Kárpátalja, 2018. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

2018-11-08 / 45. szám

Ukrajnában történt A kijevi zsidó közösség szerint zsinagógájukat megfigyelte a NABU mi­neke A kijevi zsidó közösség a rendőrséghez fordult, miután állításuk szerint a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) megfigyelte a kijevi zsinagógát -jelentette az Ukrajinszka Pravda Moshe-Reuven Azman ukrajnai főrabbi nyilatkozata nyomán. A főrabbi többek között azt állítja, hogy a zsidó közösség biztonsági szolgálata fedezte fel októberben azokat a személyeket, akik szakszerűen titkos megfigyelés alatt tartották a kijevi központi zsinagóga épületét és a hívőket. Tájékoztatása szerint azonosították a megfigyeléshez használt hamis rendszámú járműveket. Hozzáteszi, az imaház ellenőrzésekor „információrögzítési eszközökre” bukkantak. „Kompetens fonásainkból információkat szereztünk az illegális megfigyelésben részt vett bizonyos személyek azonosításáról, még­pedig olyan személyekéről, akik közvetlenül köthetők a NABU-hoz” - olvasható a nyilatkozatban. A rabbi követeli, hogy a rendőrség minősítse a NABU eljárását, valamint felszólítja a nemzetközi szervezeteket, hogy vonják ellenőr­zésük alá a nyomozást. A NABU tagadta a zsinagóga megfigyelését. ,A nemzeti hivatal semmiféle rejtett információrögzítési eszközt nem helyezett el a kijevi központi zsinagóga helyiségében, nem végzett vizuális megfigyelést az épületnél” - közölte a hivatal. Tovább gyorsul az elvándorlás­wmmmmmmmmm Idén 10-15%-kal nőtt az országot elhagyók száma. Petro Poro­­senko elnök közölte azt is, hogy a 2017. évi adatok szerint Ukrajnából 200 ezer emberrel többen utaztak el, mint ahányan visszatértek - írja a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata. „Ezért nem igazak a számok, amelyekkel ijesztgettek bennünket, hogy nálunk évente egymillió, vagy két-három [hagyja el az országot]. A tendencia növekszik - igen, 2018-ban 10-15%-kal többen utaznak ki. De van időnk, hogy normális feltételeket biztosítsunk az ukrán munkaerőnek” - jelentette ki az elnök az RBK-Ukrajina szerint. Az államfő közölte azt is, hogy Ukrajnában 4,5 millió ember dolgozik minimálbérért. , A munkaerőpiacnak nem Közép-Ázsiával kell versenyképesnek lennie, hanem az Európai Unióval” - mutatott rá. Egy hét alatt 143 ezren betegedtek meg akut légúti vírusfertőzésektől ■■■■■■■■■■■■■■■■■ Ukrajnában egy hét alatt közel 143 ezren betegedtek meg influ­enzában és akut légúti vírusfertőzésektől. A „járványidény" kezdete, azaz október óta 7931-en olttatták be magukat influenza ellen az országban, 84,6%-ban a kockázati csoportokhoz tartó személyek. Az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az országos megbetegedési mutató 338,3 eset 100 000 lakosra, ami 34,8%-kal marad el a járványküszöbtől -jelentette a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata múlt pénteken. A járványfelügyelet adatai szerint az elmúlt hét folyamán 30 eset­ben jelentettek influenzaszerű megbetegedést, s tizenegyszer súlyos akut légúti fertőzést, azonban laboratóriumi úton nem erősítették meg az influenzavírusok jelenlétét. Ukrajnában évente körülbelül hatmillió fertőző megbetegedés fordul elő, ezek 98%-át az influenza és az akut légúti vírusfertőzések teszik ki. A tavalyi járványidényben az országban hét halálesetet oko­zott az influenza. Az elhunytak egyike sem volt beoltva a vírus ellen. Elkeserítő előrejelzés az ukránok várható élet­tartamáról Ukrajnában a születéskor várható élettartam alakulásának tekin­tetében 2040-ig lassú növekedésre