Kárpátalja, 2017. július-december (17. évfolyam, 27-51. szám)

2017-07-06 / 27. szám

Ukrajnában történt A Mihajlivszkij Bank befektetői összetűztek a rendőrökkel Kijevben mmmmmmmmmmmmmmm Összetűztek a rendfenntartó erőkkel a Mihajlivszkij Bank befektetői Kijev központjában, a kormánynegyedben - jelentette a hromadske.ua múlt szerdán. A kormánynegyedben négy rendőrségi kordon várta a néhány száz tüntetőt, akik a bank zászlaját lengették. A befektetők szeret­tek volna áttörni az elnöki adminisztráció épületéhez, azonban a rendfenntartó erők útjukat állták. Eközben összetűzésekre került sor a tiltakozók és a rendőrök között. Az akció résztvevői szerint a rendőrség előállította Olekszandr Horbacsovot, az egyik befektetői csoport vezetőjét. Korábban az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elrendelte a pénz­intézet felszámolását, s tájékoztatta a bűnüldöző szerveket a bank vezetőinek cselekedeteiről, amelyek „a szervezett bűnözésre utaló jelekről tanúskodhatnak”. Május 26-án közölték, hogy a bíróság a tulajdonos keresete nyomán megsemmisítette a Mihajlivszkij Bank felszámolására vonatkozó határozatot. A bíró ugyanakkor nem kötelezte az NBU-t arra, hogy tegye meg a bank működésének újbóli beindításához szükséges lépéseket. Közel kétmilliárd hrivnyába kerül majd az el­nökválasztás mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Központi Választási Bizottság (CVK) 1 948 300 000 hriv­­nyára becsüli a 2019-ben esedékes soron következő elnökválasztás előkészítésének és lebonyolításának költségeit-derül ki a CVK tit­kárságának az Ukrajinszki Novini megkeresésére adott válaszából. Ezen belül a CVK szerint az elnökválasztás első fordulójának lebonyolítása 1 330 300 000 hrivnyába kerül majd, a másodiké pedig 618 millió hrivnyába. A jogszabályok értelmében a soron következő elnökválasztást 2019. március 31-én kell megtartani. Még ugyanabban az évben, 2019. október 27-én a parlamenti választásokra is sor kerül. Ugyan­akkor a CVK tájékoztatása szerint nem végeztek számításokat a parlamenti választások megszervezésének és lebonyolításának költségeire vonatkozóan. Közölték, a szükséges forrásokat a 2019. évi költségvetési tervezet kidolgozásakor határozzák majd meg. Nőket és lányokat rabolnak szexuális kizsákmá­nyolás céljából a Donyec-medencében ■■■ Donyeck és Luhanszk megyék konfliktus sújtotta régióiban nőket és lányokat rabolnak ukrajnai és oroszországi szexuális kizsákmányolás céljából - derül ki az Egyesült Államok külügy­minisztériumának az emberkereskedelemről készített idei éves jelentéséből, amelyet az UNIAN hírügynökség idéz. A jelentés kitér arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus, amelyet az oroszországi agresszió táplál, közel kétmillió ember áttelepü­­léséhez vezetett, s a lakosságnak ez a része különösen sebezhető a kizsákmányolás szempontjából. „Különösen nehézzé válik a helyzet az Oroszország által irá­nyított szeparatisták ellenőrizte területeken. A munkavállalási lehe­tőségek korlátozottak, és a szeparatista „kormányzat” korlátozza a nemzetközi humanitárius segélyezést, amely segíthetne kielégíteni a civil lakosság szükségleteit. A konfliktus érintette régiókból nőket és lányokat rabolnak el szexuális és munkaerőként való kizsákmányo­lás céljából Ukrajnában és Oroszországban” - mutat rá a jelentés. A dokumentum kitér arra is, hogy belső menekültek ember­kereskedők áldozataivá váltak, egyes ukránokat pedig kényszer­­munkának vetettek alá a Donyec-medence megszállt területein. Ezeket az embereket gyakran elrabolták, kínzásnak és kény­szervallatásnak vetették alá. Hangsúlyozzák, hogy a belső mene­kültek megjelenése országszerte növelte az emberkereskedelem általi veszélyeztetettséget. , ,Az Oroszország által támogatott fegyveresek »ukázt« adtak ki, amely sorozásra rendeli a fiatalkorúakat, s folytatják a fiatalkorúak felhasználását katonaként, informátorként, valamint élő pajzsként” - teszik hozzá a jelentés szerzői. Az ukránok többsége nem támogatja az Oroszor­szággal szembeni vízumkényszert n—m—mm Az ukránok több mint a fele az Oroszországgal szemben beveze­tendő vízumrendszer ellen foglal állást - derül ki