Kárpátalja, 2016. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
2016-01-07 / 1. szám
Rövid hírek Víz alatti karácsonyfa a Fekete-tengerben ■■■ Odesszai búvárok egy csoportja december utolsó napjaiban élő fenyőfát díszített fel a víz alatt, nem messze egy 1942-ben elsüllyedt román tengeralattjáró roncsától - jelentette a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata. Előbb néhány búvár felállította és díszekkel, maguk készítette girlandokkal ékítette fel a fát a tengerfenéken. Ezt követően Télapó- és Hellindér-kosztümös társaik merültek alá, hogy felkutassák a fát. Az ünnepi merülés után a búvároknak gondjuk volt rá, hogy ne maradjanak a tengerfenéken oda nem illő, idegen tárgyak. Idén is maradnak a korlátozások a nyugdíjellátás terén mmn.......................................ám 2016-ban is érvényben marad egy sor, a nyugdíjellátás terén idén bevezetett korlátozás - közölte múlt szerdai kijevi sajtótájékoztatóján Pavlo Rozenko társadalompolitikai miniszter. Az UNIAN hírügynökség tudósítása szerint a tárcavezető elmondta, hogy a magas nyugdíjakra továbbra is 15 százalékos adót vetnek ki. Hozzátette: a nyugdíj minimális összegének, amelyből adót vonnak le, meg kell haladnia a minimálbér háromszorosát, ami 2016-ban 4 134 hrivnyát tesz ki, szemben a 2015-ös 3 654 hrivnyával. Meghatározzák a nyugdíjba vonulás alsó korhatárát azon szakmák esetében, amelyeknél a nyugdíjazást korábban csak a munkával eltöltött időtől tették függővé. „Ez egy fokozatos folyamat lesz. Az emelés fél évet tesz majd ki évente” - közölte Rozenko. A kormány tervei szerint a „speciális” nyugdíjazás alsó korhatárát a légiközlekedési dolgozók esetében 50 évben, a költségvetési dolgozók (egészségügyi dolgozók, pedagógusok, művészek) esetében pedig 55 évben állapítanák meg. Rozenko emlékeztetett, hogy 2016-ban folytatódik az a gyakorlat, miszerint nem folyósítják a dolgozó magas beosztású köztisztviselők, bírák, ügyészek, képviselők és egyéb vezetők nyugdíját. A többi dolgozó nyugdíjas nyugdíja 85 százalékára jogosult, amenynyiben annak összege meghaladja a létminimum másfélszeresét. Jareszko nem biztos benne, hogy az IMF rábólint a költségvetésre mmmmmmmmmmmmmmmmmmm Natalija Jareszko pénzügyminiszter nem teljesen bizonyos abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyja az elfogadott adó- és költségvetési csomagot - derült ki azon a múlt szerdai sajtótájékoztatón, amelyről az Ukrajinszka Pravda számolt be. „A költségvetésről folytatott megbeszélések során a Legfelsőbb Tanácsban egy sor módosítást hajtottak végre a törvénycsomagunkon, s ezek külön egyeztetést igényelnek az IMF-fel. Nem vagyok tökéletesen meggyőződve arról, hogy valamennyi módosítást jóváhagyják” - közölte a tárcavezető. Ily módon, tette hozzá Jareszko, a költségvetés elfogadása, ami előfeltétele annak, hogy megkapják az IMF-hitel egy újabb részletét, még nem garantálja ennek a részletnek a folyósítását. Megszüntethetik a Janukovics-rezsim hivatalnokaival szemben bevezetett szankciókat ■■■■i Az ukrán felső vezetés botrányai, az ügyészség tétlensége a korrupcióellenes küzdelem és a volt rezsim korábban hatalommal való visszaéléssel vádolt képviselőinek felelősségre vonása terén kiábrándítóan hatnak bizonyos európai tisztségviselőkre, ami Ukrajnát illeti - írja az Ukrajinszka Pravda a The Wall Street Journal (WSJ) összeállítását ismertete. A WSJ felhívja a figyelmet, hogy az ukrán kormányzat nem tett erőfeszítéseket a Janukovics-rendszer azon képviselőinek felelősségre vonására, akik az országban maradtak az exállamfő szökése