Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-szeptember (89. évfolyam, 27-76. szám)
2008-06-28 / 51-52. szám
Kultúra 2008. június 28., szombat «титтшттшюштшшшшвштшшюшшкшт A honfoglalástól Mátyás király koráig Jurta tábor a reneszánsz év jegyében A reneszánsz emlékév jelentős hatással van a Kárpátalja területén lebonyolított különböző kulturális rendezvényekre, lévén, hogy ezek szervezői a rég letűnt, fontos történelmi korszak légkörét is felidézik az általuk tető alá hozott rendezvények lebonyolítása során, tovább színesítve azok programját. A Salánk területén immár hagyományosan megф szervezett jurta-tábor sem jelent ez alól kivételt. - Kiemelt figyelmet fordítunk a Hunyadiak, kiváltképp pedig az 550 évvel ezelőtt trónra lépett Mátyás király korára - magyarázza Kész Barnabás salánki történelemtanár, a Salánki Történelmi Íjászkar és a nyári jurta-tábor vezetője. - így az esztendő elején elkészítettük a „fekete sereg” öltözékeinek, sisakjainak, pajzsainak, zászlóinak és fegyvereinek korhű másolatait, hogy a nevezett eszközök kiállításával, illetve a velük lebonyolított haditechnikai bemutatókkal is igyekezzünk kézzelfogható közelségbe hozni a félezer évvel ezelőtti történelmi korszakot. De mivel is várják a résztvevőket az idei jurtatáborban?... - A tábort július 14-én nyitjuk meg és július 20- án zárjuk be - tájékoztat Kész Barnabás. - A rendezvényt ezúttal is a KMPSZ szervezésében és támogatásával bonyolítjuk le, míg a Rákóczi Szövetség a magyarországi anyagbeszerzésben nyújt segítséget. Úgy 50-70 gyerekre, középiskolás fiatalra számítunk, akik elsősorban a Pedagógus Szövetség által rendezett vetélkedők résztvevői közül kerülnek ki. A programot az idén is színesíteni fogják a Szedlják István által vezetett Békéscsabai Történelmi Íjászkar tagjainak a bemutatói. És mivel kapcsolatban állunk az anyaország más hagyományőrzőivel is, mint például a Hódi Attila vezette Borsod megyei 1848-as huszárcsapattal, Lénárd Marcell „Mosolygó” indián hagyományőrző csoportjával, illetve Petraskó Tamás lovas nomád hagyományőrzővel, az egykori Magna Hungária lovas expedíció szervezőjével, így reméljük, hogy többen közülük időt szakítanak majd arra, hogy részvételükkel emeljék táborunk színvonalát. A kárpátaljai oktatók közül pedig már biztosan megtisztel bennünket Hidi Endre keramikus, aki az agyagozással fogja megismertetni a táborozókat, míg Kalanics Éva salánki pedagógus a gyöngyözésre és a játékkészítésre, Kalanics Béla fafaragó, az íjászkar tagja pedig a fa művészi megmunkálására oktatja majd a résztvevőket. Az idén is lesz íjászoktatás (Fülöp László és ifj. Kohut Attila vezetésével), lovaglásoktatás (amit a táborvezető bonyolít le), honfoglaláskori és Hunyadi Mátyás korabeli haditechnikai bemutató, míg Székely Gusztáv, a helyi középiskola másik történelemtanára (egyúttal az íjászkor tagja), valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárai és hallgatói történelmi előadásokat fognak tartani a honfoglalástól Mátyás király koráig terjedő időszak életéről, eseményeiről. A résztvevők számára reneszánsz kori jelmezbemutatót szerveznek, melyre maguk készítik majd el a jelmezeket a helyben beszerezhető anyagokból... Ami pedig a terveket illeti, amennyiben lesz rá igény, illetve akad, aki támogatja majd az utazásainkat, szívesen felkeressük vidékünk magyar iskoláit, élő történelemórákat lebonyolítandó diákok számára, hogy megismertessük őket a tananyagból kimaradt magyar történelmi ismeretekkel - fűzi hozzá végezetül az íjászkor vezetője. Lajos Mihály Lovasok a jurtatáborban. Jó bőr! Csizmák, csereszek, lószerszámok A Lembergi Néprajzi Múzeum kiállítása egy egészen sajátos élménnyel gazdagítja azokat, akik felkeresik Ungváron a megyei néprajzi múzeumot. Gazdag fantáziával díszített bőripari termékek sokasága tekinthető meg az egyik teremben. Csaknem 180 exponátum kerül bemutatásra a nem mindennapi tárlaton. A lembergi múzeum gyűjteményének jelentős részét a lábbelik (csizmák, cipők), bőrből készült öltözékek, vakmint azok kiegészítőiek, táskák, bugyelláris ,atal vetők stb. - képe/ ami számunkra fenedeklődésre