Kárpáti Igaz Szó, 2004. január-március (85. évfolyam, 1-47. szám)

2004-01-03 / 1-2. szám

KÁRPÁTI 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban TEHERÁN. Iráni vezetők jó jelnek nevezték az amerikai szankciók részleges feloldását. Jó jelnek, de még nem teljes lépésnek nevezték az iráni vezetők az Iránnal szembeni amerikai megszorító intézkedések ideiglenes és részleges feloldását. George Bush amerikai elnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a irámi földrengés után Iránnak nyújtott segély nem jelenti a viszony megváltozását. BAGDAD: Nagy erejű robbanás egy bagdadi étteremnél. Iraki hivatalos közlés szerint nyolc ember vesztette életét és harmincöten sebesültek meg szerda este Bagdad­ban, ahol nagy erejű robbanás döntött romba egy éttermet. A vendéglátó­­helyen, ahol szilveszteri mulatság zajlott, mintegy harmincan tartózkod­tak a detonáció idején. A Nabil nevű szórakozóhely rendkívül népszerű a külföldiek körében, és a Reuters brit hírügynökség úgy tudja, hogy szerda este főként New York-iakkal telt meg a volt amerikai nagykövetség köze­lében lévő étterem. LONDON. Gépeltérítési terv miatt törölte a British Airways egyik washingtoni járatát? Törölte azt a washingtoni járatát csütörtökön a British Airways, ame­lyet előző nap az amerikai hatóságok több órán át feltartóztattak az amerikai főváros repülőterén. Erősödik a gyanú, hogy a brit és az amerikai hírszerzés­nek konkrét értesülései vannak valamely repülőgép-eltérítési tervről, amely a British Airways egyik járatát fenyegeti — írta a The Times. A na­pilap szerint a BA szerda délutáni járatát az amerikai légierő F- 16-os vadászgépei kísérték a főváros nem­zetközi repülőterére. Újévi szentmise a Vatikánban Legyen a 2004-es esztendő min­denki számára a béke és a kibon­takozás éve — mondta az új eszten­dő első napján a vatikáni Szent Pé­ter bazilikában II. János Pál pápa. Az újév első napján, a béke 37. vi­lágnapja és a Szűzanya ünnepének alkalmából tartott első idei vatikáni misét Angelo Sodano bíboros-államtitkár mu­tatta be, a pápa a beve­zető és záró szertartás­ban vett részt, s ő mondta a szentbeszédet (homíliát). A megroppant egész­ségű egyházfő viszony­lag jó fizikai formában jelent meg a délelőtti mi­sén — beszédproblé­mái ellenére világosan formálta a szavakat—, majd mondott angelust, úrangyala imádságot. A katolikus egyházfő homíliájában megismé­telte a hagyományosan január elsejére és a bé­ke világnapja alkal­mából hetekkel ezelőtt megfogalmazott béke­üzenetének alapgondolatait, így azt a meggyőződését, hogy a béke lehet­séges, s ezért kötelezettség is. Új nemzetközi világrendet sürgetett, amelyben a fegyverek erejét a jog és az erkölcs erejének kell felváltania. Emlékeztette a keresztényeket és minden jóakaratú embert, hogy szükség van az összefogásra és meg­bocsátásra a problémák megoldása érdekében. Nincs béke megbocsátás nélkül — erősítette meg a pápa, a Közel-Keletre is utalva. Leszögezte: sajnálatos módon Jézus szülőföldjén változatlanul drámai helyzet uralkodik, s a konfliktusokat csak a kölcsönös bizalom erősítésével lehet áthidalni, közös erőfeszítésekre van szükség minden érintett fél részéről. Január elsejei szokásos béke­üzenetében — amelyet még két héttel ezelőtt ismertettek a Vatikánban — II. János Pál hangsúlyozta: szükség van az igazságtalan és kilátástalan