Kárpáti Igaz Szó, 2004. október-december (85. évfolyam, 145-196. szám)

2004-10-02 / 145-146. szám

ПІП.*'» KÁRPÁTI 4. IGAZ SZÓ HÁGÓN INNEN • HÁGÓN TÚL v i­ r . . CM. 2004. október 2., szombat R­öviden Vérhasjárvány az iskolában Harminckét gyereket kellett kórházba szállítani a Zaporizzsja megyei Novomikolajiv nevelőin­tézetéből. A beszédhibás gyerekeket nevelő otthonban egymást követték a rosszullétek. A kórházba szállított gye­rekeknél az orvosok vérhast diagnosz­tizáltak. A katasztrófaelhárítási minisz­térium sajtószolgálatának tájékoztatója szerint a fertőző betegség forrását még keresik. A gyerekeket fokozott orvosi megfigyelés alatt tartják. Kuzmuk az iraki békefenntartókról Nem sokkal azt követően, hogy a korábban botrányos körülmé­nyek között leváltott Olekszandr Kuzmuk védelmi minisztert reha­bilitálták és visszahelyezték hiva­talába, sajtótájékoztatón mondta el véleményét az iraki békefenntartó misszióról. Szerinte az ukrán kontin­gens befejezte a rábízott missziót és ideje felvenni a katonáink haza­hívásának kérdését. A védelmi mi­niszter azt is kijelentette, hogy Ukraj­na célja továbbra is a teljes jogú NATO-tagság elnyerése. Védett madarakat csempésztek Egy nemzetközi csempészbandát lepleztek le a nemzetbiztonsági szol­gálat nyomozói a Krímen. A közel­­keleti országok polgáraiból álló bűn­­szövetkezet védett madarakat fogott be nagy számban. A lebukáskor a banda furnér ládákban 12 kerecsensólymot próbált kicsempészni az országból. A KÁRPÁTALJAI MEGYEI ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁSBAN ÉS TANÁCSBAN A nyugdíjellátás elsőbbséget élvez A nyugdíjreform menetéről tájé­koztatta Ivan Rizakot Anasztázia Péntek, a megyei Nyugdíjalap ve­zetője. Mint elmondta, a szociális szektorban a pozitív tendencia hónap­ról hónapra erősödik. Az év első felé­ben például a Nyugdíjalap költségve­tésének bevételi oldalát az előző évi adatokhoz képest 29 százalékkal, azaz 59 millió hrivnyával sikerült növelni. A legutóbbi nyugdíj felzárkóztatás ré­vén 254 500 kárpátaljai nyugdíjas havi illetménye növekedett. A szeptemberi kifizetésekre így a megyében pótlóla­gosan 28,5 millió hrivnyára lett szük­ség. A nyugdíjkifizetések fedezetére az Ukrajnai Nyugdíjalaptól 27 millió hriv­­nya érkezett. A többit a megyei Nyug­díjalap biztosította. A kiegészített szep­temberi járandóságát valamennyi arra jogosult kárpátaljai nyugdíjas megkap­ta. Rövidesen elkezdődik az októberi nyugdíj kifizetése is. Békességben élő felekezetek A Kárpátalján működő vallási fe­lekezetek közötti viszony tanulmá­nyozására érkezett vidékünkre Viktor Bondarenko, az Országos Egyházügyi Bizottság elnöke, aki a napokban találkozott Ivan Rizak­­kal, a megyei állami közigazgatás elnökével. Mint Bondarenko úr hang­súlyozta, tapasztalatai szerint Kárpát­alján a vallási felekezetek békesség­ben és egyetértésben élnek, ami egész­ben véve is jellemző e vidék életére hosszú évszázadok óta. Jelenleg több mint másfél ezer vallási szervezet, 36 felekezet található szűkebb pátriánk­ban. E szervezetek számát tekintve Kárpátalja a negyedik helyen áll Ukraj­nában. Az Állami Egyházügyi Bizottság elnöke további támogatásáról biztosí­totta az új templomok építésének ügyét. Különben 172 templom építése van folyamatban, szilárdul az egyházak és a hatalom együttműködése, külö­nösen a fiatalság lelki életének újjászü­letése érdekében, közli a megyei álla­mi közigazgatás sajtószolgálata. Kijevben nincs szakadás! A cím a Kárpátalja hetilap 2004. szeptember 24.