az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap felméréséből, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertet. A felmérés eredményeiből kitűnik, hogy a megkérdezettek 51,4%-a nem támogatja a vízumrendszer bevezetését Oroszországgal, miközben 32,9% támogatja, 15,7% pedig nem tudott állást foglalni. Legnagyobb arányban az ország nyugati részén támogatja a lakosság a vízumrendszer bevezetését, s csupán 28% ellenzi. A legkisebb támogatottsága az elképzelésnek a déli megyék lakóinak körében van (14% támogatja, 62% nem támogatja). Emellett a válaszadók 91,8%-a úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben nem kereste fel Oroszországot, s csupán 8,1 % közöl­te, hogy járt ott. Ugyanakkor a megkérdezettek felének rokonai, barátai, közeli ismerősei élnek az Oroszországi Föderációban. Egyesülhet a Narodnij Front és a BPP mmmmm A kisebbik kormánypárt, a Narodnij Front (Népi Front, NF) parlamenti frakciójában nem zárják ki, hogy pártjuk egyesülhet a nagyobbik kormánypárttal, Petro Porosenko Blokkjával (BPP). Andrij Ivancsuk, az NF frakcióvezető-helyettese megerősítette az egyesülésről folyó tárgyalások tényét- jelentette az Ukrinfom­ a Dzerkalo Tizsnya hetilapra hivatkozva. „Ha például az utóbbi öt évet vesszük, ez a kérdés folyamatosan napirenden van. Ukrajnában rendszeresen történnek mindenféle fúziók, egyesülési folyamatok mennek végbe, ez normális” - mondta Ivancsuk megerősítve, hogy folynak tárgyalások a két párt esetleges egyesüléséről. ,­­nem kell holmi szenzációkra várni, normális tárgyalások foly­nak. A koalíció két frakciója jelenleg egységes csapatként működik együtt. Gondolom, hogy ez (vélhetően az egyesülés - a szerk.) abszolút logikus lenne. Meggyőződésem szerint ez nem csupán két politikai erő összefogása lesz, hanem tágabb összefogás” - tette hozzá. Összeállította: zzz Kárpátalja 2017. július 6. ' w. na AKTUÁLIS Bocskor Andrea kérdései az Európai Bizottsághoz Szélsőséges felvonulók és kettős állampolgárság Bocskor Andrea, az Európai parlament kárpát­aljai képviselője, valamint hozzá csatlakozva az Euró­pai Néppárt további kilenc képviselője két Ukrajnával kapcsolatos írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Az egyik írásban feltett kérdésben a Porosenko ukrán elnök által sürgősségi eljárással benyújtott, a kettős állampol­gárság büntetésére vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatosan kérik a Bizottság álláspontját és tájékoztatását. Ukrajna Legfelső Tanácsa első olvasatban elfo­gadta már a törvényt, melynek értelmében azoktól vennék el az ukrán állampolgárságot, akik ön­ként vették fel egy másik ország állampolgárságát. A jogszabály nem vonatkozik az Oroszország által megszállt Krím félszige­ten élőkre, sem a donyecki és luhanszki lakosokra, akik orosz állampolgárságot kaptak. Ukraj­na alkotmánya egyetlen állam­­polgárságot ismer el, ugyanakkor jelenleg a törvények nem tiltják és nem szankcionálják a több ál­lampolgárságot. Kivétel ez alól a közszolgálati törvény 19. cikke­lye, amely szerint nem jelölhetik hivatali pozícióba azokat, akik az ukránon kívül más ország állampolgárságával is rendelkez­nek. Az Alkotmány 25. cikkelye kimondja, hogy senkinek nincs joga az állampolgárokat akaratu­kon kívül megfosztani állampol­gárságuktól, így Bocskor Andrea és képviselőtársainak véleménye szerint a beterjesztett törvényter­vezet mindamellett, hogy több százezer polgárt fosztana meg ukrán állampolgárságától, alkot­mányellenes is. A beadványban a képviselő asszony a következő konkrét kérdéseket fogalmazta meg: „Megengedhető-e, hogy Ukrajnában több százezer em­ber váljon hontalanná akaratán kívül? Hogyan tudná az Európai Bizottság a feszültségek eny­hítése irányába befolyásolni az eseményeket?” A feltett kérdésre Federica Mogherini, a Bizottság alelnö­­ke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a következő választ adta: „Az EU arra ösztönzi Ukrajnát - épp­úgy, mint minden más partnerét -, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait. Az EU továbbá arra is ösztönzi Ukrajnát, hogy a jogszabályok kidolgozása során folytasson széles körű, átlátható és inkluzív konzultációt. Az Európa Tanács által