Kárpáti Igaz Szó, 2001. április-június (82. évfolyam, 48-93. szám)

2001-04-03 / 48. szám

2001. április 3., kedd r (Áprilisi) helyreigazítás Lapunk szombati számában jelent meg az Áprilisi akció: hrivnyát gépkocsira című írásunk. A cikkben arról volt szó, hogy a takarékbankban egykor elhelyezett pénzek helyett személygépkocsikat osztanak szét. Nos, 1. az ENSZ-nek nem volt és nincs reform­felvigyázó és értékmegrendelő szakbizottsága 2. a lúdtalpnak semmi köze a közleke­désrendészethez 3. április nem 31, hanem csak 30 napos 4. a csere mikéntjére nem véletlenül nem tettünk halvány utalást sem 5. szerkesztőségünknél nem áll alkal­mazásban B. Csapó (Becsapó) Hugó (névnapja április 1-én). Mindebből kifolyólag töredelmesen be kell vallanunk, hogy az egész írás egy áprilisi beugratás volt csupán. Reméljük, olvasóinkat nem hagyta cserben a humorérzékük, és fel­fedezték a felsorolt »aknákat«. Akik mégis bedőltek áprilisi akciónknak, azoktól ezúton kérünk elnézést. A hiteles példa (Befejezés) Kövér László, a FIDESZ Pol­gári Párt elnöke arról biztosítot­ta a legnépesebb érdekvédelmi szervezetünket, hogy a legna­gyobb koalíciós párt támogató figyelemmel kíséri a KMKSZ erőfeszítéseit. Hasonló módon nyilatkozott a gyűlésen felszó­laló többi magyarországi ven­dég: dr. Kávási Sándor a Füg­getlen Kisgazda Párt nevében, dr. Fenyvesi Zoltán (Magyar Igazság és Élet Pártja), Szalon­­tai Csaba (Rákóczi Szövetség), Botlik József (Kárpátaljai Szö­vetség). Mikola Tovt, a megyei nemzetiségi és migrációs főosz­tály vezetőjének helyettese be­számolt arról, hogy az általa képviselt szerv mit tesz annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségek otthonuknak érezzék szülőföldjüket. Az ülé­sen elnöklő Brenzovics László arról szólt, hogy az ismétlődő árvizek létében fenyegetik az itt élő magyarságot, Tihamér atya, Ferenc-rendi szerzetes ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán nyomorúságunk­nak, hanem annak is tudatában kell lennünk, hogy nagyszerű emberi erényekkel bírnak az itt élők. Az együttérzés és segítő­készség, a lemondás és áldozat­vállalás számtalan jelét tapasz­talhattuk mindannyian az árvíz idején és azóta is. A küldöttgyűlés Gulácsy Gé­za előterjesztésében meghall­gatta az elnökségnek az alap­szabály módosítására tett indít­ványát. A küldöttek elfogadták azt, hogy nem viselhet tisztsé­get a KMKSZ-ben olyan sze­mély, aki valamelyik politikai pártnak a tagja. Darcsi Karolina diáklány bejelentette, hogy megalakult a KMKSZ ifjúsági szerveze­tének létrehozását szorgalma­zó kezdeményező csoport. Kovács Elemér Betörtek a téglási római katolikus templomba Betörők jártak hét végén az ungvári járási Téglás római katolikus templomában. A rendőrségnek egyelőre nincs konkrét gyanúsítottja az üggyel kapcsolatban. A betörést a szentély egyik takarítónője fedezte fel. Ro­mán Magdolna lapunknak el­mondta: először az tűnt fel ne­ki, hogy valaki letépte Őszent­sége képét a falról, majd azt is észrevette, hogy egyes búto­rok nem a helyükön állnak. A betörők feldúlták és szétverték a szekrényeket, földre döntöt­ték az oltári szentségházat. A templomba behatoló személyt vagy személyeket valami megzavarhatta, mert a helyszínen hagyták a már összekészített kegytárgyakat. Magukkal vittek viszont egy térítőt, hősugárzót, porszívót, vasalót. Az értesítést követően rövi­desen a rendőrség is kiszállt a helyszínre. Miként Puskár Árpád polgármester elmondta, a nyomozóknak egyelőre nincs konkrét gyanúsítottjuk az ügyben. Megtudtuk ugyan­akkor, hogy