-i számában megje­lent cikkre utal, melynek tartalma enyhén szólva nem felel meg a valóságnak, de egy, a KMKSZ szócsövének szerepét betöltő saj­tóorgánumban ez nem hat feltű­nően, ha az UMDSZ szerepé­nek megítéléséről van szó. Szemé­lyes érintettségem okán és a cikkben leírt történet egyik szereplőjeként úgy gondolom, jogomban áll »kiigazítani« a kárpátaljai magyar közvélemény fél­retájékoztatását szolgáló írás néhány ál­lítását. A cikk ugyanis azt sugallja, hogy az UMDSZ fellegvárának tekintett Ki­jevben az említett Vass Tiboron és néhány túlbuzgó »aktivistán« kívül a szövetségnek nincs is támogatottsága. A Kárpátalja által kreált probléma jobb megértése érdekében kénytelen vagyok részletezni a Magyarok Kijevi Egyesülete címszó alatt értendő kijevi magyar közösség fogalmi meghatáro­zását. Az utolsó, 2001-ben végzett ukrajnai népszámlálás adatai szerint je­­lenleg a 2,5 milliós lakosú Kijevben 189 magát magyarnak valló ukrán állam­polgár él. Ez a társadalmi réteg kb. 99 százalékban Kárpátaljáról elszármazott értelmiségi. Vannak közöttük ismert tudósok, művészek, sportolók, műsza­ki és humán területen tevékenykedő egyének. Az ideiglenesen hosszabb­­rövidebb ideig Kijevben tartózkodó magyar származású emberekkel kie­gészítve ez kb. 500-600 fős magyar közösséget jelent. Ezenkívül, részben általuk, van a magyar nyelvnek, kultú­rának, történelemnek Kijevben egy je­lentős, számbelileg aligha meghatároz­ható »holdudvara«. Nagy hiba lenne ezeket az embereket akár világnézeti, akár vallási, akár egyéb szempontok alapján megpróbálni egységesíteni. Egy dolgot viszont egyértelműen ki lehet jelenteni: elkötelezett hívei ők a magyar­ság eszméjének és, különösen ami az első csoportot illeti, még fokozottab­ban érzékenyek magyarságukra, mint akár a kisebbségben élő kárpátaljai magyarok. Visszaélni ezzel és politikai célokra felhasználni ezeket az érzelme­ket-aljasság! Visszatérve az UMDSZ és a kijevi magyar közösség kapcsolatához, 1989-ben ezek a nemzeti érzelmektől túlfűtött kijevi magyarok hivatalosan is megalakították a Magyarok Kijevi Egyesületét, amely a mi értelmezésünk szerint nem egy társadalmi szervezetet jelentett, hanem magát a kijevi magyar közösséget. Ez a közösség, elhiva­tottsága tu­­datában, 1991-ben kezdemé­nyezője volt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), és ilyen ér­­telemben egy összuk­­rajnai ma­gyar társa­dalom meg­­teremté­­sének. Szá­munkra, Ki­­jevből nézve a KMKSZ ugyanolyan regionális kisebbségi szervezet volt, mint a többi. Az eltelt 15 év alatt Kijevben megalakult több külön­böző érdek­­védelmi ma­gyar szerve­zet, mint pl. a Kijevi Magyar Tu­dósok Tár­sasága, a