Kárpátalja, 2018. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

2018-08-02 / 31. szám

% _________________________2018. augusztus 2.___________________ AKTUÁLIS Ukrajnában történt Újabb tarifaemelést jelentettek be az Ukrtelekomnál Az egyik legnagyobb ukrán vezetékes telefonszolgáltató, az Ukrte­­lekom azt tervezi, hogy 2018 novemberétől emeli szolgáltatásai maxi­mális tarifáit - jelentette az UNIAN hírügynökség Mihajlo Suranovra, a cég vállalati kommunikációs osztályának igazgatójára hivatkozva. „Megkerestük a szabályozót (a kommunikáció és az informa­­tizáció területének állami szabályozását végző­ nemzeti bizottság, NERZI - UNIAN) - hiszen, mint tudják, a tarifák szabályozottak kérve, hogy vizsgálják felül a maximális tarifákat. Őszről volna szó, körülbelül novemberről, azzal összefüggésben, hogy növekednek a kiadások, és ennek megfelelően adottak az emelés feltételei. Jelenleg a legdrágább csomag 73 hrivnyába kerül"­ - mondta el Suranov. A maximum 14%-os tarifaemelés 3-7 hri­vnya körüli drágulást jelenthet a szolgáltatást igénybe vevők számára - tette hozzá az Ukrtelekom képviselője. Avakov: Megszűnt a sorban állás az új típusú útlevelekért Ukrajnában teljesen megszűnt a sorban állás a biometrikus útlevelekért - jelentette be a Facebook közösségi oldalon Arszen Avakov belügyminiszter, akit az Ukrajinszka Pravda idéz. „Többé sehol nincs sorban állás Ukrajna területén az új bio­metrikus útlevélért” - jelentette ki. A tárcavezető szerint a helyzet valójában már egy héttel ezelőtt normalizálódott, de elvétve előfordult még néhány napos késedelem az úti okmányok kiadásával. Ma már - szerinte - ilyen kivételes esetek sem fordulnak elő. A miniszter rámutatott: jelenleg az Állami Migrációs Szolgálat infrastruktúrája és az Ukrajina nyomdaipari kombinát kapacitása meghaladják a naponta beadott útlevélkérelmek számát. Avakov jelezte, Ukrajna készül a következő lépésekre ezen a területen: az elektronikus aláírás bevezetésére a SD-kártyáknál, il­letve - kívánságra - a hagyományos, 1994-ben bevezetett papírala­pú személyi igazolvány lecserélésére a biometrikus ID-kártyára. Gyógyszert csak receptre, csökkenhet a patikák száma Jelentősen csökkenhet a patikák száma Ukrajnában, a gyógy­szerekhez pedig csak receptre lehetne hozzájutni - ez következhet elfogadása esetén abból a törvénymódosító indítványból, amelyet kép­viselők egy csoportja nyújtott be a Legfelső Tanácsnak a napokban. A tervezet értelmében gyógyszert csak gyógyszertárakban vagy úgynevezett gyógy­szertári pontokban lehetne vásárolni, amelyek viszont legalább fél kilométerre nyílhatnának egymástól - úja a hírről a finance. ua alapján beszámoló pmg.ua. További újítást jelentene a módosító in­dítvány elfogadása esetén, hogy felszámolnák a patikahálózatokat. Egy vállalkozónak csak egy patika üzemeltetését engedélyeznék, s a cégek is legfeljebb négyet működtethetnének, és csak egyetlen megyében. Leg­feljebb nyolc patikát üzemeltethetnének a gyógyszergyártó vállalatok. Aki saját patikát szeretne nyitni, annak magiszteri szintű gyógyszerészdiplomával kellene rendelkeznie, s a tablettákat is csak diplomás gyógyszerész árusíthatná. Szeptemberig biztosan marad a jelenlegi gázár Az ukrán miniszteri kabinet június 26-i ülésén változatlanul hagyta a földgáz fogyasztói árát 2018. szeptember 1-jéig - jelen­tette az M­N a kormány weboldala nyomán. .Jelenleg folynak a tárgyalások az IMF-fel a földgáz árának az import paritás szintjére emeléséről. Ezért, tekintettel arra, hogy lejárt a rendelkezés (amely a Naftohaz állami vállalatot a lakosság­nak és a távhőszolgáltatóknak a piaci árnál olcsóbb gázzal történő ellátására kötelezte - a szerk.), szükségessé vált annak meghosz­­szabbítása” - olvasható a rendelet indoklásában. A még 2017. március 22-én elfogadott 187. számú kormány­­rendelet 2018. április 1-jéig kötelezte a Naftohazt arra, hogy sza­bott áron értékesítse a földgázt a lakosság és a távhőszolgáltatók számára. Később a kormány május végéig, majd július végéig hosszabbította meg a vállalat ellátási kötelezettségét. Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajna to­vábbi hitelezését többek között attól teszi függővé, hogy Kijev a lakosság számára is a világpiaci áron értékesítse a földgázt. Felmérés: Az ukránok 45%-a támogatná a NATO- csatlakozást i—­—■■ ................ Amennyiben júliusban népszavazást tartottak volna Ukrajna be­lépéséről az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), a lakosság 45%-a szavazott volna a csatlakozásra - derül ki a Rejting szocioló­giai csoport felméréséből, amelyet az UNIAN hírügynökség ismertet. „Ha ma rendeznék a népszavazást Ukrajna belépéséről a NATO-ba, a megkérdezettek 45%-a szavazna a belépésre, az egy­­harmaduk nemmel szavazna, minden tizedik szavazásra jogosult nem menne el szavazni, s ugyanennyein nem foglaltak állást a kér­désben” - derül ki a felmérés eredményéről készült beszámolóból. Az ország nyugati és középső régiójában az Ukrajna NATO- csatlakozását támogatók vannak többségben, míg délen és keleten inkább ellenzik a csatlakozást. Ezenkívül Ukrajna NATO-csatla­­kozását mindenekelőtt a képzettebb és magasabb jövedelemmel rendelkező polgárok hajlamosak támogatni. Donyeck megyében volt a legmagasabb az átlagbér júniusban Ukrajnában a legmagasabb az átlagkereset júniusban Donyeck megyében volt, és 9774 hrivnyát tett ki - jelentette az Ukrajinsz­ka Pravda a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása alapján. „A legmagasabb átlagbérek júniusban: Donyeck megye - 9774 hr, Kijev megye - 9481 hr, Dnyipropetrovszk megye - 9065 hr” - közölték a tárcánál. Adataik szerint az átlagos nominális bér Ukrajnában 2018 júniusában 9141 hrivnyát tett ki, ami 2,5-szerese a minimálbérnek, és 24,2%-kal több a tavaly júniusi mutatónál. ,A statisztika azt mutatja, hogy a legtöbbet Ukrajnában a gyógy­szeriparban, a pénzügyi és a biztosítási szektorban dolgozóknak, valamint az informatikai és távközlési ágazatban alkalmazottaknak fi­zetik” - közölte a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium. Összeállította: zzz „Népvándorlás” a parlamentben Az ukrán belpolitikát va­lamennyire is ismerők szá­mára nem újdonság, hogy képviselőinknek nem erős­sége sem az eszmékhez, sem az elvekhez való hű­ség. A honatyák általában valamely párt színeiben, rit­kábban függetlenekként jut­nak be a törvényhozásba. A választási kampány során fontos és nemes eszmékről szónokolnak. Aztán követ­kezik a parlamenti munka, amelynek során legtöbb­ször nagyítóval sem lehet felfedezni ezeket az elveket. Gyakran előfordul, hogy a képviselőknek az elvek vagy éppen az elvtelenség talaján nem sikerül zöld ágra vergődniük párttársa­ikkal, és ilyenkor megindul körükben a vándorlás. A VIII. összehívású Legfelső Tanács honatyái a megváltozott szabályozás miatt ritkábban vál­tanak frakciót vagy képviselői csoportot, mint elődeik, bár ez alapvetően nem változtat az össz­képen. Egy másik sajátossága a jelenlegi törvényhozásnak, hogy míg korábban a legtöbb frakcióelhagyó képviselő a kormánypártokhoz vándorolt át, ezúttal többen hagyták el a kormánypárti frakciókat, mint ahányan csatlakoztak hozzájuk. A Cseszno (Tisztességesen) civil mozgalom adatai szerint a 450 fős ukrán törvényhozásban eddig összesen 75 alkalommal hagyták el a honatyák valamely frakciót