Kárpáti Igaz Szó, 2000. július-szeptember (81. évfolyam, 90-140. szám)
2000-07-01 / 90-91. szám
Kárpáti Nemzetközi élet—Hazai élet 2000. július 1., szombat A moszkvai konzervatórium nagytermében csütörtökön késő este hirdették ki a második nemzetközi Szkrjabin-zongoraverseny győztesét, a patinás zenei konkurzust az orosz Pjotr Laul nyerte. A második helyen a japán Dzsun Hakao végzett, míg a zsűri — amelyben Mihail Voszkreszenszkij elnökölt — az ugyancsak orosz Szergej Szoboljevet hozta ki harmadik helyezettnek. A 23 éves győztes, Pjotr Laul már több nemzetközi zenei versenyen szerepelt, három évvel ezelőtt megnyerte egyebek között a brémai nemzetközi zongoraversenyt. Az ellenzék vezetőjét, Mannasseh Sogavarét választotta új kormányfővé pénteken a Salamon-szigetek parlamentje. Sogavarétől nemzeti egységkormány megalakítását és az etnikai megbékélés elősegítését várják a helyi törvényhozók. A politikus Bartholomew Ulufaalu miniszterelnök tisztségét veszi át, aki a június 5-i puccskísérlet után mondott le. Helyzete azonban nem lesz könnyű, erre utal, hogy Sogavare a szavazást mindössze 23-21 arányban nyerte. Bill Clinton amerikai elnök megerősítette, hogy nem tudja, megérett-e az idő arra, hogy meghívja az izraeli—egyiptomi kibékülést eredményező Camp David-i tanácskozáshoz hasonló hármas találkozóra az izraeli és a palesztin vezetőket. Újságírók kérdésére válaszolva azt mondta: nem is tartja valószínűnek, hogy egy-két napon belül dönteni tud majd az ügyben. Az Új Kína hírügynökség eladja az amerikai védelmi minisztérium szomszédságában újonnan vásárolt hétemeletes irodaépületét, miután Washingtonban olyan hangok hallatszottak, amelyek szerint az épület valójában a kínai hírszerzés céljára szolgálna. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a tárca megkapta a kínai fél szándékát jelző értesítést, és hamarosan engedélyezi is az eladást. Csehországban három nagy sörgyár részvényesi közgyűlése hivatalosan is jóváhagyja a vállalatok egyesülését. A Pivovary Plzensky Prazdroj, a Pivovar Radegast Nosovice és a Pivovar Velké Popovice a jövőben egységesen a Plzensky Prazdroj részvénytársaság cégére alatt fognak működni. A három neves sörgyár egyesülését a cseh monopóliumellenes hivatal már jóváhagyta. Québec marad? A kanadai szenátus megszavazta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy ne vegye figyelembe egy esetleges, Québec elszakadását támogató népszavazás eredményét. A Jean Chrétien kormányfő által előterjesztett tervezetet 52—34 arányban szavazták meg a szenátorok. A kanadai Québec szövetségi tartomány nagyrészt francia ajkú lakossága nem nagyon támogatja a függetlenségért fellépő Qébeci Blokk pártot: az elmúlt 20 év során három népszavazást is tartottak az elszakadásról, s mindhárom alkalommal az államszövetséghez tartozás mellett voksolt a többség. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint 39 százalék alatt marad az Ottawától különválást támogatók tábora — írta az AFP. Titanic-expedíció Expedíció indul július közepén az 1912-ben elsüllyedt hajóóriás, a Titanic belsejébe, a még fellelhető tárgyak felszínre hozatala céljából — jelentette be a hajóronccsal kapcsolatos jogokat birtokló RMS Titanic vállalat. A több mint 15000 emberrel hullámsírba süllyedt hajó roncsát 1985-ben találták meg az Atlanti-óceán mélyén. Az RMS Titanic két, 1987-ben, illetve 1998-ban szervezett expedíció során mélytengeri robotok felhasználásával mintegy 5000 tárgyat összegyűjtött a tengerfenéken a roncs körzetében, s felszínre hozta őket, de a hajóroncs belsejébe a robotok nem hatoltak be. A júliusban induló expedícióban több ország tizenkét szakembere vesz részt, közöttük az orosz Tudományos Akadémia óceánkutató intézetének munkatársai két kutató tengeralattjáróval — idézte az RMS Titanic közlését az AFP. Moszkva ellenzi az