után. „Miután Kijev nem tesz ellenük büntető feljelentést, az EU tisztségviselői bejelentették, hogy már tavasszal megszüntethetik a szóban forgó személyekkel szemben bevezetett szankciókat” - írja a The Wall Street Journal. A tisztségviselők bizonyos Ukrajnával szembeni negatív hangulatokról is beszámoltak az európai intézményekből. „Aggódnak, hogy az év során mindezek az emberek (a rezsim képviselői, akikkel szemben szankciókat vezetett be a Nyugat) hozzáférést nyernek az aktívumaikhoz Nyugaton. Ezek után többé senki sem támogatná ismételten a szankciókat. Az EU jó néhány tisztviselője torkig van Ukrajnával” - idézi a folyóirat egyik forrását. A WSJ forrása elmondta azt is, hogy az ukrán elnöki adminisztrációban (AP) érzékenyen reagálnak a bírálatra olyankor is, amikor az az Ukrajnát következetesen és határozottan támogató Egyesült Államok képviselőinek szájából hangzik el, így a Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet részéről a legfőbb ügyészséget ért bírálatra az AP-ben állítólag így reagáltak:„Hogy mondhat ilyet? Mi nem vagyunk holmi banánköztársaság, ahol azt mondhatsz, amit akarsz”. Moszkva perli Kijevet az adóssága miatt Ukrajna december 31-ig nem fizetett vissza egy 3 milliárd dolláros eurókötvényt, valamint annak 75 millió dolláros kamatát - indokolta a döntést az orosz pénzügyminisztérium. A lépés várható volt, mert Moszkva nem fizetés esetére többször is kilátásba helyezte azt. A keresetet egy brit bíróságon fogja benyújtani Oroszország a kötvénykibocsátás feltételeinek megfelelően - írta az MTI. Az ügy ezt megelőző legutóbbi fejleménye, hogy Ukrajna december 18-án moratóriumot hirdetett az Oroszországgal szemben fennálló, csaknem 3,6 milliárd dollár hitelének visszafizetésére. A kötvényben lévő három milliárd dolláron felüli részt két ukrán állami vállalat, az Ukravtodor útkezelő és a rakétákat tervező Pivdenne (Déli) Tervezőiroda vette fel orosz bankoktól. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Kijev a külföldi hitelezőkkel megállapodott adóssága átalakításáról, egyedül Oroszországgal nem tudott megállapodásra jutni. Kijelentette, hogy a moratórium addig marad érvényben, amíg Moszkva alá nem írja a megállapodást az ukrán adósság átalakításáról a Kijev által javasolt formában, vagy bírósági döntés nem születik az ügyben. Jacenyuk hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész akár a bíróságon is tisztázni az adósságrendezés kérdését az orosz féllel. Összeállította: ntk AKTUÁLIS Elfogadták Kárpátalja 2016-os költségvetését A megszorítások éve következik Folytatás az 1. oldalról A megyei költségvetés az országoshoz hasonlóan sok megszorítást tartalmaz. A legnagyobb arányú változás, hogy az oktatásra fordított kiadás 26 százalékkal csökken idén az elmúlt évhez képest. Ez váltotta ki a legélesebb vitát, ugyanis az eddig országos fenntartású szakképző iskolák fenntartói jogát átruházták a megyei tanácsokra és a megyei jogú városokra. De ehhez nem rendelnek pluszforrásokat. A legtöbb szakképző intézmény Ungváron és Munkácson van, Beregszászban is működik egy, ugyanakkor az egész megyét kiszolgálják ezek az oktatási intézmények. Nem tisztázott a szakképző iskolák épületeinek tulajdonjoga sem. Mihajlo Motilcsuk, az Egységes Centrum (JeC) frakció képviselője elmondta, hogy azért nem szavazzák meg a költségvetéstervezetet, mert nem látják az oktatási szektor átalakításával teremtett hiány fedezetét. Ennek következtében szerinte nem lesz a szakoktatás a mostani színvonalon sem fenntartható. Mihajlo Rivisz, a megyei tanács elnöke és a megye