Kárpáti Igaz Szó, 2005. július-szeptember (86. évfolyam, 94-125. szám)
2005-07-02 / 94-95. szám
KÁRPÁTI , 2. IGAZ SZÓ Távirati stílusban New York. Óriástorony épül a WTC helyén. New Yorkban bemutatták a készülő Szabadság-torony új, átdolgozott tervét és makettjét. Ez az a torony, amelyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban lerombolt Világkereskedelmi Szervezet két tornyának, az ikertornyoknak a helyén építenek majd. Májusban ugyan már készen voltak a tervek, de kiderült, hogy az új épület nem elég biztonságos, ezért újra terveztették. Az új változatban egy rozsdamentes acéllal és titánium-panelekkel alaposan megerősített és védett épület szerepel, amelynek egyébként a formája és a mérete változatlan. A rajzokat és a makettet New York állam kormányzója, George Pataki, valamint New York város polgármestere, Michael Bloomberg mutatta be. George Pataki elégedetten nyilatkozott. Szerinte ez az új torony még szebb is, mint a leromboltak voltak, és az ő számára például nagy megtiszteltetés lenne, ha az egyik gyermeke később majd ebben a Szabadság-toronyban dolgozhatna. A Szabadság-tornyot egyébként jövő év elején kezdik építeni, az átadást pedig 2010-re tervezik. Vulkánváros. Mádl utolsó hivatalos látogatását a pápánál teszi. XVI. Benedek katolikus egyházfő tegnap délelőtt magánkihallgatáson fogadta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnököt és feleségét. Mádl Ferenc leköszönő államfő külföldi búcsúlátogatásainak lezárásaként látogatott el Vatikánba. XVI. Benedek hivatalba lépése óta most először tárgyalt magyar közjogi méltósággal. Mádl Ferenc délelőtt találkozott Angelo Sodano bíborossal, szentszéki államtitkárral is. Washington. Július 13-án startol a Discovery. Az amerikai űrkutatási ügynökség július 13-ára tűzte ki a Discovery űrrepülő indulását, az első amerikai űrutat a Columbia 2003-as katasztrófája óta. A Discovery felszállását eredetileg májusra tervezték, ám a szakemberek finomításokat láttak szükségesnek a jármű újjáalakított üzemanyag-tartályán. Az űrrepülő hét asztronautával a fedélzetén a nemzetközi űrállomásra tart, ahova utánpótlást szállítanak majd. 2003 februárjában a Columbia, a hőpajzsán keletkezett sérülés miatt szétrobbant, hét fős legénysége meghalt. A NASA akkor felfüggesztette az amerikai űrprogramot. Bukareste tegnap vezették be a nehéz lejt Romániában Tegnap vezették be Romániában a nehéz lejt, és emiatt július első napjaiban zárva tartanak a bankok és a tőzsde, illetve nem működnek majd a pénzkiadó automaták. Az úgynevezett nehéz lej (RON) tízezer korábbi lejt (ROL) ér majd. A korábbi pénz 2006. december végéig párhuzamosan lesz használható a nehéz lejjel. Az átmeneti időszakban a nyilvántartásokat mindkét pénznemben vezetni kell, és a régi címleteket egészen 2009. december 31-ig lehet beváltani a Román Nemzeti Bankban. ІЩй Moszkva vendége a kínai államfő. Számára némileg szokatlanul a kistestvér szerepét gyakorolja Oroszország a kínai elnök tegnap megkezdett moszkvai látogatásán. Hu Csing-tao négynapos vizitjén találkozik Mihail Fradkov kormányfővel és Vlagyimir Putyin elnökkel. Noha hivatalosan elhangzik, hogy a gazdasági kapcsolatok elmélyítése kölcsönös érdek, valójában Moszkvának fontosabb, hogy elnyerje Peking kegyeit. Az orosz import nyolc százaléka, 14 milliárd dollár Kínából érkezik. A távol-keleti ország a 162 milliárd dolláros orosz export második legfontosabb felvevőpiaca 6,5 milliárd dollárral. Ugyanakkor az 552 milliárd dolláros kínai exportnak csupán 2,5 százaléka irányul Oroszországba. Moszkva nem versenyezhet az évi kilencszázalékos kínai gazdasági növekedéssel sem, hiszen az olajár-emelkedés ellenére az orosz gazdaság egyre lassuló ütemben bővül. Kína részéről mind nagyobb a gazdasági és demográfiai nyomás Oroszország távol-keleti területein is. Több évtized után Moszkvával idén májusban rendeződött a 3600 kilométeres kínai-orosz határvonal utolsó kérdéses szakaszának hovatartozása is. A 375 négyzetkilométeres, a gyakorlatban eddig orosz fennhatóság alatt álló