Kárpáti Igaz Szó, 2008. január-március (89. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-05 / 1-2. szám
a Kárpáti Igaz Szó Hazai élet 2008. január 5., szombat МІВВКЙÜ „A falu fel van háborodva” Mi lesz veled, Nagymuzsaly? Élek a gyanúperrel, miszerint a nagymuzsalyi aranybánya megnyitása elsősorban , politikai döntés volt, lévén, hogy a függetlenségét épphogy megszerzett ukrán állam vezetői önbizalom-növelő eszközt láttak abban, ha bebizonyíthatják: lám csak, saját aranybányánk is van az aranytartalékunk gyarapításához, gazdaságunk megerősítéséhez. Mert ami a dolog gazdasági oldalát illeti... Egy tonna kőzetet kellett kifejteni azért, hogy átlag 7-10 gramm aranyat és 1 gramm ezüstöt nyerjenek ki belőle. Amellett tetemes mennyiségű vizet kellett felszivattyúzni a hegyláb közelében lefúrt kutakból a falu fölé magasodó hegyen felépített aranymosó üzembe, hogy kimossák az apróra zúzott kőzetből az aranyat... Nem csoda, hogy többe került a leves, mint a hús, és mára bezárt a bánya. Méghozzá úgy, hogy többhavi munkabérrel tartozik a dolgozóinak. Újabban viszont a kijevi székhelyű Szvit cég állt elő egy tervvel, miszerint ők újraindítanák a kitermelést, csak előbb - öt éven át - próbafúrásokat végeznének a hegyen, az aranykészletek felmérésére. A helyi lakosság nagyobbik része viszont köszöni szépen, de nem kér a próbafúrásokból, valamint a kitermelés esetleges újraindításából, s a november 25-én lebonyolított népszavazáson a megjelentek többsége nemet mondott a próbafúrásokra. Ennek ellenére a megyei tanács zöld utat adott a megkezdésüknek, ami - érthetően - indulatokat szült a községben. - A falu fel van háborodva, hogy semmibe vették a nép akaratát - magyarázza Makara Viktória tanácstitkár. A referendumon 594-en mondtak nemet a próbafúrások megkezdésére, s csak 94-en voksoltak igennel - emlékezik vissza Jakab Erika, a helyi KMKSZ-alapszervezet választmányi tagja. - Ezután teljesen megdöbbentett bennünket a megyei tanács döntése. Ennyire semmibe lehet venni 2200 nagymuzsalyi lakos egészségét, gyermekeink jövőjét? Az eddigi kitermelést végző cég itthagyta nekünk a bánya meddőhányóit, melyek anyagát a falu Beregszász felé eső végén kiásott, mára megtelt ülepítőbe viszi a víz. Ugyancsak színültig van vízzel az aranymosó üzem melletti gödör, melynek tartalma már csordogál kifelé, pedig - mint a járási és a községi tanács által elvégeztetett elemzések mutatják - az esős időben kicsorgó víz kadmiumtartalma 3280-szorosan lépi túl az egészségügyi határértéket, míg száraz időben a gödörben lévő víz kadmium-koncentrációja 14 560-szor nagyobb a megengedettnél. Nem csoda, hogy az ülepítő mellett már nem nő a fű, bokor, fa. Ami pedig a kutakat illeti, vizük ólomtartalma 23-szorosan, kadmiumtartalma pedig 8,2- szeresen lépi túl a megengedett értéket. Pedig ezek egészségkárosító nehézfémek. .. És ha már a kutaknál tartunk, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az utóbbi időben jelentősen lecsökkent a vízszintjük. Akad, aki a meglévő kútja mellett még egyet fúratott a hegy alatti síkon elhelyezkedő telkén, de abban is 28 méter mélyről jön fel a víz, ami ráadásul szennyezett is, így aki csak teheti, ásványvizet használ étkezési célokra, a szegényebbje viszont - jobb híján - evésre, ivásra is használja a kúti vizet, noha a nehézfémek ellen a forralás sem segít. Amellett a nehézfémek bekerülnek a gyümölcsökbe, a zöldségekbe, ami rontja a helybeli gazdák helyzetét, mivel ez egy kimondottan zöldség- és gyümölcstermesztő falu. Ám két éve már kevesebb termést vesznek át a felvásárlók, mint korábban, amit a termelők igencsak megéreznek a pénztárcájukon - jegyzi meg a tanácstitkár. - Az aranybánya tönkretette a környezetet, s félek, ha megengedik a próbafúrásokat, csak még rosszabb lesz a helyzet... Az aranykitermelés szó azzal sem lopta be magát a nagymuzsalyi lakosok szívébe, hogy a bányából nyitott teherautókkal, a hegyről alávezető földúton, valamint a község főutcáján szállították az ércet az aranymosó üzembe, miközben a gépkocsikról hullott le a rakomány, s az ígéretekkel ellentétben nem locsolták az utat, így nagy volt a porszennyezés, ami megint csak nem használt a helybeliek egészségének, így most már a lakosság nem bízik a kitermelőkben, az ércdúsítókban, illetve az ígéreteikben. De mit tudnak tenni, ha egyszer a megyei tanács rábólintott a próbafúrások megkezdésére? Bízunk benne, hogy a nevezett grémium végül mégis a helybeli lakosok érdekeit teszi első helyre a fontossági sorrendben, és visszavonja a döntését - fejti ki Jakab Erika. - Ha viszont csakugyan jönni akarnak a fúrók, akkor mi majd bejelentjük az