helyzetet teremtő­ kiváltó okok fel­számolására is, annak oktatására, hogy az emberi életet minden kö­rülmények között tiszteletben kell tar­tani. Megerősítette, hogy csakis a nemzetközi jog, az ENSZ adhat fel­hatalmazást erőszak alkalmazására, s a világszervezet működésének tapasz­talataira építve lehet csak kialakítani az új nemzetközi rendet. MTI Rt. Túlélőket találtak a romok alatt Több mint hat nappal az iráni Bám városát elpusztító földrengés után újabb három túlélőt találtak a romok alatt. Bár a mentőalakulatok már lényegében feladtak minden reményt, a csütörtöki hivatalos be­jelentés szerint az előző napi 11 sze­mély után újabb három embert emel­tek ki élve a törmelék alól. A Vörös Félhold munkatársai a város északi részén találtak rá egy 27 éves férfira, és megmentettek egy 80 éves nőt is. Csütörtök délután egy 40 éves férfit hoztak ki élve háza romjai közül. A földrengés áldozatainak nyújtott segítség összehangolásáért felelős ENSZ-megbízott elmondta, hogy ed­dig 28 ezer halálos áldozatot temettek el. Jesper Lund hozzátette: ezenkívül 5-6 ezerre tehető azoknak a halot­taknak a száma, akiket hozzátartozóik hantolták el. Iráni hivatalos források szerint félő, hogy a múlt pénteki föld­rengés legalább ötvenezer ember halálát okozta Iránban. Továbbra is »valódi veszélyt« je­lentenek Bámban a katasztrófa óta na­ponta két-három alkalommal előfor­duló utórengések—figyelmeztetett az ENSZ segélyezést végző csoportjának vezetője. Az iráni szeizmológiai intézet adatai szerint a múlt pénteki földrengés óta 29 olyan földmozgást észleltek, amelynek erőssége meghaladta a Richter-skála szerinti hármas fokozatot. Közel kétszáz darab, egyenként öt­tíz fős családok befogadására alkalmas sátrat állítottak fel egy Bám szom­szédságában lévő katonai gyakorló­terepen. Az — egyelőre üres — sát­rakat a svájci hatóságok és a svájci Vöröskereszt ajánlotta fel. A sátortábor létrehozásával sokkal egyszerűbbé válik az élelem és a meleg ruha elosztása, valamint az otthonukat elveszített emberek orvosi vizsgálata — mondta az ENSZ szóvivője. A világszervezet és a Vöröskereszt további 3—5 sátortábor létrehozását tervezi. Hivatalos becslések szerint a táborokban mintegy 40 ezer embert kellene elszállásolni. Továbbra sincse­nek azonban pontos adatok arról, hogy a földrengés után hányan ma­radtak Bámban. Európa és Ázsia A tavalyi év eseményei között kétségtelenül a Kercsi-öbölben kiala­kult ukrán—orosz konfliktus váltotta ki a legnagyobb visszhangot Ukraj­nában. A történtek kihatásait, a két ország közvéleményére gyakorolt ha­tásait a szakemberek azóta is vizs­gálják, elemzik. A felmérések szerint az ukrán állampolgárok 18 százaléka változtatta meg korábbi álláspontját Oroszországgal kapcsolatban, még­pedig negatív irányban, míg a nagy északi szomszéd közvélemény-kutatói szerint az orosz emberek úgy vélik, hogy a Tuzla-sziget körüli támadt el­lentétek nem árnyékolják be sem a két ország kapcsolatait, sem pedig a »népek barátságát«. A közvélemény­kutatók adataiból ennek ellenére mégis az derül ki, hogy az ukránok sokkal toleránsabbak Oroszországhoz, mint a oroszok Ukrajnához. Az ukránok 59 százalékával szemben ugyanis az oroszok 63 százaléka véli úgy, hogy a határincidens kiélezésében saját hazája oldalán áll az igazság. Mi több, az ukránok 13 százaléka is egyetértett Moszkva