lehet számítani ugyan, ennek üteme és mértéke azonban elmarad majd attól, amit a világ más országaiban jósolnak a szakemberek - írja az UNIAN hírügynökség a Novoje Vremja folyóirat összeállítása nyomán. A Washingtoni Egyetem szakértőinek a The Lancet folyóiratban közzétett előrejelzése szerint világszerte folytatódni fog a várható élettartam növekedésének tendenciája. A hosszú élet fő akadályának a kutatók az elhízást, a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a légszennye­zést tekintik. A cikk szerzői emellett arra számítanak, hogy növekedni fog a közlekedési és egyéb balesetek okozta sérülések következtében bekövetkező idő előtti halálesetek száma. Lassítani fogják a változó élettartam növekedését az olyan gyakori betegségek, mint a diabétesz, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a vesebetegség és a tüdőrák. Mindezt figyelembe véve 2040-re Spanyolországban lesz majd a leghosszabb az emberi élet a Földön. Az előrejelzés szerint a várható átlagos élettartam az ibériai országban ekkor 85,8 év lesz. A jelenlegi világelső Japán a második helyre szorul polgárainak 85,7 éves várható átlagos élettartamával. Ugyanakkor az ukránok várható átlagos élettar­tama ekkor mindössze 74,5 év lesz, ami csekély előrelépés a jelenlegi 72 évhez képest. Ráadásul a növekedés ellenére Ukrajna a jelenlegi 109.-ről a 127. helyre esik vissza világviszonylatban, miután a világ más részein gyorsabban nő majd a várható átlagos élettartam. Hazatér Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet­ séget ért Keskeny Ernő ukrajnai magyar nagykövet megbí­zatása - közölte a Jevropejszka Pravda (JP) Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettesnek a Facebook közösségi oldalon megjelent bejegyzése nyomán. „Befejezte kadenciáját Keskeny Ernő ukrajnai magyar nagykövet A kétoldalú kapcsolatok legutóbbi turbulenciái ellenére a nagykövet úr professzionálisan látta el feladatait és igyekezett kompromisszumokat keresni” - óta. A közlés nem tér ki arra, hogy Ukrajna hozzájárult-e az új magyar nagykövet kinevezéséhez. Ismeretes ugyanakkor, hogy Magyarország az utódjával kapcsolatos bizonytalanság miatt hosszabbította meg eddig Keskeny Ernő megbízatását. A JP felidézi, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter október közepén bejelentette, hogy Kijev a közeljövőben megadja a fogadó­nyilatkozatot (agrémant) Magyarország új ukrajnai nagykövetének. A portál emlékeztet arra is, hogy Budapest ukrajnai képviselője az egyik legmagasabb rangú magyar diplomata, Íjgyártó István lesz, aki korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára volt Összeállította: zzz AKTUÁLIS Elnökválasztás 2019: Mit ígérnek a plakátok? Úfjabb plakáthullám lepte el az országot a na­pokban, a hangulat egyre felfokozottabbá válik, ho­lott még több mint négy hónap van hátra az elnök­­választás napjáig (2019. március 31.) A strana.ua összeállítá­sában arról ír, hogy az utóbbi napokban egyre több szó esik országszerte a humorista Volo­­dimir Zelenszkij indulásáról az elnökválasztáson. A portál úgy értesült, a színész már elhatároz­ta, hogy megméretteti magát, ám szándékát hivatalosan még nem jelentette be. Népszerű show­­ja, a Vecsernyij kvartal (Esti kerület) legújabb műsorában is csak játszik az indulás gondola­tával, miközben természetesen a műsor a jelenlegi politikai elit kifigurázására épül, vagyis kiváló kampányanyag. Ami a közvélemény-kuta­tások szerint az elnökválasztás első számú esélyesének szá­mító Julija Timosenkót illeti, ő óriásplakátjain folytatja an­nak