Kárpáti Igaz Szó, 2001. január-március (82. évfolyam, 1-47. szám)
2001-01-06 / 1-2. szám
Távirati stílusban Tádzsikisztán államfője újévi ajándékként a háromszorosára emelte a minimálbért, így a lakosságnak havonta már 1 dollár 36 centnyi, azaz csaknem négyszáz magyar forintnyi összeg üti a markát. A korábbi minimálbér a volt szovjet tagköztársaságok legszegényebbikében 1 szomoni volt, azaz még fél dollár sem. A január elsejétől életbe lépett rendelkezés szerint a nyugdíjak is jócskán felszöknek: 2 szomonival emelik őket. A belga hatóságok péntekre virradóra útnak indítottak harminc kitoloncolt kazah határsértőt, de a bérelt Airbus repülőgép hajnalban visszatért Belgiumba, mert az almati repülőtéren uralkodó időjárási körülmények nem tették volna lehetővé a leszállást. A kazah állampolgárok korábban politikai menedékjogot kértek Belgiumban. Kérelmüket elutasították, és a kiutasítási végzés után — nyilván elrettentő példaként — kitoloncolják őket az országból. A repülőgép kényszerű visszatérése után a kazahokat visszavitték a bruggei és voltemi zárt táborba. A kormány fenntartja a kiutasítási végzést, és arra készül, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, ismét útnak indítja őket légi úton hazájukba. Oroszország lakóinak 55 százaléka vallásos, a hívők 91 százaléka az orosz ortodox egyházat részesíti előnyben, 5 százalékuk muzulmán, míg egy-egy százalék a katolikus és a zsidó egyházhoz tartozónak vallja magát. A Monitoring nevű orosz alapítvány által készített felmérés szerint — amelynek adatait pénteken hozták nyilvánosságra Moszkvában — Oroszországban az emberek 33 százaléka ateista. Ugyanakkor a megkérdezettek 53 százaléka támogatná az orosz ortodox és a katolikus egyház közötti kapcsolatok élénkülését, s csak 15 százalék veti el a közeledést. Nemzetközi élet 2001. január 6., szombat Amerika és a bevándorlók 1970 óta megháromszorozódott az Egyesült Államokban élő friss bevándorlók száma — derül ki a tavalyi népszámlálás adatai alapján a minap összeállított washingtoni tanulmányból. A 28,4 millió új bevándorló a mai amerikai — egyébként összességében az elmúlt századok bevándorlásával kialakult lakosság 10,4 százalékának felel meg, ami az elmúlt hetven év során a legmagasabb friss bevándorlói lakossági részarányt jelenti. A törvényes bevándorlók mellett nehéz pontosan megállapítani az illegálisan az Egyesült Államokban élők (és feketemunkát is vállalók) számát, de annyit tudni, hogy a mexikói határon keresztül évente százezrek szöknek át »az ígéret földjére«, ahol viszont nem részesülnek a szociális jóléti juttatásokból. A törvényes bevándorlók helyzete sem feltétlenül rózsás. Az 1970 utáni bevándorlók és amerikai születésű gyermekeik több mint fele a nyomorszint körül tengődik, egyharmaduknak nincs egészségügyi biztosítása. Az évente az Egyesült Államokba érkező legális és illegális friss bevándorlók összlétszáma mintegy 1,2 millió lehet. (Állandó amerikai lakóhelyre jogosító vízumból évi 7— 900 ezret adnak ki.) Az elmúlt évtizedben érkezett 11,2 millió bevándorló, valamint 6,4 millió gyermekük a kilencvenes évek amerikai népességgyarapodásának 70 százalékát adja. A túlnyomó többség Kaliforniában, New Yorkban, Floridában vagy Texasban igyekszik gyökeret verni. Kaliforniában 26 — azon belül San Franciscóban 28, Los Angelesben pedig 30 —, Chicagóban 12, New Yorkban 20, a floridai Miamiban 43, Florida államban 18 százalék a bevándorló lakosok részaránya. Hawaii 16, Nevada és Arizona 15 százalékos bevándorlói arányt mondhat magáénak. A bevándorlók 28 százaléka Mexikóból származik. A második legnagyobb »eredetország« Kína (beleszámítva Hongkongot és Tajvant is), 5 százalékkal. A Fülöp-szigetek 4, India 3,5 százalékkal képviselteti magát az amerikai bevándorlók »óhaza-sorrendjében«. 