Kárpátalja, 2018. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
2018-08-02 / 31. szám
% _________________________2018. augusztus 2.___________________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt Újabb tarifaemelést jelentettek be az Ukrtelekomnál Az egyik legnagyobb ukrán vezetékes telefonszolgáltató, az Ukrtelekom azt tervezi, hogy 2018 novemberétől emeli szolgáltatásai maximális tarifáit - jelentette az UNIAN hírügynökség Mihajlo Suranovra, a cég vállalati kommunikációs osztályának igazgatójára hivatkozva. „Megkerestük a szabályozót (a kommunikáció és az informatizáció területének állami szabályozását végző nemzeti bizottság, NERZI - UNIAN) - hiszen, mint tudják, a tarifák szabályozottak kérve, hogy vizsgálják felül a maximális tarifákat. Őszről volna szó, körülbelül novemberről, azzal összefüggésben, hogy növekednek a kiadások, és ennek megfelelően adottak az emelés feltételei. Jelenleg a legdrágább csomag 73 hrivnyába kerül" - mondta el Suranov. A maximum 14%-os tarifaemelés 3-7 hrivnya körüli drágulást jelenthet a szolgáltatást igénybe vevők számára - tette hozzá az Ukrtelekom képviselője. Avakov: Megszűnt a sorban állás az új típusú útlevelekért Ukrajnában teljesen megszűnt a sorban állás a biometrikus útlevelekért - jelentette be a Facebook közösségi oldalon Arszen Avakov belügyminiszter, akit az Ukrajinszka Pravda idéz. „Többé sehol nincs sorban állás Ukrajna területén az új biometrikus útlevélért” - jelentette ki. A tárcavezető szerint a helyzet valójában már egy héttel ezelőtt normalizálódott, de elvétve előfordult még néhány napos késedelem az úti okmányok kiadásával. Ma már - szerinte - ilyen kivételes esetek sem fordulnak elő. A miniszter rámutatott: jelenleg az Állami Migrációs Szolgálat infrastruktúrája és az Ukrajina nyomdaipari kombinát kapacitása meghaladják a naponta beadott útlevélkérelmek számát. Avakov jelezte, Ukrajna készül a következő lépésekre ezen a területen: az elektronikus aláírás bevezetésére a SD-kártyáknál, illetve - kívánságra - a hagyományos, 1994-ben bevezetett papíralapú személyi igazolvány lecserélésére a biometrikus ID-kártyára. Gyógyszert csak receptre, csökkenhet a patikák száma Jelentősen csökkenhet a patikák száma Ukrajnában, a gyógyszerekhez pedig csak receptre lehetne hozzájutni - ez következhet elfogadása esetén abból a törvénymódosító indítványból, amelyet képviselők egy csoportja nyújtott be a Legfelső Tanácsnak a napokban. A tervezet értelmében gyógyszert csak gyógyszertárakban vagy úgynevezett gyógyszertári pontokban lehetne vásárolni, amelyek viszont legalább fél kilométerre nyílhatnának egymástól - úja a hírről a finance. ua alapján beszámoló pmg.ua. További újítást jelentene a módosító indítvány elfogadása esetén, hogy felszámolnák a patikahálózatokat. Egy vállalkozónak csak egy patika üzemeltetését engedélyeznék, s a cégek is legfeljebb négyet működtethetnének, és csak egyetlen megyében. Legfeljebb nyolc patikát üzemeltethetnének a gyógyszergyártó vállalatok. Aki saját patikát szeretne nyitni, annak magiszteri szintű gyógyszerészdiplomával kellene rendelkeznie, s a tablettákat is csak diplomás gyógyszerész árusíthatná. Szeptemberig biztosan marad a jelenlegi gázár Az ukrán miniszteri kabinet június 26-i ülésén változatlanul hagyta a földgáz fogyasztói árát 2018. szeptember 1-jéig - jelentette az MN a kormány weboldala nyomán. .Jelenleg folynak a tárgyalások az IMF-fel a földgáz árának az import paritás szintjére emeléséről. Ezért, tekintettel arra, hogy lejárt a rendelkezés (amely a Naftohaz állami vállalatot a lakosságnak és a távhőszolgáltatóknak a piaci árnál olcsóbb gázzal történő ellátására kötelezte - a szerk.), szükségessé vált annak meghoszszabbítása” - olvasható a rendelet indoklásában. A még 2017. március 22-én elfogadott 187. számú kormányrendelet 2018. április 1-jéig kötelezte a Naftohazt arra, hogy szabott áron értékesítse a földgázt a lakosság és a távhőszolgáltatók számára. Később a kormány május végéig, majd július végéig hosszabbította meg a vállalat ellátási kötelezettségét. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajna további hitelezését többek között attól teszi függővé, hogy Kijev a lakosság számára is a világpiaci áron értékesítse a földgázt. Felmérés: Az ukránok 45%-a támogatná a NATO- csatlakozást i——■■ ................ Amennyiben júliusban népszavazást tartottak volna Ukrajna belépéséről az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), a lakosság 45%-a szavazott volna a csatlakozásra - derül ki a Rejting szociológiai csoport felméréséből, amelyet az UNIAN hírügynökség ismertet. „Ha ma rendeznék a népszavazást Ukrajna belépéséről a NATO-ba, a megkérdezettek 45%-a szavazna a belépésre, az egyharmaduk nemmel szavazna, minden tizedik szavazásra jogosult nem menne el szavazni, s ugyanennyein nem foglaltak állást a kérdésben” - derül ki a felmérés eredményéről készült beszámolóból. Az ország nyugati és középső régiójában az Ukrajna NATO- csatlakozását támogatók vannak többségben, míg délen és keleten inkább ellenzik a csatlakozást. Ezenkívül Ukrajna NATO-csatlakozását mindenekelőtt a képzettebb és magasabb jövedelemmel rendelkező polgárok hajlamosak támogatni. Donyeck megyében volt a legmagasabb az átlagbér júniusban Ukrajnában a legmagasabb az átlagkereset júniusban Donyeck megyében volt, és 9774 hrivnyát tett ki - jelentette az Ukrajinszka Pravda a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása alapján. „A legmagasabb átlagbérek júniusban: Donyeck megye - 9774 hr, Kijev megye - 9481 hr, Dnyipropetrovszk megye - 9065 hr” - közölték a tárcánál. Adataik szerint az átlagos nominális bér Ukrajnában 2018 júniusában 9141 hrivnyát tett ki, ami 2,5-szerese a minimálbérnek, és 24,2%-kal több a tavaly júniusi mutatónál. ,A statisztika azt mutatja, hogy a legtöbbet Ukrajnában a gyógyszeriparban, a pénzügyi és a biztosítási szektorban dolgozóknak, valamint az informatikai és távközlési ágazatban alkalmazottaknak fizetik” - közölte a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium. Összeállította: zzz „Népvándorlás” a parlamentben Az ukrán belpolitikát valamennyire is ismerők számára nem újdonság, hogy képviselőinknek nem erőssége sem az eszmékhez, sem az elvekhez való hűség. A honatyák általában valamely párt színeiben, ritkábban függetlenekként jutnak be a törvényhozásba. A választási kampány során fontos és nemes eszmékről szónokolnak. Aztán következik a parlamenti munka, amelynek során legtöbbször nagyítóval sem lehet felfedezni ezeket az elveket. Gyakran előfordul, hogy a képviselőknek az elvek vagy éppen az elvtelenség talaján nem sikerül zöld ágra vergődniük párttársaikkal, és ilyenkor megindul körükben a vándorlás. A VIII. összehívású Legfelső Tanács honatyái a megváltozott szabályozás miatt ritkábban váltanak frakciót vagy képviselői csoportot, mint elődeik, bár ez alapvetően nem változtat az összképen. Egy másik sajátossága a jelenlegi törvényhozásnak, hogy míg korábban a legtöbb frakcióelhagyó képviselő a kormánypártokhoz vándorolt át, ezúttal többen hagyták el a kormánypárti frakciókat, mint ahányan csatlakoztak hozzájuk. A Cseszno (Tisztességesen) civil mozgalom adatai szerint a 450 fős ukrán törvényhozásban eddig összesen 75 alkalommal hagyták el a honatyák valamely frakciót vagy