Kárpátalja, 2016. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

2016-10-20 / 42. szám

Kárpátalja ____________________________2016. október 2D,______V_____________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt Rozenko: Idén bizonyosan nem emelik a nyug­díjkorhatárt Nem emelik a nyugdíjkorhatárt Ukrajnában mindaddig, amíg nem nő az élettartam és nem javul az emberek életminősége - jelentette ki a 112 Ukrajina tévécsatornának nyilatkozva Pavlo Rozenko kormányfő-helyettes, akit az Ekonomicsna Pravda idéz. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint a téma jelenleg nem időszerű, a kérdés nem szerepel a Nemzetközi Valutalappal (IMF) aláírt memorandumban sem. „Nos, meglehet, egyszer majd, valamikor a távoli jövőben, valamelyik elkövetkező hatalomnak vagy kormánynak eszébe jut társadalmi vitát kezdeményezni a nyugdíjkorhatár emeléséről. Én úgy vélem, hogy ez a vita nem helyénvaló mindaddig, amíg nem emeljük számottevően az életminőséget, az élettartamot. Csak miután 7-10 évvel növeltük az élettartamot, lehet érvelni, győzködni a társadalmat, hogy az élettartam növekedése miatt tovább kell dolgozni. Vagyis jelenleg a nyugdíjkorhatár emelése lekerült a napirendről. Ez a kérdés nem szerepel az IMF-fel aláírt memorandumban, nem vállaltunk kötelezettséget a nyugdíjkor­határ emelésére, s a kormány semmiképpen sem fogja felvetni a nyugdíjkorhatár emelésének elképzelését ebben az évben” - jelezte Rozenko. Az Ekonomicsna Pravda emlékeztet, hogy egyes, a tömeg­tájékoztatási eszközökben megjelent információk szerint az IMF nyugdíjreform végrehajtását követeli Kijevtől az Ukrajnának folyósítandó következő hitelrészlet fejében. Rendkívüli helyzetet hirdettek Odessza megyében A régiót ért természeti csapás miatt rendkívüli helyzetet hirdettek Odessza megyében -jelentette be múlt szerdán Miheil Szaakasvili, a térség kormányzója, akit az Ukrajinszka Pravda idéz. Az erős szél, a kidőlő fák és villanyoszlopok miatt hárman meghaltak a régióban, köztük egy 11 éves kislány. Több mint 100 településen szünetelt ideiglenesen az áramszolgáltatás. A megye déli területein a heves esőzések miatt házak kerültek víz alá. Odesszában a kidőlt fák és a felgyülemlett víz miatt egész lakónegyedek váltak nehezen megközelíthetővé, hatalmas közle­kedési dugók alakultak ki. Robbanás az EBESZ ivano-frankivszki irodájánál Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Speciális Monitoring Missziója (EBESZ SZSM) megerősítette, hogy októ­ber 14-ére virradóra robbanás történt ivano-frankivszki irodájuk közelében - jelentette az Ukrajinszka Pravda az EBESZ SZSM tájékoztatása nyomán. „Október 14-én 1:12 órakor az EBESZ SZSM Ivano-Frankivszk központjában található irodájának őre robbanást hallott a közel­ből. A biztonsági kamera által rögzített felvételen látható, hogy 00:24-kor egy ismeretlen jelent meg a parkolóban kapucniban és lámpával, 1:12-kor eldobtak egy tárgyat, amely 10 m-re robbant fel annak az épületnek a hátsó bejáratától, amelynek negyedik és ötödik emeletén az SZSM irodája található. Az ismeretlen ezután elmenekült” - áll a közleményben. A közlemény kitér arra is, hogy a megfigyelők látták a helyszí­nen „a töredékeit annak, amit robbanószerkezetként azonosítottak”, illetve az égésnyomokat a földön, valamint az épület falán, az első szint magasságában. A