vagy képviselői csopor­tot, illetve csatlakoztak azok­hoz. A legnépszerűbb vándorlási irány a frakciók vagy képvise­lői csoportok elhagyása volt. A jelenlegi képviselői testület hivatalba lépése óta 39-en váltak közülük független honatyákká. Ugyanakkor a legtöbbször - 9­9 alkalommal - a nagyobbik kor­mánypárthoz, a Petro Porosenko Blokkja párt (BPP) frakciójához, illetve a Volja narodu (Népaka­rat) képviselői csoporthoz csat­lakoztak új tagok. A legtöbb átállást az egyéni választókerületből megválasztott képviselők hajtották végre, egé­szen pontosan 51 alkalommal került sor erre, míg a valamely párt listáján a törvényhozásba jutottak csupán 24-szer váltottak csapatot. A jelenség magyaráza­ta az Ukrajinszka Pravda által megszólaltatott szakértők szerint mindenekelőtt abban keresendő, hogy az egyéni választókerület­ből bejutott képviselők általában kevéssé függnek attól a politikai erőtől, amelynek a színeiben a parlamentbe jutottak. Nem­egyszer többé-kevésbé önállóan finanszírozzák a kampányukat, s a továbbiakban mind az üzleti ér­dekeik, mind a politikai nézeteik eltérhetnek a pártjukétól. A listás képviselők helyhez kötöttsége alapvetően a törvényi szabá­lyozásnak köszönhető, amely lehetővé teszi, hogy a pártok megfosszák a hűtlenné vált listás képviselőket mandátumuktól, s helyükre a pártlistán soron következő jelöltet ültessék a parlamentbe. Eközben az egyéni választókerületből megválasztot­takat nem fenyegeti a kizárás ve­szélye, ha szakítanak pártjukkal, a volt elvtársak legfeljebb a távo­zók lelkiismeretére apellálhatnak - rendszerint eredménytelenül. Figyelemre méltó, hogy az említett képviselővándorlások, illetve az egyéni választókerü­letből megválasztott hűtlen hon­atyák „büntetlensége” sem tette teljesen működésképtelenné a jelenlegi törvényhozást, bár né­mileg megváltoztatta az előző összehívású Legfelső Tanácsok idején megszokott játékszabá­lyokat. Kiderült egyfelől, hogy a független képviselőtet független­ségük nem akadályozza abban, hogy a kormánytöbbséggel sza­vazzanak, ha érdekeik úgy kíván­ják, másfelől több kisebb, elvben ellenzéki pártról is megtudtuk, hogy bizonyos, különösebben nem népszerűsített körülmények között, szabad kezet adnak kép­viselőiknek a szavazásban. így, bár a két kormánypárt, a BPP és partnere, a Narodnij front (Népi Front, NF) már igen hosszú ide­je nem rendelkezik többséggel a parlamentben, ez a legtöbb esetben nem lehetetlenítette el a törvényalkotást, legfeljebb hát­ráltatta a munkát az elhúzódó egyezkedések miatt. Amint közelednek a jövő ősszel esedékes parlamenti vá­lasztások, egyre gyakrabban merül fel a képviselők részéről - elsősorban a kisebbik kor­mánypártban, az NF-ben -, hogy teljesítsék választási ígéretüket és a jelenleg tapasztalható hiá­nyosságok kiküszöbölésére át­alakítsák a parlamenti választási rendszert. A törvényhozás már el is fogadta első olvasatban azt a jogszabályt, amely nyílt választási rendszert írna elő, regionális jelöltlistákkal. A re­form kiötlői egyfelől azt várják az új rendszertől, hogy növeli a parlamenti képviselők súlyát pártjaikon belül, így keveseb­ben kényszerülnének rá, hogy megbízatásuk alatt nézetkülönb­ségek miatt váltsanak frakciót. Másfelől a tisztán listás, tehát az egyéni választókerületeket teljességgel kiiktató választási rendszer szigorítaná a frakció­fegyelmet, s egyben megaka­dályozná, hogy az oligarchák valamely párt égisze alatt, ám valójában saját jogon jussanak be a törvényhozásba. Ha mind­ehhez hozzávesszük, hogy a kormánypártok ezzel párhuza­mosan a képviselői mentelmi jog megszüntetésén fáradoznak, nem alaptalan azoknak a szakértők­nek a félelme, akik attól tartanak, hogy