Kárpáti Igaz Szó, 1994. január-március (75. évfolyam, 1-23. szám)

1994-02-03 / 5. szám

Közéleti lap MÁR VAN KÖLTSÉGVETÉSÜNK Az Ukrán Legfelsőbb Tanács ülésszakán a népképviselők jóváhagyták az ország 1994. évi állami költségvetését, amely­ben a kiadások egyensúlyban vannak a bevételekkel. Hrihorij Pjatacsenko pénzügyminiszter beszámolója, Andrij Pecserov, a tervezési, költségvetési, pénzügyi és albizottság elnökének társbeszámolója, illetve hosszas vita után elfogadták az 1994. évi költségvetésről szóló törvényt és a törvény megvalósításáról szóló határozatot. Ez többek között kimondja, hogy a költségvetésről szóló törvény 1994. január 1-jétől lép hatályba és a törvényt negyedévenként újból jóvá kell hagynia a Legfelsőbb Tanácsnak, figyelembe véve az előző negyedévi megvalósításának eredményeit. A képviselők ismét visszatértek az államhatalom szervezéséről és az önkormányzatokról szóló alapvető alkotmányos tételekkel kapcsolatos összukrajnai referendum lebonyolításával össze­függő kérdések megvitatására. MAGYAR SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNY A KÁRPÁTALJAIAKNAK • UKRÁN—MAGYAR KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ UNGVÁRON Harmadízben adott otthont Kár­pátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügy­miniszter találkozójának. A mos­tanira, melynek a Barátság Szálló volt a színhelye hétfőn Ungváron, a Kárpátalja több mint 150 te­lepülését sújtotta árvíz szolgálta­tott okot. Jeszenszky Géza hozta el ugyanis a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszállít­mányát Kárpátaljára, mely a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat jó­voltából megkétszereződött. A ka­mionokkal hozott szállítmány, mint azt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke elmondta, gyógyszert és 4—5 fős családok 2—3 hetes ellátására elegendő élelmiszercsomagokat tartalmaz és azokra a településekre kerül, amelyek lakosai még nem része­sültek segélyben. Jeszenszky Gézától ukrán kol­légája, Anatolij Zlenko vette át jelképesen a szállítmányt, és mon­dott köszönetet a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is folytatott a Barátság Szállóban, melyen az ukrán küldöttség tagjaiként a me­gye vezetői , Czurkó János, a megyei tanács elnöke és Szerhij Usztics, a megyei állami közigaz­gatás elnökhelyettese, valamint Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke is részt vett. A tárgyalás után a két külügy­miniszter sajtótájékoztatót tartott. A tárgyalás eredményeit ismertet­ve Jeszenszky Géza elmondta, hogy azon áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok helyzetét, s min­denekelőtt azokat a lépéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a két ország gazdasági kapcso­latai minél élénkebbek legyenek, hogy állampolgáraink minél köny­­nyebben, akadálytalanul utazhas­sanak egymás országába, hogy a határátkelők helyzete tartósan megoldást nyerjen, könnyebb le­gyen a személy- és a teherfor­galom. Azt is megvitatták, hogy a kárpátaljai magyarság helyze­téről folytatott korábbi tárgyalások, egyezmények szellemében milyen lépésekre van szükség, különösen az oktatásügy és a kulturális au­tonómia terén. E kérdésről szólva Anatolij Zlenko a sajtótájékoztatón kifejtette: Ukrajna arra törekszik, hogy törvényeinek megfelelően megoldja a nemzetiségi kisebb­ségi kérdést, síkraszáll amellett, hogy a nemzetiségi kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok, minden tekintetben egyenlő jogo­kat és lehetőségeket élvezzenek. Kifejezte meggyőződését, hogy a gazdasági kérdések megoldásával egyenes arányban a nemzetiségi kisebbségek problémái is megol­dódnak. A sajtóértekezleten mindkét kül­ügyminiszter hangsúlyozottan szólt a két ország kapcsolatainak fel­­hőtlenségéről, amelyet Zlenko »na­gyon jónak« mondott, amit szem­léletesen­ igazolnak rendszeres ta­lálkozásaik és tárgyalásaik is. Megbeszéléseik tárgyát képezték a régió problémái, a balkáni vál­ság, de véleményt cseréltek a Partnerség a békéért programmal kapcsolatos ukrán, illetve magyar álláspontról, s nem utolsósorban az ukrán atomfegyverek jövőjéről, az erre vonatkozó háromoldalú — amerikai, orosz és ukrán — meg­állapodásról. Ez utóbbival össze­függésben Jeszenszky Géza meg­említette, külön is örömére szolgál, hogy ha szerény mértékben is, de a megegyezés létrejöttéhez Magyarország is hozzájárult. Anatolij Zlenko annak a