robbanás ötméteres körzetében kilenc ablak tört be az épület alsó részén. „Az SZSM tagjai nem sérültek meg, tulajdonban szintén nem esett kár. A robbanás megközelítőleg ugyanott történt, ahol 2016. szeptember 6-ára virradóra felgyújtották az SZSM közlekedési eszközét” - mutattak rá az EBESZ-missziónál. Egy ausztrál művész hatalmas graffitit festett egy kelet-ukrajnai szétlőtt lakóház falára ■■■ Egy helybeli tanárnő portréját festette Guido Van Helten ausztrál street art művész a kelet-ukrajnai frontvonalnál, Donyeck közelében fekvő Avgyijivka település egy szétlőtt lakóházának falá­ra - adta hírül vasárnap az ukrán sajtó nyomán az MTI. A jelentés szerint a graffitiművész az ukrán irodalmat oktató középiskolai tanárnő portréját arra a házra festette, amelynél az asszony férje súlyosan megsebesült 2014-ben egy tüzérségi csapás következtében. A művész az alkotással a nemzetközi közvélemény figyelmét akarja erre a térségre irányítani, ahol mindennaposak az aknatá­madások. A projektet támogató ArtUnited­s közleménye szerint az alatt a két nap alatt, amíg az alkotás készült, a helyszín két kilométeres körzetében több mint száz tüzérségi csapást észleltek. A jelentés arról nem szól, hogy pontosan mikor készült a festmény. Felvételi: négy szakra kilenc jelentkezés mm A 2017. évi felsőoktatási felvételi kampány során a költségvetés által finanszírozott képzésre jelentkezők személyenként négy szakra kilenc jelentkezést nyújthatnak be a felsőoktatási intézményekbe - jelentette az Ukrajinszka Pravda az Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján közzétett határozat nyomán. A természetes és jogi személyek által finanszírozott képzésekre benyújtható jelentkezések számát nem korlátozzák. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a 2017. évi felvé­teli során a 2016-os és a 2017-es független tesztelésen szerzett szertifikátokat fogadják el. Speciális feltételek mellett vehetnek részt a felsőoktatási fel­vételi versenyben a kelet-ukrajnai harci cselekmények résztvevői, továbbá azok, akik 2016. november 30. után szerelnek le a katonai szolgálatból, illetve az ideiglenesen megszállt területek lakói. Összeállította: zzz Aktív a KMKSZ-f­rakció a megyei tanácsban Az ukrán-magyar határ­­átkelőhelyekről is szó esett október 13-án Ungváron a VII. összehívású Kárpátal­jai Megyei Tanács ötödik ülésszakának első plenáris ülésén. Napirend előtt Mihajlo Ri­­visz, a megyei önkormányzat elnöke nyilatkozatban reagált az őt egy minapi interjúja miatt ért bírálatokra. Mint emlékezetes, a Tisza-1 regionális tévécsatorna Akcenti című műsorában a közle­kedési infrastruktúra fejlesztésé­ről szólva a képviselő kijelentette: „Fia a kormány Ukrajna részeként kíván Kárpátaljára tekinteni, nem felejtheti el, hogy régiónk léte­zik...” Szavai vegyes fogadta­tásra találtak a sajtóban, a megyei tanács elnökét szeparatista hangu­latkeltéssel is megvádolták. Rivisz most visszautasítva a vádakat egyértelművé tette, hogy Kárpátalja fejlődését ki­zárólag Ukrajnán belül képzeli el. Ugyanakkor jelezte, hogy a vidék felvirágoztatása érdekében minden fórumon fel kívánja vetni megyénknek az ország többi régi­ójával arányos finanszírozásának kérdését. „Megengedhetetlennek tartom, hogy a megye finanszí­rozása több tucatszor kisebb a szomszédainkénál” - jelezte. Szavai