Kárpáti Igaz Szó, 2000. január-március (81. évfolyam, 1-44. szám)

2000-01-27 / 12. szám

6. Kárpáti Igaz Szó A Földnek is van »szíve«? A Nap fogyott — Ki ne emlékezne az elmúlt év legjelentősebb csillagászati eseményére, az augusztus 11-i teljes napfogyatkozásra. Fokozott várakozással fordítottuk tekintetünket ezen a napon az égbolt felé. Igaz, szinte feleslegesen, mert a felhősödés miatt a szenzációs tüneményből vajmi keveset láttunk. A média jóvoltából mégis kaptunk egy kis ízelítőt a Nap és a Hold »nászából«. A jelenség nemcsak mint látvány volt érdekes, hanem a tudomány, nevezetesen az asztronómia számára is tartogatott újdonságokat.Voltak azonban kutatók, akik az ominózus napon megfigyelésük tárgyául nem a tüzel, bolygó és égi kísérőnk viselkedését választották, hanem a Földet, hogy kiderítsék, miként reagál planétánk az égi jelenségre. Köztük volt a harkivi kutatók egy csoportja is, akiknek egyedi jelenséget sikerült rögzíteni: amikor a Hold maximálisan eltakarta a Napot, a Föld... a klinikai halál állapotába került. A részletekről Jurij Bohdanov, a műszaki tudományok kandidátusa, a Nemzetközi Energiainformációs Tudományos Akadémia levelező tagja nyilatkozott a Fakti c. lapnak. — Bolygónknak, akárcsak az embernek, van szíve. Igaz, ez a szív elektromágneses. A Világegyetemben lezajló folyamatokra a Föld »közérzetének« változásával — az elektromágneses tér rezgéseivel ■— reagál. Ezek a rezgések különböző következményekkel járnak mind magára a bolygóra, mind az élővilágra nézve. Augusztus 11-én a külső hatás annyira jelentősnek bizonyult, hogy a harkiviaknak sikerült elkészíteni a Föld elektromágneses »kardiogramját«, amelyről leolvashatták: minél jobban eltakarta a Hold a Napot, annál »idegesebb« lett a Föld, kiadva egész felhalmozott energiáját. Amikor az energiakészlet kimerült, a bolygó szíve megállt. Jurij Bohdanov elmondása szerint ebben a pillanatban az ő szíve is elszorult. Nézte a műszert, és nem hitt a szemének. Mármár azt hitte, hogy valami baj fog bekövetkezni. A jó öreg bolygónk azonban lassacskán »kilábalt« a klinikai halálból. Az elektromágneses tér aktivizálódott, vektora viszont irányt változtatott. Planétánk más minőségben éledt újjá. Vajon mit jelent a Föld esetében az »új minőség« kifejezés? — A földi elektromágneses tér frekvenciarezgései bármilyen organizmusok szaporodását aktivizálhatják, attól függően, milyen rezgésekkel esnek egybe egy adott időpontban — válaszolt a kérdésre a kutató. — 1994-ben például, amikor a Shoemaker- Levy üstökös közeledett Földünkhöz, az elektromágneses tér változása a koleravibrió szaporodásának kedvezett. Akkor a sajtón keresztül fel is hívtuk a veszélyeztetett térségekben élők figyelmét a betegség esetleges kialakulására. Oroszország egy részén is felütötte a fejét a betegség, az orvosok pedig hiábavalóan keresték az okokat a víztározókban. A napfogyatkozás idején az elektromágneses rezgések spektruma hihetetlenül széles volt. Ezért számítani kell arra, hogy az kihat az élő szervezetek többségére. A kérdésnek azonban van egy másik vetülete is. Azokon a helyeken, ahol teljes volt a napfogyatkozás ez év első felében elemi csapások, földrengések lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy az égi jelenség után már augusztus 17-én erős földmozgások rázták meg Törökországot (egyike azon országoknak, amelyeken végigvonult a Hold árnyéka). Az Atlanti-óceán vizeiben várhatóan emelkedni fog az élőlények száma, új fajok jelenhetnek meg. Vírusok szaporodnak