mintegy másfél héttel ezelőtt hasonló módon törtek be az ugyancsak ung­vári járási köbléri templomba. N. E. Normalizálódik a helyzet a közutakon Megfeszített munkával folynak a helyreállítási munkálatok az ár­víz által megrongált útszakaszo­kon, tájékoztatta lapunkat a me­gyei állami közlekedésrendészet közúti felügyelősége. A tönkre­ment, vagy erősen megrongálódott és emiatt lezárt hidak mellett mára ideiglenes átkelőket építettek és korlátozottan ugyan, de már lehet­séges a járműközlekedés. A técsői járásban 6, a husztiban 5, a rakiés­ban szintén öt ilyen szakasz van. Az útfelügyelőség infom­áció­­ja szerint sárlavina teszi lehetet­lenné az közúti forgalom újrain­dítását Lopuhiv térségében. Az út­testre, mely az árvízben is alapo­san megrongálódott, hatalmas mennyiségű iszap és kőzuhatag sodródott le a hegyoldalakról. Azt a közútszakaszt sem sikerült egye­lőre járhatóvá tenni, mely Kom­­szomolszkot köti össze a külvi­lággal. De hasonlóak az állapo­tok a huszti járási kicserék­ kör­zetében is. E településeket csak terepjáróval lehet megközelíteni. Nem indult még meg a forga­­lom a haranglábi határátkelő felé sem, mert az árvíz miatt átvágott főutat még nem volt mód hely­reállítani. Csak személygépkocsi­val lehet közlekedni a Dolina— Huszt útvonalon, mert az árvíz any­­nyira megrongálta az úttestet, hogy az nem bírna el nagyobb terhelést. (bacsa) Minden segély a célállomásra kerül Az elmúlt évszázad utolsó nagy árvizének következmé­nyeit különféle pénzforrások­ból próbálták felszámolni. Minden bizonnyal így lesz ez most is. Külön kérdés viszont, hogy ezekből a pénzekből mennyi jut a keletkezett kör­nyezeti és természeti károk felszámolására. A megyei ügyészség sajtó­­szolgálatától kapott tájékozta­tás szerint az illetékes szer­vek vezetői az ügyészséggel karöltve lefolytatták a környe­zetvédelemre szánt pénzek cél­irányos felhasználása körüli vizsgálatukat. A cél, hogy el­lenőrizzék, miként lettek fel­használva a helyi és állami költségvetésből származó ösz­­szegek a környezetvédelem céljaira. A múlt esztendőben mindössze 200 ezer hrivnya folyt be a megyei környezet­­védelmi alap számlájára. Elő­fordult ugyanis, hogy egyes járások egyszerűen nem utal­ták át az alapba a törvényben megállapított összegeket. Sok vállalat, közület pedig tekin­télyes adósságot halmozott fel a környezetszennyezés miatti kifizetetlen­­illetékekből. A jelenlegi helyzetben az alap számlájára befutó pénzek jelentős hányadát a rendkívü­li ökológiai helyzet kezelésé­re fogják fordítani. Egyálta­lán, minden olyan pénzösz­­szeg, ami az árvízkárosultak megsegítésére, az újjáépítés­re, a károk felszámolására ér­kezik, szigorúan a megyei ügyészség felügyelete alatt kerül a célállomásra. Hazai élet 322 nyomtalanul eltűnt Ukrajnában az év eleje óta 322-en tűntek el nyomtalanul, több mint 4 ezer állampolgárt köröznek, közölték a belügymi­nisztériumi sajtótájékoztatón. A szaktárca adatai szerint az emberek elsősorban családi okok miatt hagyják el otthonukat, másodsorban anyagi és pénzügyi problémák miatt. A szakem­berek szerint az utóbbi időben egyre több magányos polgár tűnik el nyomtalanul. Az elemzések azt mutatják, hogy bűnö­zők férkőznek a lakással rendelkező emberek bizalmába, majd agyafúrt módon kicsalják tőlük a lakásokat. A tulajdonosokat nemegyszer meggyilkolják. Nyitott ajtók napjai a bábszínházban A színházi világnapról ren­dezvénysorozattal emlékezett meg a Kárpátaljai Megyei Bábszínház. A szakmai ünne­pen vidám kabaréműsorral várták a gyerekeket, az