alátámasztására fel­hozta, hogy Ivano-Frankivszk megye útjainak finanszírozására 1 milliárd 300 millió hrivnya jut, Lemberg (Lviv) megyében ugyanerre a célra 2,2 milliárdot, míg Kárpátalján 70 milliót for­díthatnak. A napirend elfogadását kö­vetően Mihajlo Rivisz képviselői beadványokat ismertetett. Az egyik, a KMKSZ frakciójának tagjai által jegyzett folyamod­ványban a magyar képviselők kérik, az illetékesek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az Asztély-Beregsurány határát­kelőhely tervezett felújításának ideje alatt 24 órás nyitva tartással működhessenek a szomszédos Kaszony-Barabás és a Haragláb- Lónya határátkelők. Amennyiben a 24 órás nyitva tartás nem meg­oldható, célszerű volna legalább három órával meghosszabbítani a határátkelők jelenlegi nyitvatar­tási idejét, írják a képviselők. Az indoklás szerint ezzel a lépéssel elkerülhető volna a hosszú sorok kialakulása a határon. A képvi­selők egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon vállal munkát a határövezetben lakó sok ukrán állampolgár, akik naponta átlépik a határt. A közúti forgalom várható növekedésé­re való tekintettel a beadvány szerzői egyben arra kérték az illetékeseket, hogy fejezzék be a Bátyú-Bótrágy-Harangláb útsza­kasz javítását. A „magyar frakció” egy má­sik beadványában indítványozta, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács folyamodjon Andrij Parubijhoz, a Legfelső Tanács elnökéhez és Volodimir Hrojszman minisz­terelnökhöz a jótékonysági és egyházi szervezetektől humanitá­rius segélyként Ukrajnába érkező speciális rendeltetésű járművek (tűzoltó- és mentőautók) beho­zatalát illetően. Indoklásukban a szerzők kifejtik, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a használt speciális járművek behozatalát Ukrajnába, miközben költségvetési forrásokból nincs mód hasonló járművek beszer­zésére a helyi önkormányzatok számára. A Kijevbe küldendő fo­lyamodvány tervezete, amelyről a képviselők várhatóan a következő ülésen szavaznak majd, javasolja a parlamentnek és a kormánynak, hogy a vonatkozó szabályozás módosításával töröljék a használt tűzoltó- és mentőautókat azon jár­művek jegyzékéből, amelyeknek a behozatala és használata tilos Ukrajnában. A KMKSZ-frakció egy­ben levelet intézett Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó­hoz az államvasutak beregszászi járási dolgozóinak személyi jö­vedelemadója ügyében. A levél emlékeztet, hogy az Ukrzaliznicja közel ötszáz dolgozót foglal­koztat a járás területén. A vasúti dolgozók bére után befolyó adó 2014-ig a helyi költségvetések egyik jelentős bevételi forrását képezte. Mióta azonban az állami vasúttársaságot átszervezték, ezek a bevételek a lembergi (lvivi) büdzsét gyarapítják. A magyar képviselők a kormányzó köz­benjárását kérve egyebek mellett rámutatnak, hogy a jelenlegi adó­szabályok értelmében a személyi jövedelemadóknak a beregszászi járási helyi költségvetésekbe tör­ténő befizetése nem jelentene pluszkiadást az Ukrzaliznicja számára, miközben jelentősen hozzájárulna a beregszászi járási önkormányzatok büdzséjének feltöltéséhez. Kisebb közjátékot okozott, hogy Ingrid Turisz, aki az Egy­séges Centrum (JeC) listáján jutott be a megyei önkormány­zatba, nemrég kilépett pártjából. Lengyel Zoltán, a JeC megyei tanácsi frakciójának vezetője az ülésen felszólította volt