Kárpáti Igaz Szó, 2001. január-március (82. évfolyam, 1-47. szám)

2001-01-06 / 1-2. szám

Távirati stílusban Tádzsikisztán államfője újévi ajándékként a három­szorosára emelte a minimálbért, így a lakosságnak havonta már 1 dollár 36 centnyi, azaz csaknem négyszáz magyar forintnyi összeg üti a markát. A korábbi minimálbér a volt szovjet tagköztársaságok legszegényebbikében 1 szomoni volt, azaz még fél dollár sem. A január elsejétől életbe lépett rendelkezés szerint a nyugdíjak is jócskán felszöknek: 2 szomonival emelik őket. A belga hatóságok péntekre virradóra útnak indítottak harminc kitoloncolt kazah határsértőt, de a bérelt Airbus repülőgép hajnalban visszatért Belgiumba, mert az almati repülőtéren uralkodó időjárási körülmények nem tették volna lehetővé a leszállást. A kazah állampolgárok korábban politikai menedékjogot kértek Belgiumban. Kérelmüket elutasították, és a kiutasítási végzés után — nyilván elrettentő példaként — kitoloncolják őket az országból. A repülőgép kényszerű visszatérése után a kazahokat visszavitték a bruggei és voltemi zárt táborba. A kormány fenntartja a kiutasítási végzést, és arra készül, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, ismét útnak indítja őket légi úton hazájukba. Oroszország lakóinak 55 százaléka vallásos, a hívők 91 százaléka az orosz ortodox egyházat részesíti előnyben, 5 százalékuk muzulmán, míg egy-egy százalék a katolikus és a zsidó egyházhoz tartozónak vallja magát. A Monitoring nevű orosz alapítvány által készített felmérés szerint — amelynek adatait pénteken hozták nyilvánosságra Moszk­vában — Oroszországban az emberek 33 százaléka ateista. Ugyanakkor a megkérdezettek 53 százaléka támogatná az orosz ortodox és a katolikus egyház közötti kapcsolatok élénkülését, s csak 15 százalék veti el a közeledést. Nemzetközi élet 2001. január 6., szombat Amerika és a bevándorlók 1970 óta megháromszorozódott az Egyesült Államokban élő friss bevándorlók száma — derül ki a tavalyi népszámlálás adatai alapján a minap összeállított washingtoni tanul­mányból. A 28,4 millió új bevándorló a mai amerikai — egyébként összességében az elmúlt szá­zadok bevándorlásával kialakult­­ lakosság 10,4 százalékának felel meg, ami az elmúlt hetven év során a legmagasabb friss bevándorlói lakossági részarányt jelenti. A törvényes bevándorlók mellett nehéz pontosan megállapítani az illegálisan az Egyesült Államokban élők (és feketemunkát is vállalók) számát, de annyit tudni, hogy a mexikói határon keresztül évente százezrek szöknek át »az ígéret földjére«, ahol viszont nem részesülnek a szociális jóléti jutta­tásokból. A törvényes bevándorlók helyzete sem fel­tétlenül rózsás. Az 1970 utáni bevándorlók és amerikai születésű gyermekeik több mint fele a nyomorszint körül tengődik, egy­­harmaduknak nincs egészségügyi biztosítása. Az évente az Egyesült Államokba érkező legális és illegális friss bevándorlók össz­­létszáma mintegy 1,2 millió lehet. (Állandó amerikai lakóhelyre jogosító vízumból évi 7— 900 ezret adnak ki.) Az elmúlt évtizedben érkezett 11,2 millió bevándorló, valamint 6,4 millió gyermekük a kilencvenes évek amerikai népességgyarapodásának 70 százalékát adja. A túlnyomó többség Kaliforniában, New Yorkban, Floridában vagy Texasban igyek­szik gyökeret verni. Kaliforniában 26 — azon belül San Franciscóban 28, Los Angelesben pedig 30 —, Chicagóban 12, New Yorkban 20, a floridai Miamiban 43, Florida államban 18 százalék a bevándorló lakosok részaránya. Hawaii 16, Nevada és Arizona 15 százalékos bevándorlói arányt mondhat magáénak. A bevándorlók 28 százaléka Mexikóból származik. A második legnagyobb »eredet­ország« Kína (beleszámítva Hongkongot és Tajvant is), 5 százalékkal. A Fülöp-szigetek 4, India 3,5 százalékkal képviselteti magát az amerikai bevándorlók »óhaza-sorrend­jében«. 