Kárpátalja, 2018. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

2018-07-19 / 29. szám

KÖZÉLET Turul-ünnepség Tiszaújlakon Az 1703. július 14-én a kuruc sereg által a császári­ak fölött aratott győzelemre emlékezett Kárpátalja ma­gyarsága Tiszaújlakon, a csata 315. évfordulóján, az elmúlt vasárnap. A Turul-ün­nepség 1989 óta a legna­gyobb tömegrendezvénye a kárpátaljai magyar kö­zösségnek, ahol hagyomá­nyosan ott vannak Rákóczi leghűségesebb népének, a ruszinságnak a képviselői is, s a rendezvény kiállás a magyarság szabadsága és kollektív jogai mellett. A Tiszaújlak központjában álló egykori Sóháznál, Esze Ta­más kuruc brigadéros emléktáb­lájánál kezdődött az ünnepség, ahol Bencze Rudolf, a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszaújlaki Alapszer­vezetének elnöke idézte fel a tarpai jobbágy, Esze Tamás szerepét a Rákóczi-szabadságharcban, vala­mint a szabadságharc kezdeti ese­ményeit. Az emléktáblák megko­szorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tiszán túlra, a Turul-emlékműhöz. A menet élén Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész haladt, aki Rákó­czi korát idéző dallamokat játszott tárogatón, mögötte a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket érintő ke­rékpártúrát teljesítő aknaszlatinai Takár Károly (Katyó), valamint két aknaszlatinai fiatal kerékpárral, majd korhű viseletbe öltözött főis­kolai hallgatók és tiszapéterfalvai hagyományőrző gyerekek, végül a nagyszámú ünneplő közönség haladt. A Turul-emlékműnél Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szö­vetség elnöke mondott ünnepi beszédet, kiemelve a Rákóczi-sza­­badságharc mindig érvényes üze­netét, a nemzeti függetlenség fon­tosságát. A Rákóczi-szabadságharc hőseinek példájával alátámasztva kijelentette: „Bátrak nélkül a hadi­szerencse csak olyan vak ló lehet, amely még a falat sem találja, hogy nekimenjen.” A vajdasági magyar politikus hangsúlyozta: „Szeret­ném, hogy a kárpátaljai magyarok tudják, érezzék és elhiggyék, hogy a magyar nemzet egységes, a nehéz pillanatok, kilátástalannak tűnő helyzetek a megoldás felé visznek, ha egységben létezik a szétda­rabolt nemzet...” Pásztor István kijelentette: „Mindannyian, akik Magyarország határán kívül élünk magyarként, pontosan tudjuk, a saját bőrünkön tapasztaltuk és tapasztaljuk meg azt, hogy csakis a nemzetileg elkötelezett, a nemzet­ben, a független és szabad hazában gondolkodó magyar kormány ké­pes segíteni a mi munkánkat, ami nem más, minthogy megtartsuk szülőföldünkön a magyar nyel­vet, lehetővé tegyük a felnövekvő nemzedékek számára a boldogu­lást, partnerei legyünk a többségi hatalomnak, de megalkuvók ne legyünk, semmiről, ami az euró­pai értékek mentén megillet ben­nünket, ne mondjunk le...’’Em­lékeztetett arra, hogy a vajdasági magyarok a ’90-es években hoz­zánk hasonlóan nehéz helyzetben voltak, amikor háborúban esett szét a rendszer és vele az ország. „Egymásba kapaszkodva éltük túl. Most önök, kárpátaljai magyarok vannak nehéz helyzetben, egymás­ba kapaszkodva túl fogják élni ezt a nehéz helyzetet, amiben segítsé­gükre van az anyaország” - hang­súlyozta Pásztor István, aki végül hozzáfűzte: „Örülök annak, hogy a számos megpróbáltatás, nehézség, anyagi bizonytalanság és békétlen körülmények között Brenzovics László elnök úr és a KMKSZ olyan erőt és elhivatottságot jelent, ami megérdemli és kiérdemli az önök bizalmát és a kárpátaljai magyar jövőt építi. Ehhez adjon Rákóczi szelleme bátorságot, az Isten pedig erőt és reménységet.” Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal el­nökhelyettese párhuzamba állította, hogy több mint 300 évvel ezelőtt közel 3000 ruszin vállvetve harcolt a magyarokkal a kuruc seregben, ma pedig a magyarok küzdenek vállvetve az ukránokkal a külföldi agresszor ellen - utalva a keleti országrészben zajló harcokra. Dr. Seszták Miklós, a Kár­pát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesz­tési feladatok, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért fele­lős kormánybiztos köszöntőbeszé­dében kiemelte, hogy az eredetileg 1903-ban emelt, a szovjet ható­ságok által 1945-ben lerombolt, majd 1989-ben a helyi közösség által küzdelmek árán újra felállított turulmadaras emlékmű önmagában is a megmaradás és a meg nem alkuvás jelképe. .Most, 2018-ban a tiszaújlakci ünnepség és a Turul-em­­lékmű üzenete a világnak az, hogy nem engedjük feledésbe merülni történelmünket, nyelvünket, szim­bólumainkat, kultúránkat, és nem hagyjuk felszámolni a magyar oktatási intézményrendszert. Mi semmi mást nem akarunk itt, Kár­pátalján, csak az évszázados tra­dícióra épülve békében és együtt­működésben élve más népekkel megmaradni magyarnak. Ebben a küzdelemben a kárpátaljai magyar­ság soha nincs egyedül, számíthat ránk, Magyarország kormányára, az egyetemes magyar közösségek szolidaritására” - jelentette ki a magyar kormányt képviselő kor­mánybiztos. Viktor Zsupanin, a Nagysző­­lősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese emlékezve a több mint 300 évvel ezelőtti szabadságharcra elmondta, a sza­badságharc jelszava - „Istennel a hazáért és a szabadságért” - ma is aktuális az ukránok számára is. Ladiszlav Lecovics, a Ruszi­nok Kárpátaljai Szervezetének elnöke beszédében leszögezte, a XVIII. század elején a magyarok mellett ruszinok harcoltak Rá­kóczi oldalán a szabadságért és a függetlenségért. A nagyságos fejedelem a legjobb katonáinak tartotta a ruszinokat, akik a ruszin vezető szerint nem azonosak az ukránokkal. De, mint fogalmazott: „Isten segíteni fog rajtunk, és eljön a mi szabadságunk is erre a földre.” Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Rákóczi brezáni kiáltványának egy részletét idézte, majd az abban megfogalmazottakat mai életünkre vetítve kifejtette: „Mi jogkövető állampolgárként a törvényesség talaján állva nem alkudhatunk meg. Nem adhatjuk fel közösségi létünk alapjait, anya­nyelvű iskoláinkat, s nem alkudha­tunk meg saját lelkiismeretünkkel sem.” Zubánics kiemelte, hogy jogainkért, amelyeket Ukrajna al­kotmánya is biztosít a számunkra, képesek vagyunk kiállni, közös­ségünkért, nyelvünkért, kultúrán­kért össze tudunk fogni, egymást erősítve tovább fogunk harcolni - hangsúlyozta az UMDSZ elnöke megköszönve a magyar kormány harcos kiállását, amelyet minden fórumon felvállalnak értünk. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képvi­selője ünnepi beszédében kifejtette: ahogy a császári hatalomnak nem sikerült elvennie az anyjától elsza­kított gyermek Rákóczi magyar identitását, ugyanúgy kudarcra van ítélve az ukrán hatóságok arra irányuló kísérlete, hogy elfeled­tessék a kárpátaljai magyarsággal az anyanyelvét, önazonosságát. Ez még egyetlen, a Kárpát-me­dencében regnáló birodalomnak, hatalomnak sem sikerült, és ez most sem lesz másképp. Az ukrán hatalom magyar közösségünk­höz fűződő viszonya kapcsán a KMKSZ elnöke megjegyezte: „Aki arra törekszik, hogy más nemzeteket elnyomjon, önmaga sem lehet szabad.” Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió széthul­lásakor Magyarország támogatta ezen független állam létrejöttét. A megalakuláskor még volt egy törvényekben is rögzített társadalmi megegyezés, hogy Ukrajnában tiszteletben fogják tartani a nemzeti kisebbségek jogait, ez megjelent az akkori nemzetiségi törvényben, a magyar-ukrán alapszerződésben, és rögzítve volt az 1996-os alkot­mányban is. A későbbiekben egyre inkább arra törekedtek a hatalmon lévők, hogy ezeket a jogokat szű­kítsék, különösen felerősödött ez a folyamat 2014 után. Az elmúlt években egy rendkívül erőteljes magyarellenes kampányt is megta­pasztalhattunk a központi sajtóban és médiában, és mivel az ország lakosságának többsége minket nem ismer, sikerült közösségünket az ország közvéleménye előtt negatív