Kárpáti Igaz Szó, 2006. január-március (2. évfolyam, 1-47. szám)
2006-01-14 / 5. szám
KÁRPÁTI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://khrf.org/karpatiigazszo . IGAZ SZÓ 2006. JANUÁR 14., SZOMBAT II. ÉVFOLYAM, 5.(67.) SZÁM 60 KOPIJKA KOSÁRBA SZELEKTÁLT HAGYOMÁNYÁPOLÁS -POLGÁROK Nő a létminimum és a minimálbér, de egyre több a kispénzű ember (3. oldal) tmmm ■ -vel. Gajdos István MAGYAR SZAVAZÓLAPOKAT KÉR Választásról választásra felmerül, megismétlődik a kérdés: lesznek-e magyar szavazólapok. Vannak, akik ebből a problémából is megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni, aztán vannak, akik - komolyan véve az érdekvédelmet, illetve a kárpátaljai magyar polgárok nem is oly kis részének azon hátrányát, hogy önhibájukon kívül nem ismerik megfelelő szinten az államnyelvet - a törvény adta lehetőségeket felhasználva tesznek is a megoldás érdekében. Gajdos István parlamenti képviselő még tavaly ősszel benyújtott egy tervezetet, melyben változtatásokat javasolt a választási törvényben. A módosítás lényege az volt, hogy az Ukrajnában élő nemzetiségek számára törvénybe foglaltan garantálják az anyanyelvű szavazólapokat. Mint a képviselő elmondta, akkor a dokumentumot azzal utasították el, hogy az országban több mint 170 nemzetiség képviselőiélnek, tehát a cédulák szövegét mennyi nyelvre kellene lefordítani, s ez technikailag kivitelezhetetlen, anyagilag ugyancsak megterhelő lenne. Viszont létezik egy elfogadott módosítás - hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő, mely értelmében a Krími Autonóm Köztársaságban, ott ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot, a körzeti választási bizottságok határozata alapján a szavazólapokat a nemzetiség nyelvén is ki kell nyomtatni. E gyakorlatra hivatkozva intézett interpellációt Gajdos István Jaroszlav Davidovicshoz, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnökéhez, melyben felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetére, s kéri, hogy az illetékesek saját hatáskörükben tegyenek intézkedéseket a magyar nyelvű szavazólapok biztosítása érdekében. A parlamenti képviselő emlékeztet arra, hogy korábban erre már volt példa, s ez akkor igen pozitívan hatott a közhangulatra. Gajdos István utal az Alkotmány 24. cikkelyére, mely tilt mindennemű nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést. Reménykedjünk a CVK elnökének pozitív válaszában... H.S. EGYKOR ÉS MA A mai lányok nem egyedül készítik el a kelengyéjüket (5. oldal) PÖRKÖLTFŐZÉS KÖZBEN IS ZONGORÁZIK A Kulcslyuk mai vendége Csuprik Etela zongoraművésznő (6. oldal) • • ÜZEMANYAGÁR-ROBBANÁS A LÁTHATÁRON A »nagy testvér« itt is közbeszól? Meghökkentő módon az ukrán-orosz gázcsata legforróbb pillanataiban arról szóltak a Nyugat-Európából érkező hírek, hogy a puskaporos helyzet dacára nem drágult, hanem olcsóbb lett a földgáz. A nyersolajjal és az abból készülő üzemanyagfajtákkal viszont merőben más a helyzet, még akkor is, ha e téren is részben a »nagy testvértől« függünk. Holt szezon ide vagy oda - mert ugye télvíz idején biztonsági okokból sokkal kevesebben ülnek volán mögé -, a jelek szerint nem kizárt, hogy hamarosan ismét drágul az üzemanyag. Ez esetben csak részben alapanyagdrágulás, sokkal inkább üzleti szempontok növelhetik az árakat. Hazai elemzők szerint a helyzet kulcsa ismét Oroszország. A világ területileg legnagyobb országának egy győzelem - a földgázügy - úgy néz ki, kevés. Teljhatalomra törekszik minden fronton, ahol csak teheti. Az üzemanyag-, illetve kőolajszállítás csökkentése ugyan nem történt olyan látványosan, mint a gázcsap elzárása, ettől azonban a tény még tény marad, ami nyersanyaghiány következtében egyes ukrán kőolajfinomítók leállásával fenyeget. A hétköznapi embert ez az újabb cirkusz ugyan nem igazán, de a végeredmény nagyon is érdekli. Nem mindegy, hogy továbbra is az eddigi, viszonylag nyomott árakon tankolhatja meg járgányát, vagy holnaptól már neki is a világpiaci árakat kell leperkálnia a pénztárnál. Oroszországnak már a tonnánkénti 60, illetve 40 euró vámilleték sem elég (előbbi a benzinre, utóbbi a gázolajra vonatkozik), amire azt lépte, hogy már most mesterségesen visszatartja a szállításokat. Mindkét tényező árnövelő hatású a hazai üzemanyagpiacon, mondta el egyik interjújában Anatolij Szeminok, a parlament pénzügyi és banki kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagja. Hogy az importőrök »mesterkedéseinek« milyen hatása lesz a hazai üzemanyagárakra, azt egyelőre sem a fővárosi, sem a kárpátaljai szakemberek nem tudják pontosan megmondani. Utóbbiaknál ez inkább érthető, hiszen nem rendelkeznek átformáló ráhatással a történésekre, a kijeviek esetében ez a titkolózás már jóval furcsább, hiszen sokkal közelebb vannak a tűzhöz. Az viszont e nem éppen szimpatikus magatartás ellenére is valószínűsíthető, hogy még a tél elmúlta előtt újra megbolydul az ukrán üzemanyagpiac. N.Sz. Minden cseppje aranyat ér —A NAP HÍREI— Merénylet Pakisztánban Feltételezett törzsi lázadók rakétát lőttek ki egy katonai táborra egy délnyugat-pakisztáni városban, a támadásban hárman életüket vesztették. A rakétatámadás elkövetését egy, a tartomány lakosainak jogaiért fegyveres harcot folytató csoport, a Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg vállalta magára. A csoport szóvivője további hasonló támadásokat helyezett kilátásba. Nőtt a reálbér Ukrajnában az elmúlt évben 36,4 százalékkal nőtt a lakosság jövedelme, adta hírül az Interfax-Ukraina hírügynökség. A statisztikai mutatókban ez az arány a termékvásárlásra és a szolgáltatások igénybe vételére szolgáló pénzösszegeket jelzi. A fogyasztói árak alakulását is figyelembe véve azonban a reálbér növekedése már csak 19,8 százalékos. Szerhij Uszticsot menesztették Viktor Juscsenko államfő felmentette hivatalából Szerhij Uszticsot, Ukrajna szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Szerhij Uszticsot 1999-ben a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöki posztjáról helyezték át előbb Ukrajna csehországi, majd szlovákiai külképviseletének élére. Menesztéséről már fél éve szó volt, de csak most került rá sor. Felénk kanyarodott a kanyaró Alig múlt el a hastífusz-veszély, újabb fertőző betegség ütötte fel a fejét Kárpátalján. A megyei egészségügyi főosztály és a megyei Köjál tájékoztatása szerint január 13-ig 48 kanyarós beteget vettek nyilvántartásba. Ezek közül 19-en az Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatói, 4-en a Perecsenyi Bentlakásos Iskola, 6- an a 34. Számú Nagyszőlősi Szakiskola tanulói, a többi fertőzöttet az Ilosvai, Nagyszőlősi, Técsői, Perecsenyi, Munkácsi, Ökörmezői járásban és Ungváron regisztrálták. Szvitlana Oberemko, a megyei Köjál járványügyi osztályának vezetője lapunknak elmondta, a 15 könnyebb, 31 közepesen súlyos és 2 súlyos fertőzöttet a lakhelyük szerinti egészségügyi intézményekben kezelik. Ma már biztosra vehető, hogy a kanyaró migráció útján, az ország azon régióiból került hozzánk, melyekben az utóbbi hetekben, hónapokban szintén kedvezőtlen volt a járványügyi helyzet, így a fővárosban és Kijev, Voliny, Szurmi stb. megyékben. Hogy mégis miképpen fertőzhet egy olyan betegség, amely ellen Ukrajnában kötelező a védőoltás? Nos, a betegek életkora arról tanúskodik - 28 személy 15-19, 16 személy 20-29, 5 személy 30 éves vagy idősebb, sőt, három tinédzser dokumentáltan átesett a betegségen gyermekkorában -, hogy a védőoltás általi biztonság idővel gyengül. A szakemberek továbbá a kanyaró vírusának mutálódásával is magyarázzák a mostani nyavalyát. Valószínűnek tartják, hogy a mai betegek annak idején rossz minőségű oltóanyagot kaptak, de az is lehet, hogy nem estek át revakcináción - voltak ugyanis periódusok, amikor a térség nem volt megfelelően ellátva vakcinával. Országunkban kanyaró ellen 12 hónapos és hatéves korban oltanak. (Befejezés a 2. oldalon) TbC-VÉSZ A BÖRTÖNÖKBEN Az ukrajnai járványügyi helyzetet elemezve Szerhij Berezsnij országos tisztiorvos-helyettes a közelmúltban újságírók előtt elmondta, évente közel 10 millió fertőző beteget regisztrálnak egészségügyi szakembereik, 15 ezer közülük halálos kimenetelű. A legveszélyesebb fertőző kór a tuberkulózis, a betegek száma az elmúlt évtizedben kétszeresére, az általa elhalálozottak száma pedig háromszorosára nőtt. Évente 35 ezer új megbetegedést észlelnek (100 ezer lakosra 80 beteg). Riasztóan magas a megbetegedések száma a büntetés-végrehajtó intézményekben, melyekben a fertőzöttség 34-szerese az országos átlagnak. »A börtönök a járványügyi veszély tűzfészkeivé váltak« - jelentette ki Berezsnij. A másik reális veszélyforrásként a HIV/AIDS vírust nevezte meg. Hivatalosan jelenleg 86 ezer a fertőzöttek száma az országban.