a parlament kiszolgáltatott képviselők gyülekezetévé vál­hat, akiket egyfelől a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek tarthatnak sakkban az ellenük indított eljárásokkal, másfelől pártjaik tarthatnak rövid pórázon a parlamenti mandátumtól való megfosztás lehetőségével. Szerencsére az országban és a parlamentben kialakult politikai helyzet nem teszi túl valószínűvé, hogy a honatyák akár a mentelmi jog megszüntetését, akár a válasz­tási reformot el tudnák fogadni az elnökválasztásig, majd az azt kö­vető parlamenti választásig hátra lévő néhány hónapban. A szava­zók számára azonban jó iránytű lehet az elkövetkező választási kampányokban, hogy melyik elnökjelölt vagy párt törekszik egy könnyen befolyásolható és eszköztelen, tehát a közakarat kifejezésére és érvényre juttatá­sára alkalmatlan törvényhozás kialakítására. (hk) Nincs meg a politikai akarat Kijevben a kárpátaljai magyar oktatási rendszer jövőjének rendezésére Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szerint a magyarság a hibás abban, hogy nem sikerült megálla­podásra jutni az államnyelv tanításáról a nemzetiségek nyelvén oktató iskolákban. A Glavkom internetes ki­adványnak adott interjújában a külső független értékelés (ZNO) eredményeinek előzetes értéke­léséről szólva a tárcavezető ismét előhozakodott kedvenc témájá­val, amennyiben megemlítette, hogy a Beregszászi járás magyar tannyelvű iskoláiban a végzősök 70%-a nem tudta teljesíteni az ukrán nyelv és irodalom tesztet. „Ebben a tanár a hibás? Nyil­vánvaló, hogy nem. Mi beavat­kozunk a helyzetbe. Egyszerűen növelni kell az ukránra szánt órák számát, valamint az idősebb gyerekek számára, akik már job­ban elsajátították az ukránt, be kell vezetni a tárgyak egy részét ezen a nyelven [ukránul]. Mert a hatályos rendszerben a magyar származású gyermekeink nem fejlesztik a terminológiai bázist, nem gyakorolják, nagyon keveset beszélnek ukránul. Ők otthon, az utcán magyarul beszélnek, aztán az iskolában egész idő alatt magyarul. Fizikailag nem jut elég órájuk az ukrán nyelv elsajátításá­ra” -jelentette ki egyebek közt a miniszter. Lilija Hrinevics ugyanakkor egyetlen szót sem szólt arról, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a „magyar származású” gyerekeket - akik a kormány szerint nem tekintendők őslakosoknak a saját szülőföldjükön - nem megfelelő módszertan és tantervek alapján, megfelelő tankönyvek és szótá­rak nélkül, jobbára felkészületlen pedagógusok igyekeznek megtaní­tani az államnyelvre. Ezzel pedig visszatértünk ahhoz a kormányzati állásponthoz, amely ellen a kárpát­aljai magyar érdekvédelmi szerve­zetek még jó két évvel ezelőtt, az új oktatási törvény és nyelvi rendel­kezései elfogadása előtt, felvették a harcot. Akkor ugyanis az tűnt az egyik legfontosabb feladatnak, hogy elhárítsuk a hivatalnokok próbálkozásait, akik az államnyelv nem kielégítő ismeretét egyedül a magyar gyerekekre, szüleikre és a magyar anyanyelvű oktatás hi­ányosságaira igyekeztek hárítani, egyben visszautasítva az oktatási hatóságok bármilyen felelősségét ez ügyben. Hrinovics az interjú továb­bi részében hangsúlyozza: az új oktatási törvény rendelkezései, az ukránnyelv-órák és az ukránul oktatott­­ágyak számának növe­lése a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban reakció a rossz teszt­­eredményekre. Közben fel sem merül benne, hogy a kormány­zat az új oktatási törvény nyelvi rendelkezéseivel sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Hogy Magyarország ma­kacsul kitart az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos elutasító álláspontja mellett? Nos, ezen a ponton kerülnek elő a miniszternél az