Kárpáti Igaz Szó, 2000. január-március (81. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-06 / 1-2. szám

2. Kárpáti Igaz Szó Hazai élet A Regionális vagy Kisebbségiszigetek Európai Chartája Egy újabb lépés E Európa felé Az Ukrajna által már 1996. május 2-án aláírt Charta ratifikálására hosszú huzavona után, a parlament 1999. évi utolsó munkanapjaiban került sor. A Charta 23 cikkelyből áll. Ratifikálásakor csupán a 7. cikkellyel kapcsolatban lehet fenntartással élni. Ukrajna a 7. cikkely 5. pontját ideiglenesen nem kívánta alkalmazni. E pont a dokumentum rendelkezéseinek a területhez nem köthető nyelvekre való kiterjesztését irányozta volna elő. A törvény kimondja, hogy a Charta rendelkezéseit mely nemzetiségek nyelvére kell alkalmazni. Ezek a következők: orosz, zsidó, belarusz, moldován, román, krími tatár, bolgár, lengyel, magyar, görög, német, gagauz és szlovák (13 nemzetiség). A Charta nyelvi jogokra vonatkozó része két nagyobb összetevőből áll. Az egyik az általános célokat és elveket fogalmazza meg, a másik a nyelvhasználat egyes szféráiban alkalmazandó intézkedéseket fogalmazza meg. Ez utóbbi úgy épül fel, hogy az egyes kérdésekben erősebb (i) és gyengébb (ii, iii stb.) követelményeket is megfogalmaz, s ezek közül a ratifikáló állam választja ki a megfelelőt, annak függvényében, hogy milyen szintig kíván kötelezettséget vállalni. A konkrét intézkedésekkel kapcsolatban a ratifikációs törvény három kategóriát különböztet meg. Az első, amikor az adott nemzetiség a lakosságnak legalább 20 %-át képezi. Enyhébb vállalások fogalmazódnak meg arra az esetre, amikor a lakosság részaránya 10 % és 20% közé esik, illetve még alacsonyabb szintű követelmények érvényesülnek, ha a nemzetiség lélekszáma még ennél is kisebb. Az általános célok és elvek között kerül kimondásra (4.c.) az a fontos módszertani szempont, hogy a kisebbségi nyelvek Chartájával kapcsolatban vállalt kötelezettség nem szűkítheti más olyan rendelkezések hatásaát, akielek a kisebbségek helyzetét »kedvezőbben szabályozzák«. Ez azt jelenti, hogy a törvény a kisebbségek helyzetének csak javulását eredményezheti. Általános elvként, Ukrajna a kisebbségi nyelvekre vonatkozó politikájában, jogalkotásában, illetve gyakorlatában többek között a következőket vállalja, hogy “a regionális és kisebbségi nyelveket, mint a kulturális gazdagság kifejeződését« ismeri el, tiszteletben tartja a kisebbségi nyelv földrajzi körzetét, úgy, hogy a »közigazgatási határvonalak ne jelentsék e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát«. E kötelezettségek közé tartozik: »határozott támogató lépésnek a kisebbségi nyelvek megőrzése területén, a »regionális vagy kisebbségi nyelvek magán- és közéleti, szóbeli és írásbeli használatának megkönnyítése«, »a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása és tanulmányozása megfelelő formáinak és eszközeinek biztosítása minden kellő szinten«, a regionális nyelvek iránti tisztelet elősegítése oly módon, hogy az »az országban folyó oktatás és képzés céljai között szerepeljen«, a kisebbségi »nyelveket használó csoportok által jelzett szükségleteknek és kívánságok«-nak a kisebbségi politikája kialakításában való figyelembe vétele. A konkrét intézkedésekkel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy Ukrajna valamennyi oktatásügyre (8.c.) vonatkozó követelmény legmagasabb szintjét fogadta el azon nemzetiségekkel kapcsolatban, amelyek az adott közigazgatási egységen belül több mint 20%-ot képeznek. Ennek megfelelően Ukrajna biztosítja a kisebbségi vagy regionális nyelven nyújtandó »iskola előtti oktatást«, »általános iskolai oktatást«, »középiskolai oktatást«, »szakközépiskolai és szakmunkásképzést«, .»egyetemi képzést és más felsőoktatási formákat«, biztosítja,.. Ыцу »a felnőttoktatásnak vagy folyamatos oktatásnak legyenek olyan tanfolyamai, amelyek elsősorban vagy teljesen a regionális vagy kisebbségi nyelveken valósulnak meg«, hogy oktassák azt a történelmet és kultúrát, amelynek a »regionális vagy kisebbségi nyelv a kifejeződése«, biztosítja továbbá a fentebb felsorolt feladatok ellátásához szükséges »oktatási gárda alap- és továbbképzését«. Létrehoznak »egy vagy több ellenőrző szervet a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatásának megteremtésében és fejlesztésében tett intézkedések és elért eredmények figyelemmel kísérése végett«. Vállalják, hogy »létrehoznak regionális vagy kisebbségi nyelven történő oktatást..., ha azt a nyelvet használók száma indokolja«. Az igazságszolgáltatással (9.0.) kapcsolatban Ukrajna alacsonyabb szintű vállalásokat tett. Garantálja, hogy a vádlott »önmagát saját regionális vagy kisebbségi nyelvén fejezhesse ki«, a peres fél a polgári eljárásban, illetve a közigazgatási határozatok felülbírálásakor »önmagát saját regionális vagy kisebbségi nyelvén fejezhesse ki, anélkül, hogy az külön költséget jelentene«, hogy »regionális vagy kisebbségi nyelven készült dokumentumot vagy bizonyítékot« nyújthassanak be. Vállalja, hogy a törvényszövegeket, különös tekintettel azokra, amelyek a nyelvhasználatot érintik, kisebbségi nyelveken is közzéteszi. A közigazgatási hatóságok és közszolgáltatások területén (10.0.) az ország többek között vállalta, hogy a »közigazgatási hatóságok a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják«, hogy a tisztviselők a kisebbségi nyelveket használják azokkal szemben, akik hozzájuk ezen a nyelven fordulnak, hogy az érintettek szóbeli és írásbeli kérvényeket nyújthassanak be ezen a nyelven, amelyekre a választ is ezen a nyelven kell hogy kapják, s megengedi, hogy a hatóságok e nyelven dokumentumokat készítsenek. A helyi és regionális hatóságokra ugyanezen követelmények az irányadóak. Ezen felül a testületek ülésein a regionális vagy kisebbségi nyelv használható, illetve a hivatalos szövegek ezen a nyelven közzétehetők. A közszolgáltatásokkal kapcsolatban a szóbeli kommunikáción túl megengedett a kérelmek kisebbségi nyelven történő előterjesztése, s a válasznak is ilyen nyelven kell történnie. E feladatok ellátása érdekében »lehetséges mértékben« a regionális vagy kisebbségi nyelvet ismerő közalkalmazottakat kell foglalkoztatni. A tömegtájékoztatás területén (1.c.) Ukrajna vállalta, hogy elősegíti a regionális vagy kisebbségi nyelven történő rádió- és tv-műsorok sugárzását, megkönnyíti legalább egy, a kisebbségi nyelvet használó sajtóorgánum fenntartását, támogatja a tömegtájékoztatási eszközök szakembereinek képzését. Biztosítja a szomszédos országok rádió- és tv-vételének szabadságát, illetve nem támaszt akadályt az ilyen műsorok továbbsugárzása elé a kisebbségi nyelven. Ügyel arra, hogy a kisebbségi nyelvet használók érdekeit vegyék tekintetbe »a tömegtájékoztatási eszközök szabadságát és pluralitását biztosító struktúrákban«. A kulturális tevékenység és kulturális létesítmények (12.0.) területén majd minden ajánlás elfogadásra került, így azon szervezeteknek, amelyek kulturális programok támogatásáért felelősek, a megfelelő mértékben be kell iktatniuk e programokba a kisebbségi nyelv ismeretét és használatát. Támogatandók a kisebbségi nyelveken készült alkotások megismertetésének eszközei, a kisebbségi nyelvet használók közvetlen részvétele a kulturális létesítményekben. Megkönnyítik »egy vagy több olyan szervezet létesítését«, amely a kisebbségi nyelven készült műalkotások gyűjtéséért, tárolásáért, bemutatásáért stb. felelős. Az ország »külföldi kulturális politikájában kellő helyet biztosítanak a regionális vagy kisebbségi nyelveknek«, illetve az általuk hordozott kultúrának. A gazdasági és társadalmi élet (13.C.) területén »kiiktatnak minden olyan rendelkezést, mely igazolható ok nélkül tiltja vagy korlátozza« a kisebbségi nyelvek használatát a gazdasági vagy társadalmi élet területén, különösen a munkaszerződésekben, technikai dokumentumokban, termékek használati útmutatóiban. Megtiltják, hogy »a vállalatok belső szabályzataiba« a kisebbségi nyelvek használatát tiltó rendelkezések kerüljenek. Ügyelnek