Kárpáti Igaz Szó, 2004. július-szeptember (85. évfolyam, 95-144. szám)
2004-07-01 / 95. szám
KÁRPÁTI , 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban TEHERÁN. Irán tart az iraki síitáktól. Az iraki síiták befolyásának növekedésétől tart Irán. Az iráni egyházi méltóságok szerint csökkentheti súlyukat egy olyan demokratikus, világi berendezkedésű Irak létrejötte, amelyet a változásokat óhajtó mérsékelt irániak is követendő példának tekinthetnek. BERLIN: A Siemens munkaidőemelése precedenst teremthet. A Siemensnél az üzemi tanács beleegyezett, hogy a munkahelyek Németországban tartása érdekében 40 órára emeljék az eddig 35 órás heti munkaidőt. De mi lesz, ha más német cégek is vérszemet kapnak? DARFÚR: Szudánban 1 millió áldozat is lehet. Akár 1 millió embert is lemészárolhatnak a szudáni Darfúr tartományban a kormány támogatásával folyó etnikai tisztogatás során 2004 folyamán - közölték amerikai hivatalos források Törökországban, az incirliki amerikai légitámaszponton. BELGRÁD, Szerbia: európai úton. A szerb elnökválasztás másnapján már-már érthetetlennek tűnik a korábbi izgalom, hiszen Borisz Tadics, a demokratikus erők közös támogatottja 53:45 százalékos szavazati aránnyal, tehát jóhosszal hagyta maga mögött a keményvonalas nacionalista Tomiszlav Nikolicsot. JERUZSÁLEM: Saron ragaszkodik Gáza kiürítéséhez. Ariel Saron izraeli kormányfő továbbra sem tesz le arról a tervéről, hogy kiüríttesse a Gázai övezetet. Egy izraeli kormányilletékes közlése szerint a miniszterelnök eltökélten folytatja elképzelései megvalósítását. »A terrorizmus nem diktálhat az izraeli politika alakításában« - szögezte le. Kettős szerepben az MKP Az Európai Parlament szlovákiai képviselőinek megválasztásakor azért maradt távol kétszázezer szlovákiai magyar szavazó, mert a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nincs kidolgozott nemzetstratégiája, nincs a felvidéki magyar nemzetrészre vonatkozó cselekvési programja, nem született meg a nemzetiségek jogállását meghatározó törvény, és kultúrájának anyagi támogatására nincs garanciaarta a Pozsonyban megjelenő Új Szó. Soóky László, a lap munkatársa felrója a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó MKP-nek, hogy annak idején kész volt elfogadni a botrányos közigazgatási törvényt, és hogy közreműködött a hasznavehetetlen nyelvtörvény megszövegezésében, valamint elfogadásában. A kétszázezer magyar hiányzó szavazata mellett ott van még (pontosabban nincs ott) a kilátástalan helyzetbe került negyvenezer magyar ajkú roma hiányzó szavazata, nemkülönben azon régiók magyar ajkú polgárainak voksa, ahol a munkanélküliség nyáron is meghaladja a 40 százalékot, s ahol a családok, a gyerekek jövője több mint bizonytalan. Hiányoznak az ország keleti végein élő magyarok szavazatai, azoké, »akik úgy érzik, mindenki cserbenhagyta őket, s nem mentek el szavazni azok, akiknek elegük van azokból a helyi kiskirályokból, akik kommunistaként most az MKP köpönyegében és a párt ideológiája által védetten lettek számos községben élet és halál urai«. Otthon maradtak azok is, akiktől a Benes-dekrétumok alapján a második világháború után elkobozták a földjeiket, és azok, akik »már unják hallani, hogy a magyar ügyek intézésére a koalíciós partnerek részéről nincs politikai akarat«. A szerző olvasatában a magyar választók kétharmadának távolmaradása »figyelmeztető üzenet az MKP ideológusai és stratégái felé«. Az MKP-t élesen bíráló Soóky László »méltánytalannak és gusztustalannak« találja, hogy a szlovákiai magyar párt Révkomáromban, a városvédő Klapka György szobra előtt éppen abban a pillanatban kezdte el a