elkö­vetkező napokban »A rendít­hetetlen ólomkatona« és »Csók, a kismalac« c. mese­játékok kerülnek bemutatás­ra. Ezenkívül a bábszínházban találkozókat szerveztek a tár­sulat több tagjával, valamint Sztepan Zsupanin költővel. __________________(béem) Jótékonysági koncert Beregszászon Az árvízkárosultakon min­denki úgy próbál segíteni, ahogy tud. Mi a művészetünkkel és az előadásunkkal próbálkozunk, mondta megnyitójában Pirigyi Béla igazgató azon a jótékony­­sági koncerten, amelyet a bereg­szászi művészeti iskola pedagó­gusai és diákjai tartottak az ár­vízkárosultak megsegítésére. Az előadásra szép számban eljöt­tek és elhozták adományaikat a beregszászi vállalkozók. Meg­jelentek a járási állami közigaz­gatás, a városi polgármesteri hi­vatal és az ungvári magyar fő­­konzulátus képviselői is. A hely­színen befoly összeget az ár­vízkárt szenvedett falvak pol­gármestereinek nyújtották át. ____Kovács Elemér Rákóczi-ünnepség Beregszászon Több évre visszatekintő ha­gyomány, hogy a nagyságos fe­jedelem születésnapján koszorú­zással egybekötött megem­lékezést tartanak a Vérke-parti városban. Ott, ahol Rákóczi többször is megfordult, ott, ahol a nevével fémjelzett szabadság­­harc zászlaját kibontották. A kor­ról, amelyben a fejedelem élt, eszményeiről, hűséges beregi és ugocsai kunk­áiról beszélt Valla György, a Rákóczi Szövetség vá­rosi szervezetének elnöke, dr. Ba­logh József és Csobolya József történelemtanár. A továbbiakban a Rákóczi Szövetség ifjúsági ta­gozatának tagjai a fejedelemről írt verseket szavaltak, a Petőfi nyugdíjasklub énekkara számos kuruc dalt adott elő. Az ünnepség koszorúzással ért véget. (kovács) Megjelent a Közoktatás A KMPSZ lapjának nem­rég megjelent új száma ezúttal is sok érdekes, tartalmas írást közöl, s nem csupán a peda­gógia tárgyköréből. Beszá­molót olvashatunk a Kárpát­aljai Magyar Tanárképző Fő­iskolán megtartott tudomá­nyos konferenciákról, a tudó­sítások alapján betekintést nyerhetünk több iskola, gim­názium életébe. A lap közli az eddig lezajlott tantárgyi vetélkedők eredményeit, szól a diákok között végzett szak­mai felmérések tanulságairól. Könyvismertetés, nyelvműve­léssel kapcsolatos írások épp­úgy megtalálhatók a lapban, mint néprajzi jellegű cikkek vagy fényképes beszámolók (anlai) Forró drót! A megyei állami közigazgatá­son közvetlen telefonszámon ér­hető el a humanitárius és jóté­konysági segélyek elosztásának társadalmi ellenőrzését ellátó bi­zottság, melynek vezetője Eduard Matvijcsuk, a megyei tanács kép­viselője. A 3­72-31-es számot tárcsáz­va bejelenthetik a segélyszállítmá­nyok érkezésével és elosztásával kapcsolatos szabálysértéseket, észrevételeket, valamint javasla­tokat tehetnek, kifejthetik elvárá­saikat a bizottsággal szemben. Kárpáti Igai Szél Két történet A megyei közigazgatás humanitárius segélybizott­ságának egyik tagja mesélte, hogy amikor a nagysző­­lősi járás árvíz sújtotta településeire megérkezett az első élelmiszerszállítmány, egy nő felhívta őket telefo­non és panaszba tette, hogy neki még egy fél kiló rizst sem adtak. Igaz, az ő háza nem szenvedett súlyos kárt, de egy kis segítség őrá is ráférne. Csakhogy a segélyt a falu központjában, a tanácsházán osztják, ő meg a te­lepülés szélén lakik. Joggal várja el, hogy hazavigyék neki, ami megilleti. — Beteg a néni, vagy már nagyon idős? — kérdezte a bizottság tagja. — Hála Istennek, jó erőben vagyok. Még csak most múltam 55 — válaszolta. — De egyedülálló nyugdí­jasként jár nekem, hogy gondoskodjanak rólam. Szó szót követett, s