NMD-tervet Amerikai—orosz hadgyakorlat Közös amerikai—orosz hadszíntéri rakétavédelmi hadgyakorlatot tartanak az év második felében a Texas állambeli Fort Bliss támaszponton annak ellenére, hogy Moszkva továbbra is élesen ellenzi a nagy hatótávolságú rakéták elleni országos védelmi rendszer (NMD) létrehozására vonatkozó amerikai tervet. Ken Bacon Pentagon-szóvivő közlése szerint az amerikai és az orosz katonai szakértők számítógépen szimulált körülmények között gyakorolják majd, hogy miként tudnának a két ország fegyveres erői együttműködni a »közös ellenség« rövid vagy közepes hatótávolságú rakétáinak elhárításában. Elismerte ugyanakkor, hogy a héten lezajlott kétoldalú biztonsági konzultációkon egy tapodtat sem jutottak előbbre az amerikai rakétavédelmi rendszer ügyében. Oroszország — Kínához hasonlóan.-^ kezdettől fogva ellenzi az NMD tervét, nem utolsósorban"azért, mert attól tart, hogy a rakétapajzs saját hadászati erőinek a hatékonyságát csökkentené. Hivatkozik arra is, hogy az NMD felrúgná a rakétavédelmi rakétarendszerek korlátozásáról Washington és Moszkva által 1972-ben megkötött és a hadászati egyensúly sarokkövének tekintett ABM- szerződést, amely a hidegháború időszakában is féken tartotta a nukleáris hatalmakat, hiszen a teljes önvédelem hiányában eleve öngyilkos lépéssé tette volna az atomfegyverek bevetését. Az interkontinentális rakéták ellen szolgáló NMD helyett Moszkva olyan közös, hadszíntéri jellegű rakétavédelmi rendszer (TMD) kifejlesztését indítványozta, amely közvetlenül az indítás után semmisítené meg az ellenséges rakétákat, nem pedig menet közben, már ballisztikus pályán, miként az amerikai katonai tervezők elgondolták. A washingtoni kormány elsődleges válasza az volt, hogy az orosz javaslat nem helyettesítheti az NMD-tervet: az Egyesült Államok hajlandó ugyan szemügyre venni Moszkva kezdeményezését, de csak saját rendszerének a kiegészítéseként, mivel úgy ítéli meg, hogy a TMD csupán önmagában nem nyújtana kellő védelmet az amerikai politikát ellenző, sötét szándékú országok — például Észak-Korea, Irak és Irán — nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáival szemben. A Pentagon véleménye szerint az a tény, hogy Moszkva elfogadta a közös rakétavédelmi hadgyakorlat tervét, egyértelműen kidomborítja, hogy orosz részről is osztják a rakétafegyverek globális elterjedése okozta veszéllyel kapcsolatos amerikai aggodalmakat. Negyvenöt amerikai Kínaszakértő levelet írt Bill Clinton elnöknek, arra kérve őt, hogy halassza el döntését az NMD létrehozásáról. (Az elnöknek az ősz folyamán kellene határoznia a rendszer sorsáról.) lemara törtökön este a guateтЖі televízió nézői egyenes adásban nézhették, hogyan végeznek ki méreg-injekcióval két elítéltet. A 35 éves Amilcar Cetino Pérezt és a 39 éves Tomas Cerrate Hernándezt emberrablásért ítélték halálra: tagjai voltak annak a bandának, amely 1997-ben elrabolta egy gazdag guatemalai likőrgyáros család 80 esztendős tagját. A család megfizette az emberrablók követelte váltságdíjat, ám az elrabolt áldozatnak csupán a holttestét kapta vissza. A tv-kamerák mutatták, amint a leszíjazott, imádságfoszlányokat motyogó Cetino karjába szúrják az injekciós tűt, majd amikor a szer hatni kezdett, a szívritmus csillapulását és megszűnését mutató műszer képernyője felé fordult a kamera. Az egy órával később kivégzett Cerrate Hernández az idegösszeroppanás állapotában volt, amikor a kivégző szobába vitték — írta az AP. Mindkét kivégzett az utolsó percig hangoztatta, hogy az emberrablásban részt vettek ugyan, de a túsz megölésében nem. tegzest közvetítéssel Magasabb lesz a havi minimálbér A bérből és fizetésből élő állampolgárok jelentős része számára fontos tényező az úgynevezett minimálbér, ami nem más, mint az a legalacsonyabb munkabér, amely hazánkban a dolgozónak havonta