Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-szeptember (89. évfolyam, 27-76. szám)
2008-04-05 / 27-28. szám
e-mail címünk: karpatiigazszo @ freemail.hu Előfizetői indexünk: 61164 2008. április 5., szombat 89. évfolyam, 27-28. szám (173116-173117.) Ára: 1 hrivnya Q Közepet Falu az Avas tövében, a lélekszám évek óta folyamatosan nő. Belföld A csapiak meglehetősen vegyes érzelmeket táplálnak a Tisza iránt. Kultúra Beszélgetés Balázs István viski fafaragó mesterrel. 15Sport Menetelnek az angolok a Bajnokok Ligájának elődöntője felé. A fizetésekkel javítható a demográfiai helyzet Ukrajnában a demográfiai váltság felszámolását csakis úgy lehet elérni, ha az emberek európai szintű fizetéseket fognak kapni, jelentette ki Julija Timosenko a szakszervezeti vezetőkkel lezajlott találkozóján. A kormányfő ezzel együtt kifejtette: számára érthetetlen, hogy a vállalatok, amelyek termékeiket külföldön és idehaza is világpiaci árakon adják el, munkásaik bérezése mégis messze alatta marad a világszínvonalnak. Annak ellenére is, hogy Ukrajnában olcsóbbak az energiahordozók, a föld és jelentős összegeket lehet megtakarítani az adók fizetésén is, amiből következőbben alacsonyabb a termékek önköltsége is. Ebből következően tehát semmi nem indokolja azt, hogy a fizetések továbbra is elmaradjanak a nemzetköz gyakorlatban alkalmazott bérezéstől. Timosenko arra biztatta a szakszervezeteket, hogy a kormánnyal összefogva tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az elkövetkező kéthárom esztendő során kikényszerítsék a vállalatoktól a fizetések világszínvonalra történő emelését. Cukor: két kilogramm egy személyre Az utóbbi napokban az ország több régiójában, így természetesen nálunk Kárpátalján is több helyen hiánycikké vált a cukor, ami óhatatlanul maga után vonta a termék drágulását is. A szakértők szerint mindennek oka elsősorban a forgalmazók mesterkedése, amit a kormány most úgy próbál letörni, hogy tartalékalapjából jelentős mennyiséget dob piacra, amitől azt várják, hogy a jelenleg néhol már az öt hrivnyát is meghaladó cukorárak 3,20- 3,30 hrivnyára esnek vissza. Ukrajna legnagyobb cukortermelő egyesülésének, az Ukrán Élelmiszer Társaságnak a vezérigazgatója, Mihajlo Goldenberg a kijevi Gyelo című gazdasági napilapnak elmondta, hogy a hiányt szerinte mesterségesen idézték elő, hiszen erre a forgalmazóknak igazán semmi okuk nem lehetett, kivéve természetesen a plusz haszonszerzést. Náluk ugyanis a lerakaton bőven van a termékből, így akik tőlük vásárolják, azok továbbra is 2,90-3 hrivnyájával értékesítik kilogrammját. Dmitro Barinov, a több cukorgyárat is ellenőrzése alatt tartó Inszaharprom- K Társaság elnöke például nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a cukormizériát azok idézzék elő, akik szeretnék a kormánytól kierőszakolni a külföldről behozott alapanyagokra vonatkozó vámtarifa eltörlését, ami révén természetesen jelentős haszonra tehetnének szert. Osztja ezt a véleményt az Ukrcukor Egyesülés elnöke, Mikola Jarcsuk is, aki szerint az ukrán termelők birtokában bőven van annyi cukor, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás. (Befejezés a 5. oldalon.) Folytatódik a gazdaság lendülete A minden várakozást felülmúló gazdasági növedés az idén is folytatódik, ellenben az idei esztendőben már számolni kell a külső kedvezőtlen kihatásokkal is, amelyekkel szemben az ukrán gazdaság egyelőre még képtelen megfelelően védekezni, állítják a szakemberek. Ugyancsak kedvezőtlen kihatása lehet a gazdaság bővülésére az infláció növekedése. Ennek ellenére a gazdaság növekedése folytatódni fog, amire kedvező hatást gyakorol egyebek között az is, hogy az ukrán gazdaság egyre inkább beilleszkedik a világgazdasági folyamatokba. Mire megy