színben beállítani. Ugyanakkor amit Magyarország és a kárpátaljai magyarság tett, segítve Ukrajnát - azt következetesen elhallgatták. Brenzovics László aggasztónak nevezte azt is, hogy a törvények és szerződések betartatására hivatott európai intézmények hallgatólago­san elfogadják a jelenlegi ukrán ve­zetés kisebbségellenes törekvéseit, ami precedenst teremtve nemcsak a Kárpát-medence magyarságának jövőjét veszélyezteti; túl azon azzal is fenyeget, hogy összeomolhat az a nehezen kiépített kisebbségvé­delmi rendszer, amely Európában mind ez idáig mégiscsak létezett. Brenzovics László kijelentette: „Teljesen nyilvánvaló mindenki számára, hogy Ukrajnában sem a háborút befejezni, sem visszainteg­rálni a keleti területeket és a Krímet nem lehet, hogyha nem oldják meg megfelelően a kisebbségek helyzetét Ezt rendezni kell, akkor lesz csak országunkban béke és stabilitás, és csak abban az esetben lehet megvalósítani az európai in­tegrációt is” - hangsúlyozta Bren­zovics László. A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapza­tán. Az ünnepség résztvevőinek többsége ezt követően szervezetten Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a hetedik Kumcreszten. Radó Zsolt Semmiről nem mondunk le, ami megillet bennünket! VII. KurucFeszt Tiszapéterfalván Július 15-én a Pro Cul­­tura Subcarpathica (PCS) civil szervezet szervezésé­ben idén hetedik alkalommal került sor Tiszapéterfalván a KurucFesztre. Az esemény - amelyet a Szabolcs-Szat­­már-Bereg Megye és Kár­pátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányza­ti Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság támoga­tott­­ a tiszaújlaki Turul-ün­nepség után, délután vette kezdetét a vidámparkban. A fesztivált Pirigyi Gergelynek, a Kárpátaljai Edelveisz verseny díjazottjának tárogatójátéka nyitotta meg, akitől a Csínom Palkó, Csí­nom Jankó kuruc nótát hallhatta a közönség, ami a fesztivál hivatalos hívódallamának számít. Ezután a PCS elnöke, Orosz Ildikó köszön­tötte elsőként a résztvevőket. Az elnök asszony köszöntőjében ki­emelte:­­Adjátok át, hogy Rákóczi zászlaját kibontották. Nem most, hanem 1703-ban, viszont az üzenet ma is ugyanaz, mint akkor: Cum Deo pro Patria et Libertate! [...] Ne hagyjuk magunkat eltántorítani, mert nem akarnnk mást, csak őseink földjén szabadon, anyanyelvünk és saját szokásaink szerint élni.” A megnyitót megtisztelte je­lenlétével Bocskor Andrea euró­pai parlamenti képviselő, Kóta György kormánybiztosi koordi­nátor, a Magyar-Ukrán Kereske­delmi és Iparkamara igazgatója, Ötvös Sándor, a Kormánybiztosi Kirendeltségi Főosztály vezetője, Buhajla József ungvári és Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkon­zulok, Viktor Mikulin, Kárpátalja kormányzóhelyettese, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője, Barta József, a Kár­pátaljai Megyei Tanács (KMT) és a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Ma­gyar Főiskola rektora, a KMKSZ elnöke, Gulácsy Géza, a KMT képviselője és a „KMKSZ” Jóté­konysági Alapítvány igazgatója, Kész Barnabás, Péter Csaba, Rezes Károly, Bátori József, Tóth Miklós, a KMT képviselői, Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Köz­­igazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallásügyi Osztályának vezetője, Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Okta­tási Osztályának vezetője, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, valamint Tóth Bálint, Tiszapéter­­falva polgármestere. Szilágyi Mátyás - aki a ren­dezvény fővédnöke is egyben - köszöntőjében elmondta: szimboli­kus, hogy a Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetének 315. év­fordulóját ünnepeljük idén, s ez a­­ nemes harca a magyar nemzetnek ezen a vidéken kezdődött, s annak idején a helyiek ősei kezdték meg a küzdelmet”. A három évszázad­dal ezelőtti küzdelem is rávilágít arra, hogy egy­­megalkuvás nél­küli nép