Kárpáti Igaz Szó, 2000. október-december (81. évfolyam, 141-188. szám)

2000-10-05 / 141. szám

2000. október 5., csütörtök Zöld lámpa a külföldi tőkének Privilégiumot élvező befektetések A reformok elkezdődéséig vidékünk Ukrajna azon ré­giói közé tartozott, ahol el­maradott volt a termelés színvonala, korlátozottak voltak a pénzügyi lehető­ségek és gondot jelentett a munkaerő-túltengés. A szo­ciális-gazdasági helyzetet csak bonyolította az 1998-as novemberi árvíz. Ezért ha­tározott és célirányos lépé­sekre, új hozzáállásra volt szükség ahhoz, hogy fel­pezsdüljön a gazdasági élet vidékünkön. Ami meg is történt. A megye ipari termelésének volumene az idei esztendő 8 hónapja alatt az elmúlt év azonos időszakához képest 43,8 százalékkal nőtt, s ez országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítménynek számít. A pozitív változásoknak, a termelésnövekedésnek több összetevője is van. Az egyik közülük például az, hogy a megyében az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordítanak a kis- és közepes vállalko­zások ferjesztésére. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ebben a szférában ma már több mint 2700 vállalat tevékenykedik­ vidékünkön, s az össztermelés közel 20 százalékát ők adják, mintegy 28 ezer embert foglalkoz­tatva. De figyelmet érdemlő a külkereskedelmi tevékeny­ség is. Az utóbbi időben ugyanis az öt­szeresére nőtt, s január—június fo­lyamán 212,7 millió dollárt tett ki. Ez pedig közel az egyharmadával több az el­múlt esztendő azonos idő­szakában tapasztaltnak. Az export terjedelme 36,7 szá­zalékkal nőtt, míg az im­porté 24,2 százalékkal, vagy­is a külkereskedelmi áru­forgalom mérlege pozitív, 9,2 millió dollárt tett ki. Egyébként Kárpátalja a világ 65 országába szállít termé­keket, s az export 75 szá­zaléka Németországba, Ausztriába, Magyarországra, Olaszországba és Csehor­szágba irányul. Igen nagy jelentősége van a pozitív változásokban az egyre erőteljesebbé váló tő­kebevonásnak, beruházás­nak. Ami természetesen ko­rántsem spontán módon tör­ténik, hanem tudatos, cél­irányos munka eredménye. Főként azóta, hogy életbe lépett a különleges befekte­tési rendszerről szóló tör­vény. A külföldi tőke beá­ramlásával mód nyílik a kor­szerű technológiák megho­nosítására, versenyképes ter­mékek előállítására. A beruházások összege eléri a 154,2 millió dollárt. Ami pedig a megoszlást ille­ti, 346 közös vállalat mű­ködik vidékünkön, 75 pedig 100 százalékosan külföldi tőkével üzemel. A legin­tenzívebben magyarországi, amerikai, szlovák, osztrák és német cégek, üzletemberek fektetnek­ be Kárpátalján. Ugyanakkor a megye gaz­dasága további invesztíci­ókat igényel, amihez a ked­vező feltételek adottak. Első­sorban vidékünk földrajzi fekvése révén, hiszen Kár­pátalja négy országgal ha­táros, s a kereskedelmi-gaz­­dasági útvonalak kereszte­ződésében fekszik. Másod­sorban pedig kedvezőek a szállítási feltételek is, bele­értve a vasúti, a gépkocsi- és légiforgalmat, de ide so­rolhatók a vidékünkön át­haladó gáz-, kőolaj- és villamos távvezetékek is. Nagy jelentősége van to­vábbá annak, hogy Kárpát­alján­­1 határátkelő­hely működik, amelyek közül 8- nak nemzetközi, háromnak pedig országok közötti stá­tusa van. A leglényegesebb vonzerő pedig az, hogy Kárpátalja