folyósítható. Ez a terminus egy olyan képlékeny összeget testesít meg, amely a gazdasági helyzet alakulásától függően folyamatosan változik. Mi sem bizonyítja ezt szemléletesebben, mint az, hogy a közelmúltban került elfogadásra a minimálbér új összegéről szóló törvény, amelyet Olekszandr Tovsztenko, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium munkabérpolitikai és foglalkoztatási ügyosztályának vezetője kommentált az Urjadovij Kurjer c. lapban. Mindenekelőtt kihangsúlyozta, hogy a 2000. évre megállapított minimálbér összegéről szóló törvény, amelyet elfogadott a Legfelső Tanács és aláírt Leonyid Kucsma elnök, április 1-től 90 hrivnyában, július 1-től pedig 118 hrivnyában állapítja meg a havi minimálbér összegét. Ugyanez a törvény módosításokat irányoz elő a munka bérezésével — a minimálbér funkciójának és struktúrájának, illetve a munkabérezés tarifahálója kialakítása rendjének vonatkozásában — kapcsolatos egyes törvényekben. Mindenekelőtt konkretizálnunk kell e törvény előírásai életbe léptetésének pontos rendjét. Ukrajna Alkotmánya 94. cikkelyének ötödik része értelmében egy törvény hivatalos közzététele után tíz nappal lép hatályba, amennyiben mást nem irányoz elő a törvény, de közzétételének napja előtt semmiképpen nem emelkedik jogerőre. Mivel a szóban forgó törvény nem rendelkezik saját hatályba lépésének rendjéről, ezért függetlenül attól, hogy a minimálbér összegének 90 hrivnyára történő felemelését folyó év április 1-től irányozza elő, alkalmazni előírásait csak hivatalos közzététele napjától, az Urjadovij Kurjer c. lap június 22-i, 112. számában történt megjelenésétől lehet. A törvény ettől a naptól kezdve lép hatályba. Ebből kiindulva valamenynyi tulajdon- és gazdálkodási formájú vállalatnak, intézménynek és szervezetnek június 22-től kezdve úgy kell felszámolnia dolgozói munkabérét, beleértve annak minden elemét, a minimálbérbe bele nem tartozó kifizetéseken kívül, hogy a havi minimálbér megfelelő júniusi része ne legyen kevesebb az április 1 -től megállapított havi 90 hrivnya esedékes részénél, július 1 -től pedig 118 hrivnyánál. A munkabérezési törvény elfogadott módosításainak lényege abban nyilvánul meg, hogy a minimálbér mostantól kezdve nem csupán a munkabér tarifarészéből kerül kialakításra, mint korábban, hanem a munkabér egyéb elemeiből is, azaz úgy tekintendő, mint a munkabér alsó határa, megengedett minimális szintje. Abban az esetben, ha a dolgozónak a havi norma teljesítéséért a törvény által előírt minimálbérnél kevesebbet számoltak fel, a vállalatok, intézmények, szervezetek kötelesek azt a megfelelő szintre kiegészíteni. E bérpótlék az általános munkabéralap számlájára folyósítandó. A törvény módosítást irányoz elő a munka bérezéséről szóló törvény 6. cikkelyében is, amely a tarifaháló kialakításáról rendelkezik. A munkabérezési tarifaháló kialakításának említett módosításai elfogadása előtt a vállalatoknál az első szakmai kategóriájú munkás tarifa díjszabását olyan összegben állapították meg, amely meghaladta a törvény által megállapított minimálbér összegét. Mostantól kezdve az első szakmai kategória tarifadíjszabása olyan összegben kerül megállapításra, amely nem kevesebb az általános, ágazati (regionális) szerződésekben megállapítottaknál. Megjegyzendő, hogy ez az előírás demokratikusabb, lehetővé teszi a vállalatok számára a tarifarendszer oly módon történő kialakítását, hogy az első szakmai kategória minimális tarifadíjszabásának megállapításánál annak minimális összegét nem kötik a törvény által előírt minimálbérhez. Nehéz pénzügyi helyzetük esetén, a munka bérezéséről szóló törvény 14. cikkelyének értelmében a vállalatoknak lehetőségük van ideiglenesen (a pénzügyi nehézségek leküzdésének időszakára) az általános, ágazati (regionális) szerződésekhez képest csökkenteni a tarifadíjszabások összegét, de 