Kárpáti Igaz Szó, 2001. április-június (82. évfolyam, 48-93. szám)

2001-04-03 / 48. szám

Lapkínáló: Feketeardó nehéz éjszakája Szirénázásra meg félrevert harangok zúgására ébredtünk. (4. oldal) Dinamikusan fejlődik Ungvár ipara A statisztikai adatok szerint január—február folyamán 40,8 százalékos volt a termelésnövekedés. (5. oldal) Tavaszi zsongás Berecz Margit vissza-visszatér régi szerelméhez. (6. oldal) 2001. ÁPRILIS 3., KEDD KÖZÉLETI LAP 48. (16 170.) szám SZABADÁRAS Juscsenko a párbeszéd mellett Viktor Juscsenko »a politi­kai erők konszolidációjával és a parlamenti többségnek a vál­ságból való kivezetésével kap­csolatos kérdésekről folytatott megbeszélések keretében« ta­lálkozni kíván Julia Timosen­­kóval. A kormányfő megje­gyezte, hogy feladatának te­kinti a párbeszéd folytatását. Meggyőződése szerint min­dent meg kell tenni azért, hogy fennmaradjon a funkcionálni képes többség, különben »az elkövetkező 12 hónap kilátá­sai bonyolultak lehetnek«. Az ellenzék igényei Az elnöki hivatal nem el­lenzi a párbeszéd folytatását az ellenzékkel, bár annak je­lenlegi követelései alaptala­nok és irreálisak—jegyezte meg Volodimir Litvin, az el­nöki hivatal vezetője, aki az újságírókat arról tájékoztatta, hogy tudomása van az ő me­nesztésének követeléséről is — közölte az Ukrinform. Volodimir Litvin rámuta­tott: az Alkotmánybírósághoz beterjesztett kérelem, mely szerint eszközöljenek módo­sításokat az Alkotmányban úgy, hogy az elnöki-parlamen­ti igazgatást kimondó kitételt változtassák parlamenti irá­nyítást szorgalmazó előírásra, semmi pluszt nem jelent Uk­rajnára nézve. Az ellenzékhez tartozók közül »senki nem prognosztizálja a követelések eredményét és következmé­nyeit«. Tevékenységük elve: »csináljuk meg, majd meglát­juk, mi jön ki belőle« — je­gyezte meg az elnöki hivatal vezetője. Arra vonatkozóan pedig, hogy a kijevi városi bíróság visszavonta a Julia Ti­­mosenko szabadlábra helyezé­séről hozott városkerületi bí­rósági döntést, Volodimir Lit­vin azt mondta, hogy az kizá­rólag a bíróságok dolga. 200 gyerek a Krímen A Régió Pártja úgy határo­zott, hogy fedezi 200 kárpát­aljai gyerek krími üdültetésé­nek költségeit. Az iskolások 40 napon át gyűjthetnek erőt a sevpatóriai Majak szana­tóriumban, mégpedig úgy, hogy iskolai tanulmányaikkal sem maradnak el, mert ott ok­tatni is fogják őket. Egy gye­rek ellátására napi 30 hrivnyát irányoznak elő. A pártvezető szavai szerint elsősorban a­ kisjövedelmű és az árvíz által leginkább sújtott családok gyerekeit választják ki. Mivel a Régiók Pártjának programja kiterjedt segítség­­nyújtást irányoz elő, a tervek szerint más jellegű segítség­ben is részesítik a bajbajutott kárpátaljaiakat — adta hírül az Ukrinform. Földcsuszamlások fenyegetnek Visszahúzódóban az árvíz Úgy tűnik, hogy a hetek óta tartó csata az árvízzel végre az ember győzelmével ér vé­get. Az üzembe állított szivaty­­tyúk, a Tisza kedvező vízál­lása végre lehetővé tették, hogy az elárasztott vidék nagyrészt felszabaduljon a víz alól, közölte lapunkkal Olek­­szandr Goncsarko, a megyei katasztrófaelhárítási és polgári védelmi főosztály vezetője. Mint a főosztályvezető mon­dotta, hétfőn délelőttre már csak 56 lakóház állt vízben. A hétvégén a térségből sikerült rengeteg vizet elvezetni, így a vízszint közel egy métert apadt. Rengeteget köszönhe­tünk a külföldi vízügyi szak­embereknek. 