elfo­gadott, állampolgárságról szóló európai egyezmény, amelynek Ukrajna is tagja, kimondja, hogy minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ál­lampolgárai. Kitér a követendő elvekre és szabályokra, beleértve az állampolgárság elvesztésére alapot szolgáltató tényezők fel­sorolását is. A szabályok nem lehetnek diszkriminatívak, és ma­gukban kell foglalniuk a honta­lanság esetei elkerülésének elvét. Ukrajna alkotmányának 4. cikke értelmében Ukrajna az egyetlen állampolgárság elvét alkalmazza, és az állampolgárság megszerzésére és elvesztésére alapot szolgáltató tényezőket egyaránt jogszabályok határoz­zák meg. Az Alkotmány 25. cikke értelmében az állampolgárok nem foszthatók meg állampolgár­ságuktól vagy állampolgárságuk megváltoztatásának jogától. Az állampolgárságról szóló törvény 19. cikke az ukrán állampolgár­ság elvesztésére alapot szolgálta­tó tényezők között sorolja fel azt, ha egy felnőtt személy önkénte­sen megszerzi egy másik ország állampolgárságát. Ugyanakkor a jogszabály nem rendelkezik ezen rendelkezések végrehajtá­si mechanizmusáról. Az ukrán elnök által az ukrán Verhovna Rada elé terjesztett jogalkotási kezdeményezés még bizottsági szintű vizsgálat tárgyát képezi, és első olvasatban még nem hagyták jóvá.” Ugyancsak írásbeli választ igénylő kérdésben kérte ki a bizottság álláspontját Bocskor Andrea képviselő és kilenc frak­ciótársa azzal kapcsolatban, hogy 2017. március 18-án Ungváron a Karpatszka Szics szélsőjobbolda­li alakulat a tavalyihoz hasonlóan megfélemlítő fáklyás menetet rendezett, mely során magyar- és EU-ellenes jelszavakat skandálva vonultak végig a városon. A szél­sőjobboldali szervezet vezetője a médiában elismerte, hogy a felvonulás célja az Európai Unió elutasítása és a Kárpátalján élő magyarság ukránosítása. Az ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésekre Federica Mogheri­ni alelnök asszony a követke­ző választ adta: „Amint azt az E-002408/2016. számú írásbeli kérdésre adott válasz is tartalmaz­za, az emberi jogok és alapvető szabadságok - ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyek jogait - alapvető elemeit képezik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodásnak. Az EU és egyéb nemzetközi szer­vezetek, úgymint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, szorosan nyomon kö­vetik az e jogokkal kapcsolatos fejleményeket. A kisebbségekhez tartozó személyek jogaival kapcsolatos kérdések tavaly az EU-Ukrajna menetrend folyamatosan érintett témái voltak, többek között az EU-Ukrajna Társulási Tanács keretében. 2017. június 1-jén és 2-án tett ukrajnai látogatása alkalmából a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos, Johannes Hahn találkozott az Ukrajnában élő magyar kisebbség képviselőivel. Az EU továbbá ösztönzi Ukrajnát, hogy tegyen eleget a békés gyülekezés szabadságá­ra vonatkozó nemzetközi kö­telezettségvállalásainak. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a menetet a helyi jognak megfelelően - azaz a hatóságok engedélyével - szervezték, akik a bűnüldöző hatóság tagjainak kiküldése által biztosították a menet erőszakmentességét. Az Unió küldöttségét Kijevben nem keresték fel az Ukrajnában élő magyar kisebbség tagjai e leg­utóbbi menetet illetően.” dózsa Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának jelentése Nem javult az ukrajnai helyzet az emberi jogok betartása terén A közelmúltban hozták nyilvánosságra az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságá­nak (OHCHR) 18. jelentését az emberi jogok ukrajnai helyzetéről. A 2017. feb­ruár 16-május 15. közötti időszakra vonatkozó be­számolót a világszervezet ukrajnai emberi jogi megfi­gyelő missziója készítette. A jelentést június 16-án az ukrán Legfelső Tanács em­beri jogi, nemzeti kisebbségi és a nemzetiségek közötti viszonyokkal kapcsolatos kérdésekben illetékes bi­zottságának ülésén is be­mutatták. A tanácskozáson a bizottság tagjaként részt vett Brenzovics László par­lamenti képviselő, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Fiona Frazer, az OHCHR monitoring bizottságának ve­zetője rámutatott, a jelentés az ukrajnai helyzetet érintő kér­dések széles spektrumát fogja