6 hónapnál nem hosszabb időre. B. B. Lajstromozzák a piaci eladóhelyeket Jön az adófizetői törzslapszám A megyei állami adóügyi adminisztrációban sajtótájékoztatóra került sor az adóazonosító számok rendszerének célszerűségéről és működtetésének kilátásairól. Natália Krizsanyivszka, az automatizált adónyilvántartási főosztály vezetője rámutatott arra, hogy immár 5 éve működik a természetes személyekre vonatkozó állami nyilvántartási rendszer. Jelenleg 40 millió 300 ezer ukrán állampolgárnak, Kárpátalján pedig 1 millió 50 ezer személynek van adóazonosító száma. Az adatbázis az állampolgárok jövedelmét, lak- és születési helyét tartja nyilván. A főosztályvezető tájékoztatása szerint a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó pravoszláv egyház hívői felléptek az azonosító számok ellen, azzal érvelve, hogy ez beavatkozás az emberek magánéletébe, és bizonyos mértékig az emberek ellenőrzését is jelenti. Kárpátalján 800 hívő nyújtotta be a számot elutasító kérvényét. Országos viszonylatban az adófizetők 0,13 százaléka fogalmazott meg hasonló kérelmet. Holott az adóhatóság soha nem avatkozott be az emberek magánéletébe, jövedelmükön kívül semmi más nem is érdekli, mondotta a főosztályvezető. Megjegyzendő, hogy sehol a világon az egyházaknak nincs és nem volt kifogása az azonosító számok ellen. Az állam elébe ment a hívőknek: az 1999-ben kiadott törvény szerint alternatív adófizetési módot vezettek be a 80. formanyomtatványon, feltüntetve a személyi igazolványban az adófizetés tényét. Viszont ez is megkülönböztetés a hívőkkel szemben. Az állami adóügyi adminisztráció a kérdés rendezése érdekében nemrégiben törvénymódosító javaslatot nyújtott be, mely az azonosító számok adófizetői törzslapszámra történő módosítását indítványozza. Ez automatikusan fog történni, és remélhetőleg a kérdés lekerül a napirendről — mondotta Natália Krizsanyivszka. Mikola Butenko, a természetes személyek adózásával foglalkozó főosztály vezetője az adófizetők múlt évi összjövedelme, illetve személyi jövedelemadója átszámolásának eredményeiről számolt be. Június 1-ig a tavaly személyi jövedelemadót fizetett 6956 vállalat közül 6426 benyújtotta az illetékes adóhivataloknak az éves elszámolást. Az újraszámolást követően megyénkben összességében 293 ezer 840 hrivnyát elvontak és ugyanakkor 1 millió 508 ezer 48 hrivnyát megtérítettek. A személyi jövedelemadó újraszámolása egyben fényt derített arra is, hogy sok helyen a törvényileg megállapított minimálbérnél alacsonyabb havi fizetést kapnak a dolgozók. Mikola Butenko rámutatott, hogy mindazoknak, akik nemcsak fő munkahelyükön jutnak jövedelemhez, minden évben március 1-ig adónyilatkozatot kell benyújtaniuk. E kötelességüknek az idén 15 136-an tettek eleget, holott ennél jóval többen voltak foglalkoztatva másodállásban, illetve szereztek jövedelmet más utakon. Ez a szám részben azzal is magyarázható, hogy a 2000. január 24-i kormányrendelet az adóbevallás tekintetében engedményt adott. Azoknak a dolgozóknak, akiknek a tavalyi pótjövedelme nem haladta meg a 204 hrivnyát, nem kellett adóbevallást tenniük. A pótjövedelmek után járó adó újraszámolásának eredményeképpen 875 személy kénytelen adóként pluszba befizetni 253 ezer 570 hrivnyát, viszont 11 ezer 813- an visszakapnak 797 ezer 730 hrivnyát. Mikola Butenko tájékoztatása szerint az ún. bolhapiacokon folyik az eladóhelyek, a standok lajstromozása, ami azt jelenti, hogy valamennyi kap egy-egy számot. Ez azért fontos, mert az adóhivatalnál ezáltal könnyen kimutatható, mely stand tulajdonosa fizeti a törvényeknek megfelelően az adót, és mely nem tesz eleget kötelességének. Ezáltal az adóellenőrök, úgymond zaklatásainak csak a nem fizető vállalkozók lesznek kitéve. A törvénytisztelő eladóknál csak a tervszerű ellenőrzéseket fogják végrehajtani. Kökényesi Zsuzsa