álláspontjával, míg az oro­szoknak csupán a 3 százaléka véli úgy, hogy teljesen jogos és megalapozott volt Kijev felháborodása. Ez utóbbi vonatkozásában igen be­szédes adat az is, hogy a történtek el­lenére a megkérdezett ukránok 65 százaléka mégis úgy tartja, hogy Oroszország igenis barátsággal viszo­nyul hazájához, ám az oroszok közül már csak 57 százalék vélekedik ily módon, míg 29 százalékuk egyáltalán nem tekinti Ukrajnát baráti országnak. Ez utóbbi álláspontot az ukránok 21 százaléka képviseli. Ezekkel az ada­tokkal kapcsolatban azonban el kell mondani azt is, hogy azok az egész országra vonatkozó átlagos és nem pedig egyes régiók lakosságának az álláspontját és hangulatát tükrözik. A Krímen például a megkérdezettek döntő többsége Oroszország állás­pontját tartja helyesnek a keresi konf­liktus kérdésében, míg a nyugat­ukrajnai megyék lakosságának 56 százaléka egyáltalán nem tartja baráti országnak a nagy északi szomszédot, és véli úgy, hogy Ukrajnának mielőbb be kell lépnie a NATO-ba, hogy biztonságban érezhesse magát. Ennek ellenére a felmérésekből mégis az derül ki, hogy a tuzlai incidens valójában nem módosította az ukrá­nok viszonyulását az észak-atlanti szervezethez, hiszen továbbra is a la­kosságnak csak a 30 százaléka támo­gatja Ukrajna belépési szándékát. Ennek oka azonban elsősorban az ukrán lakosság tájékozatlanságában rejlik, hiszen a megkérdezettek mint­egy 85 százaléka még ma is azt vallja, hogy szinte semmit, illetve alig valamit tud a NATO-ról. Egyébként is a tájékozatlanság, vélik a szociológusok, az élet számos más területén is között jellemző vonása az ukrán emberek gondolkodásának, hiszen gyakran igen alapvető kérdésekben sem képesek állást foglalni. Következésképpen már az sem meglepő, szögezi le Olekszandr Szusko, a béke, a leszerelés és a kül­politika kérdéseivel foglalkozó tudo­mányos központ igazgatója, hogy a lakosság közel 40 százaléka egyszerre akar közeledni Nyugat és Kelet felé is, ami viszont már a mozgás törvény­szerűségeiből kiindulva is lehetetlen vállalkozás. Szusko ezt a nagyfokú határozatlanságot tartja a társadalom legdrámaibb kollíziójának, mivel ép­pen ez a határozatlanság befolyásolja leginkább az ukrán elit gondolkodását is. Tény ugyanis, fogalmaz Szusko, hogy a politikai osztály csakis abban az esetben képes konkrét feladatokat kitűzni és keresni azok megoldási lehetőségeit, ha a társadalom részéről erre vonatkozóan egyértelmű kihívások érik. Csakhogy Ukrajnában éppen a társadalom megosztottsága miatt hiányzik a konszolidált társadalmi vélemény, amely a legalapvetőbb, az úgynevezett báziskérdésekben a bel­­polika meghatározó vonásává vál­hatna, ahogyan történik az például Oroszországban, vagy pedig Ukrajna nyugati szomszédai esetében. Ukraj­nában viszont hiányzik ez a konszen­zus, mi több, egyelőre halvány jele sincs annak, hogy ez a konszenzus a közeljövőben mégis kialakul, szögezte le a szakértő. Szilveszter fekete krónikája Csaknem hatszáz sérültje van az olaszországi szilveszteri mulat­ságoknak, de halálos áldozatokról nem érkeztek jelentések csütörtök délutánig. A főként a petárdákkal való gondatlan bánásmód követ­keztében 547-en könnyebben, 39-en pedig súlyosan megsebesültek: két embernek a kézfejét, egynek pedig a lábfejét tépte le egy-egy rosszul kezelt vagy selejtes tűzijáték. Több mint 300 