Kárpátalja, 2016. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
2016-10-20 / 42. szám
Kárpátalja ____________________________2016. október 2D,______V_____________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt Rozenko: Idén bizonyosan nem emelik a nyugdíjkorhatárt Nem emelik a nyugdíjkorhatárt Ukrajnában mindaddig, amíg nem nő az élettartam és nem javul az emberek életminősége - jelentette ki a 112 Ukrajina tévécsatornának nyilatkozva Pavlo Rozenko kormányfő-helyettes, akit az Ekonomicsna Pravda idéz. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint a téma jelenleg nem időszerű, a kérdés nem szerepel a Nemzetközi Valutalappal (IMF) aláírt memorandumban sem. „Nos, meglehet, egyszer majd, valamikor a távoli jövőben, valamelyik elkövetkező hatalomnak vagy kormánynak eszébe jut társadalmi vitát kezdeményezni a nyugdíjkorhatár emeléséről. Én úgy vélem, hogy ez a vita nem helyénvaló mindaddig, amíg nem emeljük számottevően az életminőséget, az élettartamot. Csak miután 7-10 évvel növeltük az élettartamot, lehet érvelni, győzködni a társadalmat, hogy az élettartam növekedése miatt tovább kell dolgozni. Vagyis jelenleg a nyugdíjkorhatár emelése lekerült a napirendről. Ez a kérdés nem szerepel az IMF-fel aláírt memorandumban, nem vállaltunk kötelezettséget a nyugdíjkorhatár emelésére, s a kormány semmiképpen sem fogja felvetni a nyugdíjkorhatár emelésének elképzelését ebben az évben” - jelezte Rozenko. Az Ekonomicsna Pravda emlékeztet, hogy egyes, a tömegtájékoztatási eszközökben megjelent információk szerint az IMF nyugdíjreform végrehajtását követeli Kijevtől az Ukrajnának folyósítandó következő hitelrészlet fejében. Rendkívüli helyzetet hirdettek Odessza megyében A régiót ért természeti csapás miatt rendkívüli helyzetet hirdettek Odessza megyében -jelentette be múlt szerdán Miheil Szaakasvili, a térség kormányzója, akit az Ukrajinszka Pravda idéz. Az erős szél, a kidőlő fák és villanyoszlopok miatt hárman meghaltak a régióban, köztük egy 11 éves kislány. Több mint 100 településen szünetelt ideiglenesen az áramszolgáltatás. A megye déli területein a heves esőzések miatt házak kerültek víz alá. Odesszában a kidőlt fák és a felgyülemlett víz miatt egész lakónegyedek váltak nehezen megközelíthetővé, hatalmas közlekedési dugók alakultak ki. Robbanás az EBESZ ivano-frankivszki irodájánál Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Speciális Monitoring Missziója (EBESZ SZSM) megerősítette, hogy október 14-ére virradóra robbanás történt ivano-frankivszki irodájuk közelében - jelentette az Ukrajinszka Pravda az EBESZ SZSM tájékoztatása nyomán. „Október 14-én 1:12 órakor az EBESZ SZSM Ivano-Frankivszk központjában található irodájának őre robbanást hallott a közelből. A biztonsági kamera által rögzített felvételen látható, hogy 00:24-kor egy ismeretlen jelent meg a parkolóban kapucniban és lámpával, 1:12-kor eldobtak egy tárgyat, amely 10 m-re robbant fel annak az épületnek a hátsó bejáratától, amelynek negyedik és ötödik emeletén az SZSM irodája található. Az ismeretlen ezután elmenekült” - áll a közleményben. A közlemény kitér arra is, hogy a megfigyelők látták a helyszínen „a töredékeit annak, amit robbanószerkezetként azonosítottak”, illetve az égésnyomokat a földön, valamint az épület falán, az első szint magasságában. A robbanás ötméteres körzetében kilenc ablak tört be az épület alsó részén. „Az SZSM tagjai nem sérültek meg, tulajdonban szintén nem esett kár. A robbanás megközelítőleg ugyanott történt, ahol 2016. szeptember 6-ára virradóra felgyújtották az SZSM közlekedési eszközét” - mutattak rá az EBESZ-missziónál. Egy ausztrál művész hatalmas graffitit festett egy kelet-ukrajnai szétlőtt lakóház falára ■■■ Egy helybeli tanárnő portréját festette Guido Van Helten ausztrál street art művész a kelet-ukrajnai frontvonalnál, Donyeck közelében fekvő Avgyijivka település egy szétlőtt lakóházának falára - adta hírül vasárnap az ukrán sajtó nyomán az MTI. A jelentés szerint a graffitiművész az ukrán irodalmat oktató középiskolai tanárnő portréját arra a házra festette, amelynél az asszony férje súlyosan