el Anglia területén, ahonnan továbbterjedhetnek. No és mi történik az emberekkel? A kutató szerint az emberiség számára a napfogyatkozás egyfajta »oltóanyag« lett, amely segít könynyebben átvészelni az időjárás-változásokat, a Nap-viharokat, szembeszállni a fertőzésekkel. Ez az »oltás« minden ember esetében más és más eredménnyel jár. Főként azokra van jótékony hatással, akiknek az alkalmazkodó képessége nagy, tehát a fiataloké, serdülőké, de a leginkább az újszülötteké. Akár az is mondható, hogy a napfogyatkozás idején az újszülöttek kozmikus »páncélban« jöttek világra, ami egész életükben megvédi őket a kedvezőtlen hatásoktól. — Furcsa az, hogy amikor a Föld a »halálán« volt, az emberek semmi különöset nem érzékeltek... — ilyesmit nem mindenki képes érzékelni. És azok is, akik képesek rá, különbözőképpen reagáltak — válaszolt a kérdésre Jurij Bohdanov. — Időjárás-változáskor sem fáj mindenkinek a feje. A napfogyatkozásokkal pedig nagyszerűen le lehet mérni, ki menynyire érzékeny az elektromágneses tér változásaira. Azok az emberek, akik álmosságot, gyengeséget éreztek, forgott a fejük, netán elszundikáltak a munkahelyükön, kiváló »mérőműszerek«. Ők a geopatogén zónákat is érzékelik, ilyen helyeken kellemetlenül, furcsán érzik magukat. Nos, az ilyen emberekre az »oltás« kedvezően hatott — fejezte be fejtegetését a kutató. Erre még azt sem lehet mondani, hogy az idő majd eldönti, helyes-e a harkivi kutatók feltevése. Érdekesnek érdekes, de a földi lét annyira szövevényes és annyiféle hatásnak van kitéve, a tudomány pedig annyira távol áll még a mindenre kiterjedő ismeretektől, hogy messzemenő következtetéseket aligha lehet levonni az elmondottakból. a Föld agonizált Ismeretlen dinoszauruszfaj Eddig ismeretlen, növényevő dinoszauruszfaj felfedezését jelentették be orosz tudósok Vlagyivosztokban. Két, valószínűleg hiánytalan csontvázat találtak az orosz Távol-Keleten, az Amur folyam vidékén. A felfedezők által amuroszaurusznak elnevezett állatfaj 15 méter hosszú volt, és 65 millió évvel ezelőtt élt — mondta Anatolij Szorokin professzor, az Amur-vidéki tudományos kutatóintézet geológiai részlegének igazgatója. Az intézet az Orosz Tudományos Akadémia fiókintézete. A dinoszaurusz-csontvázakat Jurij Bolockij tudós tárta fel egy olyan területen, a kínai határ közelében, Blagovescsenszk város nyugati peremkerületében, ahol több ezer ősrégészeti csontlelet található — mondta Szorokin. A régészek Ványának, illetve Másának keresztelték el a két amuroszauruszt. Felrobbanó csillagok és a Tejútgyűrű Felrobbanó csillagok ezrei hozzák létre a Tejútrendszert övező, magas hőmérsékletű gázokból összetevődő gömb alakú térrészt — számoltak be róla az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA tudósai. A csillagászok eddig úgy vélték, hogy a felhevült gázokból összetevődő gyűrűt forró csillagokból kiáramló ibolyántúli sugárzás okozza. A tavaly nyáron kozmológiai kutatások végzésére Föld körüli pályára állított FUSE (Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer) nevű űrszonda mérései azonban arra mutatnak, hogy a forró csillagok nem termelnek olyan atomi maradványokat, amelyek a fényjelenséget képezhetik. Erre csak a felrobbanó csillagok (szupernóvák) képesek. A FUSE nagy mennyiségű, ötszörösen ionizált oxigént mutatott ki, amely 1 millió fokos, vagy még ennél is forróbb gázanyagot jelez. Ez pedig arra utal, hogy a megfigyelt anyag felrobbanó csillagok (szupernóvák) ütközéséből fakadó hullámok révén alakult