tart....uno.. nagymértékben képviselve van a kiállításon Nyugat-Ukrajna bőripara és bőrdíszművessége, beleértve Kárpátalját. Jellemző rájuk a népművészeti alapokra épülő hagyománytisztelet, a vonalvezetés biztonsága, a formák harmóniája és az anyagok, technikák értő alkalmazása. A bőripari exponátumok egy része eredetileg a szó szoros értelmében véve háziipari termék volt. Roppant igényesen, nagy szaktudással készültek. Apáról fiúra szálló „kulisszatitkok” alapján dolgoztak a cserzővargák, a szűcsmesterek, cipészek. Vidékünk falusi magyarsága körében elterjedt viselet volt a ráncos csizma, a szűr, a ködmön. De az utóbbiak egyik változatát, a kiptarikot előszeretettel hordták a bojkók, lemkók és huculok is. A Huculföld egyik „névkártyája” a cseresz, vagyis a széles bőröv, amelyet több rézcsattal díszítettek. A cseresznek főként funkcionális szerepe volt: a nehéz fizikai munkát végző favágók, tutajosok derekát jól tartotta, valamelyest tehermentesítette a gerincoszlopjukat, amikor súlyos farönköket emeltek. Ugyanakkor a cseresz az ünnepi népviselet tartozéka is volt, akárcsak a bocskor. A kiállításon sorakozó termékek zöme а XIX. század második feléből, illetve а XX. századból való és Lviv, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Csernihiv megyében és Kárpátalján gyűjtötték össze őket. (barát) Juhbörből készült női ködmön. x Hétvégi vers S. Benedek András Munkács Elesett és büszke vagyok. Bőrömön a salétrom sója, Felsérti szülőhazám sok Messziről jött lakója. Bár a megtérő gyermeknek Még Kelet Párizsa rémlik, Nem leli sírját az utolsó szentnek, A temetőt lózungok bérlik. Hol vagytok, őrzői a hitnek, Hol vagytok, régi mesterek? Az ukázok idegenbe vittek, De emléketek még feldereng. Átlőtt térdem recsegve Roppan. Árnyam földre dőlt. Hódol, ki még fejét sem szegte Élő embernek fia előtt. Ha jönnek rőtszínű ritterek, Kell gyermek, hogy ember legyen. Fegyverre kap e tépett sereg, Felbőg az ágyú a Szarkahegyen, Ha csatára hívnak sípok, dobok, Felragyogva a csatatűzben Az én tépett szívem lobog, Vérfoltos dzsidára tűzve. Lobogj csak, szakadt rongy, Zengjen a holtak éneke. Nem lehet úz itt pokoli poronty, Trónbitorlók gyermeke. Ma, amikor indokolatlanul heves - pontosabban szándékosan hevített-szított - viták és pengeváltások folynak magyarok és nem magyarok között az őseink bejövetelét jelző vereckei honfoglalási emlékmű és a munkácsi vár fokára visszaszállt turulmadár körül, egy-egy irodalmi műnek messzire kiható áthallása van. Úgy vélem, a kárpátaljai származású, jelenleg Magyarországon élő költő fenti verse nemcsak elgondolkoztat, hanem a megfontoltsággal párosuló éberségre is int bennünket. Gerényi Mihály A kovácsmesterség ünnepe A vízimalom által működtetett kovácsműhelyéről híres Liszicsevón (Rókamezőn) adnak egymásnak találkozót kiváló hazai és külföldi kovácsmesterek ma és holnap. Az ilosvai járási településen ugyanis újra megrendezik a Hamora fesztivált, a kézművesipari mesterségek e nagyszabású ünnepét. Többek között Franciaországból és Belgiumból is várnak résztvevőket. A programban szerepelnek kitűnő folklóregyüttesek, valamint az ungvári Cantus Kamarakórus fellépése, a látogatók maguk is kipróbálhatják ügyességüket és erejüket a kovácsolásban és megismerkedhetnek a környék nevezetességeivel, mondta sajtótájékoztatón Mihajlo Ménesuk, a fesztivál szervezőbizottságának elnöke. A látványos rendezvény célja nem utolsósorban a falusi turizmus fellendítése, aminek már megvannak az eredményei, hiszen a turisták érdeklődése növekszik, gyakran érkeznek vendégek Ausztriából, a tavalyi fesztiválra pedig amerikai turisták is ellátogattak. Mindemellett még kevesen tudják, hogy a rókamezei kovácsműhely a maga nemében egyedi Európában. (k. m.) A filharmónia zárókoncertje Edvard Grieg Peer Gynt című szvitjének első tétele, valamint Mendelssohn, Dvorzak hegedűre és zenekarra írt több szerzeménye csendült fel a megyei filharmónia idei szezonzáró hangversenyén, amelyet a nagyteremben tartottak meg. Az említett és más műveket a filharmónia szimfonikus zenekara adta elő, szólót játszott hegedűn Szerhij Dobos.___