Kárpáti Igaz Szó, 2004. október-december (85. évfolyam, 145-196. szám)
2004-10-02 / 145-146. szám
ПІП.*'» KÁRPÁTI 4. IGAZ SZÓ HÁGÓN INNEN • HÁGÓN TÚL v i r . . CM. 2004. október 2., szombat Röviden Vérhasjárvány az iskolában Harminckét gyereket kellett kórházba szállítani a Zaporizzsja megyei Novomikolajiv nevelőintézetéből. A beszédhibás gyerekeket nevelő otthonban egymást követték a rosszullétek. A kórházba szállított gyerekeknél az orvosok vérhast diagnosztizáltak. A katasztrófaelhárítási minisztérium sajtószolgálatának tájékoztatója szerint a fertőző betegség forrását még keresik. A gyerekeket fokozott orvosi megfigyelés alatt tartják. Kuzmuk az iraki békefenntartókról Nem sokkal azt követően, hogy a korábban botrányos körülmények között leváltott Olekszandr Kuzmuk védelmi minisztert rehabilitálták és visszahelyezték hivatalába, sajtótájékoztatón mondta el véleményét az iraki békefenntartó misszióról. Szerinte az ukrán kontingens befejezte a rábízott missziót és ideje felvenni a katonáink hazahívásának kérdését. A védelmi miniszter azt is kijelentette, hogy Ukrajna célja továbbra is a teljes jogú NATO-tagság elnyerése. Védett madarakat csempésztek Egy nemzetközi csempészbandát lepleztek le a nemzetbiztonsági szolgálat nyomozói a Krímen. A közelkeleti országok polgáraiból álló bűnszövetkezet védett madarakat fogott be nagy számban. A lebukáskor a banda furnér ládákban 12 kerecsensólymot próbált kicsempészni az országból. A KÁRPÁTALJAI MEGYEI ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁSBAN ÉS TANÁCSBAN A nyugdíjellátás elsőbbséget élvez A nyugdíjreform menetéről tájékoztatta Ivan Rizakot Anasztázia Péntek, a megyei Nyugdíjalap vezetője. Mint elmondta, a szociális szektorban a pozitív tendencia hónapról hónapra erősödik. Az év első felében például a Nyugdíjalap költségvetésének bevételi oldalát az előző évi adatokhoz képest 29 százalékkal, azaz 59 millió hrivnyával sikerült növelni. A legutóbbi nyugdíj felzárkóztatás révén 254 500 kárpátaljai nyugdíjas havi illetménye növekedett. A szeptemberi kifizetésekre így a megyében pótlólagosan 28,5 millió hrivnyára lett szükség. A nyugdíjkifizetések fedezetére az Ukrajnai Nyugdíjalaptól 27 millió hrivnya érkezett. A többit a megyei Nyugdíjalap biztosította. A kiegészített szeptemberi járandóságát valamennyi arra jogosult kárpátaljai nyugdíjas megkapta. Rövidesen elkezdődik az októberi nyugdíj kifizetése is. Békességben élő felekezetek A Kárpátalján működő vallási felekezetek közötti viszony tanulmányozására érkezett vidékünkre Viktor Bondarenko, az Országos Egyházügyi Bizottság elnöke, aki a napokban találkozott Ivan Rizakkal, a megyei állami közigazgatás elnökével. Mint Bondarenko úr hangsúlyozta, tapasztalatai szerint Kárpátalján a vallási felekezetek békességben és egyetértésben élnek, ami egészben véve is jellemző e vidék életére hosszú évszázadok óta. Jelenleg több mint másfél ezer vallási szervezet, 36 felekezet található szűkebb pátriánkban. E szervezetek számát tekintve Kárpátalja a negyedik helyen áll Ukrajnában. Az Állami Egyházügyi Bizottság elnöke további támogatásáról biztosította az új templomok építésének ügyét. Különben 172 templom építése van folyamatban, szilárdul az egyházak és a hatalom együttműködése, különösen a fiatalság lelki életének újjászületése érdekében, közli a megyei állami közigazgatás sajtószolgálata. Kijevben nincs szakadás! A cím a Kárpátalja hetilap 2004. szeptember 24.