79 magyar és 2 holland vízügyi szakember se­gíti a kárpátaljaiak munkáját a védekezésben Március 31- ig szlovák kollégáik is részt vettek a munkában, de ők már hazautaztak. Folytatódik, sőt egyre na­gyobb lendületet vesz a leom­lott épületek maradványainak az eltakarítása. Az eddig meg­semmisült 1925 lakóházból már 856-ot teljesen elbontot­tak, eltakarították a romokat. Továbbra is aggasztó vi­szont a helyzet a földcsuszam­lásokkal fenyegetett vidéke­ken. A rahói járásban egyet­len nap alatt 19 lakóépület dőlt romba. A földcsuszamlások, melyek a megye 338 pontján jelentenek veszélyt, a legtöbb kárt a técsői, huszti és mizs­­hirjai járásban okozták. Az utóbbiban jelenleg is 135 épü­let van veszélyben. Az össze­dőlt házak száma már elérte a 140-et, de további 518-at is potenciális veszély fenyeget. Az árvíz következményei­nek felszámolásán jelenleg több mint 7500 ember és ezer munkagép dolgozik, mondta Olekszandr Honcsarko. Balogh Csaba Az árvíz által romba döntött Csetfalván a kedvező időjárás nagymértékben segíti a helyreállítási munkálatokat. A községben a katonaság részvételével folyik a romok eltakarítása. Mint azt Tóth László felvétele is példázza, a munka a sorkatonák segítségével jó ütemben folyik. A romeltakarítás ugyanakkor a nagyszőlősi járásban van a legjobban megszervezve, ahol az összedőlt 1281 épület­ből 729-nek már eltakarították a romjait. A beregszászi járásban e feladattal kissé lassabban birkóznak meg, ott a romossá és lakhatatlanná vált 374 házból eddig csak 76-nak a maradványait takarították el. ty| 'Jj Újjáépülnek az iskolák Viktor Baloga rendelkezett a 2001. évi márciusi árvíz kö­vetkeztében megrongálódott középiskolák újjáépítéséről, illetve felújításáról. Minde­nekelőtt a nagyszőlősi járási Tekeháza, a rahói járási Luh és a mizshirjai járási Zapere­­gyillja és Velikij Bisztrij köz­ségek iskoláiról van szó. A Nagyszőlősi Járási Álla­mi Közigazgatás elnöke azt a megbízást kapta, hogy egy hé­ten belül adja át a beruházási főosztálynak a tekeházai tan­intézeten elvégzendő mun­kára vonatkozó dokumentá­ciót és a költségelőirányzatot, s a rahói járási közigazgatás elnökének is egy héten belül meg kell küldenie az említett főosztálynak a luhi középis­kola építésére kiutalt teleképí­tési törzslapot, a tervezéshez szükséges adatokkal együtt. A beruházási főosztálynak szerződést kell kötnie a terve­zőintézetekkel a szükséges dokumentáció elkészítésére, és biztosítania kell, hogy azok május elsejéig elkészüljenek. Ezenkívül a nagyszőlősi és a mizshirjai járási közigazgatá­sokkal együtt meg kell álla­podniuk az iskolák építését el­látó fővállalkozókkal, meg kell kötni velük a szerződése­ket iskoláknak az új tanév kez­detéig történő átadására. Konkrét megbízásokat ka­pott a megyei állami közigaz­gatás pénzügyi és gazdasági főosztálya. A felújítási és épí­tési munkákat koordináló főosztálynak az a feladata, hogy ellássa az építkezéseket a megyénkbe humanitárius se­gélyként érkező építőanya­gokkal. Helyreállítják az utakat Megyénkben folytatódnak a márciusi árvíz következtében megrongálódott autóutak (52,7 km), vasútvonalak (28 szakasz) és 6 híd felújítási munkálatai. Sok helyen már ismét megindult a forgalom. A fő erők jelenleg a Rahót Huszt felől megközelítő utak helyreállítása — itt Kosztilev­­ka közelében földcsuszamlás veszélye fenyeget, valamint a técsői járási Lopuhov, illetve Komszomolszk és a huszti já­rási Kicseréli községek felé vezető utak helyreállítása. Mind ez ideig megközelíthe­tetlen Harangláb határátkelő­je, az utat ugyanis átvágták a víz lefolyásának biztosítása végett. A megrongálódott hi­dak kikerülésére elterelő uta­kat létesítettek. A helyreállítási munkák so­rán eddig csaknem 108 ezer köbméter földet mozgatott meg a közel ezer dolgozó és 370 gép. Áttelepülnek a falvak? A técsői és a rahói járás egyes távoli településeit köny­­nyebb lenne új helyen felépí­teni, mint védelmet biztosíta­ni számukra az újabb árvizek­kel és az egyre inkább fenye­gető földcsuszamlásokkal szemben. Kárpátalja vezetői és szakemberei mindjobban hajlanak erre a véleményre. Azért, mert ezeken a része­ken rendkívül költséges a gá­tak megerősítése, illetve