bár a nevét nem volt hajlandó elárulni a telefonáló, azt elmondta, hogy egyik gyere­ke Magyarországon él, a másik meg Ungváron, négy unokája közül három már egyetemista, s hogy segítse taníttatásukat, átjár a határon, egy szabolcsi települé­sen dolgozik rendszeresen. De mivel egyedül él, úgy véli, ő is egyedülálló nyugdíjas, és mert C-kategóriájú károsult, kötelesek neki hazavinni a segélyt. Vajon kitől várja el, hogy kiszolgálja őt? Azoktól a falubeliektől, akiknek a háza romba dőlt és földönfu­tókká lettek? Vagy a kiskatonáktól, akik néhány nap­pal korábban még derékig érő vízben gázolva mentet­ték az embereket és vagyonukat? Úgy tűnik, mindegy, hogy kik lettek volna, a lényeg az, hogy gondoskodjanak róla. Mert az neki kijár. Hogy vannak gyerekei és unokái, vagy hogy mivel jó erőben van és a kára sem jelentős, így ő segíthetne másokon, az eszébe sem jutott... A hetvenen felüli bácsika az egyik hegyvidéki köz­ségből utazott fel Ungvárra. — Jöttem a dollárokért — tért rögtön a lényegre a hivatalban. — Mert nem igazság, hogy egyeseknek mindent adnak, másoknak meg semmi nem jut. Mint kiderült, azt sérelmezi, hogy a faluban élelmi­szertől építőanyagig minden lehetséges segítséget meg­kapnak az F-kategóriájú árvízkárosultak, ő meg hiába kilincsel, tőle megtagadják a segítséget. — Milyen kategóriájú árvízkárosult a bácsi? — kér­dezte tőle a hivatal munkatársa. — Hadd kopogjam le, az én házamnak még csak a közelébe sem jött a víz — válaszolta. — Akkor milyen segítséget hiányol? — hangzott az újabb kérdés. — Az állam támogatására csakis az ár­vízkárosultak számíthatnak. — Mindent nekik kell elnyelni? — fakadt ki a pana­szos. — Mondták a szomszédok, hogy a külföld a sok dollárt is átutalta, nekünk miért nem adnak belőle? Hát én majd megmutatom maguknak! írok Kijevbe, meg a televíziónak is, hogy milyen disznóságok van­nak itt a humanitárius segély elosztásánál... És különben is — tette még hozzá —: ő háborús veterán, elsőbbséget élvez mindenben... A két történet után most vala­miféle következtetést kellene levonni, de nem teszem. Csak megjegyzem: ilyen is van. Boksa Lujza Megérkeztek a gólyák, s megtalálták régi fészküket. Évről évre megismétlődő, tehát úgy is mondhatom, szokványos dologról van szó. S mégis, mennyire jelképes ez az érkezés! A hűség, a ragaszko­dás szimbólumát látjuk benne. A gólyát, ki ne tudná, a gyermek­­áldás hírnökének is hiszik. S a ma­darat látván a gye­rekek talán még most is elmondják a mondókát: Gólya bácsi, vaslapát. Hozzál nekünk kisbabát. (bori) Tóth László felvétele Fokozottan ellenőrzik a segélyszállítmányokat A megyei állami közigazgatás címére az árvízkárosultaknak érkező humanitárius és jótékonysági segélyek átvételének és elosztásának hatékonyabb ellenőrzése céljából Viktor Baloga egy bizottság létrehozásáról rendelkezett, amely társadalmi el­lenőrzést gyakorol majd a segélyek elosztása felett. A rendel­kezés értelmében jóvá kell hagyni a bizottságról szóló szabály­zatot. A megyei állami közigazgatás mellett működő segélybizott­ságokat, illetve munkacsoportokat, a mezőgazdasági és élel­mezési, a gazdasági, a felújító munkálatokat és az építkezést koordináló, illetve az egészségügyi főosztály vezetőit megbíz­ták azzal, hogy segítsék elő az újonnan létrejövő bizottság munkáját, biztosítsák számára a szükséges információkat a beér­kező humanitárius segélyszállítmányok átvételéről és elosztá­sáról — tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei állami köz­­igazgatás sajtószolgálata.

Next