rendkívül gazdag természeti kincsekben. Elsősorban az erdőkről mondható el ez, hiszen megyénk területének közel 60 százalékát, vagyis mintegy 700 ezer hektárt erdők borítják. A faállományt 157,8 millió köbméterre be­csülik. Ami pedig az ás­ványi kincseket illeti, 150 lelőhelyen több mint 30­ féle található belőlük. Közöttük olyan, országos viszonylat­ban is ritka ásványok, mint a ceolit és a perlit. Ezenkívül igen tekintélyes kősótarta­lékaink vannak. A számítások szerint 3,3 milliárd tonna sót rejt a föld méhe. A ceolit pedig különösen nagy pers­pektívával rendelkezik — a számítások szerint kb. 1 mil­liárd tonnára rúg a készlet­ —, mivel Ukrajnában sehol másutt nem található, a felhasználási skálája pedig rendkívül széles. De nincs párja a kaolinnak sem, amelynek a vegyi összetétele hasonló a híres kínai fehér agyaghoz­, ami kedvező le­hetőségeket kínál a porce­lán- és fajanszgyártás fej­lesztésére. De rendkívül gaz­dag Kárpátalja a különféle építőanyagokban is. Külön említést érdemel­nek a gyógyhatású ásvány- és termálvizek, amelyeket az erdők mellett a második legnagyobb természeti, kincsként szokás emlegetni. Vidékünkön ugyanis több mint 360 ásványvízforrást tartanak számon, amelyek napi hozama eléri a 10 ezer köbmétert. Ezek az adatok Viktor Ba­logénak, a megyei állami közigazgatás elnökének a közelmúltban megtartott nemzetközi üzletember-ta­lálkozón elhangzott beszá­molójában hangzottak el. A megyei vezetés egyik leg­fontosabb feladatának tekinti a természeti kincsek minél gazdaságosabb kiaknázásá­nak a biztosítását. Ehhez viszont pénzre van szükség, ezért is igen lényeges a tő­kebevonások kiszélesítése. Ezt szolgálja az is, hogy gyakorlatilag egyetlen olyan befektetési projekt sem ma­rad figyelmen kívül, amely a már meglévő termelőegy­ségek korszerűsítésére, il­letve új vállalatok létreho­zására irányul, s általuk újabb versenyképes ter­mékek kerülhetnek a hazai és a külföldi piacra. Előnyt pedig azok a programok él­veznek, amelyek korszerű technológiák alkalmazását és a vidékünkön található ásvá­nyok, alapanyagok felhasz­nálását biztosítják. Mert a tőkebevonáson alapuló együttműködésnek akkor van igazán haszna, ha az kölcsönös előnyön alapul, s nem csupán az olcsó mun­kaerő kihasználását célozza. ■Kmetty Attila Fotó: Markovics Mátyás Hazai élet Vízstop a megyeszékhelyen Október 4-én kijevi idő szerint 22 órától »elnémul­tak« az ungvári vízcsapok. Karbantartási munkálatok miatt október 6-án este 18 óráig szünetelni fog a víz­szolgáltatás. A vízstop alól kivételt képeznek azok a kerületek, utcák, melyek víz­ellátása az erőmű üzemcsa­tornájából történik. A szakemberek figyelmez­tetik a lakosságot, hogy a szolgáltatás újraindultát kö­vetően egy ideig piszkos, zavaros víz folyhat a csa­pokból.­A vizet semmi eset­re sem szabad forralatlan állapotban fogyasztani. (b. cs.) Elismerések Kárpátaljának Tudományos ülés Nyíregyházán Szeptember­ 29—30-án tartotta tudományos üléssel egybekötött, kilencedik köz­gyűlését az MTA Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Tu­dományos Testülete, amely a tudományos gondolkodás, az anyaországi és a külföldi magyar tudományos erők összefogására jött létre nyolc évvel ezelőtt. A TT hézagot töltött ki, hiányt pótolt, amit a tagok