Kárpátalja, 2016. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2016-01-07 / 1. szám

Rövid hírek Víz alatti karácsonyfa a Fekete-tengerben ■■■ Odesszai búvárok egy csoportja december utolsó napjaiban élő fenyőfát díszített fel a víz alatt, nem messze egy 1942-ben elsüllyedt román tengeralattjáró roncsától - jelentette a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata. Előbb néhány búvár felállította és díszekkel, maguk készítette girlandokkal ékítette fel a fát a tengerfenéken. Ezt követően Télapó- és Hellindér-kosztümös társaik merültek alá, hogy felkutassák a fát. Az ünnepi merülés után a búvároknak gondjuk volt rá, hogy ne maradjanak a tengerfenéken oda nem illő, idegen tárgyak. Idén is maradnak a korlátozások a nyugdíjellátás terén mmn.......................................ám 2016-ban is érvényben marad egy sor, a nyugdíjellátás terén idén bevezetett korlátozás - közölte múlt szerdai kijevi sajtótájé­koztatóján Pavlo Rozenko társadalompolitikai miniszter. Az UNIAN hírügynökség tudósítása szerint a tárcavezető el­mondta, hogy a magas nyugdíjakra továbbra is 15 százalékos adót vetnek ki. Hozzátette: a nyugdíj minimális összegének, amelyből adót vonnak le, meg kell haladnia a minimálbér háromszorosát, ami 2016-ban 4 134 hrivnyát tesz ki, szemben a 2015-ös 3 654 hrivnyával. Meghatározzák a nyugdíjba vonulás alsó korhatárát azon szak­mák esetében, amelyeknél a nyugdíjazást korábban csak a mun­kával eltöltött időtől tették függővé. „Ez egy fokozatos folyamat lesz. Az emelés fél évet tesz majd ki évente” - közölte Rozenko. A kormány tervei szerint a „speciális” nyugdíjazás alsó korhatárát a légiközlekedési dolgozók esetében 50 évben, a költségvetési dol­gozók (egészségügyi dolgozók, pedagógusok, művészek) esetében pedig 55 évben állapítanák meg. Rozenko emlékeztetett, hogy 2016-ban folytatódik az a gyakor­lat, miszerint nem folyósítják a dolgozó magas beosztású köztiszt­viselők, bírák, ügyészek, képviselők és egyéb vezetők nyugdíját. A többi dolgozó nyugdíjas nyugdíja 85 százalékára jogosult, ameny­­nyiben annak összege meghaladja a létminimum másfélszeresét. Jareszko nem biztos benne, hogy az IMF rábólint a költségvetésre mmmmmmmmmmmmmmmmmmm Natalija Jareszko pénzügyminiszter nem teljesen bizonyos abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyja az elfogadott adó- és költségvetési csomagot - derült ki azon a múlt szerdai sajtótájékoztatón, amelyről az Ukrajinszka Pravda számolt be. „A költségvetésről folytatott megbeszélések során a Legfelsőbb Tanácsban egy sor módosítást hajtottak végre a törvénycsomagun­kon, s ezek külön egyeztetést igényelnek az IMF-fel. Nem vagyok tökéletesen meggyőződve arról, hogy valamennyi módosítást jóvá­hagyják” - közölte a tárcavezető. Ily módon, tette hozzá Jareszko, a költségvetés elfogadása, ami előfeltétele annak, hogy megkapják az IMF-hitel egy újabb részletét, még nem garantálja ennek a részletnek a folyósítását. Megszüntethetik a Janukovics-rezsim hivatalno­kaival szemben bevezetett szankciókat ■■■■i Az ukrán felső vezetés botrányai, az ügyészség tétlensége a korrupcióellenes küzdelem és a volt rezsim korábban hatalommal való visszaéléssel vádolt képviselőinek felelősségre vonása terén kiábrándítóan hatnak bizonyos európai tisztségviselőkre, ami Uk­rajnát illeti - írja az Ukrajinszka Pravda a The Wall Street Journal (WSJ) összeállítását ismertet­­e. A WSJ felhívja a figyelmet, hogy az ukrán kormányzat nem tett erőfeszítéseket a Janukovics-rendszer azon képviselőinek felelősségre vonására, akik az országban maradtak az exállamfő szökése után. „Miután