párttársát, hogy adja vissza képviselői man­dátumát. A tanács legnagyobb frakciója, a BPP Szolidarnyiszty részéről viszont jelezték, szívesen látnák Ingrid Turiszt frakció­jukban. Utóbb Mihajlo Rivisz tanácselnök megerősítette, hogy véleménye szerint a képviselőnek joga van megtartani mandátumát. Nem sikerült megválasztani­uk a képviselőknek a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Hon­ismereti Múzeum új igazgatóját. A jelölt kinevezésére mindössze 30 képviselő szavazott a mini­málisan szükséges 33 helyett. A jelöltet támogatók rámutattak, hogy a múzeum az idei eszten­dő első nyolc hónapja során 2,2 millió hrivnyával gyarapította a költségvetést, ami párját ritkító eredmény. Az ellenzék viszont - utalva arra, hogy a vár terüle­tén működik a jelölt családjának étterme - azzal érveltek egyebek mellett, hogy az intézmény első­sorban múzeum, s nem étterem. Rámutattak arra is, hogy a meg­bízás öt évre szól, holott a jelölt máris 75 éves. A képviselők végül a következő ülésnapra halasztot­ták a múzeum új igazgatójának kinevezését. zzz Merénylet áldozata lett az egyik szakadár parancsnok Merényletet követtek el egy híres-hírhedt szakadár parancsnok ellen Donyeck­­ben. Szakértők attól tarta­nak, hogy a gyilkosságot indokul használhatják fel a kelet-ukrajnai békefolyamat megszakításához. A Motorola ragadványnévre hallgató Arszen Pavlovnak, a sza­kadár Donyecki Népköztársaság (DNR) egyik katonai parancsno­kának halálát az orosz Interfax hírügynökség jelentette hétfőre virradó éjszaka. A hírt a szaka­­dárok „védelmi minisztériuma” is megerősítette. Közölték, hogy Pavlov testőre is életét vesztette a merényletben. „Az előzetes információk szerint házi készítésű robbanó­szerkezet lépett működésbe annak az épületnek a liftjében, amelyben Pavlov lakott”-áll a hírügynöksé­gi jelentésben. A kp.ru úgy tudja, a robba­nószerkezetet a felvonó kötelére erősítették. Az oroszországi Komiföld­ről érkezett, és a donyecki sza­­kadárokhoz zsoldosként beállt Motorola a Szparta zászlóaljként emlegetett szakadár fegyveres alakulat parancsnoka volt. A ke­let-ukrajnai háború gócpontjai­ban harcolva vált ismertté. Részt vett a szlavjanszki, ilovajszki és debalcevei hadműveletekben, har­ci sikereiért kitüntetéseket kapott. Gyakran szerepelt a YouTube in­ternetes videomegosztó portálon. Az idén júniusban már megkísé­reltek ellene pokolgépes merény­letet egy donyecki kórháznál, ahol féltucatnyi gépkocsiban és két épületben keletkeztek károk, de senkinek sem esett baja, Pavlov­nak sem. Az Ukrajinszka Pravda sze­rint a parancsnok állítólag kijelen­tette, kivégzett 15 fogságba esett ukrán katonát. Az Amnesty Inter­national a Motorola által elismert kivégzések kivizsgálására szólított fel. Tavaly Ukrajna kezdeményez­te az Interpolnál, hogy adjanak ki körözést az orosz fegyveres ellen, ám a kérést elutasították. A portál szerint Motorola szerepel az Európai Unió szankciós listáján is. Az akcióval Donyeckben egy ukrán diverzánscsoportot gyanú­sítanak. Olekszandr Zaharcsenko, a DNR vezetője Kijevet tette fele­lőssé Pavlov haláláért, és „hadüze­netnek” nevezte az esetet. Denisz Pusilin donyecki politikai vezető pedig arra figyelmeztetett, hogy a lázadóparancsnok meggyilkolása még jobban kiélezheti a helyzetet a Donyec-medencébe. Artem Sevcsenko ukrán belügyi szóvivő