Kárpátalja, 2018. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
2018-07-19 / 29. szám
KÖZÉLET Turul-ünnepség Tiszaújlakon Az 1703. július 14-én a kuruc sereg által a császáriak fölött aratott győzelemre emlékezett Kárpátalja magyarsága Tiszaújlakon, a csata 315. évfordulóján, az elmúlt vasárnap. A Turul-ünnepség 1989 óta a legnagyobb tömegrendezvénye a kárpátaljai magyar közösségnek, ahol hagyományosan ott vannak Rákóczi leghűségesebb népének, a ruszinságnak a képviselői is, s a rendezvény kiállás a magyarság szabadsága és kollektív jogai mellett. A Tiszaújlak központjában álló egykori Sóháznál, Esze Tamás kuruc brigadéros emléktáblájánál kezdődött az ünnepség, ahol Bencze Rudolf, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke idézte fel a tarpai jobbágy, Esze Tamás szerepét a Rákóczi-szabadságharcban, valamint a szabadságharc kezdeti eseményeit. Az emléktáblák megkoszorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tiszán túlra, a Turul-emlékműhöz. A menet élén Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész haladt, aki Rákóczi korát idéző dallamokat játszott tárogatón, mögötte a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket érintő kerékpártúrát teljesítő aknaszlatinai Takár Károly (Katyó), valamint két aknaszlatinai fiatal kerékpárral, majd korhű viseletbe öltözött főiskolai hallgatók és tiszapéterfalvai hagyományőrző gyerekek, végül a nagyszámú ünneplő közönség haladt. A Turul-emlékműnél Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, kiemelve a Rákóczi-szabadságharc mindig érvényes üzenetét, a nemzeti függetlenség fontosságát. A Rákóczi-szabadságharc hőseinek példájával alátámasztva kijelentette: „Bátrak nélkül a hadiszerencse csak olyan vak ló lehet, amely még a falat sem találja, hogy nekimenjen.” A vajdasági magyar politikus hangsúlyozta: „Szeretném, hogy a kárpátaljai magyarok tudják, érezzék és elhiggyék, hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a szétdarabolt nemzet...” Pásztor István kijelentette: „Mindannyian, akik Magyarország határán kívül élünk magyarként, pontosan tudjuk, a saját bőrünkön tapasztaltuk és tapasztaljuk meg azt, hogy csakis a nemzetileg elkötelezett, a nemzetben, a független és szabad hazában gondolkodó magyar kormány képes segíteni a mi munkánkat, ami nem más, minthogy megtartsuk szülőföldünkön a magyar nyelvet, lehetővé tegyük a felnövekvő nemzedékek számára a boldogulást, partnerei legyünk a többségi hatalomnak, de megalkuvók ne legyünk, semmiről, ami az európai értékek mentén megillet bennünket, ne mondjunk le...’’Emlékeztetett arra, hogy a vajdasági magyarok a ’90-es években hozzánk hasonlóan nehéz helyzetben voltak, amikor háborúban esett szét a rendszer és vele az ország. „Egymásba kapaszkodva éltük túl. Most önök, kárpátaljai magyarok vannak nehéz helyzetben, egymásba kapaszkodva túl fogják élni ezt a nehéz helyzetet, amiben segítségükre van az anyaország” - hangsúlyozta Pásztor István, aki végül hozzáfűzte: „Örülök annak, hogy a számos megpróbáltatás, nehézség, anyagi bizonytalanság és békétlen körülmények között Brenzovics László elnök úr és a KMKSZ olyan erőt és elhivatottságot jelent, ami megérdemli és kiérdemli az önök bizalmát és a kárpátaljai magyar jövőt építi. Ehhez adjon Rákóczi szelleme bátorságot, az Isten pedig erőt és reménységet.” Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese párhuzamba állította, hogy több mint 300 évvel ezelőtt közel 3000 ruszin vállvetve harcolt a magyarokkal a kuruc seregben, ma pedig a magyarok küzdenek vállvetve az ukránokkal a külföldi agresszor ellen - utalva a keleti országrészben zajló harcokra. Dr. Seszták Miklós, a Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos köszöntőbeszédében kiemelte, hogy az eredetileg 1903-ban emelt, a szovjet hatóságok által 1945-ben lerombolt, majd 1989-ben a helyi közösség által küzdelmek árán újra felállított turulmadaras emlékmű önmagában is a megmaradás és a meg nem alkuvás jelképe. .Most, 2018-ban a tiszaújlakci ünnepség és a Turul-emlékmű üzenete a világnak az, hogy nem engedjük feledésbe merülni történelmünket, nyelvünket, szimbólumainkat, kultúránkat, és nem hagyjuk felszámolni a magyar oktatási intézményrendszert. Mi semmi mást nem akarunk itt, Kárpátalján, csak az évszázados tradícióra épülve békében és együttműködésben élve más népekkel megmaradni magyarnak. Ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyarság soha nincs egyedül, számíthat ránk, Magyarország kormányára, az egyetemes magyar közösségek szolidaritására” - jelentette ki a magyar kormányt képviselő kormánybiztos. Viktor Zsupanin, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese emlékezve a több mint 300 évvel ezelőtti szabadságharcra elmondta, a szabadságharc jelszava - „Istennel a hazáért és a szabadságért” - ma is aktuális az ukránok számára is. Ladiszlav Lecovics, a Ruszinok Kárpátaljai Szervezetének elnöke beszédében leszögezte, a XVIII. század elején a magyarok mellett ruszinok harcoltak Rákóczi oldalán a szabadságért és a függetlenségért. A nagyságos fejedelem a legjobb katonáinak tartotta a ruszinokat, akik a ruszin vezető szerint nem azonosak az ukránokkal. De, mint fogalmazott: „Isten segíteni fog rajtunk, és eljön a mi szabadságunk is erre a földre.” Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Rákóczi brezáni kiáltványának egy részletét idézte, majd az abban megfogalmazottakat mai életünkre vetítve kifejtette: „Mi jogkövető állampolgárként a törvényesség talaján állva nem alkudhatunk meg. Nem adhatjuk fel közösségi létünk alapjait, anyanyelvű iskoláinkat, s nem alkudhatunk meg saját lelkiismeretünkkel sem.” Zubánics kiemelte, hogy jogainkért, amelyeket Ukrajna alkotmánya is biztosít a számunkra, képesek vagyunk kiállni, közösségünkért, nyelvünkért, kultúránkért össze tudunk fogni, egymást erősítve tovább fogunk harcolni - hangsúlyozta az UMDSZ elnöke megköszönve a magyar kormány harcos kiállását, amelyet minden fórumon felvállalnak értünk. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője ünnepi beszédében kifejtette: ahogy a császári hatalomnak nem sikerült elvennie az anyjától elszakított gyermek Rákóczi magyar identitását, ugyanúgy kudarcra van ítélve az ukrán hatóságok arra irányuló kísérlete, hogy elfeledtessék a kárpátaljai magyarsággal az anyanyelvét, önazonosságát. Ez még egyetlen, a Kárpát-medencében regnáló birodalomnak, hatalomnak sem sikerült, és ez most sem lesz másképp. Az ukrán hatalom magyar közösségünkhöz fűződő viszonya kapcsán a KMKSZ elnöke megjegyezte: „Aki arra törekszik, hogy más nemzeteket elnyomjon, önmaga sem lehet szabad.” Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió széthullásakor Magyarország támogatta ezen független állam létrejöttét. A megalakuláskor még volt egy törvényekben is rögzített társadalmi megegyezés, hogy Ukrajnában tiszteletben fogják tartani a nemzeti kisebbségek jogait, ez megjelent az akkori nemzetiségi törvényben, a magyar-ukrán alapszerződésben, és rögzítve volt az 1996-os alkotmányban is. A későbbiekben egyre inkább arra törekedtek a hatalmon lévők, hogy ezeket a jogokat szűkítsék, különösen felerősödött ez a folyamat 2014 után. Az elmúlt években egy rendkívül erőteljes magyarellenes kampányt is megtapasztalhattunk a központi sajtóban és médiában, és mivel az ország lakosságának többsége minket nem ismer, sikerült közösségünket az ország közvéleménye előtt negatív színben beállítani. Ugyanakkor