kormányzója igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy szükség esetén találnak majd forrásokat a keletkező hiány pótlására. A KMKSZ-frakció részéről Orosz Ildikó az oktatási, tudományos, kulturális, egyházi, ifjúságpolitikai, testnevelés és sport, nemzeti kisebbségek ügyeivel és információpolitikával foglalkozó állandó bizottság elnöke javasolta, hogy mindenekelőtt fel kell mérni, hogy ezekben az iskolákban oktatott szakmákra van-e szükség a munkaerőpiacon, illetve át kell tekinteni, hogy melyik intézményben hány gyerek tanul, milyen az oktatást végző kollektíva szakmai felkészültsége, ezek alapján ki lehetne dolgozni egy koncepciót a megyei tanács számára, amely racionalizálásra is adhat lehetőséget. Ameddig minderről nem lesz tiszta kép, addig nincs értelme konkrét financiális kérdésekről beszélni -hangsúlyozta a képviselő asszony. Orosz Ildikó javaslatának figyelembe vételét kérte több, különböző frakcióban ülő képviselő, ezt szavazatával is támogatta a képviselők döntő többsége. Fontos változás, hogy megszűnik a jövőben az elemi iskolások ingyenes étkeztetése, valamint nem finanszírozza tovább a megye a tömegközlekedési vállalatok által a diákok, nyugdíjasok és más kedvezményezett kategóriába tartozó személyek utazási kedvezményeit. Az utóbbi ügyben a kormánytól kért segítséget a Kárpátaljai Megyei Tanács, hisz az utazási kedvezményekre nagy szüksége van minden érintett társadalmi rétegnek. Az egészségügynek is jelentős megszorításokkal kell számolnia. A jelenlegi helyzetben jelentős fejlesztésekre gyakorlatilag nem maradt forrás a megye költségvetésében. A KMKSZ-frakció támogatta a költségvetés elfogadását, bár nem tartja jónak azt - mondta el lapunknak Barta József, a tanács alelnöke.- Attól, ha nem szavaztuk volna meg, még nem lenne több pénze a megyének. Kényszerpályán vagyunk. Ugyanakkor azt kockáztattuk volna, hogy a közszférában dolgozók még a mostani kis fizetésüket, és a fenntartásra szánt pénzt sem kapják meg ezentúl időben. Ezzel párhuzamosan igyekeztünk a helyzetet kihasználva a magyar ügyet előre vinni. Orosz Ildikónak azt az indítványát is megszavazták a képviselők, melynek értelmében a megyei tanács azt kérte az oktatási minisztertől, hogy a nemzetiségi nyelvekből, közöttük magyar nyelvből is lehessen érettségi vizsgát tenni. Radó Zsolt A legfontosabb tudnivalók a 2016-os költségvetésről Némi túlzással kijelenthető, hogy a 2016-os ukrán költségvetésről több szó esik azóta, hogy éppen karácsony napjára virradóra elfogadták, mint esett előtte, amikor pedig elvben meg kellett volna vitatniuk a dokumentumot a szakértőknek és a politikusoknak. Ha azonban belegondolunk, hogy milyen körülmények között született a büdzsé, könnyen beláthatjuk, hogy nem is várhattunk egyebet, mint vitát és bizonytalanságot. Azon a bizonyos csütörtökön a képviselők szinte egész nap olyan törvényekről szavaztak, amelyek így vagy úgy, de befolyásolták az idei büdzsé számait, miközben a házelnök és a kormányfő egyaránt arról győzködte a képviselőket, hogy a költségvetésnek is meg kell születnie még aznap. Vagyis a honatyák végeredményben egy olyan pénzügyi dokumentumot fogadtak el pénteken hajnalban, amely gyakorlatilag még el sem készült, olyan költségvetési számokra bólintottak rá, amelyeket szinte senki nem ismerhetett pontosan, és amelyeket senkinek nem volt ideje összesíteni és ellenőrizni. Utóbb vitatkozhatunk azon, hogy kit terhel a felelősség a történtekért - a képviselőket, esetleg a kormányzatot? -, az ukrán politikában azonban ennek nincs értelme. Emlékezhetünk rá, hogy