arra, hogy a »kórházak, nyugdíjasházak, otthonok lehetőséget biztosítsanak arra«, hogy a rászorulókat kisebbségi nyelven is fogadják és kezeljék. A határokon átnyúló cserekapcsolatokban (14.C.) foglaltak szerint a meglévő kétoldalú megállapodásokat oly módon alkalmazzák, illetve olyan újabbakat kell kötni, amelyek minden területen elősegítik »az érintett államok azonos nyelvet használó polgárai közötti kapcsolatokat«. Megkönnyítik a kisebbségi nyelvet használó helyi közösségek határon átnyúló együttműködését. A fentebb vázoltak a 20%os nemzetiségi részarányt elérő területi egységekre vonatkoznak. A 10% és 20% közötti, illetve a 10%-ot el nem érő települések és régiók esetében a vállalások szintje a nyelvi jogok biztosítását illetően ettől alacsonyabb. A ratifikációs törvény azonban megengedi, hogy a helyhatóságok a megfelelő személyi és anyagi források birtokában a regionális vagy kisebbségi nyelvek alkalmazásának ettől kedvezőbb feltételeket is biztosítsanak. Gulácsy Géza Mostanában, hogy — sajnos — bőségesen van részünk a természeti anomáliák, sőt katasztrófák szinte minden fajtájában, egyre nagyobb érdeklődéssel figyeljük a meteorológiai előrejelzéseket. Amelyek hol megnyugtatólag hatnak ránk, hol pedig ellenkezőleg. Az Ukrán Meteorológiai Intézet most egy olyan dologra vállalkozott, amivel már a világ számos országában foglalkoznak a szakemberek: az ország meteorológiai állomásainak 1881-től 1995-ig mért adatai alapján összeállította a 2000. esztendő időjárásának teljes előrejelzését. A Gyeny című kijevi napilap által ismertetett prognózis összeállításánál a meteorológusok figyelembe vették a havi középhőmérséklet ingadozásait a megfigyelt évek valamennyi hónapjában, ugyanígy a csapadékmenynyiség megoszlását, valamint a csillagászok azon megállapítását, miszerint az év első felében a Nap aktivitása felül fogja múlni az utóbbi 300 évben tapasztalt szintet. Mindezek egybevetésével a következő megállapításokra jutottak. Az idei tél második fele enyhének és csapadékban gazdagnak ígérkezik. Ez azt jelenti, hogy az ország egész területén a januári átlaghőmérséklet 2—3 °C-kal magasabb lesz a klimatikus normánál, a februári pedig 4—5 fokkal is meghaladhatja az átlagot. Legutóbb 1997- ben volt ehhez hasonló a tél második fele. A hőmérséklet ilyen alakulásában azok a ciklonok játsszák majd a főszerepet, amelyek meleg és nedves légtömegeket fognak szállítani Ukrajna légterébe. A téli hónapok meleg anomáliája márciusban is folytatódik majd, ami azt jelenti, hogy a hónap átlaghőmérséklete az ország egész területén 1—2 C-fokkal magasabb lesz. Ennek következtében korai tavasz várható Kárpátalján is. Itt jegyezzük meg, hogy a korai tavaszokat elsősorban az jellemzi, hogy periodikusan újra és újra visszatérnek a néha igencsak erős lehűlések. A márciussal szemben az április viszont valószínűleg negatív hőmérsékletű tendenciával köszönt majd be, azaz 0,5-től 1,5 °C-ig tartó átlaghőmérséklet-csökkenés jellemzi majd. A hűvösebb április pedig azt jelenti, hogy a tavasz el fog húzódni. A május viszont 0,5— 1 °C-kal újra melegebb lesz a szokásosnál. A lehullott csapadék menynyisége a tavaszi hónapokban, de elsősorban márciusban, az ország egész területén meghaladja majd a sokéves átlagot. Áprilisban viszont Kijev és Csernyihiv megyéket kivéve mindenütt kevesebb lesz a csapadék a sokévi átlagnál, ami előrevetíti egy talajfelszíni szárazság kialakulásának lehetőségét az ország szinte egész területén. A nyári hónapokban a hőmérséklet legfeljebb jelentéktelen mértékben tér majd el a klimatikus normáktól, de a száraz időjárás jellemzi majd a nyarat. A havi csapadékmenynyiség a sokévi átlag 80 százaléka körül várható. Csupán a sztyeppei övezetben lehetséges ennél június—júliusban több csapadék, augusztusban viszont Poltava, Hmelnickij, Csernyivci és Ivano-Frankivszk megyében, illetve Kárpátalján csapadékosabb időjárás várható a megszokottnál. Az ősz nem érkezik majd korábban a szokásosnál. A szeptemberi — októberi középhőmérséklet a normának megfelelő lesz. A csapadékmennyiség az őszi hónapokban 80—120 százalékban igazodik majd a sokévi átlaghoz. A szeptember a sztyeppei övezetben, az október pedig a hegyvidéki övezetben lesz csapadékosabb, de a lehullott csapadék mennyisége várhatóan a sokévi átlag közelében marad. A november erős lehűléssel köszönt be, s végig igen hidegnek ígérkezik. A várható havi középhőmérséklet 2—4 °C-kal meghaladja majd a sokévi átlagot. Az utóbbi 50 évben egyébként a november az ország északi részén 13-szor, déli részén pedig 20-szor volt hasonlóan hideg. A december azonban enyhébb lesz a novembernél, a hónap átlaghőmérséklete a megszokott decemberi norma körül alakul majd. Az év utolsó két hónapja Ukrajna területének túlnyomó részén csapadékban nem lesz gazdagabb a sokévi átlagnál. (barna) Milyen lesz az időjárás 2000-ben? Csapadékos marad a tél 2000. január 6., csütörtök Nyugodtan kezdődött a 2000. év (Befejezés) Hasonlóan nyugodt légkörben teltek a 2000. év első napjai Munkácson. A városi belügyi osztály ügyeletén elmondták, hogy súlyos bűncselekmény vagy komolyabb rendbontás nem zavarta a polgárok nyugalmát. Mindössze 13 bejelentés érkezett a lakosságtól: családon belül kialakult konfliktusok megoldásához kérték a milícia segítségét Beregszászon sem történt említésre méltó esemény. A járási belügyi osztály nyomozóit még mindig a múlt év végén történt emberölési ügy foglalkoztatja. Négy fiatalkorú egy elhagyatott épületben szipózással hozta magát bódult állapotba, majd a fiatalok rátámadtak egy ott meghúzódott 40 éves hajléktalanra. Agyba-főbe rugdalták, verték, majd meg is késelték a szerencsétlent, aki az elszenvedett kínzásokba belehalt. Igazán nem sok dolguk volt az idei év első hetében a megye közlekedésrendészeinek. Közútjainkon ugyanis a télies útviszonyok dacára egyetlen közlekedési baleset sem történt. Viszonylag nyugodt a helyzet a határátkelőkön is, kaptuk a tájékoztatást a Kárpáti Regionális Vámhivatal sajtószóvivőjétől, Vira Turjanicától. A teherforgalom az ünnepek miatt gyakorlatilag teljesen szünetel. Az utasforgalomban azonban itt-ott előfordulnak kisebb torlódások. Ungváron az ukrán—szlovák határátkelőn e napokban tértek haza a külföldön dolgozó kárpátaljaiak ezrei. A vendégmunkásokon kívül a gépjárműforgalomra vonatkozó ukrán törvénymódosítások miatt szintén előfordulnak félreértések. Fontos tudnivaló, hogy a törvénymódosítás értelmében január 1 -től csak a jog szerinti tulajdonosok léphetik át gépjárművükkel az ukrán államhatárt. Meghatalmazással nem lehet gépkocsival belépni az országba. Ide tartozik még, hogy Csapon hat vámszabálysértést regisztráltak, Asztélyban pedig egy cigarettát csempésző munkácsi férfit füleltek le a vámosok. Nem okozott eddig jelentősebb üzemzavart komputereinkben az évszámváltás — nyilatkozta lapunknak Valerij Onofrij, a megyei statisztikai főosztály helyettes vezetője. Pontosabban az adatfeldolgozásban csak az elkövetkező hetek során derül majd ki igazán, kellett-e félni a 2000. évszámtól. Balogh Csaba Betlehemes fesztivál Vidékünkön szép hagyománynyá vált a betlehemes megyei fesztivál megtartása a karácsonyi ünnepkör keretében. A megyei állami közigazgatás elnöke nemrégiben rendelkezett a Betlehemes játékok-2000 megyei fesztivál lebonyolításáról, amelyre január 15-én kerül sor Munkácson. Már megalakult a szervezőbizottság, élén Ivan Rizakkal, a megyei állami közigazgatás elnökének első helyettesével. A rendelkezés értelmében a Munkácsi Városi Végrehajtó Bizottság köteles minden segítséget megadni a fesztivál előkészítéséhez és megtartásához. A járási állami közigazgatások, a munkácsi, ungvári és huszti városi végrehajtó bizottságok pedig a művelődési osztályoknak kötelesek segíteni annak érdekében, hogy minél több betlehemes csoport vegyen részt a fesztiválon. Felhívja a figyelmet magára az a tény, hogy a rendezvény szervezési költségeit szponzorok állják—tájékoztatott a megyei állami közigazgatás sajtószolgálata.