv regionális státusát. Mégsem ezt tette, hanem teljesen üres, semmire nem kötelező szövegek elfogadását választotta az esetek többségében. A donyecki és a többi régió oroszokra vonatkozó határozatát másoló, a magyar nyelv regionális státusát kimondó testületi döntés azt jelentette volna, hogy a kárpátaljai főnökség legalább elvben elismeri magára nézve kötelezőnek a törvényt és legalább a szokásjog kialakulásának kezdetén nem zárja ki a nyelvi jogok kiterjesztését a magyarok számára. Az engedékenység irányába két tényező hatott, hathatott volna. Az egyik maguknak a kárpátaljai magyaroknak a nyomása. A régiósok azonban - mint az eredmények is jól mutatták - érzékelték a magyar közösség gyengeségét, nem tartottak annak büntető-ellenszavazatától. A másik Magyarország reakciója, amely két konzulátust is fenntart Kárpátalján. Az alvilági sémákban gondolkodó kárpátaljai elit, amikor menekülési útvonalakat tervez arra esetre, ha véget ér számára az „arany élet”, nem tudja kikerülni Magyarországot. Magyar vízumaik, magyar állampolgárságuk, magyarországi gazdasági érdekeltségeik vannak. története A magyar állam idáig nem mutatta jelét, hogy a kárpátaljai brigantikat magyarellenességük miatt úgy kezelné, ahogy azoknak jár, egy ilyen irányú fordulatot a szomszéd állam politikájában mégsem lehet kizárni. A mérleg azonban egyelőre negatív. Beregszászban és a járásban elkenős szöveget fogadtak el, hogy a magyarul beszélő segéderők valamit fel tudjanak hozni a nemzetárulás vádjával szemben. Az ungvári járásban és Ugocsában, a két vegyes járásban engedékenyek voltak, a regionális státus kimondása bekerült a határozatokba. A megyei tanács azonban még az alibiző UMDSZ- es szöveg mögül is kihátrált. Ezek után ezt tették Csapon is Baloga emberei. A munkácsi járásban meg végképp nem történt semmi - a horvások onnan még az előző választáskor kiszorították a KMKSZ-t. Miután a KMKSZ még megvan, a történet folytatódni fog. A be nem tartásra szánt törvénynek vannak mindenféle rendelkezései, amelyek végrehajtásáért ilyen-olyan szervek, bizottságok legalábbis papíron felelősek. Lehet nyomulni feliratok, formanyomtatványok, pecsétek, fordítások, stb. ügyében. Mulasztás esetén lehet feljelenteni, pereskedni. Folytatjuk, nem adjuk fel. Magyar érdekvédelmi szervezetként küzdünk, ahogy lehet. Kovács Miklós Bimba Brigitta lett az idei Fodó-ösztöndíjas (Folytatás az 1. oldalról) Bimba Brigitta 1994-ben született. Jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán- és Természettudományi Magyar Kara Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének 2. éves hallgatója. Brigittával a díjátadás után sikerült beszélgetnem. - Hogy fogadtad a hírt, hogy te nyerted meg az ösztöndíjat? - Nagyon örültem, hogy idén a pályázók közül pont engem tartottak alkalmasnak az ösztöndíjra, ez jelentős önbizalmat ad a jövőre nézve. És annak is örülök, hogy a KMKSZ tevékenysége ilyen sokrétű, s a szervezet figyelme arra is kiterjed, hogy ezzel az ösztöndíjjal a magyarul tanuló és alkotó ifjúságot felkarolja, segítse. - A pályázat egyik kikötése volt, hogy a pályázó közösségi szervezőmunkát is fejtsen ki. Te milyen munkát végzel tanulmányaid mellett? - 14 éves korom óta tagja vagyok tagja a KMKSZ-nek, s aktívan részt veszek a bátyúi alapszervezet által szervezett színes programokban. Emellett az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő Rákóczi Szövetségnek is tagja vagyok, mellyel különböző ünnepségeket, kirándulásokat szervezünk. Bár nem vagyok nagy szervező alkat, de a rám bízott feladatokat mindig pontosan, időben és lelkiismeretesen elvégzem. - Miben lesz hasznodra az ösztöndíj? Tanulmányaidra költöd majd, vagy van esetleg valami más terved? - Egy diák számára nagyon jól jön ez az összeg. Jelentős részét könyvvásárlásra szeretném fordítani, mivel tanulmányaimhoz és évfolyammunkámhoz rengeteg könyvre lenne szükségem. S ehhez nagy segítséget jelent az ösztöndíj. - Mik a további terveid? - Szeretném sikeresen befejezni egyetemi tanulmányaimat, ha lehetőségem engedi, másoddiplomát szerezni, s persze tehetségemnek és tanult szakmámnak megfelelő állást találni, ahol kellőképpen kamatoztathatom majd a tudásom. A későbbiekben is szeretnék hasznos tagja lenni a kárpátaljai magyarságnak. A nyertes pályázónak ezúton is gratulálunk! Espán Margaréta AKTUÁLIS Csapon is semmitmondó határozat született a magyar nyelvről Az új nyelvtörvény alkalmazásának kérdése is szerepelt a Csapi Városi Tanács december 26-i ülésének napirendjén. A képviselőtestület gyakorlatilag ugyanazt az egypontos határozatot fogadta el e tárgyban, amelyet egy héttel korábban a Kárpátaljai Megyei Tanács is megszavazott - tájékoztatta lapunkat Balogh Oszkár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) városi tanácsi frakciójának vezetője. „A jóváhagyott dokumentum értelmében figyelembe veszik, hogy a 2012. december 21 -i állapotok szerint Csapon az ukrán mellett a magyar nyelv is elterjedt mint regionális - közölte a képviselő. A határozattal mintegy jelezték, hogy szimbolikus politikai döntést hoztak a kérdésben, de mivel a nyelvtörvény életbelépésének