Kijevi Ma­gyar Refor­mátus Gyü­lekezet, a Kijevi Liszt Ferenc Ze­nei Társa­ság, a Kijevi Magyar Vasárnapi Iskola és így tovább. Ezek a szervezetek értelemszerűen a létező kijevi magyar közösség keretein belül alakulhattak csak ki. És ez a közösség továbbra is érdekelt az összukrajnai magyar társadalom meglétében, azaz az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetségben, mint annak letéteménye­sében. Ezen belül a KMKSZ csak egy társadalmi szervezet szerepét tölt­heti be. A Ma­gyarok Ki­jevi Egyesü­letének je­lenleg 175 tagja van. Ez a szám való­jában egye­zik a kijevi magyar kö­zösség uk­rán állam­polgárságú létszámával. Természete­sen közöt­tük vannak tudósok, re­formátusok, zenészek, diákok, UMDSZ- aktivisták és így tovább. Sőt, érte­lemszerűen valaki egy személyben református­ként rendel­kezhet dok­tori fokozat­tal és közben UMDSZ- aktivista, de lehetsége­sek egyéb párosítások is. Ezért ér­telmezhe­tetlen a jel­zett cikknek az a kitétele, hogy »az UMDSZ..., melynek tagságát a mi egyesületünk tagjaival igyekeznek feltölteni«. Ez kb. úgy hangzik, mintha azt mondanánk, hogy a Fidesz Ma­gyar Polgári Szövetség a saját tagságát magyar állampolgárokkal igyekszik feltölteni. A következő állítás, miszerint »az UMDSZ-nек nem volt igazi alap­szervezete Kijevben«, a cikkíró tájéko­zatlanságára utal. Ugyanis ha veszi magának a­ fáradságot és az MKE mindenese, Bírta Mihály segítségével elolvassa az UMDSZ Alapszabályát, valamint néhány mindenki által ismert adatot a szövetség megalakulásáról, akkor nem ír le ilyen képtelenséget. Tudniillik az UMDSZ 1991-ben a kije­viek kezdeményezésére Kijevben ala­kult meg és a kijevi szervezet, s mint önál­ló jogi személy ma is aktív tagja a szövet­ségnek. Az Alapszabályból pedig kiol­vashatta volna, hogy mi a különbség a társszervezet és az alapszervezet között. A meseszerűen hangzó ki kit foga­dott be a Kijevi Magyar Házba, túlsá­gosan bonyolult téma ahhoz, hogy en­nek a cikknek a keretein belül részle­tezzem, de amennyiben a Kárpátalja című lap és annak tulajdonosa­­ a KMKSZ, annyira a szívén viseli a ki­jevi magyarság problémáit, mi köszö­nettel vennénk segítő szándékukat. Visszatérve a szakadást sejtető cikk­hez, még egyszer le szeretném szögez­ni, hogy a KMKSZ néhány radikális vezetőjének elvárásai ellenére, nincs a kijevi apró magyar közösség tagjainak »magyarságtudathasadása«. Nem sze­retném, ha egyes politikai kalandorok abban az illúzióban ringatnák magukat Kárpátalján, hogy szánalmas igyeke­zetükben konfrontációt tudnak előidéz­ni egy olyan összetartó kis létszámú magyar közösségben, mint amilyen a kijevi. Vass Tibor nincs haragban Vígh Jánossal, napi munkakapcsolatban van Bírta Mihállyal, az UMDSZ nem akar­ta kisajátítani a Magyar Házat. Mi, Ki­jevben élő magyarok, a kárpátaljai bel­­harcot szemlélve, őszintén sajnáljuk az UMDSZ jobb sorsot érdemlő valahai tagszervezetét, amelynek egyes veze­tői, utolsó szalmaszálként, minden al­kalmat megragadnak ahhoz, hogy szem­beállítsák egymással a különböző ukraj­nai magyar szervezeteket és egyéneket, csakhogy