Kárpáti Igaz Szó, 2002. július-szeptember (83. évfolyam, 93-140. szám)
2002-07-02 / 93. szám
4 5 61 71 KÖZELKÉP Megyei jogú státusra várva GAZDASÁG A tőkebevonás nem kényszer — szükséglet KULTÚRA Népművelőképzés — 55 éves múlttal SPORT Brazília a világbajnok lapkínáló.fl 2002. JÚLIUS 2., KEDD Tízéves a kisebbségi törvény Az Ukrán Legfelső Tanács tíz esztendővel ezelőtt fogadta el a kisebbségek jogait rögzítő törvényt. Ebből az alkalomból — jelenti az Ukrinform — Kijevben az emberjogi, kisebbségi és nemzeti viszonyokkal foglalkozó parlamenti bizottság szervezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak. A tanácskozáson elhangzott, hogy — az ide vonatkozó törvényeknek megfelelően — Ukrajnában 778 nemzetiségi szervezet tevékenykedik, melyek közül 29 országos szintű. Tíz esztendővel ezelőtt ezek száma mindössze 186 volt. Ukrajnában 36 nemzetiségi központ működik. Az országban 2215 orosz, 97 román, 68 magyar, 10 krími tatár, 3 lengyel tannyelvű iskola van, 2012-ben pedig kétnyelvű oktatás folyik. Napirenden az egyházi ingatlanok Kijevben — mint arról az Ukrinform beszámol — sajtótájékoztatót tartottak, melyen az egykor egyházi tulajdont képező, műemlékjellegű szentélyek és más épületek tulajdonjogát érintő kérdésekről nyilatkoztak az illetékesek. Mikola Malomuzs, az egyházügyi állami bizottság helyettes elnöke elmondta, hogy az utóbbi tíz esztendőben az egyházak 3700 templomot és más kultikus épületet kaptak vissza. Ez idő alatt 3200 templom, imaház épült, 2200 építése pedig folyamatban van. Tavaly a tízezer egyházközséggel rendelkező Ukrán Pravoszláv Egyház 14, a Kijevi Patriarcátus alá tartozó ukrán pravoszláv egyház, mely 2800 közösséget tömörít, nyolc, az autokephal pravoszláv egyház (1000 egyházközség) egy, a 3000 közösséget tömörítő görög katolikus egyház kilenc, a 800 pébániából álló római katolikus egyház öt épületet kapott vissza. A jövő a nappali járatoké Autósztráda kínai hitelből Az ukrán közlekedési minisztérium kötelezettséget vállal, hogy két év alatt 3000 kilométer autóutat épít egy kínai biztosítótársaság hiteléből —jelentette be kijevi sajtótájékoztatóján Hrihorij Kirpa. A közlekedési miniszter szerint a beruházás eredményeként nemzetközi főútvonal kötheti össze Európát Kijevel, Odeszszával, Szimferopollal és Harkivval. Az első milliárd dollárt már idén megkaphatja Ukrajna. A miniszter ebben a kérdésben már egyeztetett is az államfővel, a miniszterelnökkel és a minisztériumokkal. Egyedül a pénzügyminisztériumnak vannak fenntartásai, amíg nem tisztázódik a »kínai pénz tisztasága« — tudta meg az Ukrinform. Kirpa kitért az ország közútjainak állapotára. Megjegyezte, azok fejlesztése és javítása elodázhatatlan kérdés, amit számokkal nyomatékosított. Ezek szerint az elmúlt négy évben hétszeresére esett vissza az új útvonalak építésének üteme, a meglévőek javítása pedig tízszeresére. — Egész Európában Ukrajnában fordítják a legkevesebb pénzt a közutak építésére és állagmegőrzésére — mondta a miniszter. — Amíg nálunk 1 kilométer állagmegőrzésére 1103 dollárt költenek, addig a szomszédos Belaruszban 5540, Oroszországban 9800, Németországban 24 500 dollárt tesz ki ez az összeg. A közlekedési miniszter arról is beszámolt, hogy július elsejétől négyszeresére nő a belföldi légijáratok száma. Eddig mindössze 12 belföldi légijárat közlekedett hetente, ezentúl már 400 fog. A légitársaságok zöme érthető okokból a nemzetközi járatokat favorizálja a belföldiekkel szemben. Ezek száma közel kétszáz. Kirpa szerint fontos és égető kérdés a belföldi légiközlekedés korszerűsítése és fejlesztése. Az illetékes szaktárca javaslata, hogy a légitársaságok egyelőre kisebb repülőgépeket lízingeljenek, így gazdaságosabbá válhat a belföldi üzemeltetés. Ezzel egy időben a jegyárak csökkentését is tervezik. Év végéig egyébként hét AN-140-es és egy AN-74-es gép beszerzése a feladat. A miniszter fontolóra veszi azt is, hogy az ország reptereit és a mintegy 100 légitársaságot közös irányítás alá vonják. Változások lesznek az ukrán vasúti forgalom rendszerében is. Európai normákhoz hasonlóan nálunk is áttérnek a járatok nappali közlekedtetésére. — Természetesen néhány éjjeli járat is megmarad, de többségében a nappali közlekedtetésre térünk át, ami anyagilag és az utasok szempontjából is jobb megoldás — véli Hrihorij Kirpa. Július 11-től gyorsvonat fog közlekedni a főváros és Harkiv között »Fővárosi Expressz« néven. Az út öt órát vesz igénybe, s a vasúti kocsik mindenben megfelelnek az európai szabványoknak. Változások lesznek a vasúti forgalomban is ___________________________Fotó: Markovics KÖZÉLETI LAP 93. (16 406.) szám ittigazszo SZABADÁRAS • • Ünnepi megemlékezés Ungváron Az Alkotmány a függetlenség és az európaiság jelképe Ünnepi gyűlés keretében méltatták Ungváron Ukrajna Alkotmánya elfogadásának hatodik évfordulóját. A hivatalos rendezvényen