létszámának gyors növeke­dése is jelez. Rövid idő alatt 300-ról több mint 700 főre emelkedett a számuk, tevé­kenységébe tudományos csoportok kapcsolódtak be Ungváron, Nagybányán és Kassán. A közgyűlés megnyitóján dr. Helmeczy László, a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Közgyűlés elnöke és Csabai Lászlóné, Nyíregy­háza megyei jogú város pol­gármestere fordult köszöntő szavakkal az egybegyűltek­hez. Mindketten méltatták a testület munkájának jelen­tőségét mind a megye, mind a város és az ország szem­pontjából, mondván: tudo­mányos hozzájárulás nélkül tartós gazdasági, társadalmi felemelkedés nem érhető el. Szellemi háttérre pedig a történelmileg halmozottan hátrányos helyzetű három­­határ-szegletnek nagy szük­sége van azért is, hogy meg­cáfolják Moldova György szavait, melyek szerint a régió Európa hátsó udvara. Csabai Lászlóné szerint ép­pen a tudomány és az ok­tatás támogatása révén tud kitörni a város, illetve a megye. Ha lesz megfelelő erjesztő erő, akkor lesz fel­­emelkedés is — mondotta. Az anyaországban és ha­tárain túl élő tudósok tol­lából mintegy 60 könyv je­lent meg a TT megalakulása óta eltelt időszakban. A ben­nük leírt tudományos gon­dolatok, tételek talán soha nem is láttak volna nap­világot, az íróasztalok fiók­jaiban hevertek volna a TT támogatása nélkül. Ezt már dr. Kecskés Mihály, a Tudo­mányos Testület elnöke fo­galmazta meg, visszapillant­va a megtett útra, ismertetve az elmúlt esztendő legje­lentősebb eseményeit, ren­dezvényeit, melyeknek köz­readása igencsak hosszú fel­sorolást igényelne. Kétség­telen azonban, hogy a leg­nagyobb vívmány a Magyar Professzorok Világtanácsá­nak létrehozása, melynek szervezésében 2000. július 3—4-én Balatonföldváron került sor a Magyar Pro­fesszorok 11. Világtalálko­zójára, november 10—11 -én pedig Nyíregyházán tartják a Kárpát-medencei Magyar Professzorok immáron IV. találkozóját. Enyedi György, az MTA alelnöke a külföldi és hazai befektetések szempontjából vizsgálta előadásában a ma­gyar városhálózat átalaku­lását, a világviszonylatban is törvényszerű jelenségeket, amelyekhez a kelet-európai régióknak alkalmazkodniuk kell. Rámutatott arra, hogy az ipar ma tudásalapú, s ezért a külföldi tőke első­sorban azokban a városok­ban veti meg a lábát, ahol ez a tudás megvan, ahol a munkaerő magas fokon kép­zett. A közgyűlésen Kecskés Mihály kitüntetéseket is át­nyújtott. A Kárpátalját kép­viselők három elismeréssel térhettek haza. Lónyay-em­­lékém­et kapott dr. Fábry Zoltán, az Ungvári Állami Egyetem Biokémiai Tanszé­kének vezetője. Ungváré lett a legjobb Ifjúsági Előadói Díj is, amelyet az analitikai kémiai tanszék fiatal tudo­mányos munkatársa, Kor­mos Zsolt laboratóriumve­zető érdemelt ki. Elismerően szólt a TT el­nöke a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének a magyar tudományosság népszerű­sítésével kapcsolatos tevé­kenységéről, amit az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Tes­tületének és a Magyar Pro­fesszorok Világtanácsának elnöksége díszoklevéllel ju­talmazott. A tudományos tanácsko­zás tizenhét szekciójában 170 előadás hangzott el a tudományok különböző szakterületein elért legújabb kutatási eredményekről. Ungvár magyar tudomá­nyosságát tizenöten képvi­selték, s előadást is