Kárpáti Igaz Szó, 2002. október-december (83. évfolyam, 141-189. szám)

2002-10-01 / 141. szám

fr Ülofi 4 51 6­­71 2002. OKTÓBER 1., KEDD KÖZÉLETI LAP 141.(16 454.) szám SZABADÁRAS KÖZELKÉP Interjú Majnek Antal püspökkel GAZDASÁG Közpiac épül Mezőkaszonyban KELTÉRA Negyven éve fújja a »magáét« SPORT_______________________ Két negyedik hely Moszkvában Lapkínáló: Az elnök felhívása a lakossághoz Leonyid Kucsma elnök fel­hívást intézett Ukrajna la­kosságához, melyben kifejti véleményét az ellenzéki erők demonstrációival kapcsolat­ban. Bevezetőjében leszögezi, hogy az elmúlt napok törté­nései vegyes érzésekkel töl­tötték el: reménnyel, keserű­séggel, sőt aggodalommal is. A parlamenti többség kia­lakítására irányuló erőfe­szítések kapcsán megjegyzi, hogy ez reményt ad arra, hogy gyakorlati munka fog folyni a Legfelső Tanácsban. A tün­tetések, szembehelyezkedések helyett törvényhozói tevé­kenység veheti kezdetét. A demonstráló képviselők­ről elmondta, hogy politikai krízist szeretnének teremteni. Az érdekeltek elgondolkod­hatnának azon, hogy az 50 milliós ukrán nép a válasz­tásokon rájuk bízott érdekeit, vagy az 50 ezres tüntetősereg szempontjait akarják képvi­selni, mondotta az elnök. Tisztelettel szólt azokról, akik az utcára vonultak vélt sérelmeik miatt. Elismerte, hogy ezek az emberek joggal elégedetlenek és emiatt a hatalmat hibáztatják. Ugyan­akkor teljesen elkülöníti egy­mástól azt, ha valaki nyil­vánosan ad hangot elégedet­lenségének, s azt, amikor mindezt erőszakos úton teszi. Ezzel azokra a pártvezérekre utalt, akik törvénytelenül és erőszakot alkalmazva hatoltak be az állami tévéstúdióba, il­letve az elnöki adminisztráció épületébe. Az elnök felhívásában kitért arra is, hogy az ellenzék vi­selkedése és hozzáállása két fontos törvény elfogadását szabotálta. Az egyik ilyen a rászoruló családok szociális segélyezéséről szóló törvény, a másik pedig a pénzmosás elleni küzdelemmel szemben tervez lépéseket. Ez a késle­kedés nemzetközi presztízs­­veszteséget is okozhat, sőt szankciók bevezetését is ki­válthatja. Vagy éppen ez lenne a szeptember 26-i parlamenti szabotázs célja? — teszi fel a kérdést az államfő. A demonstráció jellemző­jének tartja az elnök azt is, hogy azok a politikai erők ke­rültek egy zászló alá, melyek mostanáig soha nem voltak együtt. A kommunisták a na­cionalistákkal, a szélsősége­sek a mérsékeltekkel, a kor­rupcióellenes harc meghatá­rozó figurái azokkal, akik el­len most is ügyészségi eljá­rások folynak. Leonyid Kucsma katego­rikusan kijelentette, hogy nem tesz eleget a demonstrálók kö­vetelésének, azaz nem mond le. Azt is leszögezte, hogy Ukrajnában békésen zajlott le a függetlenség kihirdetése, s azóta sincsenek belvillongá­­sok, nem folyt vér az ország­ban, s most sincs ok forra­dalomra, hiszen a gazdaság fejlődése lassan lehetővé teszi a szociális fejlesztéseket is. Remény van rá, hogy még­sem kell búcsút mondanunk a kishatárátlépőknek. Egy, a brit Reuters hírügynökség által meg­szerzett tervezet szerint ugyanis az Európai Bizottság—az unió »kormánya«—egyszerűbb be­lépést szándékszik lehetővé ten­ni azon országok polgárai szá­mára, amelyek a bővítés után az EU-val határosak lesznek és vízumkötelezettségük van (lesz). Ebbe a kategóriába az elsőkörös esélyekkel rendelke­ző Magyarországgal, Lengyel­­országgal és Szlovákiával ha­táros országok tartoznak: Uk­rajna, Oroszország, Horvátor­szág, Jugoszlávia és Belarusz. A tervezet szerint a határ mentén élők egyfajta kishatár­­átlépőt kapnának, amelynek az a célja, hogy ne keletkezzék új vasfüggöny Európa köze­pén. A bizottsági dokumentum felsorolja azokat a lehe­tőségeket is, amelyekkel a ha­tár mentén élők rendelkezné­nek. Az egyik szerint például az EU speciális beutazási en­gedélyt adna — elsősorban az ingázóknak, de másoknak is — a hátrányos helyzetbe ke­rült országok polgárainak. A beutazók a tervezet sze­rint egy meghatározott ideig, például hét napig tartózkod­hatnának az Európai Unió érin­tett országainak — Kárpátalja esetében mindhárom fentebb felsoroltnak — a területén. Ki­kötés azonban, hogy csak egy meghatározott régióban, példá­ul a határtól huszonöt kilo­méterre. Egy másik pont sze­rint a határ mentén élők olcsó, többszöri belépésre jogosító vízumot kapnának, amely egy évig, vagy akár tovább is ér­vényes lenne. Az Európai Bizottság ter­vének fő célja, hogy az akár tíz új országgal bővülő EU ha­tára ne képezzen szükségtelen új falat Európában, de egyúttal megakadályozza, hogy az új határok könnyen átjárhatóvá váljanak az embercsempé­szek, fegyver- és kábítószer­szállítmányok és a prostitúció számára. A tervezetről a következő időszakban a tizenöt tagállam és a tagjelöltek is vitázni fog­nak. Ez, sajnos, akár hóna­pokig