amuri terület fele Kínához került. A Kreml szeretné elérni, hogy a kínai befektetők érdeklődése Oroszország távol-keleti részéről európai területei felé forduljon. Moszkvának nincs ellenére az sem, hogy az érdeklődő kínaiakat bevonja az olajüzletbe is - annak a Rosznyeftynek a részleges privatizálásán keresztül, amelynek értéke jelentősen megnőtt, miután hozzá került a Yukos olajvállalat legfontosabb része, a Juganszknyeftyegaz. A kínai államfő és felesége első alkalommal látogatott Moszkvába Ukrajna NATO-tagként sem tárol atomfegyvereket Ukrajna nem járul hozzá, hogy atomfegyverek állomásozzanak a területén, ha a NATO tagja lesz - közölte Anatolij Hricenko védelmi miniszter. Ha valaki azt hinné, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása után országunk területén atomfegyverek lesznek, szeretném biztosítani róla: nem lesznek a területünkön atomfegyverek« — idézte a védelmi miniszter szavait az Interfax-Ukraina hírügynökség. »Önként mondtunk le az atomhatalmi státusról, miért engednénk, hogy mások atomfegyvereket állomásoztassanak nálunk« - tette hozzá. A múlt év végi »narancsszínű forradalom« kísérte választások eredményeként hatalomra került Viktor Juscsenko elnök kormánya, amely csatlakozni szeretne mind az atlanti szövetséghez, mind az Európai Unióhoz, hogy kikerüljön Oroszország érdekszférájából, kemény harcot vív a hidegháború idejéből származó bizalmatlanság leküzdése érdekében. Egy májusi közvélemény-kutatás szerint az ukránok 55,7 százaléka ellenezte az ország NATO- csatlakozását, míg februárban ez az arány 48 százalék volt. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, aki a héten ellátogatott az ukrán fővárosba, igyekezett meggyőzni a szkeptikus ukránokat, hogy a NATO megváltozott a hidegháború kezdete óta. Hricenko a tárgyalások után közölte: a NATO 10 milliárd eurót ad Ukrajnának a fegyverkészletei csökkentését célzó programra, és Kijev reméli, hogy az összeg segítségével legalább 20 ezer tonna fegyvert tud megsemmisíteni. A program részletein már dolgoznak, amit az ukrán kormánynak is jóvá kell hagynia. Viktor Juscsenko azt szeretné, ha Ukrajna 2008-ban már a NATO tagja lenne. Kijev már részese az atlanti szövetség békepartnerségi programjának. Számos ellenzéki politikus ugyanakkor attól tart, hogy a NATO-tagság tönkretenné az ország hadiiparát és atomfegyverekkel felfegyverzett erőket vezényelhetnek Ukrajnába. AK NÁLUNK ! JUDO AKCIOK! JOr* 1GALACSONYABB ÁRAK!I UNGVAR, KAPOS UTCA 168. Tel: 5-49-11,5-50-08 Panoráma Háttér Gáz van a gáz körül Mintha már előfordult volna hasonló eset korábban is, jegyzik meg némi iróniával a helyzet elemzői az ukrán-orosz gázcsatározással kapcsolatban. A két ország illetékes csinovnyikjai vitáznak, verik a mellüket, egymásra mutogatnak, és talán a másik háta mögött még a nyelvüket is öltögetik, gondolván, hogyha már civakodnak, adják is meg a módját. Hogy mindezt meggyőződésből teszik-e, vagy pedig csupán azért, hogy ily módon hívják fel magukra főnökeik figyelmét, nehéz lenne eldönteni, ám tény, hiszen ez többször előfordult már a korábbi években, hogy vitájukban végül is az államfők hozták meg a végső döntést. S ez alighanem így lesz ezúttal is, hiszen már csütörtökön felröppent annak a híre, hogy Viktor Juscsenko államfő is bekapcsolódik a két ország között támadt ellentétek megoldásába. A konfliktus újbóli kiéleződése pedig történetesen azzal kezdődött, hogy a Gazprom elnöke, Alekszej Miller azt üzente a Navtohaz Ukraina elnökének, Olekszij Ivcsenkónak, ha már egyszer megtalálták a tározókban azt a gázt, amelyről korábban azt hitték, hogy nyoma veszett, akkor csináljanak vele azt, amit akarnak, ők viszont beszámítják a tranzitszállítás költségeibe. Következésképpen Ukrajna az idén egyharmadával kevesebb gázt kap Oroszországtól, mint általában. Természetesen nem maradt adós a válasszal Ivcsenko sem. A Gazprom döntését a »messziről jött embernek szóló mesének« nevezte, amivel hitegessenek mást, de ne őt, mivel ő már elég nagy fiú ahhoz, hogy ne dőljön be a