ki. A FUSE űrszonda 768 kilométer magasan kering a Föld körül. A 3 éves működési időszakkal együtt a szonda küldetésének költsége 204 millió dollár. Tudomány, technika 2000. január 27., csütörtök Előrejelezhetők a vulkánkitörések Míg a szeizmológusoknak még nem sikerült megtanulni előrejelezni a földrengéseket, a geofizikusok viszont nincsenek messze attól, hogy előre megállapítsák a vulkánkitörések időpontját. Milton Garcés, a Hawaii Egyetem kutatója kísérleteivel éppen ezen fáradozik. Mérőműszerekkel figyeli a vulkánban keletkező zajok fizikai paramétereit, erősségét, frekvenciáját stb. A Costa Rica-i Arénás vulkán mérésekor a tudós észrevette, hogy közvetlenül a kitörés előtt az állandó morajlás és sistergés közé tompa dübörgő hangok is vegyültek. Ahhoz, hogy megértse a jelenséget, szokatlan lépésre szánta el magát a kutató. Megépítette az eddig legalaposabban megismert olaszországi Strimboli vulkán kicsinyített mását. Egy 100 méter mély és 10 méter átmérőjű kerek üreget először lávaszerű anyaggal töltött ki, majd vízgőzzel és széndioxiddal dúsította azt. Amikor a nyak telítődött gázokkal, akkor robbanásszerű kitörés következett be. A kitörés előtt azonban észrevette, hogy a folyadék felszíne egy dob membránjához hasonlóan rezegni kezdett, rezgésbe hozva a fölötte levő levegőoszlopot is. A kísérletet többször is megismételte, s mindannyisszor ugyanarra az eredményre jutott: a kitörések előtt minden esetben észlelte az infrahangok felerősödését. Az amerikai tudós kísérleteire alapozva akar kifejleszteni egy műszert, amellyel előrejelezhető a láva és a hamu kilövellése. Újraklónozott borjú Japán tudósoknak sikerült egy olyan klónozott borjút világra segíteniük, amelyet egy szintén klónozott szarvasmarha sejtjének felhasználásával hoztak létre — jelentette be egy kagosimai tudományos intézet. Ez a tudomány mai állása szerint azért tekinthető egyedülálló esetnek, mert hasonló kísérleteket folytató egyesült államokbeli laboratóriu-mokban eddig csak egereket tudtak újraklónozni, de nagytestű emlős állatot még nem. Az újraklónozás során a szakemberek elsősorban arra keresik a választ, hogy milyen gyors az újraklónozott egyedek sejtjeinek öregedése, illetve mennyiben különbözik ezek várható élettartama. A kísérletben részt vevő egyik tudós, Norio Tabara szerint ugyanis van olyan feltételezés, hogy a klónozott, illetve újraklónozott állatok nem lennének olyan egészségesek, mint a normális egyedek. Találmányok, felfedezések Hővel a rák ellen Szász András magyar fizikusprofesszor fejlesztette ki azt a különleges berendezést, amely újabb reményt ad a rákos betegek gyógyulására. A készülék azonban csak az utóbbi hónapokban vált közismertté Magyarországon, azaz »érkezett haza«, miután öt évig eredményesen kezeltek vele betegeket Németországban. Az orvosok számára már régóta ismert, hogy a magas testhőmérséklet a szervezet öngyógyítását segíti. És voltak olyan megfigyeléseik is, hogy ha a rákos beteg belázasodott, a daganat összébb zsugorodott. A magyar professzor a berendezés megkonstruálásakor pontosan ezt az elvet valósította meg technikailag. Tulajdonképpen egy, a hőhatáson alapuló berendezésről, ún. teljestest-hyperthermiás ágyról van szó. A készülék különleges frekvencia segítségével melegíti fel a beteget 42 fokra, vagyis mesterségesen idéz elő lázas állapotot. Mégpedig úgy, hogy a bőrfelületet nem éri, hanem a keringő vért »fűti fel«. A magas testhőmérsékletet úgy állítják elő, hogy az órákon keresztül változatlan