illetékes rendvédelmi szervnél, hogy tiltakozásunk jeléül gépkocsikkal, traktorokkal lezárjuk az utat, és meg is valósítjuk, amit eltervezünk. Pedig jobb lenne, ha el tudnánk kerülni a szembenállás elmélyülését, s a megyei tanács törölné az engedélyeztető határozatát... Lajos Mihály Utcarészlet. Jól teljesítettek a vámosok Az Ungvári Vámhivatal munkatársai az elmúlt esztendőben 409 millió hrivnyával gyarapították a költségvetést, ami 65 millióval haladja meg a 2006- os mutatót. A bevétel számottevő része az aktív külkereskedelmi tevékenyéget folytató vállalatok által befizetett vámilletékekből származott. Ezek közé tartoznak az olyan korlátolt felelősségű társaságok, mint például a Global-Avtocentr, az Avtosztar, a Jabil, a Fischer és a Jadzaki -Ukrajina. A vámilletékek egyébként az általános bevételek 40 százalékát teszik ki. A fent említett összeget tetézik a vámszabályok megsértéséről kiszabott bírságok, illetve a lefoglalt csempészáru értékesítéséből származó összegek. Tavaly ilyen szabálysértések miatt 774 eljárást indítottak 33, 1 millió hrivnya összegben. Háromszáz - összesen 20 millió hrivnya értékűг gépjárművet koboztak el a csempészektől és más szabálysértőktől. A vámosok 1 millió hrivnya értékű illegális valutát foglaltak le. 44 esetben találtak kábítószert, emellett 148 ezer hrivnya értékű csempészett dohányárut. Vámhivatalaink komoly lépéseket tesznek a vámkezelési eljárás meggyorsítása és annak érdekében, hogy az egész folyamatot összhangba hozzák az európai uniós követelményekkel. Köszöntjük neves földinket Imre Árpád fizikus 70 éves Lévén január elseje az új év első napja, ezért mindig felkapjuk a fejünket, ha valamelyik ismerősünkről megtudjuk, hogy ekkor született. Mert ilyenkor lánglelkű költőnkre, a szilveszterkor született Petőfi Sándorra is gondolunk. De kiemelkedő helyet foglal el ez a dátum az egyik legismertebb kárpátaljai fizikus, Imre Árpád életében is, aki január elsején töltötte be 70. életévét. A tudós átlagon felüli sikeres pályát futott be, számottevő eredményeket ért el az atomfizikai alapkutatásokban. A múlt század ötvenes éveinek elején Beregszászban, ahonnan származik, még csak általános magyar iskola létezett, így anyanyelvén csupán hét osztályt végezhetett el, érettségiznie orosz iskolában kellett. Tőle tudjuk, hogy a nyelv bizony sok nehézséget okozott neki a humán tantárgyak elsajátításában, s jóval kevesebbet a természettudományi diszciplínák esetében. Az orosz nyelvű dolgozatírás miatt első nekifutásra nem is sikerült a felvétel- teli vizsga az Ungvári Állami Egyetemen, ám ő makacsul kitartott eredeti terve mellett: csakis fizikus akart lenni! El is érte célját. 1957- ben elkezdte, Ivan Zapiszocsnij tanszékén szakosodva - aki az atomfizikai kutatások elindítója, valamint az optikai és a kvantumelektronikai tanszék megalapítója volt - 1962-ben befejezte egyetemi tanulmányait. „Frissdiplomásként” Imre Árpád életében egy kis kitérő következett: Zápszony, ahol fizikatanárként oktatott, de egy év múlva az említett professzor hívására visszatért az egyetemre. Aspiráns lett, aztán Zapiszocsnij irányításával a Leningrádi Állami Egyetemen megvédte kandidátusi értekezését. Amikor 1982-ben a professzora lett az Ukrán Tudományos Akadémia Magfizikai Kutatóintézete Ungvári Fiókintézetének - az Elektronfizikai Kutatóintézet (EFKI) elődjének - a vezetője, Imre Árpád itt folytatta kutatásait. Az egyetemen és az intézetben elért kitűnő eredményei lehetővé tették, hogy az Abram Joffe nevét viselő Leningrádi Fizikai és Technikai Kutatóintézetben megvédje doktori disszertációját. Fokozatosan emelkedve a tudományos ranglétrán, a munkatársi beosztástól eljutott az osztályvezetőségig, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia (MTA) elektronfolyamatok osztályának az élére került, s Zapiszocsnij professzor utódjaként, 2007 márciusáig irányította annak tevé-kenységét. Amikor 1995-ben az EFKI öt és az Ungvári Állami Egyetem három tudósa elnyerte a tudományos és technikai Államidíjat, köztük volt Imre Árpád is. (A Kárpáti Igaz Szó interjút közölt vele ebből az alkalomból.). Egyszóval: eredményei, a munkához való hozzáállása meghozta gyümölcsét. Szerény ember, de a tisztességes és precíz munkát minden kollégájától megkövetelte, így ismerjük őt valamennyien, akik együtt dolgoztunk vele. Kerek születési évfordulód alkalmából további sikeres kutatásokat, erőt, egészséget, hosszú és boldog életet kívánunk neked. Árpád! Spenik Ottó, az Elektronfizikai Kutatóintézet igazgatója, az MTA rendes és az MTA külső tagja, Tarics Zoltán, az EFKI tudományos titkára, a fizika-matematikai tudományok kandidátusa