Kárpáti Igaz Szó, 2002. július-szeptember (83. évfolyam, 93-140. szám)

2002-07-02 / 93. szám

4 5 61 71 KÖZELKÉP Megyei jogú státusra várva GAZDASÁG A tőkebevonás nem kényszer — szükséglet KULTÚRA Népművelőképzés — 55 éves múlttal SPORT Brazília a világbajnok l­apkínáló.fl 2002. JÚLIUS 2., KEDD Tízéves a kisebbségi törvény Az Ukrán­ Legfelső Tanács tíz esztendővel ezelőtt fogadta el a kisebbségek jogait rögzítő törvényt. Ebből az alkalomból — jelenti az Ukrinform — Kijevben az emberjogi, ki­sebbségi és nemzeti viszo­nyokkal foglalkozó parlamen­ti bizottság szervezésében ke­­rekasztal-megbeszélést tar­tottak. A tanácskozáson elhang­zott, hogy — az ide vonatkozó törvényeknek megfelelően — Ukrajnában 778 nemzetiségi szervezet tevékenykedik, me­lyek közül 29 országos szintű. Tíz esztendővel ezelőtt ezek száma mindössze 186 volt. Ukrajnában 36 nemzetiségi központ működik. Az ország­ban 2215 orosz, 97 román, 68 magyar, 10 krími tatár, 3 lengyel tannyelvű iskola van, 2012-ben pedig kétnyelvű oktatás folyik. Napirenden az egyházi ingatlanok Kijevben — mint arról az Ukrinform beszámol — sajtó­­tájékoztatót tartottak, melyen az egykor egyházi tulajdont képező, műemlékjellegű szen­télyek és más épületek tulaj­donjogát érintő kérdésekről nyilatkoztak az illetékesek. Mikola Malomuzs, az egyházügyi állami bizottság helyettes elnöke elmondta, hogy az utóbbi tíz eszten­dőben az egyházak 3700 templomot és más kultikus épületet kaptak vissza. Ez idő alatt 3200 templom, imaház épült, 2200 építése pedig folyamatban van. Tavaly a tízezer egyházköz­séggel rendelkező Ukrán Pra­voszláv Egyház 14, a Kijevi Patriarcátus alá tartozó ukrán pravoszláv egyház, mely 2800 közösséget tömörít, nyolc, az autokephal pravoszláv egyház (1000 egyházközség) egy, a 3000 közösséget tömörítő görög katolikus egyház kilenc, a 800 pébániából álló római katolikus egyház öt épületet kapott vissza. A jövő a nappali járatoké Autósztráda kínai hitelből Az ukrán közlekedési mi­nisztérium kötelezettséget vál­lal, hogy két év alatt 3000 ki­lométer autóutat épít egy kí­nai biztosítótársaság hiteléből —jelentette be kijevi sajtótá­jékoztatóján Hrihorij Kirpa. A közlekedési miniszter szerint a beruházás eredményeként nemzetközi főútvonal kötheti össze Európát Kijevel, Odesz­­szával, Szimferopollal és Har­­kivval. Az első milliárd dol­lárt már idén megkaphatja Uk­rajna. A miniszter ebben a kérdés­ben már egyeztetett is az ál­lamfővel, a miniszterelnökkel és a minisztériumokkal. Egye­dül a pénzügyminisztérium­nak vannak fenntartásai, amíg nem tisztázódik a »kínai pénz tisztasága« — tudta meg az Ukrinform. Kirpa kitért az ország köz­útjainak állapotára. Megje­gyezte, azok fejlesztése és ja­vítása elodázhatatlan kérdés, amit számokkal nyomatékosí­tott. Ezek szerint az elmúlt négy évben hétszeresére esett vissza az új útvonalak építé­sének üteme, a meglévőek ja­vítása pedig tízszeresére. — Egész Európában Ukraj­nában fordítják a legkevesebb pénzt a közutak építésére és állagmegőrzésére — mondta a miniszter. — Amíg nálunk 1 kilométer állagmegőrzésére 1103 dollárt költenek, addig a szomszédos Belaruszban 5540, Oroszországban 9800, Németországban 24 500 dol­lárt tesz ki ez az összeg. A közlekedési miniszter ar­ról is beszámolt, hogy július elsejétől