Szélrózsa kampánynyitó »szuperbuliját«, amikor 84 évvel korábban, azonos időpontban aláírták a trianoni békediktátumot. »Ilyet egyetlen jóérzésű, magyar nemzettudattal bíró, saját történelmét tiszteletben tartó ember sem tesz, s nem vállal vele közösséget. Meggyőződésem, hogy ha abban a pillanatban Klapka György szobra előtt nem Lagzi Lajcsi muzsikál, hanem mondjuk Gáspár Tibor (nyugalmazott révkomáromi tanár-atud. megj.) szólal meg hitelesen egy elcsatolt országrész tragédiájáról, szükségtelenné váltak volna a (közönséget oda szállító) bérelt autóbuszok, mert a tér megtelt volna emlékező és jövőbe néző, nemzetüket a kommerszért még aprópénzre nem váltó magyarokkal. Ha az MKP továbbra sem tud élő kapcsolatot teremteni a magyar választókkal, akkor megtörténhet, hogy a bizonytalanságban élők könnyen manipulálhatóvá válnak, ami »szabad utat nyithat a magyar nemzeti szekértáborok kialakulásához« - így a cikkíró, aki szerint az MKP másként szólal meg a választási programjában, és másként viselkedik kormányszerepben. Határon túli magyar tanítók Debrecenben Kilencven határon túli magyar tanító részvételével kezdődött meg hagyományos nyári továbbképzésük hétfőn a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán.Ezúttal Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából kétszázan jelentkeztek a tanfolyamra, de csak 90 résztvevőt tudtunk fogadni« - mondta az MTI-nek az ünnepélyes megnyitót követően Nanszákné Cserfalvi Ilona főigazgató-helyettes. Hozzátette: 15. alkalommal rendezik meg a határon túli magyar pedagógusok körében immár a legnépszerűbb továbbképzési programot. A rendkívüli érdeklődésre tekintettel - az idén első alkalommal - augusztusban is tartanak egyhetes továbbképző kurzust. A jelenlegi egyhetes programsorozat keretében elsősorban a nevelés-oktatás korszerű módszereiről, míg augusztusban a pedagógusoknak a modern iskolában jelentkező feladatairól cserélnek véleményt a szakemberek. Nanszákné Cserfalvi Ilona közölte: a mostani továbbképzést az Oktatási Minisztérium és a Pedagógus Továbbképző Intézete, az augusztusit pedig az Apáczai Közalapítvány finanszírozza. Beszámolt arról is, hogy a részvevők 20 százaléka visszatérő vendége a továbbképzéseknek. A helyi pedagógiai bizottságok munkájának eredményeként egyre több határon túli fiatal pedagógus vesz részt a képzéseken. A határon túli magyar tanítók egyhetes továbbképzésének első napján az alternatív pedagógiák módszertani hatásairól, a korszerű oktatási módszerekről, valamint a magyar identitástudat és az EU kapcsolatáról hallgattak meg előadásokat és cseréltek véleményt a szakemberek. Panoráma 2004. július 1., csütörtök Irak ítélkezik Szaddám Huszein felett Iraki bíró holnap emel vádat Szaddám Huszein és tizenegy volt baathista vezető ellen, de egyelőre mindannyian amerikai őrizetben maradnak. Bár a gyors hatalomátadás meglepte Irakot, s a nap viszonylagos nyugalomban telt el, három amerikait mégis megölt egy út menti bomba, és meg nem erősített hírek szerint egy amerikai katonát agyonlőttek fogvatartói. Három török túsz visszanyerte szabadságát. Biztató jel, hogy a nyersolaj ára 50 centtel esett, és Bagdadban megjelentek a külföldi diplomaták. Ijad Allavi, Irak ideiglenes kormányfője tegnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy az amerikaiak ma adják át jogilag Iraknak Szaddám Huszein exdiktátort és tizenegy volt vezetőtársát. Amíg azonban a kialakuló rendőrség nem képes szavatolni a volt iraki vezetők biztonságos őrizetét, addig őket az amerikaik tartják fogva. Allavi közölte, hogy az iraki kormány, egyik első intézkedéseként, hivatalosan kérte Szaddámnak