-i számában megjelent cikkre utal, melynek tartalma enyhén szólva nem felel meg a valóságnak, de egy, a KMKSZ szócsövének szerepét betöltő sajtóorgánumban ez nem hat feltűnően, ha az UMDSZ szerepének megítéléséről van szó. Személyes érintettségem okán és a cikkben leírt történet egyik szereplőjeként úgy gondolom, jogomban áll »kiigazítani« a kárpátaljai magyar közvélemény félretájékoztatását szolgáló írás néhány állítását. A cikk ugyanis azt sugallja, hogy az UMDSZ fellegvárának tekintett Kijevben az említett Vass Tiboron és néhány túlbuzgó »aktivistán« kívül a szövetségnek nincs is támogatottsága. A Kárpátalja által kreált probléma jobb megértése érdekében kénytelen vagyok részletezni a Magyarok Kijevi Egyesülete címszó alatt értendő kijevi magyar közösség fogalmi meghatározását. Az utolsó, 2001-ben végzett ukrajnai népszámlálás adatai szerint jelenleg a 2,5 milliós lakosú Kijevben 189 magát magyarnak valló ukrán állampolgár él. Ez a társadalmi réteg kb. 99 százalékban Kárpátaljáról elszármazott értelmiségi. Vannak közöttük ismert tudósok, művészek, sportolók, műszaki és humán területen tevékenykedő egyének. Az ideiglenesen hosszabbrövidebb ideig Kijevben tartózkodó magyar származású emberekkel kiegészítve ez kb. 500-600 fős magyar közösséget jelent. Ezenkívül, részben általuk, van a magyar nyelvnek, kultúrának, történelemnek Kijevben egy jelentős, számbelileg aligha meghatározható »holdudvara«. Nagy hiba lenne ezeket az embereket akár világnézeti, akár vallási, akár egyéb szempontok alapján megpróbálni egységesíteni. Egy dolgot viszont egyértelműen ki lehet jelenteni: elkötelezett hívei ők a magyarság eszméjének és, különösen ami az első csoportot illeti, még fokozottabban érzékenyek magyarságukra, mint akár a kisebbségben élő kárpátaljai magyarok. Visszaélni ezzel és politikai célokra felhasználni ezeket az érzelmeket-aljasság! Visszatérve az UMDSZ és a kijevi magyar közösség kapcsolatához, 1989-ben ezek a nemzeti érzelmektől túlfűtött kijevi magyarok hivatalosan is megalakították a Magyarok Kijevi Egyesületét, amely a mi értelmezésünk szerint nem egy társadalmi szervezetet jelentett, hanem magát a kijevi magyar közösséget. Ez a közösség, elhivatottsága tudatában, 1991-ben kezdeményezője volt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), és ilyen értelemben egy összukrajnai magyar társadalom megteremtésének. Számunkra, Kijevből nézve a KMKSZ ugyanolyan regionális kisebbségi szervezet volt, mint a többi. Az eltelt 15 év alatt Kijevben megalakult több különböző érdekvédelmi magyar szervezet, mint pl. a Kijevi Magyar Tudósok Társasága, a Kijevi Magyar Református Gyülekezet, a Kijevi Liszt Ferenc Zenei Társaság, a Kijevi Magyar Vasárnapi Iskola és így tovább. Ezek a szervezetek értelemszerűen a létező kijevi magyar közösség keretein belül alakulhattak csak ki. És ez a közösség továbbra is érdekelt az összukrajnai magyar társadalom meglétében, azaz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségben, mint annak letéteményesében. Ezen belül a KMKSZ csak egy társadalmi szervezet szerepét töltheti be. A Magyarok Kijevi Egyesületének jelenleg 175 tagja van. Ez a szám valójában egyezik a kijevi magyar közösség ukrán állampolgárságú létszámával. Természetesen közöttük vannak tudósok, reformátusok, zenészek, diákok, UMDSZ- aktivisták és így tovább. Sőt, értelemszerűen valaki egy személyben reformátusként rendelkezhet doktori fokozattal és közben UMDSZ- aktivista, de lehetségesek egyéb párosítások is. Ezért értelmezhetetlen a jelzett cikknek az a kitétele, hogy »az UMDSZ..., melynek tagságát a mi egyesületünk tagjaival igyekeznek feltölteni«. Ez kb. úgy hangzik, mintha azt mondanánk, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség a saját tagságát magyar állampolgárokkal igyekszik feltölteni. A következő állítás, miszerint »az UMDSZ-nек nem volt igazi alapszervezete Kijevben«, a cikkíró tájékozatlanságára utal. Ugyanis ha veszi magának a fáradságot és az MKE mindenese, Bírta Mihály segítségével elolvassa az UMDSZ Alapszabályát, valamint néhány mindenki által ismert adatot a szövetség megalakulásáról, akkor nem ír