Kárpáti Igaz Szó, 2000. április-június (81. évfolyam, 45-89. szám)

2000-04-01 / 45-46. szám

2. Kárpáti Igaz Szó Nemzetközi élet—Hazai élet 2000. április­­szombat Távirati stílusban közel nyolcezres tömeget vonzott a Momcilo Peri­­sic volt jugoszláv vezérkari főnök által tavaly nyáron mega­lakított szerb ellenzéki párt bemutatkozó nagygyűlése — adta hírül a belgrádi sajtó. A Demokratikus Szerbiáért Mozgalom (PDS) a közép-szerbiai Kragujevacban tartotta nagygyűlését, a Blic című független lap szerint az »önkényuralmi rendszer­rel szembeni ellenállás« jegyében. A megmozduláson Perisic és Zvonimir Trajkovic, Slobodan Milosevic jugoszláv elnök egykori tanácsadója lemondásra szólította fel az államfőt. Két személy meghalt, ketten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek, amikor Temesváron pénteken hajnalban felrob­bant egy személygépkocsi, amelynek sofőrje a rendőrök elől próbált menekülni. Az első jelentések szerint a városban éjfél után nem sokkal egy rendőrautó üldözőbe vett egy nagyon nagy sebességgel haladó személyautót. Az üldözött Alfa Romeo típusú gépkocsi már a városból Arad felé kivezető úton száguldott, amikor egy pokolgép robbanása szétvetette. Az autóban négy fiatal férfi utazott. A rendőrök és tűzsze­részek egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a pokolgé­pet a gépkocsiban utazók szállították, vagy valaki más sze­relte be az autóba. Több mint fél évvel az északnyugat-törökországi föld­rengés után törvényszéki orvosszakértők Kocács­­ tartomány­ban feltárják a tömegsírokat, hogy azonosítsák a természeti csapás áldozatait. Összesen 156 névtelenül elhantolt holttest azonosításáról van szó — jelentette pénteken az Anadolu hírügynökség, a Kocaeli Egyetem törvényszéki orvosszak­értőire hivatkozva. Megszüntették az eljárást a Zsolnán (Zilina) fel­állítani tervezett Tiso-emléktábla ügyében, mert a városi önkormányzat a tiltakozások hatására végül lemondott arról a szándékáról, hogy ily módon adózzon a háborús bűnökért kivégzett Jozef Tiso emlékének. Az Amnesty International a romákról Sok európai romának ma is üldöztetésben van része — ez állt az Amnesty International legújabb jelentésében, amely­ből pénteken hoztak nyilvánosságra részleteket Londonban. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint elsősorban Bulgáriában, Csehországban, Koszovóban, Magyarországon, Romániában, Görögországban és Szlovákiában érik a romákat hátrányos megkülönböztetések. Az Amnesty International szerint a közép- és kelet-európai országok nem tesznek sem­mit a szóbeli vagy fizikai támadások, sőt időnként még gyil­kosságok esetén sem. Kate Allen, az AI nagy-britanniai igazgatója bírálta a brit hatóságokat, hogy szinte automatikusan visszautasítják azoknak a romáknak a menedékjog-kérelmét, akiket hazájuk­ban üldöznek. Csak az idei év első két hónapjában 345 cseh­országi roma kért menedékjogot a szigetországban. Tavaly ösz­­szesen 1790-en folyamodtak ilyen kérelemmel Csehországból. Az európai romák helyzetéről szóló teljes jelentést a jövő héten teszi közzé az Amnesty International — írja a CTK cseh hírügynökség. ­.. SMESHMBASTY »«IJJí Meciar-ügy A tanúkihallgatásra szólító idézés átvé­tele elől kitérő Vladimír Meciart végső so­ron akkor is elő lehet vezetni, ha nem lép ki az Elektra nevű trencsénteplici villá­jából — vélekedett csütörtökön Ján Car­­nogursky, a szlovák kormány igazságügyi minisztere, aki a legfőbb ügyésszel, Milan Hanzellel tartott közös sajtótájékoztatót. »A rendőrségnek — ha ez indokolt — akár erőszakkal is joga van behatolni a villába« — jelentette ki Carnogursky, hozzátéve: ezt nem miniszterként, hanem