meg­győződésének adott hangot, hogy országaink jószomszédi kapcso­latának, amely ma már szilárd jogi bázisra, mindenekelőtt pedig a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződésre épül, jótékony kihatása van nem csak a régióra, hanem az egész világra is. Ukrajna a maga részéről min­den lehetőt megtesz azért, hogy ezek a kapcsolatok tovább bő­vüljenek és mélyüljenek, hogy a két ország között teljes legyen az egyetértés. Azonos álláspontot képviseltek a külügyminiszterek a tárgyalásaik napirendjén szerepelt nemzetközi problémák megítélésében is. A lehetséges boszniai fegyveres be­avatkozásra vonatkozó kérdés kapcsán Zlenko leszögezte, hogy Ukrajna határozottan ellene van egy ilyen lépésnek és csakis a válság tárgyalásos úton történő megoldását tartja elfogadhatónak. Jeszenszky Géza ukrán kollégája szavaihoz hozzáfűzte, hogy min­den olyan lépést kerülni kell, ami­­esetleg provokálhatja az ott ál­lomásozó rendkívül jó szándékú és nagy segítséget nyújtó ENSZ- erőket.­ Ugyancsak egy kérdés kapcsán került szóba a sajtókon­ferencián a békepartnerség kez­deményezés, amelyhez Ukrajná­nak is szándékában áll csatla­kozni. Zlenko úgy véli, hogy a program lehetőséget nyújt a kon­tinens általános biztonságára vo­natkozó problémák megoldására, mert ha az valóban jól működik majd, akkor mindenképpen az or­szágok egymáshoz való közele­dését, nem pedig azok elkülöní­tését fogja szolgálni. * * * Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter ukrán kollégájával, Anatolij Zlenkóval folytatott ung­vári tárgyalása után Beregszászra látogatott, hogy személyesen adja át ennek a túlnyomórészt ma­gyarlakta járásnak a magyar kor­mány által felajánlott segélyszál­lítmányt. A beregszásziak köszönetét és háláját Tóth Mihály járási elnöki megbízott, Kerényi Gyula, a nyug­díjasok KMKSZ-alapszervezetének elnöke és Nagy Béla, a beregi református egyházkerület gondno­ka tolmácsolta. Jeszenszky Géza megtekintette a beregszászi képzőművészek műveinek kiállítását, majd talál­kozott a város magyar értelmi­ségének képviselőivel. Röviden is­mertette Anatolij Zlenko ukrán kül­ügyminiszterrel folytatott tárgyalá­sának eredményeit, melynek hom­lokterében Ukrajna és Magyaror­szág kapcsolatainak bővítése, a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzetének további javítása állt. A magyar kormány mindig szívü­gyének tartotta az anyaország ha­tárain túl élő magyarok sorsát és ez bizonyára így lesz a jövőben is, hangsúlyozta Jeszenszky Géza. A közelgő ukrán parlamenti vá­lasztásokat érintve, a magyar kül­ügyminiszter úgy vélte, hogy kü­lönösen a túlnyomórészt magyar­lakta beregszászi 169. számú vá­lasztási körzetben kellene a ma­gyaroknak egységesen fellépni, mert csak így biztosítható, hogy legalább egy magyar képviselő jusson be az Ukrán Legfelsőbb Tanácsba. Beregszászi látogatása után Je­szenszky Géza az esti órákban visszautazott Ungvárra, ahol talál­kozott a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség elnökségével. * * * Anatolij Zlenko a tárgyalás után találkozott a megyei közigazgatás és a megyei tanács struktúrájába tartozó ágazati vezetőkkel. A ta­lálkozón, melyet Szerhij Usztics, a megyei közigazgatás elnökének első helyettese nyitott meg, kül­ügyminiszterünk az ország nem­zetbiztonsági politikájának alapel­veiről, az ukrán diplomáciának az elmúlt két esztendőben kifejtett tevékenységéről tartott tájékozt­­­tatót. A többi között elmondta,­­ hogy eddig már 149 ország is i­s­merte el Ukrajnát, s közülük 50-­­ nek van országunkban képviselő- f­­e, míg mi 44 országban nyitottuk­­ meg diplomáciai képviseletünket.­­ Hangsúlyozta: Ukrajna jószomszé­ ,­di viszonyt kíván kialakítani a­­ környező országokkal, s ennek­­ kapcsán kiemelte, hogy különösen | jó partnernek bizonyul Magyaror- | szág. De a világ más országaival­­ is kölcsönösen előnyös együttmű- | ködésre törekszünk. Németország­ * gal ez már meg is valósult. Ana- | tolij Zlenko részletesen szólt az | Oroszországhoz fűződő kapcsola- * tokról, az ezekkel összefüggő­­ problémákról, az atomfegyverek­­ leszerelésének útjában álló ne-­­­hézségekről, s arról, hogyan szá­­­­mítják leküzdeni ezeket, az uk­rán-amerikai viszonyról, a jugo­szláviai helyzetről,­­ valamint azok­ról a főbb kérdésekről, melyek megoldásán jelenleg munkálkodik az ukrán diplomácia, majd vála­szolt a találkozó résztvevőinek kérdéseire. Tudósítóink

Next