lakik e hazában”, olyan emberek, akik mindig kitartottak jogaik, nemzetük és ősi magyar hazájuk mellett. „Engedjék meg, hogy fejet hajthassak a kárpátaljai magyar közösség és vezetői előtt, akik a jelenben békés parlamentá­ris tárgyalásos eszközökkel, igazi európai polgárhoz méltó módon vívják áldozatos küzdelmüket az elért, megszerzett, törvényes, al­kotmányos szabályokban rögzített nemzeti jogaik megvédéséért, az anyanyelvért, az anyanyelvű ok­tatásért az óvodától az egyetemig, a magyar kultúra megőrzéséért, nemzeti szimbólumaik használatá­ért, ősi hitükért és szabadságaikért a drága szülőföldön­­ a hazában való megmaradásért” - mondta a főkonzul beszédében, aki végezetül leszögezte: Magyarország szilár­dan és változatlanul kiáll a kárpát­aljai magyarság szerzett jogainak megőrzéséért, a magyar tannyelvű iskolákért és a magyar nyelven oktatott tantárgyak változatlan szá­máért, valamint a szülőföldön való megmaradásért és boldogulásért. Bocskor Andrea beszédében kihangsúlyozta, hogy a magyar történelem számos dicső pillanatot hordoz, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy „identitásunk, nemzeti egységünk megerősödjön”. Ilyen történés volt a Rákóczi-szabad­ságharc is, amelynek már hét éve állítanak emléket - más rendezvé­nyekkel együtt - a KurucFeszttel. A II. Rákóczi Ferenchez hasonló emberekre napjainkban is szükség van, ugyanis Európa nyugati részén éppen azon dolgoznak, hogy felszá­molják a nemzeteket és a hazafiassá­got, s egy nemzet nélküli, mindent elfogadó és mindenkit befogadó nyílt társadalmat hozzanak létre, azonban a magyaroknak elsődleges szempontjuk továbbadni a valódi európai értékeket és eszméket. Brenzovics László örömét fejezte ki, amiért a kárpátaljai ma­gyarság emlékezetében 315 év el­teltével is megmaradt a magyarság szabadságáért és függetlenségéért életüket áldozók emléke. A törté­nelemben sokszor előfordult, hogy a magyarság sorsát a magyar nép megkérdezése nélkül kívánták alakítani - a Rákóczi-szabadság­harc is ez ellen irányult, amelyet habár nem sikerült győzelemre vinni, mégis biztosította, hogy a magyarság mint független kö­zösség és nemzet fennmaradt a Habsburg-birodalom kötelékében. Az elnök úr reményét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a kár­pátaljai magyarság szabadon és biztonságban tudja együtt építeni a jövőt szülőföldjén a jelenkorban is. Barta József - aki a kezdetek­től fogva résztvevője a fesztiválnak - elmondta, hogy mióta a tiszaúj­laki Turul-ünnepséget egy napon szervezik meg a KurucFeszttel, ez­rek látogatnak el a rendezvényekre. A fesztivál a „végtelenül gazdag kultúránk kincseiről szól, amely­nek morzsáiból csipegethetünk” - mondta a KMKSZ alelnöke. A megnyitó után a színpadot a Kárpátalja különböző települé­seiről érkezett népzenei együtte­sek vették birtokukba. Fellépett a Tiszapéterfalvai Napsugár Ha­gyományőrző Gyermekcsoport, a Nagybégányi Krisztina Tánccso­port, a Nagypaládi Citeraegyüttes, a Zápszonyi Rózsa Tánccsoport, a Téglási Rózsa Népdalegyüttes, a Pergettyű citerazenekar, a Csalo­gány asszonykórus és az Orchidea néptánccsoport, a Mezőgecsei Kék Viola Néptánccsoport, a Szaló­­kai Tiszaháti Népzenei Együttes, a Tiszacsomai Bokréta Hagyo­mányőrző Csoport, a Ne­vetlenfalui Aranyalkony Népdalkör, valamint a tiszapéterfalvai Kokas Banda. Este, 19 órától a jazzt a népzenével ötvöző Voodoo Papa Duót láthat­ták a színpadon, majd 20 órától az Első Pesti Rackák koncertje zárta a rendezvényt. A vidámpark terü­letén felállított sátrakban az érdek­lődők betekinthettek a különböző hagyományos mesterségekbe, kéz­műves-foglalkozásokon vehettek részt, többek között ékszereket, dísztárgyakat, kézzel készített já­tékokat, kárpátaljai mézet vásárol­hattak, helyi ételeket kóstolhattak meg, kipróbálhatták az íjászatot és pónilovakon lovagolhattak. Báder Alexandra „Megalkuvás nélküli nép lakik e hazában”

Next