1998-ban az amerikai munkaerőpiacon megjelenő bevándorlók közel 30 százalé­kának nem volt középfokú végzettsége, ami több mint háromszorosa az amerikai »bennszülöttek« átlagának. Ugyanakkor viszont csaknem 11 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Vagyis a beván­dorlók között viszonylag kevesebb az átlagos képzettségű személy, nagyon sok az alacsony iskolázottságú ember, illetve sok a magasan kvalifikált értelmiségi. A legnagyobb részarányt kitevő mexikói származásúak helyzete rosszabb az átlagos bevándorlók helyzeténél: 62 százalékuk él a nyomorszint közelében, és 53 százalékuk nem rendelkezik egészségbiztosítással. Hirdessen lapunkban! — Szeretné, ha az üzletfelei felfigyelné­nek az Ön reklámjára? — Rendeljen keretes hirdetést a Kárpáti Igaz Szóban! Ennek díja négyzetcentiméte­renként 1 hrivnya 50 kopijka(ÁFÁ-val együtt). Egy teljes oldal ára 1500 hrivnya. Első oldalas reklámok ára négyzetcentiméterenként 2 hrivnya. — Hirdetést szeretne megjelentetni? — Keresse fel szerkesztőségünket! Segí­tünk megfogalmazni a szöveget, kiválasztani a megfelelő méretet. Az apróhirdetés előfizetőknek ingyenes, olvasóknak szavanként 1 hrivnya 50 kopiska. — Köszönteni szeretné rokonait, bará­tait, ismerőseit? — Születés­, névnap, házasságkötés vagy egyéb örömteli esemény alkalmával lapunk segít önnek, hogy még emlékezetesebbé te­gye az ünnepet. 5 hrivnyát (fényképes), illet­ve 3 hrivnyát (fénykép nélkül) kell befizetnie, s mi a megadott időben közöljük köszöntőjét. — Magányos, társtalan? Szeretne leve­lezés útján ismeretséget kötni? — Ne késlekedjen! Társkereső rovatunk segít önnek. Forduljon hozzánk bizalommal, diszkréció garantálva (a Társkereső ára: 5 hrivnya). — A részvét-, illetve köszönetnyilvánítá­sokért magánszemélyeknek 5, közületek­­nek 25 hrivnyát kell fizetni. A megjelenő reklámanyagért a vállalatok, közületek átutalással is elszámolhatnak. Ha a szolgáltatás díját postán fizeti be, az átutalási szelvényt az alábbi módon töltse ki: Єксимбанк код 05905645 МФО 312226 p/c 26005016710367 »Карпати игаз со« Várjuk megrendeléseiket levélben vagy személyesen a következő címen: Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége 88 011 Ungvár, Gagarin u. 42/1., 8. szint Telefon: 2-39-16. A XX. század felfedezései A repülőgép megalkotásától az emberi géntérkép fel­rajzolásáig terjed a huszadik század technikai felfede­zéseinek sora, melyek több­sége tömegfogyasztási cikké válva gyökeresen átformálta a század embereinek élet­módját. A francia Le Figaro 1903- tól, az amerikai Wright első repülőgépének levegőbe emelkedésétől és sikeres lan­dolásától számítja az ősi emberi vágy megvalósulását, melyért a mondabeli Ika­rosztól kezdve sokan életüket adták. A repülés egy évszázad alatt a közlekedés nél­külözhetetlen eszközévé vált, 2000-ben 1,6 milliárd ember érte el távoli úti célját a földtől elszakadva. A közlekedés másik nagy forradalma 1908-ban vette kezdetét, amikor Edouard Delamare-Debouteville 1884- ben létrehozott első automo­bilja a Ford T piacra dobásával megindult a tömegcikké válás útján. A szüntelen technikai tökéletesedés során minden­napos használati tárggyá elő­lépett négykerekű guruló masinából 2000-ben 500 mil­lió példány rótta a világ or­szágútjait és tülekedett a nagyvárosok aszfaltján. Oscar Lévi-Strauss 1853- ban szabott ki elnyűhetetlen sátorvászonból praktikus ru­haneműt, melyet a kaliforniai aranyásók körében kezdett árusítani. A cég 1910-ben már 10 millió darabot ad el a far­mernadrágból a világ 50 országában, 1955-ben 7,6 mil­liárd darabot forgalmaz. Az évszázad végére az eredetileg kemény kalandoroknak szánt férfias öltözékből ugyanannyit vesznek meg a nők, mint az erősebb nem képviselői: világdivattá vált. Asa Candler, a Coca-Cola márkatulajdonosa 1915-ben döntött úgy, hogy olyan pa­lackban fogja árusítani a kedvelt üdítőitalt, amelyet »még a vakok is felismernek«. A »plisszírozott szoknyát vi­selő női üvegforma­ milliókat hódított meg, népszerűsége máig töretlen. 