bemutatását, mi mindent szándékozik megújítani az országban elnökké választása esetén: „Új ukrán gazdasági kurzus”, „Új népi Alkotmány” stb. A plakátok azt sugallják, hogy Timosenko az a mérték­tartó politikus, akinek nem kell népszerűséghajhász eszközök­höz folyamodnia a polgárok szavazatainak megszerzéséért. Kérdés, hogy az „államférfiúi (illetve:­­női) méltóságot sugár­zó megjelenéssel sikerülhet-e a nemzet Júliájának sokadszor is megvezetni azokat a pol­gárokat, akiknek két korábbi kudarcos miniszterelnökségét köszönheti. A közelmúltban létre­hozott, nyilván elsősorban a délkelet-ukrajnai és orosz aj­kú választókra számító Nasi (Mieink) párt vezére, Jevhen Murajev szintén saját plakátso­rozattal rukkolt elő, amely arra koncentrál, hogy mit kívánnak megvédelmezni az országban (vélhetően az ukrán nemzeti beállítottságú erőkkel szemben): „Nem adjuk az ünnepeinket”, „Nem adjuk a gyermekeinket”, „Nem adjuk a templomainkat”, „Nem adjuk az értékeinket”. Ami Kárpátalját illeti, a politikus és pártja ismertsége a régióban elenyésző, így a helyiek számára aligha minden esetben egyértel­mű, hogy valójában mit és kivel szemben kíván megvédelmezni a plakáton látható pápaszemes, ám elnöknek ezzel együtt is szemtelenül fiatal ember. A politikában régi motoros­nak számító Anatolij Hricenko, a Hromagyanszka pozicija (Pol­gári Álláspont) párt első embere reklámkampányát a „becsülete­sek többen vannak” jelszóra építi fel. Ezzel kívánja a választók ér­tésére adni, hogy ő a „becsületes emberek jelöltje”, így számára hatványozottan szomorú lehet a valóság, hogy Ukrajnában már alig hisznek az emberek a politikusi becsületben, arról nem is szólva, hogy program­jának főbb pontjai lényegében nemigen különböznek azoknak a nemzeti beállítottságú erőknek az ígéreteitől, akik az előző négy évben igyekeztek - igen szerény sikerrel - boldoggá tenni a népet. Oleh Ljasko a Radikális Párt Csernyihiv megyei képviselőjé­­ vel, Oleh Averjanovval jelent meg közös plakáton. „Lesz ke­nyér, lesznek boldogok gyerekek - lesz Ukrajna” - üzeni a plakát. A sajtó leplezetlen rosszmájú­sággal jegyzi meg: a parlament­ben szavazataival leginkább a kormányoldalt támogató politi­kus elfelejti megemlíteni, hogy a pékáru egyetlen év alatt 20%-kal drágult az országban. Petro Porosenko új plakát­jain kitart eddigi irányvonala mellet. A korábbi Hadsereg - Nyelv - Hit üzenetet „A helyi (vagyis ukrajnai, Moszkvától független - a szerk.) egyház a függetlenség garanciája” jelszó váltotta fel. A hét meglepetésének Ar­­szenyij Jacenyuk volt minisz­terelnök óriásplakátjainak meg­jelenése tekinthető. A legszem­betűnőbb a plakáton a Narodnij Front (Népi Front, NF) párt ve­zetőjének arculatváltása, hiszen ezúttal bajusszal-szakállal az arcán jelentkezik, s a politikusi öltönyt-nyakkendőt kigombolt nyakú kék ingre cserélte. E sorok írójának szubjektív véleménye szerint az arculatváltás nem tette férfiasabb, az ukrán átlagpolgár számára országvezetőként elfo­gadhatóbb jelenséggé a kisebbik kormánypárt frontemberét, amit a közvélemény-kutatások válto­zatlanul békahátsó alatti eredmé­nyei is egyértelműen alátámasz­tanak. Jelszavai - „Energetikai függetlenség”, „Ukrán nyelv, film és dal”, „Irány a NATO” - egybecsengenek Porosenko és pártja, a BPP üzeneteivel, így Jacenyuk legfeljebb abban reménykedhet, hogy elvesz 1-1,5%-nyi szavazatot pártja jelenlegi koalíciós partnerétől. Megfigyelők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy az exkor­­mányfő valóban indulni szán­dékozna az elnökválasztáson. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy ezzel is megpróbálja rábír­ni az elnök mögött álló politikai erőket, cserébe a támogatásáért az elnökválasztáson, a BPP ve­gye fel választási listájára az NF egyébként esélytelen vezető politikusait a parlamenti válasz­tások alkalmával. Ami az istenadta népet illeti, az a jelek szerint nemcsak hogy imádja a politikai cirkuszt, de személyesen is részt kíván venni abban. A Szocialjnij Monitoring Központ, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet, az O. Ja­­remcsuk Ukrán T­ársadalomkutató Központ és a Rejting szociológiai csoport szeptember 28. és október 16. között végzett felméréséből kiviláglik, hogy a megkérdezet­tek 75,8%-a élni kíván szavazó­jogával az elnökválasztáson. A felmérésről beszámoló Ukrinform szerint 40,7% egészen bizonyos abban, hogy elmegy szavazni, 35,1% pedig valószínűleg leadja a voksát. Ugyanakkor 11,9% kije­lentette, egészen biztosan nem fog szavazni, 7,6% pedig valószínűleg távol marad a szavazóhelyiségek­től március 31-én. „Hagyományosan igen ma­gas a kinyilvánított részvételi szándék a nyugati régióban, azután a Kelet és Kijev városa következik. A szavazási hajlan­dóság nyár óta erősödik Keleten. Korábban ott átlag alatti volt a voksolási készség” - jelezte Dmitro Dmitruk, a Szocialjnij Monitoring Központ igazgatója. A szakértő szerint átlag alatti várható részvételi mutatót mér­tek Északon, a központi régió­ban és Délen. A legalacsonyabb érdeklődés az elnökválasztás iránt Donyeck és Luhanszk me­gyékben tapasztalható. (ntk) Kénsav és civil társadalom: meghalt egy aktivista November 4-én a kije­vi kórházban, ahol hetek óta kezelték, meghalt a 33 éves Katerina Handzjuk civil aktivista, a herszoni polgármester tanácsadója, aki az elmúlt hetekben a megfélemlített és sárba ti­port ukrán civil társadalom szószólójává és szimbólu­mává vált. Handzsuk esete nagyban hasonlított a civil aktivisták ellen Ukrajnában az utóbbi hónapok­ban elkövetett számtalan táma­dásra, „legfeljebb” a kivitelezés módjában (és kegyetlenségében) volt eltérés: a nyáron tömény kénsavval öntötték le annak a herszoni épületnek a lépcsőházá­nál, amelyben lakott. A támadás következtében a nő testének mintegy 40%-a megégett. A hatóságok az aktivista elleni támadást kezdetben ga­rázdaságnak minősítették, majd - vélhetően a közvélemény nyo­mására - átminősítették az esetet a sértett megfélemlítése céljából elkövetett szándékos súlyos testi sértéssé, illetve különös kegyet­lenséggel végrehajtott gyilkos­sági kísérletté. Jurij Lucenko főügyész augusztus 3-án az ügy kivizs­gálásába az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) is bevonta. Sajtóhírek szerint a döntésben az is közrejátszhatott, hogy Handz­­suknak komoly nézeteltérése volt a herszoni rendőrség veze­tőivel, akiket megvesztegetéssel vádolt. A hatóságok rövidesen be­számoltak arról, hogy elfogták a támadás elkövetésével gya­núsított büntetett előéletű helyi lakost, akit a bíróság mindjárt előzetes letartóztatásba helyezett. A sértett és a tanúk azonban nem ismerték fel a gyanúsítottat, ezért rövidesen szabadlábra kellett őt helyezni. Néhány nappal később a rendőrség további öt „hazafias beállítottságú”gyanúsítottat állí­tott elő az ügyben. Mind az öten részt vettek a kelet-ukrajnai har­cokban önkéntes alakulatok tag­jaiként. Négyen a gyanúsítottak közül azóta beismerő vallomást tettek, ám a támadás megrende­lőjét nem fedték fel. Handzjuk halálát az előzetes tájékoztatás szerint egy vérrög leválása okozta a számtalan mű­tét következtében, amelyeken a kórházban