is eltarthat. A végső szót az Európai Unió tagállamai­nak kormányai fogják kimon­dani. Magyarországot Ukrajna mellett ez Horvátország és Ju­goszlávia viszonylatában érin­tené, mivel Románia már megállapodott az EU-val a hosszú távú vízummentesség­ről, Szlovákiának pedig ko­moly esélye van arra, hogy Magyarországgal együtt csat­lakozzék. — Magyarország melegen üdvözölne egy ilyen lépést — nyilatkozta a hírre reagálva a Magyarországon megjelenő Magyar Hírlap című napilap­nak Balázs Péter integrációs államtitkár. — Magyarország és Lengyelország számára egy ilyen könnyített határátlépés azért különösen fontos, mert Európa e régióiban a határok a nemzeti határokat szabdalják keresztül. A magyar aggodal­makat, amelyek szerint a ha­táron túli magyarság az EU- csatlakozás után elszakadna az anyaországtól, ez részben or­vosolná — fűzte hozzá a kül­ügyminisztérium államtitkára. Emlékeztetőül: lapunk kö­zölte elsőként a szomorú hírt, hogy mivel az nem egyez­tethető össze az EU-s jog­szabályokkal, 2003. január el­sejétől Budapest felmondja az egyszerűsített határátlépésről szóló ukrán—magyar állam­közi egyezményt. A bejelentés nagy visszhangot keltett szű­­kebb pátriánkban. Ez érthető is, hiszen a felmérések szerint ez év első felében mintegy egymillió hatszázezer átlépés­re került sor az ukrán—ma­gyar határon, s ebből egymil­lió kétszázezer kishatárát­­lépővel történt. (Kőszeghy) Az EU nem akar újabb vasfüggönyt Mégis megmarad a kishatárforgalom? Kormányfői látogatás vidékünkön Személycsere a megyei közigazgatás élén Szombattól a harminchét éves Ivan Rizak személyében új ember áll a megyei állami közigazgatás élén. Kárpátalja új első számú vezetőjét a me­gyei tanács üléstermében a politikai és gazdasági aktíva jelenlétében az ez alkalomból vidékünkre érkező Anatalej Kinah kormányfő mutatta be. Ivan Rizak, aki az ez év márciusában tartott parlamenti választásokon az Egyesített Szociáldemokrata Párt orszá­gos listáján került be a parla­mentbe, ahol a környezet­védelmi állandó bizottság el­nökének tisztségét is betöl­tötte és emellett a párt megyei szervezete titkárának posztját is megőrizte, Hennagyij Mosz­­kalt váltja a megye élén. A személycserét a miniszterel­nök nem politikai, hanem egy­szerű káderkérdésnek nevezte, hangsúlyozva, hogy mind­össze a rendelkezésre álló szellemi potenciál hatéko­nyabb kihasználásáról van szó. .A jogász végzettségű Hennagyij Moszkal ugyanis a jövőben a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság elnökének tisztségét fogja be­tölteni, amelyre felkészültsége mellett a korábbi beosztá­saiban, köztük a soknemzeti­ségű Kárpátalján és a Krímen szerzett gazdag tapasztalata is predesztinálja. Nem új ember a megye ve­zetésében a fizikus végzett­ségű Ivan Rizak sem, hiszen korábban már elnökhelyettes­ként és első elnökhelyettes­ként három kormányzó csa­patában is bizonyította: tudá­sa, ismeretei és vezetői ké­pességei alkalmassá teszik őt a legnehezebb feladatok ellá­tására is. Kinevezése, fogal­mazott Anatolij Kinah, záloga a folytonosságnak, a gazdasá­gi és más szférákban megin­dult kedvező folyamatok meg­szilárdulásának, a fejlődés fel­­gyorsulásának. Most ugyanis legfőképpen a társadalmi sta­bilitás biztosítására, az állam­fő, Leonyid Kucsma által meghirdetett társadalmi-poli­tikai reformelképzelések meg­valósítására van szükség, szö­gezte le Kinah. (erdélyi) A repülőtéren a megye vezetői fogadták a miniszterelnököt. Katonai jármű balesete Öt halálos áldozata van annak a balesetnek, amely Odessza és Mikolajiv megye között történt. Az odesszai gyalogsági főiskola növendékei lőgyakorlatra tartottak, amikor baleset érte az őket szállító járművet. A konvojt szabálytalanul próbálta előzni egy személyautó, de megcsúszott a nedves úton és a katonai járműnek csapódott. Az ütközés következtében árokba borult a ZI­L-131 -es jármű, s ekkor történt a tragédia. A balesetben további 17 katonai főiskolás is megsérült, őket helikopterekkel szállították az odesszai katonai klinikai kórházba. Hármuk állapota súlyos. Olcsóbb lesz a cukor A hazai piacon már 10 százalékkal csökkent a cukor ára, de jövő év februárjáig további 5—7%-os áresés várható — közölte az Ukrinform­­mal Leonyid Kozacsenko miniszterelnök-helyettes. A Miniszteri Kabinet az év elején határozatban szabályozta a cukor belső piaci minimális árát. Jelenleg ez tonnánként 2370 hrivnya. A miniszterelnök-helyettes szerint az agrárpolitikai minisztérium a közeljövőben hitelfelvásárlási mechanizmussal próbálja szabályozni a cukor árát. Emellett az Állami Tartalékalap 325 ezer tonna cukor készletezésére készül. Következő számunkból • Hamis bankjegyek a piacon • Gépkocsisorok a határátkelőn • Piac- vagy határgazdaság? • Hegyen-völgyön

Next