marad. A kezelés egyébként 6—8 órát is eltart. A hyperthermia a manapság elfogadott onkológiai gyógymódok kiegészítője, mi több, növeli a hagyományos kemoterápia és sugárkezelés hatásosságát. A gyógymód minden tumor esetében alkalmazható. A magas hőmérséklettől ugyanis a tumorsejtek fala összetörik, és a káros sejtek elpusztulnak. Ilyenkor vezetik a beteg vénájába a kemoterápiás szert, ami a vérrel eljut a test minden részébe, megakadályozva az áttétek keletkezését, ha pedig már vannak, akkor szétroncsolja azokat. Az igen drága hyperthermiás berendezésből egyelőre csak egy van egész Magyarországon. Budapest egyik kórházában működik a német Bad Aibling-i klinika adományaként. Akár a világűrből is érkezhetnek vírusok Brit tudósok megkérdőjelezték, hogy az influenzajárványt a vírus emberről emberre való terjedése okozza. A kutatók szerint az üstökösökről érkező por vagy már eleve tartalmazza az influenzavírust, vagy csak azt a DNS-molekulát hordozza, amely influenzavírussá válik. Kimutatták, hogy az influenzajárványok és az erős napfolttevékenység ciklusa szinte egybeesik. 1918-ban a 20 millió ember életét kioltó spanyolnátha idején, de a legutóbbi nagy influenzajárvány idején is, igen jelentős volt a napfolttevékenység. Eddig senki sem tudta minden kétséget, kizáróan bizonyítani, hogy az influenzavírus emberről emberre terjed. Járványok idején számtalan olyan család van, amelynek csupán egyetlen tagja betegszik meg. Ezért is hisszük, hogy a Föld felszínére eljutó elemi részecskék okozzák a járványos méretű megbetegedéseket, mondta a kutatócsoport egyik tagja. Antiproton már van Antianyag-részecskéket fogott el egy hatalmas léggömb segítségével az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA — közölték a Goddard amerikai űrközpontban, amely Maryland államban található, nem messze az amerikai fővárostól. A tokiói egyetem profeszszora, Orito Sudzsi által irányított kísérlet a NASA közleménye szerint alátámaszthatja azt az elméletet, hogy egész csillagrendszerek létezhetnek antianyagból, ha a részecskék között antihéliumot is találnak. A hatvan emelet magasságú és 1,17 millió köbméter kiterjedésű léggömb egy Japánban készült 2,5 tonnás mérőműszerrel szállt fel Kanadából és 38 órás repülése során 32 kilométer magasságba, a légkör határáig emelkedett. A mérőműszert 2000- ben újabb kísérletre használták fel. Az antianyagrészecskék olyan ritka képződmények, amelyeknek elektromos töltése az ellenkezője a szokásosnak, így például a normális atommagban található proton pozitív töltésű, míg a körülötte keringő elektron negatív töltésű. Egy antiproton elektromos töltése negatív, egy antielektron töltése viszont pozitív. Sudzsi professzor nyilatkozata szerint a műszer által begyűjtött több százmillió kozmikus részecske között az első mérések szerint több száz antiproton is van. A múltban már észleltek antiprotonokat, amelyek a csillagközi térben végbement részecskeütközésből eredtek. Az amerikai és japán kutatók abban reménykednek, hogy antihéliumot is kimutathatnak a mintában. Ennek azért lenne jelentősége, mert antihélium nem jöhet létre ütközés termékeként, tehát más eredetű lenne. Ebben az esetben alátámasztást nyerne az a feltevés, hogy az univerzum egyes részei antianyagból állnak, ez pedig forradalmasítaná az asztrofizikát —jelentette ki a kísérlettel kapcsolatban Jonathan Ormes, a Goddard központ nagy energiájú jelenségekkel foglalkozó asztrofizikai laboratóriumának vezetője. rovatszerkesztő:Kökényesi Zsuzsa.