megsebesült 2014-ben egy tüzérségi csapás következtében. A művész az alkotással a nemzetközi közvélemény figyelmét akarja erre a térségre irányítani, ahol mindennaposak az aknatámadások. A projektet támogató ArtUniteds közleménye szerint az alatt a két nap alatt, amíg az alkotás készült, a helyszín két kilométeres körzetében több mint száz tüzérségi csapást észleltek. A jelentés arról nem szól, hogy pontosan mikor készült a festmény. Felvételi: négy szakra kilenc jelentkezés mm A 2017. évi felsőoktatási felvételi kampány során a költségvetés által finanszírozott képzésre jelentkezők személyenként négy szakra kilenc jelentkezést nyújthatnak be a felsőoktatási intézményekbe - jelentette az Ukrajinszka Pravda az Oktatási és Tudományos Minisztérium honlapján közzétett határozat nyomán. A természetes és jogi személyek által finanszírozott képzésekre benyújtható jelentkezések számát nem korlátozzák. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a 2017. évi felvételi során a 2016-os és a 2017-es független tesztelésen szerzett szertifikátokat fogadják el. Speciális feltételek mellett vehetnek részt a felsőoktatási felvételi versenyben a kelet-ukrajnai harci cselekmények résztvevői, továbbá azok, akik 2016. november 30. után szerelnek le a katonai szolgálatból, illetve az ideiglenesen megszállt területek lakói. Összeállította: zzz Aktív a KMKSZ-frakció a megyei tanácsban Az ukrán-magyar határátkelőhelyekről is szó esett október 13-án Ungváron a VII. összehívású Kárpátaljai Megyei Tanács ötödik ülésszakának első plenáris ülésén. Napirend előtt Mihajlo Rivisz, a megyei önkormányzat elnöke nyilatkozatban reagált az őt egy minapi interjúja miatt ért bírálatokra. Mint emlékezetes, a Tisza-1 regionális tévécsatorna Akcenti című műsorában a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről szólva a képviselő kijelentette: „Fia a kormány Ukrajna részeként kíván Kárpátaljára tekinteni, nem felejtheti el, hogy régiónk létezik...” Szavai vegyes fogadtatásra találtak a sajtóban, a megyei tanács elnökét szeparatista hangulatkeltéssel is megvádolták. Rivisz most visszautasítva a vádakat egyértelművé tette, hogy Kárpátalja fejlődését kizárólag Ukrajnán belül képzeli el. Ugyanakkor jelezte, hogy a vidék felvirágoztatása érdekében minden fórumon fel kívánja vetni megyénknek az ország többi régiójával arányos finanszírozásának kérdését. „Megengedhetetlennek tartom, hogy a megye finanszírozása több tucatszor kisebb a szomszédainkénál” - jelezte. Szavai alátámasztására felhozta, hogy Ivano-Frankivszk megye útjainak finanszírozására 1 milliárd 300 millió hrivnya jut, Lemberg (Lviv) megyében ugyanerre a célra 2,2 milliárdot, míg Kárpátalján 70 milliót fordíthatnak. A napirend elfogadását követően Mihajlo Rivisz képviselői beadványokat ismertetett. Az egyik, a KMKSZ frakciójának tagjai által jegyzett folyamodványban a magyar képviselők kérik, az illetékesek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az Asztély-Beregsurány határátkelőhely tervezett felújításának ideje alatt 24 órás nyitva tartással működhessenek a szomszédos Kaszony-Barabás és a Haragláb- Lónya határátkelők. Amennyiben a 24 órás nyitva tartás nem megoldható, célszerű volna legalább három órával meghosszabbítani a határátkelők jelenlegi nyitvatartási idejét, írják a képviselők. Az indoklás szerint ezzel a lépéssel elkerülhető volna a hosszú sorok kialakulása a határon. A képviselők egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon vállal munkát a határövezetben lakó sok ukrán állampolgár, akik naponta átlépik a határt. A közúti forgalom várható növekedésére való tekintettel a beadvány szerzői egyben arra kérték az illetékeseket, hogy fejezzék be a Bátyú-Bótrágy-Harangláb útszakasz javítását. A „magyar frakció” egy másik beadványában indítványozta, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács folyamodjon Andrij Parubijhoz, a Legfelső Tanács elnökéhez és Volodimir Hrojszman miniszterelnökhöz a jótékonysági és egyházi szervezetektől humanitárius segélyként Ukrajnába érkező speciális rendeltetésű járművek (tűzoltó- és mentőautók) behozatalát