igazolják politikai létüket. Vass Tibor, kijevi UMDSZ-aktivista (az UMDSZ alelnöke) Miként lapunk tudomására jutott, furcsa leve­leket és telefonhívásokat kapnak mostanában az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség hágón túl élő aktivistái a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökétől. E megkeresésekben Kovács Miklós arra kéri az UMDSZ tagjait, hogy gyűjt­senek aláírásokat egy majdani magyar párt lega­lizálása érdekében. A KMKSZ vezére pénzt kínál az aláírásokért, és ígéretet tesz az elvégzett mun­ka külön honorálására. A diaszpórában élő címzet­tek csodálkoznak a megkeresésen, hiszen, mint mondják, a KMKSZ részéről ilyen érdeklődésre nem volt egyetlen példa sem az eltelt tizenöt év alatt. A kijevi magyarok külön sérelmezik, hogy parlamenti képviselősége alatt Kovács Miklós elzárkózott minden lehetőségtől, hogy kapcsola­tot építsen ki a fővárosban élő magyarokkal, s a négy év folyamán a számos meghívás ellenére mindössze kétszer (!) kereste fel a Magyarok Ki­jevi Egyesületét. Ttt&ArUCffeO fibffeTVMI ІАКАРЯА'ПИ Ш V*trip*fc :«й s . T*Jbm jlff (f?КлИГлТАІЛАІ МАЄІ VA ft KULI I KÁI ts **0VETSfcG S* Ш ішгшіж* )W f МфОДІ*, Шці*. i**«n : Л' .1 K*rW Ш*т &»***«* ятк і і *■** wv* W fiXr ,«Я і* * іW*eer ы**<»4*. jr-рМші иямлілш* * истин МіЩіІ vV Р&4» Штт іNoфж ‘Шші. «тг«. шяаш • лу & ы&« ШШЯкіі *Sewsriet. Шшмі. » гШіиг Зу» JS5 і * p»ü* яп&йкг«* аарія útiamW#**: if? e*- Jíg т «І***» *Щ« KM*«! хтМт. к и- fcBft» >*ж». í тгщіфяШ -Лг**« ЫжЫ>: ШжгяУ Ч> ,/ ' jA и V V '*•хяягъжп гащт vufer. *-.'ШЫшК m*. tűm. ^ J&jy1 «М*« *m se 6* А ЫяЬМ Í!K.yat9 é*r ■ SfOSiOKSt . шт 35E3 sn «Síit Y* V. Л , í ilf*& МпЫхШй hr. ЫХииалп г Vizí-imií, хГ л. . :'тЪЬ, «09 ír Ш. ’.жжэрф. *■'& ЛСЛйА, лі? ^ Л.Г щМШг: IMI ж h *■ шаШлІü Ьйx*m Ы::> pits >«■:***■ ^ л'. , Sír' лу" Sr jjr S**>*K*-i Ъ' ^ Xr pm 5, КЩмНи. гУ т- **ЬФ* ^-* £& witiűem, Y*§i * гШ-вш' Valamit visz a víz Több tonna szemét a Tiszában A legmagasabb fokú készült­­szennyezés, csak feltételezzük. A főleg­séget rendelték el a Tisza ma­­műanyag flakonokból, lassan lebomló gyarországi felső szakaszán, mert üdítős palackokból álló szemét nem Kárpátalja felől hatalmas menü­­tartalmaz veszélyes anyagokat, nyiségű úszó hulladékot sodort Az történt, hogy a Tisza és mellék­magával a víz. A magyar szak­­folyói mentén lévő kárpátaljai tele­­emberek másfél ezer köbméternyi re­pülések lakosai előszeretettel hordják becsülik az úszó szeméthegyet és attól ki a háztartási szemetet és az építkezőt tartanak, hogy veszélyes hulladékokat is tartalmazhat. - Tudunk a szemétről - tájékoztatta lapunkat Volodimir Rubec, a megyei környezetvédelmi főosztály osztály­­vezetője. - A hulladék mennyiségét azonban mi jóval kevesebbnek tartjuk, mint azt a magyar média hírül adta. Tény azonban, hogy valóban Kárpátalján került a Tiszába az úszó hulladék. Azt viszont, hogy pontosan hol történt a si törmeléket az ártéri erdőkbe. Ehhez még a kirándulók és a turisták hátra­hagyott szeméthegyei is hozzáadódtak. Ezúttal a hirtelen megemelkedett vízállás miatt egyszerre vette a hátára a