és társainak átadását.Mindannyian a januárban megalakult különleges iraki bíróság elé állnak és felelniük kell az emberiség elleni, valamint háborús bűneikért és a népirtásért«. Szaddám Huszeint az amerikaiak tavaly decemberben fogták el szülőhelye, Tikrit közelében és azóta hadifogolyként tartják őrizetben. Mivel az Egyesült Államok hétfőn hivatalosan is átadta a hatalmat és deklarálta a megszállás megszűntét, a nemzetközi konfliktusnak ezzel vége szakadt. A nemzetközi jog szerint a hadifoglyokat ez esetben szabadon kell engedni vagy vádat kell ellenük emelni. Az iraki bíróság tegnap ki is adta a szükséges elfogatóparancsot, így az iraki igazságszolgáltatás megindításának nincs akadálya. Allavi szerint a különleges bíróság nyílt és tisztességes tárgyaláson ítélkezik. Jelezte azonban, hogy a tárgyalás kezdetére még hónapokig várni kell. Átadta megbízólevelét tegnap Bagdadban Gazi Javer államfőnek az Egyesült Államok, Ausztrália és Dánia iraki nagykövete. Izrael is szívesen létesítene diplomáciai kapcsolatot Irakkal - jelezte Szilvan Salom külügyminiszter. Bagdad keleti részén három amerikai katonát ölt meg, kettőt megsebesített egy út menti bomba. Terepjárójuk olyan konvojt kísért, amely műszaki felszerelést szállított az újjáépítéshez. »Miért akarnak megölni bennünket? Mi csak segíteni akarunk« - mondta a helyszínen egy tengerészgyalogos. Az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió olyan videofelvételeket sugárzott, amely feltételezhetően egy amerikai katona megölését mutatta. Keith Mauphin 20 éves közkatonát fegyveresek még áprilisban fogták el. A felvételen csak az látszik, hogy valaki rálő egy háttal álló, zöldes színű zubbonyban lévő katonára, aki belebukik egy gödörbe. Nem erősítették meg, hogy a katona Mauphin volt. A szuverenitás első teljes napján felvonták az iraki lobogót Bagdadban. ------------- Háttér------------Ukrajnáról Isztambulban A kölcsönös udvariassági megnyilvánulásokon és egymás fontosságának hangsúlyozásán túlmenően nemigen történt más az Észak-atlanti Szövetség isztambuli csúcsértekezlete keretében tartott Ukrajna-NATO bizottság ülésén. Legfeljebb az ukrán államfő, Leonyid Kucsma azon bejelentése válthatott ki némi csodálkozást az ülésen részt vevő állam- és kormányfőkben, mely szerint Ukrajna jelenlegi fejlettségi szintje még nem teszi lehetővé számára, hogy a felvételéért kilincseljen. Egyébként pedig az történt, illetve hangzott el az ülésen, amire eleve számítani lehetett. Az elnöklő NATO-főtitkár, Jaap de Hoop Scheffer újfent csak azzal állt elő, amit már a közelmúltban tett kijevi látogatásán is nyomatékossá tett, hogy az ukrán tagság mindenekelőtt az októberben sorra kerülő elnökválasztás lebonyolításától függ. Hogy mennyire lesz demokratikus és áttekinthető a választás és miképpen érvényesül az országban a sajtószabadság. Ezzel együtt a főtitkár tett néhány udvariassági gesztust is, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagországok messzemenően üdvözlik Ukrajnának a Szövetséghez való közeledését, és »egészségesnek« nevezte a kapcsolatokat, amit feltehetően úgy kell értelmeznünk, hogy a viszony felhőtlen és egyik félnek sem okoz fejfájást. Leonyid Kucsma viszont arra hívta fel a jelenlévő országok vezetőinek figyelmét, hogy Kijev számára elvi jelentősége van annak, hogy a NATO a továbbiakban is folytassa a »nyitott ajtó« politikáját, azaz senki előtt ne csapja be azt az ajtót, ha azon valaki be szeretne lépni. Ukrajna és a Szövetség között kialakult politikai párbeszédet olyannyira megbízhatónak nevezte, hogy az lehetővé tette a kapcsolatok stratégiai szintre történő