illetően. Indoklásukban a szerzők kifejtik, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a használt speciális járművek behozatalát Ukrajnába, miközben költségvetési forrásokból nincs mód hasonló járművek beszerzésére a helyi önkormányzatok számára. A Kijevbe küldendő folyamodvány tervezete, amelyről a képviselők várhatóan a következő ülésen szavaznak majd, javasolja a parlamentnek és a kormánynak, hogy a vonatkozó szabályozás módosításával töröljék a használt tűzoltó- és mentőautókat azon járművek jegyzékéből, amelyeknek a behozatala és használata tilos Ukrajnában. A KMKSZ-frakció egyben levelet intézett Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzóhoz az államvasutak beregszászi járási dolgozóinak személyi jövedelemadója ügyében. A levél emlékeztet, hogy az Ukrzaliznicja közel ötszáz dolgozót foglalkoztat a járás területén. A vasúti dolgozók bére után befolyó adó 2014-ig a helyi költségvetések egyik jelentős bevételi forrását képezte. Mióta azonban az állami vasúttársaságot átszervezték, ezek a bevételek a lembergi (lvivi) büdzsét gyarapítják. A magyar képviselők a kormányzó közbenjárását kérve egyebek mellett rámutatnak, hogy a jelenlegi adószabályok értelmében a személyi jövedelemadóknak a beregszászi járási helyi költségvetésekbe történő befizetése nem jelentene pluszkiadást az Ukrzaliznicja számára, miközben jelentősen hozzájárulna a beregszászi járási önkormányzatok büdzséjének feltöltéséhez. Kisebb közjátékot okozott, hogy Ingrid Turisz, aki az Egységes Centrum (JeC) listáján jutott be a megyei önkormányzatba, nemrég kilépett pártjából. Lengyel Zoltán, a JeC megyei tanácsi frakciójának vezetője az ülésen felszólította volt párttársát, hogy adja vissza képviselői mandátumát. A tanács legnagyobb frakciója, a BPP Szolidarnyiszty részéről viszont jelezték, szívesen látnák Ingrid Turiszt frakciójukban. Utóbb Mihajlo Rivisz tanácselnök megerősítette, hogy véleménye szerint a képviselőnek joga van megtartani mandátumát. Nem sikerült megválasztaniuk a képviselőknek a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum új igazgatóját. A jelölt kinevezésére mindössze 30 képviselő szavazott a minimálisan szükséges 33 helyett. A jelöltet támogatók rámutattak, hogy a múzeum az idei esztendő első nyolc hónapja során 2,2 millió hrivnyával gyarapította a költségvetést, ami párját ritkító eredmény. Az ellenzék viszont - utalva arra, hogy a vár területén működik a jelölt családjának étterme - azzal érveltek egyebek mellett, hogy az intézmény elsősorban múzeum, s nem étterem. Rámutattak arra is, hogy a megbízás öt évre szól, holott a jelölt máris 75 éves. A képviselők végül a következő ülésnapra halasztották a múzeum új igazgatójának kinevezését. zzz Merénylet áldozata lett az egyik szakadár parancsnok Merényletet követtek el egy híres-hírhedt szakadár parancsnok ellen Donyeckben. Szakértők attól tartanak, hogy a gyilkosságot indokul használhatják fel a kelet-ukrajnai békefolyamat megszakításához. A Motorola ragadványnévre hallgató Arszen Pavlovnak, a szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) egyik katonai parancsnokának halálát az orosz Interfax hírügynökség jelentette hétfőre virradó éjszaka. A hírt a szakadárok „védelmi minisztériuma” is megerősítette. Közölték, hogy Pavlov testőre is életét vesztette a merényletben. „Az előzetes információk szerint házi készítésű robbanószerkezet lépett működésbe annak az épületnek a liftjében, amelyben Pavlov lakott”-áll a hírügynökségi jelentésben. A kp.ru úgy tudja, a robbanószerkezetet a felvonó kötelére erősítették. Az oroszországi Komiföldről érkezett, és a donyecki szakadárokhoz zsoldosként beállt Motorola a Szparta zászlóaljként emlegetett szakadár fegyveres alakulat parancsnoka volt. A kelet-ukrajnai háború gócpontjaiban harcolva vált ismertté. Részt vett a szlavjanszki, ilovajszki és debalcevei hadműveletekben, harci sikereiért kitüntetéseket kapott. Gyakran szerepelt a YouTube internetes videomegosztó portálon. Az idén júniusban már megkíséreltek ellene pokolgépes merényletet egy donyecki kórháznál, ahol féltucatnyi gépkocsiban és két épületben keletkeztek