át, így például kitér az emberi jogoknak a Donyec-medencei konfliktus miatti sérülésére, a kijevi Majdanon és Odesszában 2014-ben bekövetkezett esemé­nyek kivizsgálására, vagy a krími helyzetre. Az országon belüli menekültek (áttelepültek) jogai­nak betartásával kapcsolatban a misszióvezető sürgette, hogy az ukrán kormány oldja meg ese­tükben a nyugdíjak és a szociális juttatások folyósítását, valamint biztosítsa a nyugdíjak kifizetését a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein élő ukrán polgárok számára is. Ami a jelentést illeti, az meg­állapítja, hogy bár a konfliktus immár negyedik éve tart, válto­zatlanul jelentős az eszkaláció kockázata. A vizsgált időszakban 193 „dokumentált” áldozata volt a fegyveres konfliktusnak a civil lakosság körében, közülük 36- an életüket vesztették, 157 sze­mély pedig megsérült (az esetek 42 százalékát okozták tüzérségi támadások). Ez 48 százalékos növekedést jelent az előző, 2016. november 16-tól 2017. február 15-ig tartó beszámolási időszak­hoz képest. Összességében 2014. április 14-től 2017. május 15-ig az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos­ságának adatai szerint 34 056 áldozatot követelt a konfliktus a civil lakosság, az ukrán katonák és a szakadár fegyveres csoportok tagjainak körében. Ezen belül a halottak száma 10 090 fő volt (közülük 2777 civil), a sebesül­teké pedig 23 966. A jelentés szerzői megállapít­ják, a civilek védelme szempont­jából aggodalomra ad okot, hogy beköszöntött a nyári időszak, mivel az előző évek tapasztalatai alapján ilyenkor fokozottan áll fenn a konfliktus kiéleződésének veszélye. A dokumentum rögzíti, hogy a vizsgált időszakban nem történt számottevő előrelépés a 2014. évi kijevi és odesszai erőszakos cselekmények kivizsgálása te­rén. A legkevesebb 169 személy halálához vezető események óta eltelt három év, de még senkit nem vontak felelősségre ezekben az ügyekben - mutatnak rá a szerzők. Az emberi jogi főbiztosság megfigyelői újabb bírósági eljárás nélküli kivégzésekről, önkényes bebörtönzésekről, kínzásokról, il­letve a kegyetlen bánásmód esete­iről beszámoló tanúvallomásokat rögzítettek, méghozzá a demar­kációs vonal mindkét oldaláról. Ezeknek az eseteknek a többsége ugyan a beszámolási időszak előtt történt, ám csak a közelmúltban lettek dokumentálva. A jelentés szerint folyama­tosan romlik a szólásszabadság helyzete a konfliktus sújtotta öve­zetben, különösen, ami a szaka­dár fegyveresek által ellenőrzött területeket illeti. Változatlanul aktuális probléma az újságírói tevékenység akadályozásának büntetlensége, hiszen csupán az idevágó bejelentések 7,1 száza­léka jut el a bírósági szakaszig. A vizsgált időszakban szá­mottevően beszűkültek a civil és humanitárius szervezetek le­hetőségei, ami negatívan hatott a lakosság hátrányos helyzetű csoportjaira. Az érvényben lévő akkreditációs rendszer jelentősen korlátozza a humanitárius szerve­zetek hozzáférését a segítségre szorulókhoz a szakadárok által ellenőrzött régiókban. A huma­nitárius és jogvédő szervezetek­nek a kormány által ellenőrzött területeken működő aktivistái szintén akadályokba ütköztek az ellenőrzőpontokon. Bár az emberi jogi főbiztosság megfigyelői számtára nem engedé­lyezték a vizsgálódást a Krímben, változatlanul nyomon követik az emberi jogi helyzet alakulását a félszigeten. A megfigyeléseiket a Kijev által ellenőrzött területről végző jelentéstevők rögzítették, hogy néhány, a helyi krími ta­tár közösség tagjainak ügyében született bírósági határozatot az igazságos bírósági tárgyalás el­veinek megsértésével hoztak meg. Ugyancsak aggodalommal tölti el a jelentéstevőket az ukrán nyelvű oktatási intézmények számának jelentős csökkenése a félszigeten. Ukrajna a vizsgált időszak­ban is folytatta a bírósági reform megvalósítását az Alkotmány ide­vágó cikkelyeinek 2016. júniusi módosítása alapján - derül ki a jelentésből. Ugyanakkor a parla­ment által megszavazott néhány idevágó törvénymódosítás kap­csán az emberi jogi főbiztosság ismételten hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések sérthetik a megfelelő bírósági eljáráshoz és igazságos bírósági tárgyaláshoz való jogot. szcf

Next