képviselői csoportot, illetve csatlakoztak azokhoz. A legnépszerűbb vándorlási irány a frakciók vagy képviselői csoportok elhagyása volt. A jelenlegi képviselői testület hivatalba lépése óta 39-en váltak közülük független honatyákká. Ugyanakkor a legtöbbször - 99 alkalommal - a nagyobbik kormánypárthoz, a Petro Porosenko Blokkja párt (BPP) frakciójához, illetve a Volja narodu (Népakarat) képviselői csoporthoz csatlakoztak új tagok. A legtöbb átállást az egyéni választókerületből megválasztott képviselők hajtották végre, egészen pontosan 51 alkalommal került sor erre, míg a valamely párt listáján a törvényhozásba jutottak csupán 24-szer váltottak csapatot. A jelenség magyarázata az Ukrajinszka Pravda által megszólaltatott szakértők szerint mindenekelőtt abban keresendő, hogy az egyéni választókerületből bejutott képviselők általában kevéssé függnek attól a politikai erőtől, amelynek a színeiben a parlamentbe jutottak. Nemegyszer többé-kevésbé önállóan finanszírozzák a kampányukat, s a továbbiakban mind az üzleti érdekeik, mind a politikai nézeteik eltérhetnek a pártjukétól. A listás képviselők helyhez kötöttsége alapvetően a törvényi szabályozásnak köszönhető, amely lehetővé teszi, hogy a pártok megfosszák a hűtlenné vált listás képviselőket mandátumuktól, s helyükre a pártlistán soron következő jelöltet ültessék a parlamentbe. Eközben az egyéni választókerületből megválasztottakat nem fenyegeti a kizárás veszélye, ha szakítanak pártjukkal, a volt elvtársak legfeljebb a távozók lelkiismeretére apellálhatnak - rendszerint eredménytelenül. Figyelemre méltó, hogy az említett képviselővándorlások, illetve az egyéni választókerületből megválasztott hűtlen honatyák „büntetlensége” sem tette teljesen működésképtelenné a jelenlegi törvényhozást, bár némileg megváltoztatta az előző összehívású Legfelső Tanácsok idején megszokott játékszabályokat. Kiderült egyfelől, hogy a független képviselőtet függetlenségük nem akadályozza abban, hogy a kormánytöbbséggel szavazzanak, ha érdekeik úgy kívánják, másfelől több kisebb, elvben ellenzéki pártról is megtudtuk, hogy bizonyos, különösebben nem népszerűsített körülmények között, szabad kezet adnak képviselőiknek a szavazásban. így, bár a két kormánypárt, a BPP és partnere, a Narodnij front (Népi Front, NF) már igen hosszú ideje nem rendelkezik többséggel a parlamentben, ez a legtöbb esetben nem lehetetlenítette el a törvényalkotást, legfeljebb hátráltatta a munkát az elhúzódó egyezkedések miatt. Amint közelednek a jövő ősszel esedékes parlamenti választások, egyre gyakrabban merül fel a képviselők részéről - elsősorban a kisebbik kormánypártban, az NF-ben -, hogy teljesítsék választási ígéretüket és a jelenleg tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésére átalakítsák a parlamenti választási rendszert. A törvényhozás már el is fogadta első olvasatban azt a jogszabályt, amely nyílt választási rendszert írna elő, regionális jelöltlistákkal. A reform kiötlői egyfelől azt várják az új rendszertől, hogy növeli a parlamenti képviselők súlyát pártjaikon belül, így kevesebben kényszerülnének rá, hogy megbízatásuk alatt nézetkülönbségek miatt váltsanak frakciót. Másfelől a tisztán listás, tehát az egyéni választókerületeket teljességgel kiiktató választási rendszer szigorítaná a frakciófegyelmet, s egyben megakadályozná, hogy az oligarchák valamely párt égisze alatt, ám valójában saját jogon jussanak be a törvényhozásba. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a kormánypártok ezzel párhuzamosan a képviselői mentelmi jog megszüntetésén fáradoznak, nem alaptalan azoknak a szakértőknek a félelme, akik attól tartanak, hogy a parlament kiszolgáltatott képviselők gyülekezetévé válhat, akiket egyfelől a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek tarthatnak sakkban az ellenük indított eljárásokkal, másfelől pártjaik tarthatnak rövid pórázon a parlamenti mandátumtól való megfosztás lehetőségével. Szerencsére az országban és a parlamentben kialakult politikai helyzet nem teszi túl valószínűvé, hogy a honatyák akár a mentelmi jog megszüntetését, akár a választási reformot el tudnák fogadni az elnökválasztásig, majd az azt követő parlamenti választásig hátra lévő néhány hónapban. A szavazók számára azonban jó iránytű lehet az elkövetkező választási kampányokban, hogy melyik elnökjelölt vagy párt törekszik egy könnyen befolyásolható és eszköztelen, tehát a közakarat kifejezésére és érvényre juttatására alkalmatlan törvényhozás kialakítására. (hk) Nincs meg a politikai akarat Kijevben a kárpátaljai magyar oktatási rendszer jövőjének rendezésére Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szerint a magyarság a hibás abban, hogy nem sikerült megállapodásra jutni az államnyelv tanításáról a nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban. A Glavkom internetes kiadványnak adott interjújában a külső független értékelés (ZNO) eredményeinek előzetes értékeléséről szólva a tárcavezető ismét előhozakodott kedvenc témájával, amennyiben megemlítette, hogy a Beregszászi járás magyar tannyelvű iskoláiban a végzősök 70%-a nem tudta teljesíteni az ukrán nyelv és irodalom tesztet. „Ebben a tanár a hibás? Nyilvánvaló, hogy nem. Mi beavatkozunk a helyzetbe. Egyszerűen növelni kell az ukránra szánt órák számát, valamint az idősebb gyerekek számára, akik már jobban elsajátították az ukránt, be kell vezetni a tárgyak egy részét ezen a nyelven [ukránul]. Mert a hatályos rendszerben a magyar származású gyermekeink nem fejlesztik a terminológiai bázist, nem gyakorolják, nagyon keveset beszélnek ukránul. Ők otthon, az utcán magyarul beszélnek, aztán az iskolában egész idő alatt magyarul. Fizikailag nem jut elég órájuk az ukrán nyelv elsajátítására” -jelentette ki egyebek közt a miniszter. Lilija Hrinevics ugyanakkor egyetlen szót sem szólt arról, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a „magyar származású” gyerekeket - akik a kormány szerint nem tekintendők őslakosoknak a saját szülőföldjükön - nem megfelelő módszertan és tantervek alapján, megfelelő tankönyvek és szótárak nélkül, jobbára felkészületlen pedagógusok igyekeznek megtanítani az államnyelvre. Ezzel pedig visszatértünk ahhoz a kormányzati állásponthoz, amely ellen a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek még jó két évvel ezelőtt, az új oktatási törvény és nyelvi rendelkezései elfogadása előtt, felvették a harcot. Akkor ugyanis az tűnt az egyik legfontosabb feladatnak, hogy elhárítsuk a hivatalnokok próbálkozásait, akik az államnyelv nem kielégítő ismeretét egyedül a magyar gyerekekre, szüleikre és a magyar anyanyelvű oktatás hiányosságaira igyekeztek hárítani, egyben visszautasítva az oktatási hatóságok bármilyen felelősségét ez ügyben. Hrinovics az interjú további részében hangsúlyozza: az új oktatási törvény rendelkezései, az ukránnyelv-órák és az ukránul oktatottágyak számának növelése a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban reakció a rossz teszteredményekre. Közben fel sem merül benne, hogy a kormányzat az új oktatási törvény nyelvi rendelkezéseivel sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Hogy Magyarország makacsul kitart az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos elutasító álláspontja mellett? Nos, ezen a ponton kerülnek elő a