pillanatától hatályos azokban a régiókban, ahol a lakosság legalább 10 százaléka valamely kisebbség nyelvét beszéli, szerintük nincs szükség semmilyen külön procedúrára, határozatra ahhoz, hogy Csapon is alkalmazzák a jogszabályt.” Balogh Oszkár ugyanakkor rámutatott: döntésével a tanács figyelmen kívül hagyta a KMKSZ kezdeményezését, hogy határozatilag mondják ki a regionális nyelvi státus megadását a magyarnak. „Még csak intézkedéseket sem léptetett életbe a tanács a magyar nyelv védelme és fejlesztése érdekében!” - tette hozzá a KMKSZ frakcióvezetője. - Nem tettek egyebet, mint hogy a statisztikai hivatal adatai alapján „megállapították”, hogy élnek magyarok Csapon.” „Októberben ígéretet kaptunk arra, hogy bizottság alakul a nyelvtörvénnyel kapcsolatos teendők kidolgozására, ez a bizottság azonban egyszer sem ült össze azóta. Beadványainkat, amelyekben több javaslatot is megfogalmaztunk a legfontosabb teendőket illetően, a jelek szerint figyelembe sem vették, hiszen egy sem került közülük megvitatásra a tanács elé” - jelezte Balogh Oszkár. A tanácsülés „színfoltja” volt, hogy Halina Car polgármester felszólította a KMKSZ-frakció elnökét, kérjen bocsánatot., Az előző ülésen történtek folytatása volt ez. A polgármesterasszony felszólított, hogy kérjek elnézést mindazért, amit az elmúlt időszakban a nyelvtörvény ügyében Csapon tettem. Azt mondta, neki megígérte a KMKSZ legfelsőbb vezetése, hogy miután elfogadják a nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozatot, én nyilvánosan elnézést fogok kérni a tetteimért. Megkérdeztem, hogy név szerint kitől kapta az ígéretet, amire persze nem tudott válaszolni, úgyhogy ennyiben is maradt a dolog. Természetesen a KMKSZ vezetése részéről ilyen ígéret nem hangzott el”-foglalta össze a történteket Balogh Oszkár, aki máig nem érti, miért tartozna a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezete bocsánatkéréssel azért, hogy kiáll a csapi magyarok jogaiért pszv Szviscso lett Ledida első helyettese December 26-án Olekszandr Ledida kárpátaljai kormányzó hivatalosan is bemutatta a megyei állami adminisztráció főosztályvezetőinek új első helyettesét, Igor Szviscsót, aki eddig a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció vezetőjeként dolgozott. Szviscso első helyettesként az építési, iparpolitikai és infrastruktúra-fejlesztési kérdéseket felügyeli majd. Ugyancsak a hatáskörébe tartoznak ezen túl a lakásgazdálkodással, útgazdálkodással, regionális fejlesztéssel, városépítéssel és építészettel, energetikával, közlekedéssel, hírközléssel, valamint a rendkívüli helyzetekkel összefüggő kérdések - áll a megyei adminisztráció sajtóközleményében. A közlemény emlékeztet, hogy mielőtt kineveztük volna a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció élére, a hivatalnok a járási adminisztráció elnökének helyetteseként, illetve a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció lakásgazdálkodási főosztályának vezetőjeként dolgozott. Korábban a zakarpattya.net.ua arról számolt be, hogy még az október 28-i parlamenti választásokat megelőzően a beregszászi járási Hubert vadászklub területén találkozott a Régiók Pártja (PR) megyei elitjének egy része, ahol megállapodások születtek a hivatalok újraelosztásáról arra az esetre, ha a régiós képviselőjelöltek győznek a választásokon. A hír szerint a találkozón részt vett többek között Olekszandr Ledida kormányzó, s akkori első helyettese, Ivan Busko, aki a PR jelöltjeként indult a Beregszász központú egyéni választókerületben. Jelen volt továbbá Igor Szviscso - akkor még a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció vezetőjeként-, Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei tanácsi képviselője, Gajdos István, az UMDSZ elnöke - akkor még Beregszász polgármestere -, valamint számos helyi üzletember a támogatóik közül. A találkozón a zakarpattya.net.ua információi szerint egyebek mellett megállapodtak arról, hogy amennyiben a 73. számú, Beregszász központú egyéni választókerületben Ivan Busko nyeri a választásokat a megyei kormányzó első helyettesének megüresedő tisztségét Igor Szviscso töltheti be, azt Újabb teleházak a Beregszászi járásban A nagyvilág pontosabb megismerése, a gyors információhoz jutás jogos igénye ma már mindenütt jelen van. Ennek az igénynek a kielégítése jegyében folytatódik a KMKSZ teleházprogramja. Ezúttal a Beregszászi járás egyik kicsiny települése, Kisbakos gazdagodott informatikai felszereléssel, amelyet Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke nyújtott át. A teleház megnyitójára a község egyetlen közösségi házában, a református parókián került sor. Szanyi János, a nagybakosi KMKSZ-alapszervezet elnöke, megköszönve az adományt, hangsúlyozta, reméli, hogy e „rejtett” kisközség ezáltal közelebb kerül a nagyvilághoz. Komplex komputerfelszerelést kapott még ünnepi adományként a Guti Református Egyházközség gyülekezete, melyet Sin József, a község járási képviselője nyújtott át. Nagybégányban pedig a községi könyvtár jutott hasonló adományhoz Szimcsera Jánosnak, a KMKSZ Nagybégányi Alapszervezete elnökének kezdeményezésére. fi