emelését és a nemzetközi biztonság kérdésében a teljes körű egyetértés kialakítását. Az ország gazdasági sikerei és a politikai stabilitás pedig minden alapot biztosítanak arra, hogy a kapcsolatok tovább mélyüljenek. De vajon őszintén akarja-e Kijev ezeknek a kapcsolatoknak a mélyülését? - fogalmazódhat meg bennünk a kérdés. Nem véletlenül. Ennek ellenkezőjét ugyanis nem kisebb személyiség, mint Leonyid Kravcsuk állítja. A BBC rádió ukrán nyelvű adásában ugyanis az exállamfő, az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának vezetője azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi ukrán hatalmi elit egyáltalán nem akarja Ukrajnát a NATO-ban látni. Csupán ürügynek tartja Leonyid Kucsmának azt a bejelentését, mely szerint Ukrajna még nem készült fel a belépésre. Szerinte ugyanis a belépést nem mondogatni kell, hanem elsősorban akarni és ténylegesen tenni is érte. A hatalomnak viszont ez egyáltalán nincs ínyére. Hogy azonban konkrétan kire, illetve kikre is gondol a volt államfő, erre a kérdésre nem adott választ, ellenben leszögezte: semmi akadályát nem látja annak, hogy Kijev bármely pillanatban kérje felvételét a NATO- ba, ám nem teszi, mivel nem áll érdekében. Erdélyi Gábor Izraeli támadások Gázában Ellenőrzése alá vonta a Gáza övezetben lévő Bét-Hanún palesztin település ipari negyedét az izraeli hadsereg - közölték szemtanúk és palesztin biztonsági források. Izraeli páncélosok helikoptertámogatással két oszlopban hatoltak be a városba, ahonnan szélsőséges palesztinok gyakran indítanak rakétatámadásokat a közeli Izraelben lévő célpontokra. A katonák lelőttek egy Hamász-aktivistát, aki éppen egy robbanószerkezetet biztosított ki. A páncélosok nyomában földgyaluk is megjelentek. Az izraeli hadsereg közlése szerint a művelet célja, hogy újabb rakétatámadásokat akadályozzanak meg. Hétfőn egy izraeli felnőtt és egy gyemek vesztette életét a Szderót izraeli városra mért palesztin rakétacsapásban. A támadást a Hamász szélsőséges palesztin szervezet vállalta magára. Palesztin célpontokat támadtak izraeli katonai helikopterek a Gázai övezetben. Az első támadás Gáza városában történt, ahol három izraeli Apache helikopter rakétákkal lőtt egy szerkesztőségeknek és irodáknak helyet adó magas épületet a városközpontban. A rakéták az épület hamadik emeleténél csapódtak be, ahol a Hamász radikális palesztin szervezethez közel álló hetilap szerkesztősége található. A támadásban három ember megsebesült, az épületben komoly károk keletkeztek. Előretört az olasz balközép Az olasz balközép pártok, az Olajfa koalíció további térnyerését hozták az olasz részleges önkormányzati választások. A hétvégi második fordulóban a baloldal elhódította Milánó tartomány vezetését, megerősítette pozícióit Firenzében és más városokban. Az előzetes adatok szerint a 63 tartományból 52-ben a baloldal kerekedett felül, s a nagyobb városokban 22-8 arányban szenvedtek vereséget a jobbközép kormánykoalíció pártjai. Az Olajfa számára különösen a milánói tartomány elhódítása jelentős fegyvertény, hiszen a balközép szövetség Silvio Berlusconi kormányfő szűkebb otthonában - pártja, a Forza Italia fellegvárában - tudott sikert aratni. Berlusconi szerint a milánói vereség nem a jobboldali pártok, hanem a tartomány eddigi vezetője, Ombretta Colli volt színésznő hibája. Berlusconi - aki korábban személyes felelősséget vállalt pártja kudarcáért a két héttel ezelőtti európai parlamenti választásokon -leszögezte, hogy kormánya hivatalban marad, hiszen 2001 -ben öt évre kapott mandátumot. Az olasz baloldal eközben a »Berlusconikorszak« alkonyaként ünnepli az eredményt.