meséknek. Röviden szólva: a Gazprom vezetőjének meséjét Ukrajna semmiképpen nem fogadhatja el. Ám ha Moszkva mégis köti az ebet a karóhoz, akkor Kijev a szóban forgó 7,8 milliárd köbmétert plusszolja a területén áthaladó orosz gázhoz, ami elemzők szerint azt jelenti, hogy fenntartja magának azt a jogot, hogy ha szüksége úgy kívánja, bármikor megcsapolja a gázvezetékeket. Csakhogy egy esetleges ilyen lépés, s ezzel bizonyára tisztában van a Naftohaz Ukrajna elnöke is, már nem csupán Oroszországgal rontaná meg a kapcsolatot, hanem a Nyugattal is, amit viszont az eurointegrációt stratégiai célként maga elé tűző Ukrajna aligha engedhet meg magának. Marad tehát számára az egyezkedés lehetősége, amelyben Kijev legfeljebb azzal puhíthatja meg a Kremlt, vélekedik Rosztiszlav Iscsenko, a korporatív kapcsolatok tanulmányozásával foglalkozó kijevi központ alelnöke, hogy enged az Azovi-tenger és a Kercsi-öböl területét érintő határvitában, a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezésére vonatkozó javaslatában és a jelenleginél egy Moszkva számára kedvezőbb álláspontot foglal el a JEP kérdésében. Azt ugyanis az ország gazdasága, állítják a helyzet elemzői, egyszerűen nem bírná ki, hogy a mostani 50 dollár helyett 160 dollárt fizessenek ezer köbméter gázért. Erdélyi Gábor / 2005. július 2., szombat Szélrózsa KÉTSZÁZ MAGYAR AZ EP-BEN Elérte a kétszázat az Európai Parlamentben asszisztensként, hivatalnokként vagy éppen képviselőként dolgozó magyarok száma. A magyarországiak mellett szlovákiai magyarok is tevékenykednek az EP-ben, hamarosan pedig Erdélyből is érkeznek magyar nemzetiségű megfigyelők. Az Európai Parlament titkárságának adatai szerint ezen uniós intézmény hivatalos állományában pillanatnyilag 55 magyar állampolgárságú állandó tisztviselő dolgozik. Náluk felvételi követelmény volt a többfordulós uniós versenyvizsga teljesítése is. Ők kevés kivételtől eltekintve még kilenc hónapos kötelező próbaidejüket töltik, ezt követően azonban - szerencsés esetben - egész életükre szóló kinevezést kapnak. Az uniós parlamentben további 44 magyar állampolgár dolgozik ideiglenes tisztviselőként, négyen pedig szerződéses munkatársként. Az eddig említett 103 EP- dolgozó között vannak titkárnők, tolmácsok, fordítók, szakbizottsági tisztviselők, valamint más adminisztratív és egyéb feladatokat ellátók is. Az uniós parlament budapesti információs irodájában jelenleg ketten dolgoznak. Rajtuk kívül a magyar EP-tisztviselők nagyjából hatvan százalékának Brüsszelben van a munkahelye, a többieknek pedig Luxembourgban. Az EP alkalmazásában egyébként 2005. május 1-jei adatok szerint összesen 4514-en állnak. Magyarország 24 képviselőt küldött az EP-be. (Összehasonlításul: a 732 EP-képviselő közül Németország 99-et, Franciaország és Olaszország 78-78-at, Belgium, Csehország és Portugália 24-24-et delegált.) Az Európai Néppárt sajtóosztályának tájékoztatása szerint a 12 fideszes és egy MDF-es képviselőt összesen 26 asszisztens, illetve titkár, titkárnő segíti. A magyar néppárti delegáció emellett általában egyidejűleg három gyakornokot is fogad. A magyar szocialista delegáció titkárságának közlése szerint a kilenc képviselő mellett összesen huszonketten dolgoznak. A szocialistáknál általában négy-öt gyakornok ismerkedik az EP-vel. A két magyar liberális képviselőt jelenleg három asszisztens és egy gyakornok segíti. Határon túli magyarok dolgoznak két felvidéki képviselő, Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád titkárságán. A két-két aszszisztens mellé rendszeresen fogadnak egy-egy gyakornokot is. A magyarok száma tovább nő majd a Magyarországnak szánt posztok további feltöltésével. Idén szeptemberben megérkeznek a romániai megfigyelők is, akik közül hármat - Szabó Károlyt, Kelemen Atillát és Kónya-Hamar Sándort az RMDSZ jelöli. Szélrózsa MINDEZ JAK él a Kárpáti Jár önnek! Előfizetési díjaink, melyek a fél évre 35 lír. 40 köp. (negyedévre 17 hr. 70 кор., egy hónapra 5 hr. 90 кор.). Legyen tóvá. Л -V ÍOAZ Írj-M'yn МІЧРВМ Cf.aiJ4.1L.ACTK»^st 1 V«