le ilyen képtelenséget. Tudniillik az UMDSZ 1991-ben a kijeviek kezdeményezésére Kijevben alakult meg és a kijevi szervezet, s mint önálló jogi személy ma is aktív tagja a szövetségnek. Az Alapszabályból pedig kiolvashatta volna, hogy mi a különbség a társszervezet és az alapszervezet között. A meseszerűen hangzó ki kit fogadott be a Kijevi Magyar Házba, túlságosan bonyolult téma ahhoz, hogy ennek a cikknek a keretein belül részletezzem, de amennyiben a Kárpátalja című lap és annak tulajdonosa a KMKSZ, annyira a szívén viseli a kijevi magyarság problémáit, mi köszönettel vennénk segítő szándékukat. Visszatérve a szakadást sejtető cikkhez, még egyszer le szeretném szögezni, hogy a KMKSZ néhány radikális vezetőjének elvárásai ellenére, nincs a kijevi apró magyar közösség tagjainak »magyarságtudathasadása«. Nem szeretném, ha egyes politikai kalandorok abban az illúzióban ringatnák magukat Kárpátalján, hogy szánalmas igyekezetükben konfrontációt tudnak előidézni egy olyan összetartó kis létszámú magyar közösségben, mint amilyen a kijevi. Vass Tibor nincs haragban Vígh Jánossal, napi munkakapcsolatban van Bírta Mihállyal, az UMDSZ nem akarta kisajátítani a Magyar Házat. Mi, Kijevben élő magyarok, a kárpátaljai belharcot szemlélve, őszintén sajnáljuk az UMDSZ jobb sorsot érdemlő valahai tagszervezetét, amelynek egyes vezetői, utolsó szalmaszálként, minden alkalmat megragadnak ahhoz, hogy szembeállítsák egymással a különböző ukrajnai magyar szervezeteket és egyéneket, csakhogy igazolják politikai létüket. Vass Tibor, kijevi UMDSZ-aktivista (az UMDSZ alelnöke) Miként lapunk tudomására jutott, furcsa leveleket és telefonhívásokat kapnak mostanában az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség hágón túl élő aktivistái a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökétől. E megkeresésekben Kovács Miklós arra kéri az UMDSZ tagjait, hogy gyűjtsenek aláírásokat egy majdani magyar párt legalizálása érdekében. A KMKSZ vezére pénzt kínál az aláírásokért, és ígéretet tesz az elvégzett munka külön honorálására. A diaszpórában élő címzettek csodálkoznak a megkeresésen, hiszen, mint mondják, a KMKSZ részéről ilyen érdeklődésre nem volt egyetlen példa sem az eltelt tizenöt év alatt. A kijevi magyarok külön sérelmezik, hogy parlamenti képviselősége alatt Kovács Miklós elzárkózott minden lehetőségtől, hogy kapcsolatot építsen ki a fővárosban élő magyarokkal, s a négy év folyamán a számos meghívás ellenére mindössze kétszer (!) kereste fel a Magyarok Kijevi Egyesületét. Ttt&ArUCffeO fibffeTVMI ІАКАРЯА'ПИ Ш V*trip*fc :«й s . T*Jbm jlff (f?КлИГлТАІЛАІ МАЄІ VA ft KULI I KÁI ts **0VETSfcG S* Ш ішгшіж* )W f МфОДІ*, Шці*. i**«n : Л' .1 K*rW Ш*т &»***«* ятк і і *■** wv* W fiXr ,«Я і* * іW*eer ы**<»4*. jr-рМші иямлілш* * истин МіЩіІ vV Р&4» Штт іNoфж ‘Шші. «тг«. шяаш • лу & ы&« ШШЯкіі *Sewsriet. Шшмі. » гШіиг Зу» JS5 і * p»ü* яп&йкг«* аарія útiamW#**: if? e*- Jíg т «І***» *Щ« KM*«! хтМт. к и- fcBft» >*ж». í тгщіфяШ -Лг**« ЫжЫ>: ШжгяУ Ч> ,/ ' jA и V V '*•хяягъжп гащт vufer. *-.'ШЫшК m*. tűm. ^ J&jy1 «М*« *m se 6* А ЫяЬМ Í!K.yat9 é*r ■ SfOSiOKSt . шт 35E3 sn «Síit Y* V. Л , í ilf*& МпЫхШй hr. ЫХииалп г Vizí-imií, хГ л. . :'тЪЬ, «09 ír Ш. ’.жжэрф. *■'& ЛСЛйА, лі? ^ Л.