károk, de senkinek sem esett baja, Pavlovnak sem. Az Ukrajinszka Pravda szerint a parancsnok állítólag kijelentette, kivégzett 15 fogságba esett ukrán katonát. Az Amnesty International a Motorola által elismert kivégzések kivizsgálására szólított fel. Tavaly Ukrajna kezdeményezte az Interpolnál, hogy adjanak ki körözést az orosz fegyveres ellen, ám a kérést elutasították. A portál szerint Motorola szerepel az Európai Unió szankciós listáján is. Az akcióval Donyeckben egy ukrán diverzánscsoportot gyanúsítanak. Olekszandr Zaharcsenko, a DNR vezetője Kijevet tette felelőssé Pavlov haláláért, és „hadüzenetnek” nevezte az esetet. Denisz Pusilin donyecki politikai vezető pedig arra figyelmeztetett, hogy a lázadóparancsnok meggyilkolása még jobban kiélezheti a helyzetet a Donyec-medencébe. Artem Sevcsenko ukrán belügyi szóvivő ugyanakkor Facebook-oldalán közölte, olybá tűnik, hogy Pavlovval „az embergyűlölő terrorista internacionálébeli társai” végeztek. „Ilyen szomorú, de igazságos vége van minden elfajzottnak az ukrán földünkön” - közölte a belügyi szóvivő. „Motorola 2014 áprilisa óta aktívan részt vett harci cselekményekben, amelyekben embertelen kegyetlenségével és fosztogatásokkal tűnt ki. Számos háborús bűncselekmény terheli, köztük a fogságba ejtett, fegyvertelen Dior Branovickij, a donyecki repülőtér védőjének, Ukrajna hősének meggyilkolása.ly módon csak a halál menthette meg Pavlovot az őt fenyegető életfogytiglani szabadságvesztéstől. Szerencséje volt” - jelentette ki hétfői kijevi sajtótájékoztatóján Andrij Liszenko, az ukrán Védelmi Minisztérium szóvivője. Ugyanakkor Alexander Hug, az EBESZ ukrajnai missziójának helyettes vezetője azt közölte, hogy szervezete egyelőre nem tudja megerősíteni Pavlov halálát. Vaszil Vovk tábornok, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozó főosztályának volt vezetője szintén kétségének adott hangot afelől, hogy valóban Motorola a gyilkosság áldozata. A férfi szerinte valahol Oroszországban rejtőzködik, vélhetően a Bajkál-tó környékén. „A Moszkva által védett embereket általában ott rejtik el” - jegyezte meg. Mikola Malomuzs, az ukrán fegyveres erők tábornoka két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Szerinte elképzelhető, hogy a szakadárok közötti belső leszámolás történt, s nem kizárt, hogy Moszkva felhatalmazásával, Motorolának ugyanis voltak belső ellenségei. Másrészről azt sem zárta ki, hogy az ukrán titkosszolgálat vagy Kijev-barát aktivisták végeztek vele, bár ez utóbbit kevésbé valószínűnek nevezte. A BBC brit közszolgálati televízió internetes felülete jelentette, hogy egy viszonylag ismeretlen szélsőjobboldali utrán csoport nevében jelentkeztek fegyveresek a Pavlov elleni robbantásos merénylet elkövetőiként. A Twitter közösségi hálón közzétett rövid videofelvételen négy maszkos, Kalasnyikov gépkarabélyt kezében tartó férfi látható, akik állításuk szerint a magát Mizantróp Divíziónak nevező csoport tagjai. A halálfejes maszkot viselő férfi közli: a felvétel Donyeckben készült, ahol „likvidálták” a Motorola néven ismert szakadár „terroristát”. Emellett halálosan megfenyegeti Olekszandr Zaharcsenkót, a DNR vezetőjét és Ihor Plotnyickijt, a Luhanszki Népköztársaság (LNR) fejét, mondván, hogy ők következnek. Üzenetüket náci karlendítéssel zárják. A BBC felhívta a figyelmet, hogy az állítólagos neonáci csoport felvételét nagy fenntartással kell kezelni, ugyanis az ukrán válság egyik jellegzetessége a felek közötti propagandaháború. A videót Alekszandr Koc orosz haditudósító osztotta meg a világhálón, és bár a csoport állítólag egy szélsőséges ukrán szervezet, a videón beszélő maszkos férfi oroszul mondja el üzenetüket. A világhálón a szélsőjobboldali csoportról fellelhető, csekély mennyiségű információ szerint a Mizantróp Divízió Ukrajna egyik legnagyobb önkéntes zászlóaljának, az Azovnak az egyik alegysége - íja az MTI. Dmitro Timcsuk ismert ukrán katonai szakértő és parlamenti képviselő szerint Motorola halálát ürügyként használhatják ki a szakadárok, hogy ismét támadásba lendülhessenek, megszakítva ezzel a békefolyamatot. (MTI/pravda. com.ua/unian.ua/ntk)