miniszternél az összeesküvés-elméletek. „Úgy gondolom, hogy ez a nagypolitika kérdése és nem a gyerekek oktatásának minőségéé. Tárgyalásokra került sor a külügy- és oktatási miniszterek szintjén, és a magyar külügyminisztérium vezetője, Szijjártó úr egyértelműen válaszolt a sajtótájékoztatón, hogy ők a Velencei Bizottság követeléseinek végrehajtását követelik Ukrajnától. Ez valójában nagy engedmény a részükről. Azért, mert kezdetben azt mondták: semmilyen változást, tartjuk a status quo-t - a tárgyak 100%-át magyarul [kell oktatni]. De lássuk az érem másik oldalát! Mondtak egy másik dolgot is: önöknek meg kell állapodniuk a magyar közösséggel. A közelmúltban került sor nálunk ezekre a tárgyalásokra, hosszúak voltak, de sok pozitív megoldást találtunk. Például, hogyan tökéletesíthetnénk az ukrán oktatását. De a közösség képviselői továbbra is kitartanak az álláspontjuk mellett: a tárgyak 100%-át magyarul [kell oktatni]. Vagyis bejelentették a Velencei Bizottság ajánlásait, de ezek az ajánlások nem követelik meg Az oktatásról törvény nyelvi cikkelyének módosítását. A mi magyar közösségünk viszont, annak vezetői, akik közvetlenül érintkeznek Szijjártó úrral és Magyarországgal, ragaszkodnak ezekhez a változtatásokhoz.” Válaszul az ukrán kormányzat félretájékoztatására e lap hasábjain is többször leszögeztük már, Magyarország soha nem mondott le arról az elvárásáról, hogy Ukrajna ne szűkítse a kisebbségi jogokat, így a magyar tannyelvű kárpátaljai oktatási intézményekben továbbra is oktassanak minden tárgyat magyar nyelven. Aminthogy abban is kezdettől változatlan a magyar álláspont, hogy az ukrán oktatási hatóságoknak nem Budapesttel, hanem a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetőivel kell kimunkálniuk egy olyan álláspontot az oktatás nyelvéről, amely megfelelne az itteni magyar közösségnek. Minden egyéb a kijevi hivatalnokok fantáziájának szüleménye. Hogy az ukrán fővárosban mégsem félnek a folyamatos félretájékoztatástól és a nyilvánvaló hazugságoktól sem a magyar álláspontot, sem a Velencei Bizottságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos ajánlásait illetően? Könnyen megtehetik, hiszen elfogulatlan sajtó hiányában a kormányállásponton kívül alig juthat el más információ az ukrán közvéleményhez. Hogy ezzel gyakorlatilag a magyarság ellen uszítják a többségi nemzetet? Hovatovább úgy tűnik, hogy ez nem csupán mellékes hatása a kormány oktatás- és kisebbségpolitikájának. „Még egy dolog. Ha meghallgatják a magyarországi retorikát, akkor Az oktatásról törvényen kívül más kérdéseket is felvetettek. A nyelvről, A kettős állampolgárságról törvénytervezeteket. Vagyis egész idő alatt okokat fognak keresni erre a Nagy-Magyarország-retorikára. Maga az a tény, hogy más országok polgárai, így magyar származású ukránok is, szavaznak a magyar választásokon, olyan körülményeket teremt, amikor a hatalom tevékenységének fontos céljává válik olyan információs okok teremtése, amelyek jeleznék a készséget a közösség jogainak védelmére, még akkor is, ha ezek a jogok nem sérülnek” - fejtette ki a miniszter, alig burkoltan és immár nem először szeparatizmussal vádolva meg Magyarországot és a kárpátaljai magyarságot a kormány részéről. A fentiekből egyértelmű, hogy a magyarságnak folytatnia kell ugyan a tárgyalásokat az oktatási kormányzattal, hogy lehetőség szerint enyhítse az új oktatási törvénynek a magyarságra gyakorolt káros hatásait, amelyek a kijevi ígéretekkel szemben máris jelentkeznek, arra azonban nincs meg a politikai akarat a jelenlegi ukrán kormányban, hogy számunkra kielégítően rendezze a magyar oktatási rendszer jövőjét Kárpátalján. (ntk)