a tavalyi költségvetés 2014 decemberében hasonlóan drámai körülmények és fejetlenség közepette született meg, nem csoda, ha a politikusok úgy gondolták, hogy a 2016-os büdzsét is áterőszakolhatják a törvényhozáson ezen a módon. A lényeg, hogy bár tavaly a kormány egész évben a készülő adóreformot emlegette, az új Adótörvénykönyv tervezetét mégis alig néhány héttel az év vége előtt ismerhette meg a közvélemény, s végül ezt a dokumentumot is elvetették, bejelentve, hogy az idei büdzsét a régi Adótörvénykönyv alapján fogadják el, amelyet mindössze annyira módosítanak, hogy megfeleljenek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak. Mindenki tisztában volt vele, hogy az adóreform az államfő, a miniszterelnök és a kormánypártok közötti ellentétek áldozatává vált, így senki sem csodálkozott azon - legfeljebb egy kicsit, a választók kedvéért -, hogy a tervezett adószámokat, majd az azokon alapuló „IMF-kompatibilis” költségvetést csak késve, az utolsó pillanatban nyújtották be a parlamentben. Ha jobban belegondolunk, azt sem gondolhatta senki komolyan, hogy ezután építő jellegű vita következik majd a törvényhozásban az ország legfontosabb pénzügyi-gazdasági dokumentumairól. Minden úgy alakult ezúttal is, ahogyan a korábbi években megszokhattuk: a képviselők és képviselői csoportok hozzáláttak, hogy „kiverjék" a kormányzatból az adószámok és a költségvetés érdekeiknek megfelelő módosítását. A végeredmény egyes szakértők szerint egy szinte minden vonatkozásban következetlen és összefüggéstelen rendelkezéstömeg lett, amely sokkal inkább emlékeztet a politikusok egyesített kívánságlistájára, semmint az ország gazdasági felemelkedését célzó, a beígért reformokat tükröző dokumentumra, így azzal együtt, hogy a hatályos adójogszabályok módosítása nem egy pozitív változást eredményezett az adó nyilvántartása, kiszámítása és fizetése terén, néhány furcsa döntés is született. Például ahelyett, hogy létrehozták volna az áfa-visszatérítést igénylők egységes jegyzékét amely lehetővé tette volna, hogy következetesen és nyilvánosan, kivételezés nélkül térítse vissza az állam a vállalkozókkal szemben felhalmozott tartozását, mindjárt két jegyzéket hoztak létre: az egyiket a jelentős exportőröknek (akik termékeik legalább 40 százalékát exportálják), és egy másikat a többiek számára, akik valószínűleg csak nagy késéssel juthatnak majd hozzá a pénzükhöz. Vagyis - mutat rá az ukrán sajtó ellenzéki része - a kormány elvben az adófizetők egyenlőségét hirdeti, mégis vannak - továbbra is, akik egyenlőbbek a többieknél. Az is várható volt, hogy ellentéteket szül az agrárszektor számára előirányzott speciális áfafizetési rendszer. Eredetileg a kormány szerette volna teljesen eltörölni az ágazat kedvezményeit ezen a téren, utóbb azonban ezt 2017-re halasztották indítványozva, hogy csupán az áfa 75 százalékát fizessék be a költségvetésbe az érintettek. De a háttéralkuk eredményeként a kormánynak még ezt a javaslatát sem sikerült megvédenie, hiszen a létrejött megállapodás értelmében a növénytermesztők az áfájuk 85 százalékát kötelesek befizetni a költségvetésbe, miközben a sertéstenyésztők és a szárnyaságazat az 50 százalékát, a tejtermelők és a szarvasmarha-tenyésztők pedig mindössze a 20 százalékát. A meghirdetett átfogó reform helyett végül csak minimális mértékben változott az egyszerűsített adózás rendszere. Továbbra is négy csoportjuk marad az egységes adót fizetőknek, s az első és második csoportba tartozók esetében gyakorlatilag semmilyen módosítás nem történt. A harmadik csoportnál valamelyest