1917-ben indul világhódító útjára a rágógumi, melyet az Európába érkező amerikai katonák hoztak be a kontinensre. Igazi európai diadalmenete a második vi­lágháború végén kezdődött, mostanára évi 50 ezer tonnát forgalmaznak belőle a földön. Úgy tudni, hogy egy hazájából elűzött mexikói tábornok vitte be az Egyesült Államokba sa­ját kaucsuktermésének rak­tárkészletét— még 1865-ben — s végül egy Wrigley nevű patikusnak sikerült elpasszol­nia. Az ugyanis rájött, hogy mit kell csinálnia a ha­szontalan gumirakománnyal. A televízió szó első ízben az 1900-as párizsi világ­­kiállításon hangzott el, de maga a szerkezet csak 1926- ban jött világra, amikor John Bairdnek sikerült egy emberi figura képét az egyik kép­ernyőről a másikra átsu­gároznia. Az első színes képek 1928-ban születnek meg. 1969-ben Neil Amstrong amerikai űrhajós az egész világ szeme láttára lépett először a Holdra. A televíziózás azóta belépett az informatika korszakába. Bár kimondhatatlan névvel ajándékozták meg feltalálói — polyhexamethylen-adipa­­mid — a nylon (magyaros átírásban nejlon) ma már mindenütt ott van. A szinte­tikus fonal univerzális al­kalmazhatóságát Wallace Hu­me Carothers, a Du Pont mun­katársa ismerte fel 1937-ben, s azóta készítenek belőle harisnyát, padlószőnyeget, autóalkatrészt és még annyi minden mást. Népszerű nevét, a nylont az anyagot előállító kutatóvegyészek feleségeinek kezdőbetűiből — Nancy, Yvonne, Lovella,Olivia, Niha — állították össze a figyelmes férjek. A pápa orvosa megszólalt... Wojciech Jaruzelski és Augusto Pinochet egyaránt katolikusnak vallotta magát, amikor II. János Pállal beszélt, Bill Clinton volt viszont az egyetlen, akivel a pápa nem tudott szót érteni — ezeket a »háttértitkokat« maga az egy­házfő mondta el egykor bizal­mas orvosának, aki az Oggi című olasz hetilap legfrissebb számában emlékszik vissza erre. Gianfranco Fineschi orto­péd orvos azután ismerte meg személyesen a katolikus egy­házfőt, hogy Ali Agca török merénylő az életére tört. A most hetvenhét éves pro­fesszor akkor a könyökén operálta meg II. János Pált, majd több évvel később combnyaktöréssel műtötte. Az interjúban — amelyben az or­vos először ismeri be nyilvá­nosan, hogy a pápa Parkinson­­kórban szenved — elárulja az olvasóknak, hogy akkor pro­tézist ültetett be a törött rész helyén. »Úgy vonulok be majd a történelembe, hogy én voltam az első sebész, aki protézist ültetett be egy pá­pának« — mondta tréfásan a műtét után a professzor az egyházfőnek. A pápa azonban tréfásan visszavágott: »Nem akarom kiábrándítani, de én vonulok majd be a történe­lembe úgy, mint az első pápa, aki hagyta magának be­ültetni«. Fineschi az interjúban el­meséli, hogy a pápával le­zajlott találkozásai során oly­kor bizalmasan is elbeszél­gettek, és II. János Pál egy­­szer-kétszer megosztotta vele, mit gondol egyes államfér­fiakról. Szó szerint idézi a pápát. »Jaruzelski azt mondta nekem: én katolikus vagyok, de a Vörös Hadsereggel szem­ben ez mit sem számít«. Augusto Pinochet chilei dik­tátor is katolikusnak minő­sítette magát, amikor a pápa azt javasolta neki, hogy mondjon le. II. János Pál chilei látogatása után a tá­bornok a maga határain belül megpróbálta »puhítani« rend­szerét. A pápa egyszer így mesélt orvosának: »Az egyetlen, aki­vel nem sikerült párbeszédet folytatnom, Clinton volt. Én beszéltem, ő pedig egy másik irányba nézett, a freskókat bámulta. Nem is hallgatta, miről beszéltem...« II. János Pál beszélt, Clinton a freskókat bámulta Holbrooke új munkahelye A Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, New York-i székhelyű külpolitikai kutató műhely — úgynevezett »thinktank« — szakértőjeként tevékenykedik majd tovább Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet, miután George Bush megválasztott új elnök nyilvánvalóan más személyt nevez ki erre a posztra. Köztudott volt, hogy Al Gore demokrata elnökjelölt választási győzelme esetén Holbrooke lehetett volna a külügyminiszteri tisztség váromá­nyosa, így azonban hamarosan távoznia kell a közszolgálatból, hiszen az ENSZ-nagyköveti megbízatás »kvázi kormánytagságot« jelent.

Next