amit Magyarország és a kárpátaljai magyarság tett, segítve Ukrajnát - azt következetesen elhallgatták. Brenzovics László aggasztónak nevezte azt is, hogy a törvények és szerződések betartatására hivatott európai intézmények hallgatólagosan elfogadják a jelenlegi ukrán vezetés kisebbségellenes törekvéseit, ami precedenst teremtve nemcsak a Kárpát-medence magyarságának jövőjét veszélyezteti; túl azon azzal is fenyeget, hogy összeomolhat az a nehezen kiépített kisebbségvédelmi rendszer, amely Európában mind ez idáig mégiscsak létezett. Brenzovics László kijelentette: „Teljesen nyilvánvaló mindenki számára, hogy Ukrajnában sem a háborút befejezni, sem visszaintegrálni a keleti területeket és a Krímet nem lehet, hogyha nem oldják meg megfelelően a kisebbségek helyzetét Ezt rendezni kell, akkor lesz csak országunkban béke és stabilitás, és csak abban az esetben lehet megvalósítani az európai integrációt is” - hangsúlyozta Brenzovics László. A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünnepség résztvevőinek többsége ezt követően szervezetten Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a hetedik Kumcreszten. Radó Zsolt Semmiről nem mondunk le, ami megillet bennünket! VII. KurucFeszt Tiszapéterfalván Július 15-én a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezésében idén hetedik alkalommal került sor Tiszapéterfalván a KurucFesztre. Az esemény - amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság támogatott a tiszaújlaki Turul-ünnepség után, délután vette kezdetét a vidámparkban. A fesztivált Pirigyi Gergelynek, a Kárpátaljai Edelveisz verseny díjazottjának tárogatójátéka nyitotta meg, akitől a Csínom Palkó, Csínom Jankó kuruc nótát hallhatta a közönség, ami a fesztivál hivatalos hívódallamának számít. Ezután a PCS elnöke, Orosz Ildikó köszöntötte elsőként a résztvevőket. Az elnök asszony köszöntőjében kiemelte:Adjátok át, hogy Rákóczi zászlaját kibontották. Nem most, hanem 1703-ban, viszont az üzenet ma is ugyanaz, mint akkor: Cum Deo pro Patria et Libertate! [...] Ne hagyjuk magunkat eltántorítani, mert nem akarnnk mást, csak őseink földjén szabadon, anyanyelvünk és saját szokásaink szerint élni.” A megnyitót megtisztelte jelenlétével Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, Kóta György kormánybiztosi koordinátor, a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója, Ötvös Sándor, a Kormánybiztosi Kirendeltségi Főosztály vezetője, Buhajla József ungvári és Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzulok, Viktor Mikulin, Kárpátalja kormányzóhelyettese, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács (KMT) és a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a KMKSZ elnöke, Gulácsy Géza, a KMT képviselője és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, Kész Barnabás, Péter Csaba, Rezes Károly, Bátori József, Tóth Miklós, a KMT képviselői, Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallásügyi Osztályának vezetője, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Oktatási Osztályának vezetője, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, valamint Tóth Bálint, Tiszapéterfalva polgármestere. Szilágyi Mátyás - aki a rendezvény fővédnöke is egyben - köszöntőjében elmondta: szimbolikus, hogy a Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetének 315. évfordulóját ünnepeljük idén, s ez a nemes harca a magyar nemzetnek ezen a vidéken kezdődött, s annak idején a helyiek ősei kezdték meg a küzdelmet”. A három évszázaddal ezelőtti küzdelem is rávilágít arra, hogy egymegalkuvás nélküli nép lakik e hazában”, olyan emberek, akik mindig kitartottak jogaik, nemzetük és ősi magyar hazájuk mellett. „Engedjék meg, hogy fejet hajthassak a