folyó a nyár folyamán az ártéren illegálisan lera­kott szemetet. Gyakoribb áradások ese­tén nem ennyire feltűnő mennyiségű az úszó hulladék, de a jelenség állandó jelleggel létezik. Ezért bizony joggal bírálnak ben­nünket a szomszédos ország ökológusai. Balogh Csaba Szemét a Tiszán. Fotó: Zinkó Barnabás Kinek jár szubvenció? Nem mindenki él a kedvezménnyel Tegnap óta októbert írunk. Egye­bek mellett ez azt jelenti, hogy ha­marosan itt a hivatalos fűtési idény­kezdet. A kellemesen felmelegített la­kások tulajdonosainak azonban a nyári hónapokhoz képest jóval mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, s a családok többsége ilyenkor elmor­fondírozik azon, hogy vajon nekik jár­­na-e szubvenció? Alábbi összeállítá­sunkból kiderül, hogy kik azok, akik igényt tarthatnak a kommunális díjak kedvezményes térítésére, s milyen fel­tételekhez kötik a szubvenció meg­ítélését. A kérdés tisztázása érdekében Szer­­hij Szom­ovhoz, az Ungvári Városi Munkaügyi és Szociális Védelmi Osz­tály vezetőjéhez fordultunk. Az illetékes azzal kezdte, hogy az idei évben eddig 13 581 család vette igénybe a szubven­ciót, ami a megyeszékhely családjai­nak mindössze 27 százalékát képezi. Ugyanakkor statisztikai számítások szerint az Ungváron élő családok 48%­­a jogosult lenne a kommunális díjak kedvezményes térítésére. Ami a leglé­nyegesebb: jelenleg azok a családok juthatnak szubvencióhoz, melyek havi összjövedelme nem haladja meg a 600 hrivnyát. - Mi lehet az oka annak, hogy nem minden jogosult család kérvényezi a kommunális kedvezményt? - tet­tük fel a kérdést a főosztályvezetőnek. - Tapasztalataink azt mutatják, hogy három olyan ok van, amiért nem min­den család érdeklődik a szubvenció el­érésének lehetőségéről. Sokan azt hi­szik, hogy meglévő rezsiköltség-adós­ság esetében nem jár a kedvezmény. Pedig ez nem igaz. Ilyen esetekben mód van a korábban felgyülemlett adósság átütemezésére. A törvényileg előírt átütemezés akár 5 éves időtar­tamra is lebonthatja a korábbi adóssá­got. Ugyanakkor alapkövetelmény, hogy az esedékes, de immár kedvez­ményes kommunális díjakat idejében fizesse a lakás tulajdonosa. Gyakori eset továbbá, hogy azok a családok sem kopogtatnak szubven­cióért, ahol felnőtt korú, de sem tanul­mányi jogviszonnyal, sem munkahellyel nem rendelkező személy él. A kérvényt áttekintő szubvenciós bizottság azon­ban ilyen helyzetben is dönthet pozi­tívan. A legnagyobb problémát viszont kétségkívül a munkásszállókban élők helyzete okozza. Gyakran előfordul, hogy a család összjövedelme alapján járna a szubvenció, de mivel a mun­kásszállóban nem biztosított valamennyi kommunális szolgáltatás - központi fűtés, gázszolgáltatás, hideg és meleg víz, villanyáram -, így azokra kedvez­mény sem járhat. A városi munkaügyi és szociális vé­delmi osztály vezetője arról is tájékoz­tatott, hogy a szubvenció mértékét min­den egyes kommunális szolgáltatás esetében külön-külön állapítják meg. Hasznos tudnivaló lehet, hogy az érin­tettek telefonon (61 -25-14) is választ kaphatnak a szubvencióval kapcsola­tos kérdéseikre. D.Gy.

Next