autót gyújtottak fel vandálok Franciaország különböző részein—közölte a francia rendőrség. Az »újévi kocsigyújtogatás« már hagyománynak számít Franciaor­szágban, az idei 324 felgyújtott jármű azonban némileg kevesebb a tavalyi 379-nél. A párizsi Champs-Elysées sugárúton nagyobb incidens nélkül ünnepelte az új év beköszöntét a mint­egy 450 ezres hömpölygő tömeg, de az Eiffel-torony közelében tömeg­­verekedés alakult ki. A rendőrség 46 személyt kihallgatásra előállított. Huszonkét ember meghalt és közel félezer megsebesült a Fülöp-szige­­teken az Újév ünneplése során. Az ün­nep tragédiába fordult Lucena vá­rosban, ahol egy petárda tüzet okozott a piacon és az emiatt kitört pánikban 18 ember meghalt. Szélrózsa Nem adjuk fel Köszönettel tartozunk és köszönetet mondunk minden polgárnak, aki kitartott mellettünk, és az Együtt a Toleranciáért koalícióra szavazott, hangsúlyozza a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségének a választások kapcsán kiadott közleménye, amelyet az újvidéki Magyar Szó című napilap közölt. Ezen a választáson nem értük el a célunkat. Ennek tudatában Kasza József elnök felajánlotta lemondását. A VMSZ elnöksége egyhangúlag úgy döntött, hogy ezt a felajánlást nem támogatja. Nem értük el az 5 százalékos küszöböt, de helytálltunk, és megmutattuk, hogy számítunk. A 19 induló koalícióból 13 nem jutott be a szerb parlamentbe. Ebből a 13-ból csak az Együtt a Toleranciáért volt versenyben. 4,28 százalékot értünk el, a többi tizenkét kieső 2 százalékig sem jutott. Mi tehát ottmaradtunk a politikai térképen. Megmutattuk, hogy a vajdasági magyarságot nem lehet leírni. A választások egyik következménye, hogy a vajdasági magyarságnak új helyzettel kell szembenéznie. Ebben a helyzetben az egyik magyar párt azt ajánlja, hogy a magyar pártok ne is igyekezzenek parlamenti mandátumokat szerezni. Lehet, hogy könnyebb félreállni, mint tovább küzdeni, de a VMSZ nem ezt az utat választja. Európában képviselői mandátumokban gondolkodik, aki érdekeket akar védeni. Mi európai orientáltságú párt vagyunk. Kitartunk. Nem felejthetjük el azt sem, hogy a vajdasági magyarság képviselete továbbra is szavatolt a vajdasági parlamentben és a Végrehajtó Tanácsban. Vannak önkormányzataink, van nemzeti tanácsunk. Nem adjuk fel. A VMSZ ezentúl is síkraszáll azért, hogy magyar közösségünknek szava legyen Szerbiában is, a Vajdaságban is, az önkormányzatokban is. Nem győzhetünk úgy, hogy levonulunk a pályáról. 2004-ben új próbatételek előtt állunk. Már tavaszra vagy legkésőbb őszre vajdasági és önkormányzati választások lesznek. A vasárnapi választások megmutatták, hogy az Együtt a Toleranciáért koalíción kívül nem maradt más vajdasági vagy kisebbségi párt vagy tömörülés a porondon. Akik a magyar többségű területeken velünk szemben versenybe szálltak, tízszeresen alulmaradtak. Ez nem önelégültségre ad okot, hanem a felelősségünket növeli. Olyan feladatok előtt állunk, melyekhez fel kell nőnünk. Szembesülnünk kell azzal, hogy hibáink is vannak. Elemeznünk kell, hogy miben tévedtünk, mit tehetünk másként, jobban. Komolyan kell vennünk és komolyan veszünk minden bírálatot, javaslatot. Szívesen fogadunk minden csatlakozót. Nem adjuk fel. A vajdasági magyarságról van szó, szögezi le a közlemény. ■ Panorama__________________________________2004. január З., szombat

Next