Г щМШг: IMI ж h *■ шаШлІü Ьйx*m Ы::> pits >«■:***■ ^ л'. , Sír' лу" Sr jjr S**>*K*-i Ъ' ^ Xr pm 5, КЩмНи. гУ т- **ЬФ* ^-* £& witiűem, Y*§i * гШ-вш' Valamit visz a víz Több tonna szemét a Tiszában A legmagasabb fokú készültszennyezés, csak feltételezzük. A főlegséget rendelték el a Tisza maműanyag flakonokból, lassan lebomló gyarországi felső szakaszán, mert üdítős palackokból álló szemét nem Kárpátalja felől hatalmas menütartalmaz veszélyes anyagokat, nyiségű úszó hulladékot sodort Az történt, hogy a Tisza és mellékmagával a víz. A magyar szakfolyói mentén lévő kárpátaljai teleemberek másfél ezer köbméternyi repülések lakosai előszeretettel hordják becsülik az úszó szeméthegyet és attól ki a háztartási szemetet és az építkezőt tartanak, hogy veszélyes hulladékokat is tartalmazhat. - Tudunk a szemétről - tájékoztatta lapunkat Volodimir Rubec, a megyei környezetvédelmi főosztály osztályvezetője. - A hulladék mennyiségét azonban mi jóval kevesebbnek tartjuk, mint azt a magyar média hírül adta. Tény azonban, hogy valóban Kárpátalján került a Tiszába az úszó hulladék. Azt viszont, hogy pontosan hol történt a si törmeléket az ártéri erdőkbe. Ehhez még a kirándulók és a turisták hátrahagyott szeméthegyei is hozzáadódtak. Ezúttal a hirtelen megemelkedett vízállás miatt egyszerre vette a hátára a folyó a nyár folyamán az ártéren illegálisan lerakott szemetet. Gyakoribb áradások esetén nem ennyire feltűnő mennyiségű az úszó hulladék, de a jelenség állandó jelleggel létezik. Ezért bizony joggal bírálnak bennünket a szomszédos ország ökológusai. Balogh Csaba Szemét a Tiszán. Fotó: Zinkó Barnabás Kinek jár szubvenció? Nem mindenki él a kedvezménnyel Tegnap óta októbert írunk. Egyebek mellett ez azt jelenti, hogy hamarosan itt a hivatalos fűtési idénykezdet. A kellemesen felmelegített lakások tulajdonosainak azonban a nyári hónapokhoz képest jóval mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, s a családok többsége ilyenkor elmorfondírozik azon, hogy vajon nekik járna-e szubvenció? Alábbi összeállításunkból kiderül, hogy kik azok, akik igényt tarthatnak a kommunális díjak kedvezményes térítésére, s milyen feltételekhez kötik a szubvenció megítélését. A kérdés tisztázása érdekében Szerhij Szomovhoz, az Ungvári Városi Munkaügyi és Szociális Védelmi Osztály vezetőjéhez fordultunk. Az illetékes azzal kezdte, hogy az idei évben eddig 13 581 család vette igénybe a szubvenciót, ami a megyeszékhely családjainak mindössze 27 százalékát képezi. Ugyanakkor statisztikai számítások szerint az Ungváron élő családok 48%a jogosult lenne a kommunális díjak kedvezményes térítésére. Ami a leglényegesebb: jelenleg azok a családok juthatnak szubvencióhoz, melyek havi összjövedelme nem haladja meg a 600 hrivnyát. - Mi lehet az oka annak, hogy nem minden jogosult család kérvényezi a kommunális kedvezményt? - tettük fel a kérdést a főosztályvezetőnek. - Tapasztalataink azt mutatják, hogy három olyan ok van, amiért nem minden család érdeklődik a szubvenció elérésének lehetőségéről. Sokan azt hiszik, hogy meglévő rezsiköltség-adósság esetében nem jár a kedvezmény. Pedig ez nem igaz. Ilyen esetekben mód van a korábban felgyülemlett adósság átütemezésére. A törvényileg előírt átütemezés akár 5 éves időtartamra is lebonthatja a korábbi adósságot. Ugyanakkor alapkövetelmény, hogy az esedékes, de immár kedvezményes kommunális díjakat idejében fizesse a lakás tulajdonosa. Gyakori eset továbbá, hogy azok a családok sem kopogtatnak szubvencióért, ahol felnőtt korú, de sem tanulmányi jogviszonnyal, sem munkahellyel nem rendelkező személy él. A kérvényt áttekintő szubvenciós bizottság azonban ilyen helyzetben is dönthet pozitívan. A legnagyobb problémát viszont kétségkívül a munkásszállókban élők helyzete okozza. Gyakran előfordul, hogy a család összjövedelme alapján járna a szubvenció, de mivel a munkásszállóban nem biztosított valamennyi kommunális szolgáltatás - központi fűtés, gázszolgáltatás, hideg és meleg víz, villanyáram -, így azokra kedvezmény sem járhat. A városi munkaügyi és szociális védelmi osztály vezetője arról is tájékoztatott, hogy a szubvenció mértékét minden egyes kommunális szolgáltatás esetében külön-külön állapítják meg. Hasznos tudnivaló lehet, hogy az érintettek telefonon (61 -25-14) is választ kaphatnak a szubvencióval kapcsolatos kérdéseikre. D.Gy.