átesett. Halálának hírére vasárnap országszerte tüntetéseket, megemlékezéseket tartottak. Több százan mentek el a Belügyminisztérium kije­vi épületénél szervezett néma megemlékezésre, de emlékezők gyűltek össze még a provinciális Ungváron is. Az ukrán hatóságoknak meg kell találniuk és büntetőjogi fele­lősségre kell vonniuk a Katerina Handzjuk halálában vétkes sze­mélyeket, beleértve a támadás megrendelőit is - jelezte azonnal Twitter-üzenetében Marie Jo­­vanovic, az Egyesült Államok kijevi nagykövete. Hasonlóan foglalt állást az ügyben az Eu­rópai Unió kijevi képviselete és több nagyhatalom ukrajnai követsége. Hétfőn az amerikai külügyminisztérium is eli­télte a civilek elleni ukrajnai támadá­sokat, és a bűnösök felelősségre vonását sürgette. A Handzsuk elleni támadás ügyében indított büntetőeljá­rást a hatóságok szinte azonnal befejezett szándékos emberö­léssé minősítették át. Szerhij Knyazev országos rendőrfőnök reményének adott hangot, hogy ezek után a gyanúsítottak meg fogják nevezni a bűncselekmény megrendelőit. Lucenko főügyész jelez­te, hogy a végéhez közeledik a nyomozás a támadás végrehajtói és szervezője ügyében. Utóbb jelentették azt is, hogy a rendőr­ség átadta a támadás végrehajtói ellen indított eljárás befejezését a megrendelők után nyomozó SZBU-nak. Ukrán szokás szerint egy ilyen nagy visszhangot kiváltó ügyben minden politikus hallatni igyekszik a hangját. Petro Poro­senko államfő és Andrij Parubij parlamenti elnök a megrendelők mielőbbi leleplezését sürgette, akárcsak az ellenzéki Julija Ti­mosenko. Parlamenti képviselők egy csoportja kedden ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben. Egy­re többen követelték, hogy a belügyminiszter és a főügyész haladéktalanul mondjon le. A euobserver, amelynek hétfői írását az UNIAN hírügy­nökség ismerteti, nemzetközi civil szervezetekre hivatkozva emlékeztek hogy az év folyamán több mint 50 civil aktivista vált támadás áldozatává Ukrajnában. A Human Rights Watch, az Am­nesty International és a Freedom House adatai szerint ezekre az emberekre hol rálőttek, hol kés­sel sebesítették meg őket, hol felakasztva találtak rájuk gyanús körülmények között. Leggyak­rabban a Handzsukhoz hasonló embereket érték támadások, akik helyi szinten küzdöttek a kor­rupció ellen. A nemzetközi civil szervezetek részéről azonban rámutattak, hogy a környezet­­védőket, az LGBT közösségek jogaiért kiállókat, az újságíró­kat szintén veszély fenyegeti. Emlékeztetnek, hogy 2017-ben 143 riportert ért támadás az or­szágban, amelyek között halálos kimenetelű is volt. Az európai internetes kiad­vány cikkében emlékeztet, hogy miközben Petro Porosenko elnök választásokra készül, az Európai Unióban kialakult helyzet miatt pedig bizonytalanná válhat az Oroszország elleni európai szank­ciók meghosszabbítása december­ben. Jurij Lucenko főügyész, aki Porosenko politikai szövetségese, szinte semmit nem tett annak érde­kében, hogy biztosítsa az ukrajnai reformok barátait a Handzjuk-ügy kivizsgálásáról. Sőt, a kiadvány emlékeztet, hogy Lucenko ko­rábban egy alkalommal gyakor­latilag az aktivistát tette felelőssé az ellene végrehajtott támadás miatt. „A helyzet kialakulásának oka nemcsak a bűnöző elemek­ben és a bűnüldöző szervek rossz munkájában, hanem a hatalommal szembeni totális gyűlölet légkö­rében rejlik, amelyet néhány civil aktivista szít” - idézte a főügyész ominózus kijelentését az UNIAN. Kedden délután, a cikk le­zárásakor érkezett a hír, mely szerint Jurij Lucenko főügyész a parlamentben bejelentette le­mondását. (zzz)

Next