jogászként mondja. A legfőbb ügyész ezzel szemben úgy véle­kedett, hogy a behatolás indoklása jogi­lag igencsak korlátozott lehetőségeket kínál. Végső esetben azonban az egykori államfő, Michal Kovác fiának erőszakos elhurcolása ügyében folyó vizsgálatban Meciar tanúvallomása nélkül is megejt­hető a vádemelés, a tanúvallomás megta­gadásának ténye pedig bizonyítékként terjeszthető a bíróság elé. Hanzel szerint az egész elhurcolási ügy végére valószí­nűleg majd a strasbourg­i emberjogi bí­róság tesz pontot, hiszen a Meciarhoz kö­zel álló vádlott, Ivan Lexa volt titkos­­szolgálati igazgató ügyvédei már Stras­­bourg­hoz fordultak. A Vladimír Meciar vezette ellenzéki De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) csütörtökön felhívta Rudolf Schus­ter államfőt és Jozef Migas parlamenti ház­elnököt: »minden tekintélyüket latba vetve lépjenek fel annak érdekében, hogy véget vessenek a Vladimír Meciar elleni kampánynak, amellyel egyébként a kor­mánykoalíció válságáról, a gazdasági visszaesésről, és a bankprivatizációról akarják elterelni a figyelmet«. A HZDS több forrása szerint »a megtorló és sem­mitől vissza nem rettenő hatalom elgon­dolásai között Vladimír Meciar teljes fizi­kai likvidálása is szerepelt. Egy késő délutáni jelentés szerint az országos nyomozóhivatal főigazgatója, Jaroslav Ivor tábornok csütörtökön Me­ciar rendőri előállításáról döntött. Ivor a SITA hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a vallomás elől kitérő tanú előállí­tásának egyik törvényes módját választot­ta. A SITA úgy tudja, hogy a pozsonyi rendőrök a nap folyamán megérkeztek Trencsénteplicre (Trencianské Teplice), a világhírű fürdőváros helyi rendőrségének azonban erről nem volt tudomása. A Meciar vezette HZDS parlamenti képviselői úgy döntöttek: pártelnökük közelében maradnak, hogy a lehetséges rendőri beavatkozásnak személyükben hi­teles és objektív tanúi legyenek. Mint ír­ják, azért döntöttek így, mert­­a megtorló erők már elfoglalták a Vladimír Meciar családi házához vezető összes utat­. Oroszország ratifikálja a START-2-t? Putyin az atomiparról Oroszország jelenleg is tár­gyal, s a jövőben is tárgyalni kíván a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról — jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz ügyvezető állam­fő, kormányfő Sznyezsinszk­­ben, a Cseljabinszk-70 nukle­áris kutatóközpontban tett lá­togatást, s szólalt fel az atom­energia-ügyi tárca értekez­letén. Putyin ezt követően Cseljabinszkot is felkeresi. Putyin szavai szerint a világot meg kell szabadítani a felesleges fegyverzet tor­laszaitól, s Oroszország ezért törekszik a START-2 rati­fikálására, illetve a START-3 előkészítésére. A megválasz­tott orosz elnök ugyanakkor kitért arra, hogy e leszerelési törekvések fontossága elle­nére az atomipar változatla­nul Oroszország stratégiai ér­dekeinek fontos, mi több, növekvő jelentőségű terüle­tét jelenti, hiszen szükség van a nukleáris elrettentő erő »hatékonyságának növelé­sére«. Oroszország atom­fegyverzetét megőrizzük és megerősítjük, de szó nincs az atomarzenál növeléséről — mondta Putyin, aki szerint az atomipar polgári termelésre való átállításának problé­máját »ésszerűen kell ke­zelni«, szó sem lehet mecha­nikus leépítésről. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter — aki szin­tén részt vett a sznyezsinszki értekezleten — ugyancsak a hadászati nukleáris erő fej­lesztése mellett szállt síkra, s olyan műszaki megoldásokat sürgetett, amelyek segítsé­gével »semlegesíteni lehet a hadászati egyensúly meg­bomlásának fenyegetését, abban az esetben, ha az Egyesült Államok felmondja a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról kö­tött ABM-szerződést«. Az orosz marsall szerint a Nova­­ja Zemlján zárt adminisztratív övezetet kell létrehozni, hogy e szigeteken megfelelő ál­lapotban lehessen tartani Oroszország egyetlen nukle­áris kísérleti terepét. Európa-ellenes tábor Lengyelországban Jan Lopuszanski, a Len­gyel Egyetértés elnevezésű kis jobboldali parlamenti cso­port vezetője azoknak a len­gyeleknek az elnökjelöltje akar lenni, akik ellenzik Len­gyelország EU-csatlakozását. Lopuszanski csütörtökön közreadott nyilatkozatában, amelyben bejelentette indulá­si szándékát az őszi elnök­­választáson, azt írta, hogy fő célja Lengyelország függet­lenségének megvédése. Az újabb elnökjelölt igyek­szik egységbe kovácsolni az Európa-ellenes tábort. Ennek első szakasza a részvétel az elnökválasztáson. A követ­kező: a jövő évi parlamenti választások, illetve az EU- csatlakozás előtt esedékes népszavazás — írja a Gazeta Wyborcza. A siker érdeké­ben a Lengyel Egyetértés ve­zetője kész megosztottságot előidézni, mozgósítani az unió ellenzőit jobbról és bal­ról egyaránt. Lopuszanski két éve már megpróbálta megnyerni esz­méinek a Szolidaritás Válasz­tási Akciót (AWS). A szejm­­ben Lengyelország NATO- csatlakozása ellen szavazott. Egy éve kilépett a Keresztény Nemzeti Egyesülésből (ZChN), az AWS egyik meghatározó tagpártjából. Az AWS parla­menti frakciójából már 1998- ban kizárták, amiért a frakció­fegyelmet megsértve a közi­gazgatási reformot elő­irányzó törvényjavaslat ellen szavazott. Akkor hozta létre a Nase Kolo (Mi Körünk) el­nevezésű parlamenti csopor­tot hat másik, jobboldali na­cionalista nézeteket valló volt AWS-képviselővel. rÁprilis 16. — össznépi referendum Mégis mérföldkő lehet Mint arról az utóbbi napok híradásaiból informálódhat­tunk, a népszavazásra bocsá­tott hat kérdés közül kettőt az alkotmánybíróság az alaptör­vénybe ütközőnek minősí­tett. A döntésnek megfele­lően Leonyid Kucsma elnök rendeletben módosította a népszavazás kérdéseit. Ennek értelmében nem kerül a sza­vazólapokra a parlament idő előtti feloszlatásának, illetve az alkotmány népszavazás útján való elfogadásának kérdése. Szeretnék emlékeztetni ar­ra, hogy a népszavazás kez­deményezésekor a parla­mentben olyan helyzet ural­kodott, mely gyakorlatilag el­lehetetlenítette a törvényho­zás tevékenységét, s már bel­politikai káosszal fenyege­tett. E körülmény közepette, a probléma még ilyen éles fel­vetése is logikus volt. Időköz­ben a Legfelső Tanácsban kialakult a demokratikus többség, ezáltal megteremtő­dött a konstruktív munka le­hetősége, így a problémafel­vetés gyakorlatilag aktualitá­sát vesztette. Ami az alkotmány elfoga­dásának módját illeti, ez eset­ben az össznépi vélemény­nyilvánításnak nyomatékosí­­tó ereje lett volna, viszont más, különösebb befolyással nem bír. Szeretnék arra is emlékez­tetni, hogy a lakosság túlnyo­mó többségének figyelmét a képviselők mentelmi jogának kérdése, illetve a parlament struktúrájának átalakítása kö­tötte le. Ebből kiindulva, úgy vé­lem, a népszavazás a két kér­dés elhagyásával semmit nem vesztett jelentőségéből, fon­tosságából. A népszavazásra bocsátott kérdések számától, tartalmá­tól elvonatkoztatva, meg­győződésem az, hogy a refe­rendum az ország társadalmi életében meghatározó mér­földkő lehet, lesz. Főként azért, mert maga a kezdemé­nyezés bizonyítja: a hatalom, a törvényesség fő letétemé­nyese a nép. Az össznépi referendum si­kere a demokráciát biztosító struktúrák további tökélete­sedését szolgálja. Ezért lenne hasznos és kívánatos sikeres lebonyolítása. Bajó János, a nagybégányi iskola igazgatója A