négyszeresére nő a belföldi légijáratok száma. Eddig mindössze 12 belföldi légijárat közlekedett hetente, ezentúl már 400 fog. A légi­­társaságok zöme érthető okok­ból a nemzetközi járatokat fa­vorizálja a belföldiekkel szemben. Ezek száma közel kétszáz. Kirpa szerint fontos és ége­tő kérdés a belföldi légiközle­kedés korszerűsítése és fej­lesztése. Az illetékes szaktár­ca javaslata, hogy a légitársa­ságok egyelőre kisebb repü­lőgépeket lízingeljenek, így gazdaságosabbá válhat a bel­földi üzemeltetés. Ezzel egy időben a jegyárak csökkenté­sét is tervezik. Év végéig egyébként hét AN-140-es és egy AN-74-es gép beszerzése a feladat. A miniszter fonto­lóra veszi azt is, hogy az or­szág reptereit és a mintegy 100 légitársaságot közös irányítás alá vonják. Változások lesznek az ukrán vasúti forgalom rendszerében is. Európai normákhoz hason­lóan nálunk is áttérnek a jára­tok nappali közlekedtetésére. — Természetesen néhány éjjeli járat is megmarad, de többségében a nappali közle­kedtetésre térünk át, ami anya­gilag és az utasok szempont­jából is jobb megoldás — véli Hrihorij Kirpa. Július 11-től gyorsvonat fog közlekedni a főváros és Har­­kiv között »Fővárosi Exp­ressz« néven. Az út öt órát vesz igénybe, s a vasúti ko­csik mindenben megfelelnek az európai szabványoknak. Változások lesznek a vasúti forgalomban is ___________________________Fotó: Markovics KÖZÉLETI LAP 93. (16 406.) szám ittigazszo SZABADÁRAS • • Ünnepi megemlékezés Ungváron Az Alkotmány a függetlenség és az európaiság jelképe Ünnepi gyűlés keretében méltatták Ungváron Ukrajna Alkotmánya elfogadásának hatodik évfordulóját. A hiva­talos rendezvényen megemlé­keztek az ukrán földek egye­sítésének 57. évfordulójáról is. Az ünnepséget, melyen a megyei tanács, a megyei álla­mi közigazgatás tisztségvise­lői, a járási, városi vezetők, az egyházak, a társadalmi szerve­zetek, a művelődési és a köz­élet képviselői vettek részt, Mikola Andrász, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. A hat esztendővel ezelőtt elfogadott alaptörvény a füg­getlenség, a jogállamiság, az európaiság jelképe — mondta a megyei tanács elnöke. Mikola Andrusz az Alkot­mányt az ország fejlődése, az európai integráció biztosíté­kának nevezte, mely megte­remtette egy független, fejlett ország építésének lehetőségét. A kettős ünnep jelképér­tékét emelte ki beszédében Hennagyij Moszkal, a megyei állami közigazgatás elnöke. Az Alkotmány bizonyítja és biztosítja azt, hogy Ukrajna demokratikus ország — mondta a szónok, aki kie­melte, hogy az alaptörvény az ukránokkal azonos jogokat biztosít a nemzetiségeknek is. Az emberi jogok sérthetet­lensége, a szociális igazságos­ság szavatolása már a pream­­bulumban is megfogalma­zódik — emlékeztetett Henna­gyij Moszkal —, mint ahogy az is lényeges, hogy az Alkot­mány az egész népet, az or­szág valamennyi polgárát jelö­li meg a hatalom letétemé­nyeseként. A közigazgatás vezetője a kárpátaljai helyzetről szólva hangsúlyozta: ahogy Ukrajna a híd szerepét tölti be a keleti és nyugati kultúrák, egyházak között, megyénk ugyanezt a fontos feladatot látja el re­gionális szinten. Kárpátalja jó példa arra, hogy az erőszakos asszimiláció sem a múltban, sem most nem vezet ered­ményre. Egyes politikai erők törekvése ellenére Kárpátalján érvényesül