1998-ban az amerikai munkaerőpiacon megjelenő bevándorlók közel 30 százalékának nem volt középfokú végzettsége, ami több mint háromszorosa az amerikai »bennszülöttek« átlagának. Ugyanakkor viszont csaknem 11 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Vagyis a bevándorlók között viszonylag kevesebb az átlagos képzettségű személy, nagyon sok az alacsony iskolázottságú ember, illetve sok a magasan kvalifikált értelmiségi. A legnagyobb részarányt kitevő mexikói származásúak helyzete rosszabb az átlagos bevándorlók helyzeténél: 62 százalékuk él a nyomorszint közelében, és 53 százalékuk nem rendelkezik egészségbiztosítással. Hirdessen lapunkban! — Szeretné, ha az üzletfelei felfigyelnének az Ön reklámjára? — Rendeljen keretes hirdetést a Kárpáti Igaz Szóban! Ennek díja négyzetcentiméterenként 1 hrivnya 50 kopijka(ÁFÁ-val együtt). Egy teljes oldal ára 1500 hrivnya. Első oldalas reklámok ára négyzetcentiméterenként 2 hrivnya. — Hirdetést szeretne megjelentetni? — Keresse fel szerkesztőségünket! Segítünk megfogalmazni a szöveget, kiválasztani a megfelelő méretet. Az apróhirdetés előfizetőknek ingyenes, olvasóknak szavanként 1 hrivnya 50 kopiska. — Köszönteni szeretné rokonait, barátait, ismerőseit? — Születés, névnap, házasságkötés vagy egyéb örömteli esemény alkalmával lapunk segít önnek, hogy még emlékezetesebbé tegye az ünnepet. 5 hrivnyát (fényképes), illetve 3 hrivnyát (fénykép nélkül) kell befizetnie, s mi a megadott időben közöljük köszöntőjét. — Magányos, társtalan? Szeretne levelezés útján ismeretséget kötni? — Ne késlekedjen! Társkereső rovatunk segít önnek. Forduljon hozzánk bizalommal, diszkréció garantálva (a Társkereső ára: 5 hrivnya). — A részvét-, illetve köszönetnyilvánításokért magánszemélyeknek 5, közületeknek 25 hrivnyát kell fizetni. A megjelenő reklámanyagért a vállalatok, közületek átutalással is elszámolhatnak. Ha a szolgáltatás díját postán fizeti be, az átutalási szelvényt az alábbi módon töltse ki: Єксимбанк код 05905645 МФО 312226 p/c 26005016710367 »Карпати игаз со« Várjuk megrendeléseiket levélben vagy személyesen a következő címen: Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége 88 011 Ungvár, Gagarin u. 42/1., 8. szint Telefon: 2-39-16. A XX. század felfedezései A repülőgép megalkotásától az emberi géntérkép felrajzolásáig terjed a huszadik század technikai felfedezéseinek sora, melyek többsége tömegfogyasztási cikké válva gyökeresen átformálta a század embereinek életmódját. A francia Le Figaro 1903- tól, az amerikai Wright első repülőgépének levegőbe emelkedésétől és sikeres landolásától számítja az ősi emberi vágy megvalósulását, melyért a mondabeli Ikarosztól kezdve sokan életüket adták. A repülés egy évszázad alatt a közlekedés nélkülözhetetlen eszközévé vált, 2000-ben 1,6 milliárd ember érte el távoli úti célját a földtől elszakadva. A közlekedés másik nagy forradalma 1908-ban vette kezdetét, amikor Edouard Delamare-Debouteville 1884- ben létrehozott első automobilja a Ford T piacra dobásával megindult a tömegcikké válás útján. A szüntelen technikai tökéletesedés során mindennapos használati tárggyá előlépett négykerekű guruló masinából 2000-ben 500 millió példány rótta a világ országútjait és tülekedett a nagyvárosok aszfaltján. Oscar Lévi-Strauss 1853- ban szabott ki elnyűhetetlen sátorvászonból praktikus ruhaneműt, melyet a kaliforniai aranyásók körében kezdett árusítani. A cég 1910-ben már 10 millió darabot ad el a farmernadrágból a világ 50 országában, 1955-ben 7,6 milliárd darabot forgalmaz. Az évszázad végére az eredetileg kemény kalandoroknak szánt férfias öltözékből ugyanannyit vesznek meg a nők, mint az erősebb nem képviselői: világdivattá vált. Asa Candler, a Coca-Cola márkatulajdonosa 1915-ben döntött úgy, hogy olyan palackban fogja árusítani a kedvelt üdítőitalt, amelyet »még a vakok is felismernek«. A »plisszírozott szoknyát viselő női üvegforma milliókat hódított meg, népszerűsége máig töretlen. 