ugyanakkor Facebook-oldalán közölte, olybá tűnik, hogy Pavlovval „az em­bergyűlölő terrorista internacio­­nálébeli társai” végeztek. „Ilyen szomorú, de igazságos vége van minden elfajzottnak az ukrán földünkön” - közölte a belügyi szóvivő. „Motorola 2014 áprilisa óta aktívan részt vett harci cselekmé­nyekben, amelyekben embertelen kegyetlenségével és fosztogatá­sokkal tűnt ki. Számos háborús bűncselekmény terheli, köztük a fogságba ejtett, fegyvertelen Dior Branovickij,­ a donyecki repülő­tér védőjének, Ukrajna hősének meggyilkolása.­ly módon csak a halál menthette meg Pavlovot az őt fenyegető életfogytiglani szabad­ságvesztéstől. Szerencséje volt” - jelentette ki hétfői kijevi sajtó­­tájékoztatóján Andrij Liszenko, az ukrán Védelmi Minisztérium szóvivője. Ugyanakkor Alexander Hug, az EBESZ ukrajnai missziójának helyettes vezetője azt közölte, hogy szervezete egyelőre nem tudja megerősíteni Pavlov halálát. Vaszil Vovk tábornok, az Uk­rán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozó főosztályának volt ve­zetője szintén kétségének adott hangot afelől, hogy valóban Moto­rola a gyilkosság áldozata. A férfi szerinte valahol Oroszországban rejtőzködik, vélhetően a Bajkál-tó környékén. „A Moszkva által vé­dett embereket általában ott rejtik el” - jegyezte meg. Mikola Malomuzs, az ukrán fegyveres erők tábornoka két le­hetséges forgatókönyvet vázolt fel. Szerinte elképzelhető, hogy a szakadárok közötti belső le­számolás történt, s nem kizárt, hogy Moszkva felhatalmazásával, Motorolának ugyanis voltak belső ellenségei. Másrészről azt sem zár­ta ki, hogy az ukrán titkosszolgálat vagy Kijev-barát aktivisták végez­tek vele, bár ez utóbbit kevésbé valószínűnek nevezte. A BBC brit közszolgálati tele­vízió internetes felülete jelentette, hogy egy viszonylag ismeretlen szélsőjobboldali utrán csoport nevében jelentkeztek fegyvere­sek a Pavlov elleni robbantásos merénylet elkövetőiként. A Twitter közösségi hálón közzétett rövid videofelvételen négy maszkos, Kalasnyikov gép­­karabélyt kezében tartó férfi látha­tó, akik állításuk szerint a magát Mizantróp Divíziónak nevező csoport tagjai. A halálfejes maszkot viselő férfi közli: a felvétel Donyeck­ben készült, ahol „likvidálták” a Motorola néven ismert szaka­dár „terroristát”. Emellett halá­losan megfenyegeti Olekszandr Zaharcsenkót, a DNR vezetőjét és Ihor Plotnyickijt, a Luhanszki Nép­­köztársaság (LNR) fejét, mondván, hogy ők következnek. Üzenetüket náci karlendítéssel zárják. A BBC felhívta a figyelmet, hogy az állítólagos neonáci csoport felvételét nagy fenntartással kell kezelni, ugyanis az ukrán válság egyik jellegzetessége a felek kö­zötti propagandaháború. A videót Alekszandr Koc orosz haditudósító osztotta meg a világhálón, és bár a csoport állí­tólag egy szélsőséges ukrán szer­vezet, a videón beszélő maszkos férfi oroszul mondja el üzenetüket. A világhálón a szélsőjobbol­dali csoportról fellelhető, csekély mennyiségű információ szerint a Mizantróp Divízió Ukrajna egyik legnagyobb önkéntes zászlóaljá­nak, az Azovnak az egyik alegy­sége - íja az MTI. Dmitro Tim­csuk ismert ukrán katonai szakértő és parlamenti képviselő szerint Motorola halá­lát ürügyként használhatják ki a szakadárok, hogy ismét támadásba lendülhessenek, megszakítva ezzel a békefolyamatot. (MTI/pravda. com.ua/unian.ua/ntk)

Next