tartottak. (kökényesi) Nemzetközi tanácskozás a Kárpátok megmentéséről Ökológiai katasztrófa fenyeget A Kárpátok ökológiai­problémái volt a fő témája annak a nemzetközi tanács­kozásnak, melyet a napok­ban rendezett az Ukrán Or­szágos Ökológiai Liga. A neves szaktekintélyeket, tu­dósokat felsorakoztató ren­dezvényen elhangzott elő­adások, bemutatott képanyag egyértelműen igazolta, hogy térségünkben komoly gon­dok vannak a környezettel. A tanácskozást Olek­­szandr Ledida, a megyei ál­lami közigazgatás elnökhe­lyettese nyitotta meg. Töb­bek közt kifejtette, hogy rá kell irányítani a közvéle­mény figyelmét régiónk egy­re súlyosbodó ökológiai ba­jaira. Reményét fejezte ki, hogy a roppant nehéz és összetett feladat megoldá­sához hatékonyan járul hozzá a konferencia. Andrij Kovalcsuk profesz­­szor, a biológiai tudományok doktora például valótlannak nevezte az erdőgazdasági szakemberek azon állításait, melyek szerint nem folyik megyénk erdeiben túlzott fakitermelés és az árvíz ki­váltó oka sem ez volt. Nincs igazán gazdája erdeinknek, állította a szakember és fo­tókkal támasztva alá állításait elmondta, hogy a tervnél eset­leg valóban kevesebb fát ter­melnek ki. A kitermelést vi­szont olyan helyeken foly­tatják, és oly elavult mód­szerekkel, ahol és ahogyan egyáltalán nem lenne szabad. Letarolt, kősivataggá változott hegyoldalak jelzik, merre ha­ladnak a fakitermelők. A fentieknél is borúlá­tóbban festette le helyze­tünket Jurij Kosztenko par­lamenti képviselő: belátható időn belül az ukrán Kár­pátok emberi életre alkal­matlan területté válhat, ha a jelenlegi tempóban folyik a környezet pusztítása. Hoz­zátette, hogy nem a kivágott fák mennyiségével, hanem valóban a rossz technoló­giával van baj. No és a tér­ségben élők hozzáállásával. Ha ugyanis maguk az itt lakó emberek nem becsülik,­­ óvják a saját környezetüket, úgy azt helyettük senki nem képes megvigyázni. A konferencia résztvevői végül egy közös jegyző­könyvben foglalták össze véle­iményeiket, megoldásra törekvő javaslataikat és egyetértettek abban, hogy a lehető legszélesebb társa­dalmi körökben kell moz­gósítani a polgárokat, mert holnap talán már késő lesz. Balogh Csaba Kárpáti Igaz Szó 3. Az aradi mártírokra emlékeznek A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és az Ung-vidéki Magyar Szövetség október 6-án több ren­dezvényt is szentel az aradi vértanúk emlékének. A Dayka Gábor Középiskolában rendhagyó történelemóra keretében idézik fel a szabadságharc hőseinek tetteit. 14 órakor emlékünnepségre és koszorúzásra kerül sor Szegelethy János ,honvédtiszt sírjánál, illetve Bémer László mártír római katolikus főpap emléktáblájánál. 15 órakor a megyei könyvtár magyar és idegennyelvű osztályára várják az érdeklődőket, ahol Zsigmond Miklós eszenyi festőművész kiállítását nyitják meg. H. S. Megszentelik a templom alapját Tiszabökén­yben az árvízkatasztrófa emlékére templomot építenek. Eddig a fundamentum készült el. Ebből az alkalomból október 8-án 16 órai kezdettel hálaadó misére kerül sor. A templom építését koordináló szervezőbizottság minden érdeklődőt szeretettel vár a szentmisére, melyet Papp Tihamér püspöki helynök celebrál. A fundamentum megszentelése után a résztvevők életfát ültetnek a leendő templom elé. (h. s.)

Next