1917-ben indul világhódító útjára a rágógumi, melyet az Európába érkező amerikai katonák hoztak be a kontinensre. Igazi európai diadalmenete a második világháború végén kezdődött, mostanára évi 50 ezer tonnát forgalmaznak belőle a földön. Úgy tudni, hogy egy hazájából elűzött mexikói tábornok vitte be az Egyesült Államokba saját kaucsuktermésének raktárkészletét— még 1865-ben — s végül egy Wrigley nevű patikusnak sikerült elpasszolnia. Az ugyanis rájött, hogy mit kell csinálnia a haszontalan gumirakománnyal. A televízió szó első ízben az 1900-as párizsi világkiállításon hangzott el, de maga a szerkezet csak 1926- ban jött világra, amikor John Bairdnek sikerült egy emberi figura képét az egyik képernyőről a másikra átsugároznia. Az első színes képek 1928-ban születnek meg. 1969-ben Neil Amstrong amerikai űrhajós az egész világ szeme láttára lépett először a Holdra. A televíziózás azóta belépett az informatika korszakába. Bár kimondhatatlan névvel ajándékozták meg feltalálói — polyhexamethylen-adipamid — a nylon (magyaros átírásban nejlon) ma már mindenütt ott van. A szintetikus fonal univerzális alkalmazhatóságát Wallace Hume Carothers, a Du Pont munkatársa ismerte fel 1937-ben, s azóta készítenek belőle harisnyát, padlószőnyeget, autóalkatrészt és még annyi minden mást. Népszerű nevét, a nylont az anyagot előállító kutatóvegyészek feleségeinek kezdőbetűiből — Nancy, Yvonne, Lovella,Olivia, Niha — állították össze a figyelmes férjek. A pápa orvosa megszólalt... Wojciech Jaruzelski és Augusto Pinochet egyaránt katolikusnak vallotta magát, amikor II. János Pállal beszélt, Bill Clinton volt viszont az egyetlen, akivel a pápa nem tudott szót érteni — ezeket a »háttértitkokat« maga az egyházfő mondta el egykor bizalmas orvosának, aki az Oggi című olasz hetilap legfrissebb számában emlékszik vissza erre. Gianfranco Fineschi ortopéd orvos azután ismerte meg személyesen a katolikus egyházfőt, hogy Ali Agca török merénylő az életére tört. A most hetvenhét éves professzor akkor a könyökén operálta meg II. János Pált, majd több évvel később combnyaktöréssel műtötte. Az interjúban — amelyben az orvos először ismeri be nyilvánosan, hogy a pápa Parkinsonkórban szenved — elárulja az olvasóknak, hogy akkor protézist ültetett be a törött rész helyén. »Úgy vonulok be majd a történelembe, hogy én voltam az első sebész, aki protézist ültetett be egy pápának« — mondta tréfásan a műtét után a professzor az egyházfőnek. A pápa azonban tréfásan visszavágott: »Nem akarom kiábrándítani, de én vonulok majd be a történelembe úgy, mint az első pápa, aki hagyta magának beültetni«. Fineschi az interjúban elmeséli, hogy a pápával lezajlott találkozásai során olykor bizalmasan is elbeszélgettek, és II. János Pál egyszer-kétszer megosztotta vele, mit gondol egyes államférfiakról. Szó szerint idézi a pápát. »Jaruzelski azt mondta nekem: én katolikus vagyok, de a Vörös Hadsereggel szemben ez mit sem számít«. Augusto Pinochet chilei diktátor is katolikusnak minősítette magát, amikor a pápa azt javasolta neki, hogy mondjon le. II. János Pál chilei látogatása után a tábornok a maga határain belül megpróbálta »puhítani« rendszerét. A pápa egyszer így mesélt orvosának: »Az egyetlen, akivel nem sikerült párbeszédet folytatnom, Clinton volt. Én beszéltem, ő pedig egy másik irányba nézett, a freskókat bámulta. Nem is hallgatta, miről beszéltem...« II. János Pál beszélt, Clinton a freskókat bámulta Holbrooke új munkahelye A Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, New York-i székhelyű külpolitikai kutató műhely — úgynevezett »thinktank« — szakértőjeként tevékenykedik majd tovább Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet, miután George Bush megválasztott új elnök nyilvánvalóan más személyt nevez ki erre a posztra. Köztudott volt, hogy Al Gore demokrata elnökjelölt választási győzelme esetén Holbrooke lehetett volna a külügyminiszteri tisztség várományosa, így azonban hamarosan távoznia kell a közszolgálatból, hiszen az ENSZ-nagyköveti megbízatás »kvázi kormánytagságot« jelent.