újak építése, valamint a földcsu­szamlások megakadályozása. Vajon nem lenne-e egysze­rűbb az ezekben a községek­ben élő embereket áttelepíte­ni a biztonságosabb síkvidéki járásokba, mondjuk a bereg­szászi vagy az ungvári járás­ba? E kérdés tanulmányozá­sára kaptak megbízást ökoló­gusok, közgazdászok és más szakemberek. Természetesen kikérik az érintettek vélemé­nyét is. És ha egyetértenek a felvetéssel, akkor nyomban hozzálátnak a hegyvidéki fal­vak »áttelepítésére« szolgáló helyek kiválasztásához. Megjegyezzük, hogy me­gyénkben 327 helyen csúsz­nak a hegy-, illetve dombol­dalak, 81 kőlavinára és 100 széleróziós részlegre bukkan­tak. Csaknem 500 otthon van veszélyben. Timosenko ismét szabadlábon Az ukrán legfelsőbb bíróság hétfőn felfüggesztette a kijevi városi bíróságnak Julia Ti­mosenko volt miniszterelnök­helyettes újbóli letartóztatására vonatkozó hét végi ítéletét. A volt miniszterelnök-he­lyettest, az ellenzéki Haza Összukrajnai Tömörülés jobb­oldali párt elnökét, akit az Uk­rán Egyesített Energiarend­szerek áramszolgáltató elnö­keként elkövetett korrupcióval és csempészettel vádolnak, február 13-án tartóztatták le. Múlt kedden a kerületi bíróság döntése értelmében szabad­lábra helyezték, és egy magán­­klinikára szállították. Péntek délelőtt a klinikán meglá­togatta őt Hanne Severinsen, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője. Késő este a kijevi városi bíróság döntésére ismét őrizetbe vették, ott a klinikán. Timosenko asszony ügy­védjének fellebbezésére Vi­­talij Bojko, a legfelsőbb bíró­ság elnöke hétfőn úgy döntött, hogy az ügy felülvizsgálatáig felfüggesztik az újbóli letar­tóztatásra vonatkozó döntés végrehajtását — közölte a leg­felsőbb bíróság sajtóosztálya. KMKSZ-küldöttgyűlés Beregszászon A hiteles példa A közösség halála jelentő­sen különbözik az egyén ha­lálától... Meglehet, Kárpátal­ján még sok helyen lehet majd hallani magyar szót azután is, amikor ez a nemzetrész közös­ségként már rég megszűnt lé­tezni. A KivIKSZ legfőbb fel­adata továbbra is az, hogy vi­dékünk magyarságát közös­ségként megtartsa, évtizedek alatt kiharcolt vívmányait meg­őrizze, megteremtse boldo­gulásának állandó, stabil ke­reteit — hangsúlyozta Kovács Miklós, a KMKSZ 12. kül­döttgyűlésén elhangzott elnö­ki beszámolójában. A meglé­vő magyar nyelvű iskolarend­szer ugyanúgy szerzett jo­gunk, mint a magyar nyelven történő érettségizés, illetve egyetemi felvételizés. Min­dent el kell követnünk annak érdekében, hogy ezeket a vív­mányainkat megtartsuk. A Ti­­sza-melléki járás megvalósu­lásával pedig nagy lépést ten­nénk afelé, hogy boldogulá­sunkat magunk intézzük, hogy megmaradásunk ne csupán jámbor óhaj legyen, hanem biztosított lehetőség. Az el­múlt három év legnagyobb ta­nulsága az itteni magyarság számára az, hangsúlyozta az előadó, hogy Ukrajnában nincs olyan politikai erő, amely kegyelemből engedmé­nyeket tenne nekünk. Ily mó­don végzetes hiba lenne a ma­gyarságot idegen politikai erők segédcsapataként bevon­ni a választási küzdelmekbe. — A státustörvény — erről különben megegyezett a gyű­lésen valamennyi felszólaló véleménye — fordulópontot jelent a kisebbségbe szorult Kárpát-medencei magyarok életében — hangsúlyozta Ko­vács Miklós. — De talán a sa­ját magukhoz való megfelelő viszony kialakítása a legfon­tosabb. Hogy mennyire sike­rül saját magunkat megszer­vezni. Hogy mind a 32 ezres tagságnak, mind a velünk szimpatizálók széles körének hiteles legyen a KMKSZ által felmutatott példa — mondot­ta.Szabó Tibor, a HTMH el­nöke köszöntőjében szólt az árvíz kapcsán kialakult hely­zetről, arról a felismert szük­ségszerűségről, hogy a hasonló katasztrófák megelőzése érdeké­ben az ukrán és a magyar félnek szorosan együtt kell működnie. (Befejezés a 3. oldalon)

Next