Kijev nem tesz ellenük büntető feljelentést, az EU tisztségviselői bejelentették, hogy már tavasszal megszüntethetik a szóban forgó személyekkel szemben bevezetett szankciókat” - írja a The Wall Street Journal. A tisztségviselők bizonyos Ukrajnával szembeni negatív han­gulatokról is beszámoltak az európai intézményekből. „Aggódnak, hogy az év során mindezek az emberek (a rezsim képviselői, akikkel szemben szankciókat vezetett be a Nyugat) hozzáférést nyernek az aktívumaikhoz Nyugaton. Ezek után többé senki sem támogatná ismételten a szankciókat. Az EU jó néhány tisztviselője torkig van Ukrajnával” - idézi a folyóirat egyik forrását. A WSJ forrása elmondta azt is, hogy az ukrán elnöki admi­nisztrációban (AP) érzékenyen reagálnak a bírálatra olyankor is, amikor az az Ukrajnát következetesen és határozottan támogató Egyesült Államok képviselőinek szájából hangzik el, így a Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet részéről a legfőbb ügyészséget ért bírálatra az AP-ben állítólag így reagáltak:„Hogy mondhat ilyet? Mi nem vagyunk holmi banán­köztársaság, ahol azt mondhatsz, amit akarsz”. Moszkva perli Kijevet az adóssága miatt Ukrajna december 31-ig nem fizetett vissza egy 3 milliárd dolláros eurókötvényt, valamint annak 75 millió dolláros kam­atát - indokolta a döntést az orosz pénzügyminisztérium. A lépés várható volt, mert Moszkva nem fizetés esetére többször is kilátásba helyezte azt. A keresetet egy brit bíróságon fogja benyújtani Oroszország a kötvénykibocsátás feltételeinek megfelelően - írta az MTI. Az ügy ezt megelőző legutóbbi fejleménye, hogy Ukrajna december 18-án moratóriumot hirdetett az Oroszországgal szemben fennálló, csaknem 3,6 milliárd dollár hitelének visszafizetésére. A kötvényben lévő három milliárd dolláron felüli részt két ukrán állami vállalat, az Ukravtodor útkezelő és a rakétákat tervező Pivdenne (Déli) Tervezőiroda vette fel orosz bankoktól. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Kijev a külföldi hitelezőkkel megállapodott adóssága átalakításáról, egye­dül Oroszországgal nem tudott megállapodásra jutni. Kijelentette, hogy a moratórium addig marad érvényben, amíg Moszkva alá nem írja a megállapodást az ukrán adósság átalakításáról a Kijev által javasolt formában, vagy bírósági döntés nem születik az ügyben. Jacenyuk hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész akár a bíróságon is tisztázni az adósságrendezés kérdését az orosz féllel. Összeállította: ntk AKTUÁLIS Elfogadták Kárpátalja 2016-os költségvetését A megszorítások éve következik Folytatás az 1. oldalról A megyei költségvetés az országoshoz hasonlóan sok megszorítást tartalmaz. A leg­nagyobb arányú változás, hogy az oktatásra fordított kiadás 26 százalékkal csökken idén az elmúlt évhez képest. Ez váltotta ki a legélesebb vitát, ugyanis az eddig országos fenntartású szak­képző iskolák fenntartói jogát átruházták a megyei tanácsokra és a megyei jogú városokra. De ehhez nem rendelnek pluszfor­rásokat. A legtöbb szakképző intézmény Ungváron és Mun­kácson van, Beregszászban is működik egy, ugyanakkor az egész megyét kiszolgálják ezek az oktatási intézmények. Nem tisztázott a szakképző iskolák épületeinek tulajdonjoga sem. Mihajlo Motilcsuk, az Egységes Centrum (JeC) frakció képvise­lője elmondta, hogy azért nem szavazzák meg a költségvetés­tervezetet, mert nem látják az oktatási szektor átalakításával teremtett hiány fedezetét. En­nek következtében szerinte nem lesz a szakoktatás a mostani színvonalon sem fenntartható. Mihajlo Rivisz, a megyei tanács elnöke és a megye kormány­zója igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy szükség esetén találnak majd forrásokat a keletkező hiány pótlására. A KMKSZ-frakció részéről Orosz Ildikó az oktatási, tudo­mányos, kulturális, egyházi, ifjú­ságpolitikai, testnevelés és sport, nemzeti kisebbségek ügyeivel és információpolitikával foglal­kozó állandó bizottság elnöke javasolta, hogy mindenek­előtt fel kell mérni, hogy ezekben az iskolákban oktatott szakmákra van-e szükség a munkaerőpi­acon, illetve át kell tekinteni, hogy melyik intézményben hány gyerek tanul, milyen az okta­tást végző kollektíva szakmai felkészültsége, ezek alapján ki lehetne dolgozni egy koncep­ciót a megyei tanács számára, amely racionalizálásra is adhat lehetőséget. Ameddig minderről nem lesz tiszta kép, addig nincs értelme konkrét financiális kér­désekről beszélni -hangsúlyoz­ta a képviselő asszony. Orosz Ildikó javaslatának figyelembe vételét kérte több, különböző frakcióban ülő képviselő, ezt szavazatával is támogatta a kép­viselők döntő többsége. Fontos változás, hogy meg­szűnik a jövőben az elemi is­kolások ingyenes étkeztetése, valamint nem finanszírozza tovább a megye a tömegközle­kedési vállalatok által a diákok, nyugdíjasok és más kedvezmé­nyezett kategóriába tartozó sze­mélyek utazási kedvezményeit. Az utóbbi ügyben a kormánytól kért segítséget a Kárpátaljai Megyei Tanács, hisz az utazási kedvezményekre nagy szüksége van minden érintett társadalmi rétegnek. Az egészségügynek is jelentős megszorításokkal kell számolnia. A jelenlegi helyzetben je­lentős fejlesztésekre gyakorlati­lag nem maradt forrás a megye költségvetésében. A KMKSZ-frakció támogat­ta a költségvetés elfogadását, bár nem tartja jónak azt - mondta el lapunknak Barta József, a tanács alelnöke.- Attól, ha nem szavaz­tuk volna meg, még nem lenne több pénze a megyének. Kény­szerpályán vagyunk. Ugyan­akkor azt kockáztattuk volna, hogy a közszférában dolgozók még a mostani kis fizetésüket, és a fenntartásra szánt pénzt sem kapják meg ezentúl időben. Ez­zel párhuzamosan igyekeztünk a helyzetet kihasználva a magyar ügyet előre vinni. Orosz Ildikó­nak azt az indítványát is meg­szavazták a képviselők, melynek értelmében a megyei tanács azt kérte az oktatási minisztertől, hogy a nemzetiségi nyelvekből, közöttük magyar nyelvből is lehessen érettségi vizsgát tenni. Radó Zsolt A legfontosabb tudnivalók a 2016-os költségvetésről Némi túlzással kijelent­hető, hogy a 2016-os ukrán költségvetésről több szó esik azóta, hogy éppen ka­rácsony napjára virradóra elfogadták, mint esett előtte, amikor pedig elvben meg kellett volna vitatniuk a do­kumentumot a szakértőknek és a politikusoknak. Ha azon­ban belegondolunk, hogy milyen körülmények között született a büdzsé, könnyen beláthatjuk, hogy nem is vár­hattunk egyebet, mint vitát és bizonytalanságot. Azon a bizonyos csütörtökön a képviselők szinte egész nap olyan törvényekről szavaztak, amelyek így vagy úgy, de befolyásolták az idei büdzsé számait, miközben a házelnök és a kormányfő egyaránt arról győzködte a képviselőket, hogy a költségvetésnek is meg kell születnie még aznap. Vagyis a honatyák végeredményben egy olyan pénzügyi dokumentumot fogadtak el pénteken hajnalban, amely gyakorlatilag még el sem készült, olyan költségvetési szá­mokra bólintottak rá, amelyeket szinte senki nem ismerhetett pon­tosan, és amelyeket senkinek nem volt ideje összesíteni és ellenőrizni. Utóbb vitatkozhatunk azon, hogy kit terhel a felelősség a tör­téntekért - a képviselőket, eset­leg a kormányzatot? -, az ukrán politikában azonban ennek nincs értelme. Emlékezhetünk rá, hogy a tavalyi költségvetés 