közmegegyezés a cél Az utóbbi évtizedben Kár­pátalján a társadalmi szerve­zetek sokasága jött létre. Ez a folyamat nem csupán szám­­szerűségében látványos és jelentős. Sokkal fontosabb az,­­amit tartalmi szempontból je­lez. Mégpedig többek között azt, hogy megindult a polgá­ri fejlődés. A hatalmi szervek képvise­lői elismerik és értékelik azt a pozitív tevékenységet, me­lyet a civil szövetségek, s ezen belül a nemzetiségi kö­zösségek fejtenek ki. A lakos­ság körében pedig azoknak a szervezeteknek van igazi te­kintélyük, melyek a dolgok túlpolitizálása, feszültségkel­tés helyett a meglevő gazda­sági, szociális, kulturális, nem­zetiségi problémák konstruk­tív megoldására törekednek. Első hallásra talán furcsá­nak hat, hogy a fentebbiek­kel az össznépi referendum kapcsán hozakodtam elő, ám, ha mélyebben elemezzük a dolgokat, rábukkanunk a szo­ros összefüggésekre. Ahogy a civil szféra törté­nései, úgy a népszavazás té­nye is a demokrácia kitelje­sedésére utal. A célok is ugyanazok: a társadalmi kon­szolidáció, a közmegegyezés elősegítése, az országot irá­nyító struktúrák tevékenysé­ge harmonizálásának ösztön­zése, a közélet tisztaságának biztosítása. Engedtessék meg, hogy most ne térjek ki a népszava­zásra bocsátott kérdések elemzésére. Megtették ezt már előttem e hasábokon is sokan, s közöttük jócskán akadt olyan politikus, közé­leti személyiség, akinek az enyémnél jóval nagyobb rá­látása van a dolgokra, így íté­lete is megalapozottabb. A magam részéről a népszava­zás tényét tartom fontosnak, sokatmondónak. Azt, hogy végre olyan társadalompoli­tikai helyzet alakult ki, amikor nem lehet a fejünk fölött és helyettünk dönteni. Eredményorientált világ­ban élünk. Ez az én gondo­latmenetem szerint azt jelen­ti, hogy mindenkinek a maga helyén a lehető legjobbat kell nyújtania. Ez a tétel nem csu­pán a gazdaságban érvényes, hanem a politikai építkezés­ben, az irányítás minden szintjén. Ennek szükségszerű­ségét, igényét jelzi a népsza­vazás is. Orosz Károly, a Derceni Középiskola igazgatója Hirdessen lapunkban! — Szeretné, ha üzletfelei felfigyelnének az Ön reklámjára? — Rendeljen keretes hirdetést a Kárpáti Igaz Szóban! Ennek díja négyzetcentiméterenként 1 hrivnya 50 kopijka (ÁFÁ-val együtt). Egy teljes oldal ára 1500 hrivnya. Első oldalas reklámok ára négyzetcentiméterenként 2 hrivnya. — Hirdetést szeretne megjelentetni? — Keresse fel szerkesztőségünket! Segítünk megfogalmazni a szöveget, kiválasztani a meg­felelő méretet. Az apróhirdetés előfizetőknek ingyenes, olvasóknak szavanként 1 hrivnya 50 kopiska.­­• Köszönteni szeretné rokonait, barátait, ismerőseit? — Születés­, névnap, házasságkötés vagy egyéb örömteli esemény alkalmával lapunk segít önnek, hogy még emlékezetesebbé tegye az ünnepet. 5 hrivnyát (fényképes), illetve 3 hrivnyát (fénykép nélküli) kell befizetnie, s mi a megadott időben közöl­jük köszöntőjét. — Magányos, társtalan? Szeretne levelezés útján ismeretséget kötni? — Ne késlekedjen! Társkereső rovatunk segít önnek. Forduljon hozzánk bizalommal, diszk­réció garantálva (a Társkereső ára: 5 hrivnya). — A részvét-, illetve köszönetnyilvánításokért magánszemélyeknek 5, közületeknek 25 hrivnyát kell fizetni. A megjelenő reklámanyagért a vállalatok, közületek átutalással is elszámolhatnak. Ha a szolgáltatás díját postán fizeti be, az átutalási szelvényt az alábbi módon töltse ki: DKCHMCaHK l’a r| JKQOStfvlS M0>0 312226 p/c 26005016710367 »Kapiiarw «ra3 co« Várjuk megrendeléseiket levélben vagy személyesen a következő címen: Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége 88011 Ungvár, Gagarin U.42/b, 8. szint Telefon: 2-39-16

Next