kárpátaljai magyar közösség és vezetői előtt, akik a jelenben békés parlamentáris tárgyalásos eszközökkel, igazi európai polgárhoz méltó módon vívják áldozatos küzdelmüket az elért, megszerzett, törvényes, alkotmányos szabályokban rögzített nemzeti jogaik megvédéséért, az anyanyelvért, az anyanyelvű oktatásért az óvodától az egyetemig, a magyar kultúra megőrzéséért, nemzeti szimbólumaik használatáért, ősi hitükért és szabadságaikért a drága szülőföldön a hazában való megmaradásért” - mondta a főkonzul beszédében, aki végezetül leszögezte: Magyarország szilárdan és változatlanul kiáll a kárpátaljai magyarság szerzett jogainak megőrzéséért, a magyar tannyelvű iskolákért és a magyar nyelven oktatott tantárgyak változatlan számáért, valamint a szülőföldön való megmaradásért és boldogulásért. Bocskor Andrea beszédében kihangsúlyozta, hogy a magyar történelem számos dicső pillanatot hordoz, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy „identitásunk, nemzeti egységünk megerősödjön”. Ilyen történés volt a Rákóczi-szabadságharc is, amelynek már hét éve állítanak emléket - más rendezvényekkel együtt - a KurucFeszttel. A II. Rákóczi Ferenchez hasonló emberekre napjainkban is szükség van, ugyanis Európa nyugati részén éppen azon dolgoznak, hogy felszámolják a nemzeteket és a hazafiasságot, s egy nemzet nélküli, mindent elfogadó és mindenkit befogadó nyílt társadalmat hozzanak létre, azonban a magyaroknak elsődleges szempontjuk továbbadni a valódi európai értékeket és eszméket. Brenzovics László örömét fejezte ki, amiért a kárpátaljai magyarság emlékezetében 315 év elteltével is megmaradt a magyarság szabadságáért és függetlenségéért életüket áldozók emléke. A történelemben sokszor előfordult, hogy a magyarság sorsát a magyar nép megkérdezése nélkül kívánták alakítani - a Rákóczi-szabadságharc is ez ellen irányult, amelyet habár nem sikerült győzelemre vinni, mégis biztosította, hogy a magyarság mint független közösség és nemzet fennmaradt a Habsburg-birodalom kötelékében. Az elnök úr reményét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kárpátaljai magyarság szabadon és biztonságban tudja együtt építeni a jövőt szülőföldjén a jelenkorban is. Barta József - aki a kezdetektől fogva résztvevője a fesztiválnak - elmondta, hogy mióta a tiszaújlaki Turul-ünnepséget egy napon szervezik meg a KurucFeszttel, ezrek látogatnak el a rendezvényekre. A fesztivál a „végtelenül gazdag kultúránk kincseiről szól, amelynek morzsáiból csipegethetünk” - mondta a KMKSZ alelnöke. A megnyitó után a színpadot a Kárpátalja különböző településeiről érkezett népzenei együttesek vették birtokukba. Fellépett a Tiszapéterfalvai Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport, a Nagybégányi Krisztina Tánccsoport, a Nagypaládi Citeraegyüttes, a Zápszonyi Rózsa Tánccsoport, a Téglási Rózsa Népdalegyüttes, a Pergettyű citerazenekar, a Csalogány asszonykórus és az Orchidea néptánccsoport, a Mezőgecsei Kék Viola Néptánccsoport, a Szalókai Tiszaháti Népzenei Együttes, a Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Csoport, a Nevetlenfalui Aranyalkony Népdalkör, valamint a tiszapéterfalvai Kokas Banda. Este, 19 órától a jazzt a népzenével ötvöző Voodoo Papa Duót láthatták a színpadon, majd 20 órától az Első Pesti Rackák koncertje zárta a rendezvényt. A vidámpark területén felállított sátrakban az érdeklődők betekinthettek a különböző hagyományos mesterségekbe, kézműves-foglalkozásokon vehettek részt, többek között ékszereket, dísztárgyakat, kézzel készített játékokat, kárpátaljai mézet vásárolhattak, helyi ételeket kóstolhattak meg, kipróbálhatták az íjászatot és pónilovakon lovagolhattak. Báder Alexandra „Megalkuvás nélküli nép lakik e hazában”