összeesküvés-elméletek. „Úgy gondolom, hogy ez a nagypolitika kérdése és nem a gyerekek oktatásának minősé­géé. Tárgyalásokra került sor a külügy- és oktatási miniszterek szintjén, és a magyar külügymi­nisztérium vezetője, Szijjártó úr egyértelműen válaszolt a sajtó­­tájékoztatón, hogy ők a Velencei Bizottság követeléseinek vég­rehajtását követelik Ukrajnától. Ez valójában nagy engedmény a részükről. Azért, mert kezdetben azt mondták: semmilyen változást, tartjuk a status quo-t - a tárgyak 100%-át magyarul [kell oktatni]. De lássuk az érem másik oldalát! Mondtak egy másik dolgot is: önöknek meg kell állapodniuk a magyar közösséggel. A közel­múltban került sor nálunk ezekre a tárgyalásokra, hosszúak voltak, de sok pozitív megoldást találtunk. Például, hogyan tökéletesíthetnénk az ukrán oktatását. De a közösség képviselői továbbra is kitartanak az álláspontjuk mellett: a tárgyak 100%-át magyarul [kell oktatni]. Vagyis bejelentették a Velencei Bizottság ajánlásait, de ezek az ajánlások nem követelik meg Az oktatásról törvény nyelvi cikke­lyének módosítását. A mi magyar közösségünk viszont, annak veze­tői, akik közvetlenül érintkeznek Szijjártó úrral és Magyarországgal, ragaszkodnak ezekhez a változta­tásokhoz.” Válaszul az ukrán kormányzat félretájékoztatására e lap hasábjain is többször leszögeztük már, Ma­gyarország soha nem mondott le arról az elvárásáról, hogy Ukrajna ne szűkítse a kisebbségi jogokat, így a magyar tannyelvű kárpátaljai oktatási intézményekben továbbra is oktassanak minden tárgyat ma­gyar nyelven. Aminthogy abban is kezdettől változatlan a magyar álláspont, hogy az ukrán oktatási hatóságoknak nem Budapesttel, hanem a kárpátaljai magyar ér­dekvédelmi szervezetek vezetői­vel kell kimunkálniuk egy olyan álláspontot az oktatás nyelvéről, amely megfelelne az itteni magyar közösségnek. Minden egyéb a kijevi hivatalnokok fantáziájának szüleménye. Hogy az ukrán fővárosban mégsem félnek a folyamatos fél­retájékoztatástól és a nyilvánvaló hazugságoktól sem a magyar ál­láspontot, sem a Velencei Bizott­ságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos ajánlásait illetően? Könnyen megtehetik, hiszen elfogulatlan sajtó hiányában a kormányállásponton kívül alig juthat el más információ az ukrán közvéleményhez. Hogy ezzel gyakorlatilag a magyarság ellen uszítják a többségi nemzetet? Hovatovább úgy tűnik, hogy ez nem csupán mellékes hatása a kormány oktatás- és kisebbség­politikájának. „Még egy dolog. Ha meghall­gatják a magyarországi retorikát, akkor Az oktatásról törvényen kívül más kérdéseket is felvetettek. A nyelvről, A kettős állampol­gárságról törvénytervezeteket. Vagyis egész idő alatt okokat fognak keresni erre a Nagy-Ma­­gyarország-retorikára. Maga az a tény, hogy más országok polgárai, így magyar származású ukránok is, szavaznak a magyar válasz­tásokon, olyan körülményeket teremt, amikor a hatalom tevé­kenységének fontos céljává válik olyan információs okok teremtése, amelyek jeleznék a készséget a közösség jogainak védelmére, még akkor is, ha ezek a jogok nem sérülnek” - fejtette ki a minisz­ter, alig burkoltan és immár nem először szeparatizmussal vádolva meg Magyarországot és a kár­pátaljai magyarságot a kormány részéről. A fentiekből egyértelmű, hogy a magyarságnak folytatnia kell ugyan a tárgyalásokat az oktatási kormányzattal, hogy lehetőség szerint enyhítse az új oktatási tör­vénynek a magyarságra gyakorolt káros hatásait, amelyek a kijevi ígéretekkel szemben máris jelent­keznek, arra azonban nincs meg a politikai akarat a jelenlegi ukrán kormányban, hogy számunkra kielégítően rendezze a magyar ok­tatási rendszer jövőjét Kárpátalján. (ntk)

Next