2014 decem­berében hasonlóan drámai körül­mények és fejetlenség közepette született meg, nem csoda, ha a politikusok úgy gondolták, hogy a 2016-os büdzsét is áterősza­kolhatják a törvényhozáson ezen a módon. A lényeg, hogy bár tavaly a kormány egész évben a készü­lő adóreformot emlegette, az új Adótörvénykönyv tervezetét mégis alig néhány héttel az év vége előtt ismerhette meg a közvélemény, s végül ezt a dokumentumot is elvetették, bejelentve, hogy az idei büdzsét a régi Adótörvény­könyv alapján fogadják el, amelyet mindössze annyira módosítanak, hogy megfeleljenek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak. Mindenki tisztában volt vele, hogy az adóreform az államfő, a miniszterelnök és a kormánypár­tok közötti ellentétek áldozatává vált, így senki sem csodálko­zott azon - legfeljebb egy kicsit, a választók kedvéért -, hogy a tervezett adószámokat, majd az azokon alapuló „IMF-kompati­­bilis” költségvetést csak késve, az utolsó pillanatban nyújtották be a parlamentben. Ha jobban belegondolunk, azt sem gondol­hatta senki komolyan, hogy ez­után építő jellegű vita következik majd a törvényhozásban az ország legfontosabb pénzügyi-gazdasági dokumentumairól. Minden úgy alakult ezúttal is, ahogyan a ko­rábbi években megszokhattuk: a képviselők és képviselői csopor­tok hozzáláttak, hogy „kiverjék" a kormányzatból az adószámok és a költségvetés érdekeiknek megfelelő módosítását. A vég­eredmény egyes szakértők szerint egy szinte minden vonatkozás­ban következetlen és összefüg­géstelen rendelkezéstömeg lett, amely sokkal inkább emlékeztet a politikusok egyesített kíván­ságlistájára, semmint az ország gazdasági felemelkedését célzó, a beígért reformokat tükröző do­kumentumra, így azzal együtt, hogy a ha­tályos adójogszabályok módo­sítása nem egy pozitív változást eredményezett az adó nyilván­tartása, kiszámítása és fizetése terén, néhány furcsa döntés is született. Például ahelyett, hogy létrehozták volna az áfa-visszaté­­rítést igénylők egységes jegyzékét amely lehetővé tette volna, hogy következetesen és nyilvánosan, kivételezés nélkül térítse vissza az állam a vállalkozókkal szemben felhalmozott tartozását, mindjárt két jegyzéket hoztak létre: az egyi­ket a jelentős exportőröknek (akik termékeik legalább 40 százalékát exportálják), és egy másikat a többiek számára, akik valószínű­leg csak nagy késéssel juthatnak majd hozzá a pénzükhöz. Vagyis - mutat rá az ukrán sajtó ellenzé­ki része - a kormány elvben az adófizetők egyenlőségét hirdeti, mégis vannak - továbbra is­­, akik egyenlőbbek a többieknél. Az is várható volt, hogy el­lentéteket szül az agrárszektor számára előirányzott speciális áfafizetési rendszer. Eredetileg a kormány szerette volna teljesen eltörölni az ágazat kedvezmé­nyeit ezen a téren, utóbb azon­ban ezt 2017-re halasztották indítványozva, hogy csupán az áfa 75 százalékát fizessék be a költségvetésbe az érintettek. De a háttéralkuk eredményeként a kormánynak még ezt a javaslatát sem sikerült megvédenie, hiszen a létrejött megállapodás értelmében a növénytermesztők az áfájuk 85 százalékát kötelesek befizetni a költségvetésbe, miközben a ser­téstenyésztők és a szárnyaságazat az 50 százalékát, a tejtermelők és a szarvasmarha-tenyésztők pedig mindössze a 20 százalékát. A meghirdetett átfogó reform helyett végül csak minimális mér­tékben változott az egyszerűsített adózás rendszere. Továbbra is négy csoportjuk marad az egy­séges adót fizetőknek, s az első és második csoportba tartozók esetében gyakorlatilag semmilyen módosítás nem történt. A harma­dik csoportnál valamelyest szűkült az