a nemzetek közötti béke, a közmegegyezés. Csak az összefogás az, ami előre visz — mondta ünnepi beszéde befejezéséül a megyei vezető, Mikola Andrusz zárszavá­ban az egység, a társadalmi haladásért való munkálkodás fontosságát emelte ki. A gyűlés hivatalos része után ünnepi hangversenyre került sor. Horváth Sándor Jó ütemben folyik az aratás Megyeszerte lendületesen folyik az aratás. Az időjárásra ezúttal igazán nem lehet pa­nasz. Mert ott, ahol idejében és megfelelően felkészültek a terménybetakarításra, csak az akaraton és a hozzáálláson múlik, mennyire sikeresen végzik el az időszerű teen­dőket a mezőkön. És persze a gépek állóképességén is sok múlik, hiszen közismert do­log, hogy a legtöbb helyütt 15—20 éves masinákkal ren­delkeznek. Fotóriporterünk, Tóth Lász­ló felvétele az ungvári járási Császlóc határában — a Zolota Niva Kft. területén — készült. Iván Bartovanec gép­kezelő nem titkolt elégedett­séggel mondta el, hogy az idén jól fizet az árpa. S bár a pontos számvetés még odébb van, a tapasztalt gépkezelő így is tudni véli, hogy legalább 35 mázsás lesz az átlag hektáronként, ami több, mint tavaly volt. Jelenleg már a búza aratása is folyik, s a kombájnos szerint a kenyérnek valóból is több kerül majd átlagosan a raktárakba, mint az elmúlt esz­tendőben. Ami pedig a gép­állományt illeti, a gépek egyelőre bírják a strapát. Ha netán mégis javításra szo­rulnának, hozzáértő kezek végzik el sürgősen a tenni­valókat, s az alkatrész-, illetve üzemanyagellátásra sem lehet különösebb panasz. K.A. A gépállomány bírja a megterhelést Jól megy dolga a vasutasnak Július elsejétől 25 százalékkal emelkedik a vasúton dolgozók havi illetménye, jelentette be a sajtó munkatársai előtt Hrihorij Kirpa közlekedési miniszter. Ezzel együtt a tárca vezetője arra is emlékeztette az újságírókat, hogy a vasutasok bérezése eddig is a legjobbak közé tartozott, hiszen az átlagbér 640 hrivnya, ami most az újabb emeléssel kereken 800 hrivnya átlagot jelent havonként. Ily módon, fogalmazott a miniszter, a vasutasok bérezését illetően ismét egy jelentős lépést tettek annak a kormány­­programnak a megvaló­sítása terén, amely a havi átlagfizetés mértékét ezer hrivnyában állapította meg. Litvin—Kinah találkozó A parlament és a kormány együttműkö­désének szorosabbá tételéről, a jövő évi költségvetés elfogadása érdekében teendő erő­feszítések összehangolá­sáról cserélt véleményt Volodimir Litvin és Anatolij Kinah. A par­lament elnökének szóvivője, Larisza Trojan szerint a munkatalálkozón a házelnök és a mi­niszterelnök megkülön­böztetett figyelmet szentelt a költségvetési keretszámok egyeztetésére, illetve arra, hogy általuk miképpen is lehetne biztosítani a költségvetési bevételeket. Dánia a soros EU-elnök Az év második felében, Spanyolországot követően, Dánia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ez pedig azt jelenti, hogy az elkö­vetkező hat hónap során Dánia mintegy 180, az elnökségből adódó rendezvénynek ad majd otthont. Az ország vezetése elnökségi idejét az EU- felvételre várakozó országokkal folyó egyeztető tárgyalások befejezésére szeretné fordítani. Következő számunkból • Interjú Kontra Ferenccel • Azt a lovat ütik, amelyik húz? • Vékony a boríték • Nem könnyű önerőből érvényesülni • Ifjúsági magazin

Next