megemlékeztek az ukrán földek egyesítésének 57. évfordulójáról is. Az ünnepséget, melyen a megyei tanács, a megyei állami közigazgatás tisztségviselői, a járási, városi vezetők, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a művelődési és a közélet képviselői vettek részt, Mikola Andrász, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. A hat esztendővel ezelőtt elfogadott alaptörvény a függetlenség, a jogállamiság, az európaiság jelképe — mondta a megyei tanács elnöke. Mikola Andrusz az Alkotmányt az ország fejlődése, az európai integráció biztosítékának nevezte, mely megteremtette egy független, fejlett ország építésének lehetőségét. A kettős ünnep jelképértékét emelte ki beszédében Hennagyij Moszkal, a megyei állami közigazgatás elnöke. Az Alkotmány bizonyítja és biztosítja azt, hogy Ukrajna demokratikus ország — mondta a szónok, aki kiemelte, hogy az alaptörvény az ukránokkal azonos jogokat biztosít a nemzetiségeknek is. Az emberi jogok sérthetetlensége, a szociális igazságosság szavatolása már a preambulumban is megfogalmazódik — emlékeztetett Hennagyij Moszkal —, mint ahogy az is lényeges, hogy az Alkotmány az egész népet, az ország valamennyi polgárát jelöli meg a hatalom letéteményeseként. A közigazgatás vezetője a kárpátaljai helyzetről szólva hangsúlyozta: ahogy Ukrajna a híd szerepét tölti be a keleti és nyugati kultúrák, egyházak között, megyénk ugyanezt a fontos feladatot látja el regionális szinten. Kárpátalja jó példa arra, hogy az erőszakos asszimiláció sem a múltban, sem most nem vezet eredményre. Egyes politikai erők törekvése ellenére Kárpátalján érvényesül a nemzetek közötti béke, a közmegegyezés. Csak az összefogás az, ami előre visz — mondta ünnepi beszéde befejezéséül a megyei vezető, Mikola Andrusz zárszavában az egység, a társadalmi haladásért való munkálkodás fontosságát emelte ki. A gyűlés hivatalos része után ünnepi hangversenyre került sor. Horváth Sándor Jó ütemben folyik az aratás Megyeszerte lendületesen folyik az aratás. Az időjárásra ezúttal igazán nem lehet panasz. Mert ott, ahol idejében és megfelelően felkészültek a terménybetakarításra, csak az akaraton és a hozzáálláson múlik, mennyire sikeresen végzik el az időszerű teendőket a mezőkön. És persze a gépek állóképességén is sok múlik, hiszen közismert dolog, hogy a legtöbb helyütt 15—20 éves masinákkal rendelkeznek. Fotóriporterünk, Tóth László felvétele az ungvári járási Császlóc határában — a Zolota Niva Kft. területén — készült. Iván Bartovanec gépkezelő nem titkolt elégedettséggel mondta el, hogy az idén jól fizet az árpa. S bár a pontos számvetés még odébb van, a tapasztalt gépkezelő így is tudni véli, hogy legalább 35 mázsás lesz az átlag hektáronként, ami több, mint tavaly volt. Jelenleg már a búza aratása is folyik, s a kombájnos szerint a kenyérnek valóból is több kerül majd átlagosan a raktárakba, mint az elmúlt esztendőben. Ami pedig a gépállományt illeti, a gépek egyelőre bírják a strapát. Ha netán mégis javításra szorulnának, hozzáértő kezek végzik el sürgősen a tennivalókat, s az alkatrész-, illetve üzemanyagellátásra sem lehet különösebb panasz. K.A. A gépállomány bírja a megterhelést Jól megy dolga a vasutasnak Július elsejétől 25 százalékkal emelkedik a vasúton dolgozók havi illetménye, jelentette be a sajtó munkatársai előtt Hrihorij Kirpa közlekedési miniszter. Ezzel együtt a tárca vezetője arra is emlékeztette az újságírókat, hogy a vasutasok bérezése eddig is a legjobbak közé tartozott, hiszen az átlagbér 640 hrivnya, ami most az újabb emeléssel kereken 800 hrivnya átlagot jelent havonként. Ily módon, fogalmazott a miniszter, a vasutasok bérezését illetően ismét egy jelentős lépést tettek annak a kormányprogramnak a megvalósítása terén, amely a havi átlagfizetés mértékét ezer hrivnyában állapította meg. Litvin—Kinah találkozó A parlament és a kormány együttműködésének szorosabbá tételéről, a jövő évi költségvetés elfogadása érdekében teendő erőfeszítések összehangolásáról cserélt véleményt Volodimir Litvin és Anatolij Kinah. A parlament elnökének szóvivője, Larisza Trojan szerint a munkatalálkozón a házelnök és a miniszterelnök megkülönböztetett figyelmet szentelt a költségvetési keretszámok egyeztetésére, illetve arra, hogy általuk miképpen is lehetne biztosítani a költségvetési bevételeket. Dánia a soros EU-elnök Az év második felében, Spanyolországot követően, Dánia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ez pedig azt jelenti, hogy az elkövetkező hat hónap során Dánia mintegy 180, az elnökségből adódó rendezvénynek ad majd otthont. Az ország vezetése elnökségi idejét az EU- felvételre várakozó országokkal folyó egyeztető tárgyalások befejezésére szeretné fordítani. Következő számunkból • Interjú Kontra Ferenccel • Azt a lovat ütik, amelyik húz? • Vékony a boríték • Nem könnyű önerőből érvényesülni • Ifjúsági magazin