érintettek köre, illetve nőtt az adó mértéke, miközben a negyedik csoportba sorolt mezőgazdasági vállalkozók köre nem változott, bár ebben a tekintetben egyelőre a szakértők számára sem világos minden részlet. Ami adóterheinket illeti, a természetes személyek jövedelem­­adóját egységesen 18 százalékban állapították meg. Változatlanul, azaz 5 százalékon hagyták az osztalékadót. Hosszas huzavona után mégiscsak csökkentették az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét, de nem a tervezett 20 százalékra, hanem 22-re. Az adótörvény módosítása után került sor a költségvetés elfo­gadására. A legoptimistább politi­kusok sem hihették, hogy néhány óra alatt figyelembe lehetett venni a költségvetés tervezetében az adótörvény módosításának vala­mennyi következményét, illetve a több száz módosító indítványt, mégis elfogadták a dokumentu­mot. Jellemző, hogy utólag Na­talija Jareszko pénzügyminiszter is kénytelen volt elismerni: a tö­ménytelen módosítás után még abban sem lehetnek biztosak, hogy az IMF jóváhagyja a költségvetést, ami pedig feltétele annak, hogy az ország hozzájusson a további, lét­­fontosságú nemzetközi hitelekhez. A főbb számok ismertek: a költségvetés bevételi oldala 595,081 milliárd hrivnya, s ösz­­szeállítói 667,733 hrivnya kiadás­sal kalkulálnak. A költségvetési hiány felső határát 83,694 milliárd hrivnyában állapították meg. Az államadósság 1,5 trillió hrivnyára nőhet 2016-ban, ami 7,7 százalé­kos növekedésnek felel meg. Idén több lépcsőben emelnék a mini­málbért. Mértékét január l-jétől 1378 hrivnyában állapítanák meg, május l-jétől 1450 hrivnyára nő­ne, december l-jétől pedig 1550 hrivnyát tenne ki. Az egy főre szá­mított létminimum január l-jétől 1330 hrivnyát, május l-jétől 1399 hrivnyát, december 1-jétől 1496 hrivnyát tesz ki átlagosan. Ily mó­don a létminimum és a minimálbér növekedése a 2016 decemberi állapotot 2015 decemberéhez vi­szonyítva 12 százalékot tesz ki. A kormány idén a GDP 2 százalékos növekedésére és 12 százalékos inflációra számít. A költségvetés összeállítói ezer köb­méterenként 225 dolláros import­gázárral számoltak, miközben a nemzeti valuta árfolyama a dol­lárhoz viszonyítva 2016-ban éves szinten 24,1 hrinya körül alakul szerintük. Az ördög persze a részletek­ben rejlik, amelyeket azonban a jelzett kapkodás és alkudozás kö­vetkeztében senki sem ismer egé­szen pontosan. Igaz, talán nem is szándékozik kutatni utánuk senki. A kormányzat például azért nem, mivel számukra csak az a fontos, hogy az IMF rábólintson a költség­­vetésre, a képviselők pedig azért, mert bizonyosak benne, hogy a dokumentumot már februárban módosíthatják, tehát szinte abban a pillanatban, hogy az IMF január végére várt tárgyalóküldöttsége kiteszi a lábát az országból. Aggasztóbb, hogy senki sem tudja, milyen úton szándékozik a kormány teljesíteni a költségve­tésnek a tavalyit 15 százalékkal meghaladó bevételi oldalát, ha a gazdaság jó esetben is stagnálni fog idén, az adóreform pedig elma­radt. Miből szándékoznak pótolni a csökkentett társadalombiztosítási hozzájárulás miatt kieső pénzeket? Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy az előttünk álló gazdasági év az elmúlt esztendőhöz fog hasonlítani. Tavaly a mostanira emlékeztető kavarodás közepette elfogadott költségvetést a beígért 20 százalék helyett 46 százalékos infláció követte, a dollár árfolya­ma pedig 24 hrivnyára nőt, mi­közben a büdzsé még 17 hrivnyás dollárral számolt - emlékeztet a zn.ua. Csak remélni lehet, hogy idén jobban járunk, s nem foly­tatódik a 2015. évihez hasonló ütemben a lakosság elszegénye­dése. zzz

Next