szűkült az érintettek köre, illetve nőtt az adó mértéke, miközben a negyedik csoportba sorolt mezőgazdasági vállalkozók köre nem változott, bár ebben a tekintetben egyelőre a szakértők számára sem világos minden részlet. Ami adóterheinket illeti, a természetes személyek jövedelemadóját egységesen 18 százalékban állapították meg. Változatlanul, azaz 5 százalékon hagyták az osztalékadót. Hosszas huzavona után mégiscsak csökkentették az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét, de nem a tervezett 20 százalékra, hanem 22-re. Az adótörvény módosítása után került sor a költségvetés elfogadására. A legoptimistább politikusok sem hihették, hogy néhány óra alatt figyelembe lehetett venni a költségvetés tervezetében az adótörvény módosításának valamennyi következményét, illetve a több száz módosító indítványt, mégis elfogadták a dokumentumot. Jellemző, hogy utólag Natalija Jareszko pénzügyminiszter is kénytelen volt elismerni: a töménytelen módosítás után még abban sem lehetnek biztosak, hogy az IMF jóváhagyja a költségvetést, ami pedig feltétele annak, hogy az ország hozzájusson a további, létfontosságú nemzetközi hitelekhez. A főbb számok ismertek: a költségvetés bevételi oldala 595,081 milliárd hrivnya, s öszszeállítói 667,733 hrivnya kiadással kalkulálnak. A költségvetési hiány felső határát 83,694 milliárd hrivnyában állapították meg. Az államadósság 1,5 trillió hrivnyára nőhet 2016-ban, ami 7,7 százalékos növekedésnek felel meg. Idén több lépcsőben emelnék a minimálbért. Mértékét január l-jétől 1378 hrivnyában állapítanák meg, május l-jétől 1450 hrivnyára nőne, december l-jétől pedig 1550 hrivnyát tenne ki. Az egy főre számított létminimum január l-jétől 1330 hrivnyát, május l-jétől 1399 hrivnyát, december 1-jétől 1496 hrivnyát tesz ki átlagosan. Ily módon a létminimum és a minimálbér növekedése a 2016 decemberi állapotot 2015 decemberéhez viszonyítva 12 százalékot tesz ki. A kormány idén a GDP 2 százalékos növekedésére és 12 százalékos inflációra számít. A költségvetés összeállítói ezer köbméterenként 225 dolláros importgázárral számoltak, miközben a nemzeti valuta árfolyama a dollárhoz viszonyítva 2016-ban éves szinten 24,1 hrinya körül alakul szerintük. Az ördög persze a részletekben rejlik, amelyeket azonban a jelzett kapkodás és alkudozás következtében senki sem ismer egészen pontosan. Igaz, talán nem is szándékozik kutatni utánuk senki. A kormányzat például azért nem, mivel számukra csak az a fontos, hogy az IMF rábólintson a költségvetésre, a képviselők pedig azért, mert bizonyosak benne, hogy a dokumentumot már februárban módosíthatják, tehát szinte abban a pillanatban, hogy az IMF január végére várt tárgyalóküldöttsége kiteszi a lábát az országból. Aggasztóbb, hogy senki sem tudja, milyen úton szándékozik a kormány teljesíteni a költségvetésnek a tavalyit 15 százalékkal meghaladó bevételi oldalát, ha a gazdaság jó esetben is stagnálni fog idén, az adóreform pedig elmaradt. Miből szándékoznak pótolni a csökkentett társadalombiztosítási hozzájárulás miatt kieső pénzeket? Óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy az előttünk álló gazdasági év az elmúlt esztendőhöz fog hasonlítani. Tavaly a mostanira emlékeztető kavarodás közepette elfogadott költségvetést a beígért 20 százalék helyett 46 százalékos infláció követte, a dollár árfolyama pedig 24 hrivnyára nőt, miközben a büdzsé még 17 hrivnyás dollárral számolt - emlékeztet a zn.ua. Csak remélni lehet, hogy idén jobban járunk, s nem folytatódik a 2015. évihez hasonló ütemben a lakosság elszegényedése. zzz