el az egészségügy pénze? Ukrajnában az egészségügyi ellátás ma is díjtalan, mármint hivatalosan. Ám aki egyszer is megbetegedett, netalán még kórházba is került, az tudja, hogy ezt a luxust csak az igazán vastag pénztárcával rendelkező emberek engedhetik meg maguknak. Annak ellenére is, hogy a kormány évente több tízmilliárd hrivnyát fordít az egészségügy finanszírozására. De vajon hová is kerülnek ezek a pénzek? A kérdés megválaszolás korántsem egyszerű. Elsősorban pedig azért nem, mivel az ukrán egészségügy önmagában egy olyan unikális jelenség, amelybe minél több pénzt pumpálnak bele, annál rosszabb állapotba kerül. Hiszen töretlenül növekszik az országban az elhalálozási ráta, csökken a születések száma, romlik a lakosság egészségügyi ellátása. AZ ENSZ demográfiai felmérése szerint Ukrajnában az utóbbi hat évben a négyszeresére, azaz 5,4 milliárd hrivnyáról 21,1 milliárdra nőtt az egészségügy anyagi támogatottsága, ám Oleg Muszija, az Egészségügyi Minisztérium társadalmi tanácsának elnöke szerint mégsem lehet azt mondani, hogy az ágazatban valamelyest is jobb a helyzet, mint hat évvel ezelőtt. Ebből pedig az következik, fogalmazott Muszija, hogy a pénzeket nem megfelelően használják fel. Ennek egyik oka pedig, hogy az egészségügy az egyetlen olyan ágazat az országban, amelyben továbbra is megmaradt a központi irányítás. (Befejezés a 4. oldalon.) A NATO nemet mondott Ukrajnának Az Észak-atlanti Szervezet bukaresti csúcstalálkozója ugyan elutasította Ukrajna és Grúzia cselekvési tervhez való csatlakozásának kérelmét, ám Viktor Juscsenko szerint ezt mégsem kell kudarcként felfogni. A visszautasítással együtt ugyanis a NATO-országok konkrét ígéretet tettek arra, hogy a csatlakozás a soron következő, decemberi csúcstalálkozón mégis megtörténik. Ez pedig, fogalmazott az államfő, mindenképpen sikerként könyvelhető el. Hasonlóképpen fogalmazott bukaresti sajtókonferenciáján a szervezet főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer is, aki leszögezte: semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Ukrajna és Grúzia a jövőben NATO-tag lesz. Csökkennek a benzinárak Az elmúlt hetek meredek száguldását követően az utóbbi napokban csökkenni kezdtek az üzemanyagárak. Legnagyobb mértékben, literenként 11 kopiskával az А-76/ WK- 80-as oktánszámú benzin ára esett vissza, így ma literjét 5, 36 helyett 5,25 hrivnyáért árusítják. Átlagosan 10 kopijkával lett olcsóbb az A- 92-es, 9 kopijkával pedig a leginkább használt A-95-ös oktánszámú benzin. Ez utóbbi például a Krímen (5,89) és Doneckben (5,83) volt a legdrágább, Vinnicában, Zaporizzsjában és Kirovohradban pedig a legolcsóbb. Az utóbbi városokban ugyanis 5,42 hrivnyáért is meg lehetett vásárolni literjét. És 11 kopijkával kerül kevesebbe a dízelolaj. Baloga utca lesz Dávidházán Rövidesen Baloga utcává keresztelik át az eddigi Gorkij utcát az Elnöki Titkárság vezetőjének szülőfalujában. A Gorkij utca átnevezéséről szóló önkormányzati határozatot a minap ismertette Dmitro Fenyov, a munkácsi járási Dávidháza (Davidovo) polgármestere. Ez a település leginkább arról vált nevezetessé, hogy itt született Viktor Baloga, az Elnöki Titkárság vezetője. A község tanácselnöke elmondta, hogy az átkeresztelés azon elnöki rendelkezésnek megfelelően történik, amelynek értelmében a szovjet érából fennmaradt köztéri elnevezéseket az ukrán történelmi hagyományoknak megfelelőekre kell cserélni. Arról azonban szó sincs, hogy az utcát a jelenlegi politikai életben aktív részt vállaló Balogákról neveznék el az utcát. Dávidháza polgármestere leszögezte, hogy a háború előtt a település szóban forgó szegletét Baloga-dűlőnek nevezték, mivel ezt az utcát annak idején többségében Baloga vezetéknevű családok lakták. (pépé)