Kárpáti Igaz Szó, 2006. január-március (2. évfolyam, 1-47. szám)

2006-01-14 / 5. szám

KÁRPÁTI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://khrf.org/karpatiigazszo­­ . IGAZ SZÓ 2006. JANUÁR 14., SZOMBAT II. ÉVFOLYAM, 5.(67.) SZÁM 60 KOPIJKA KOSÁRBA SZELEKTÁLT HAGYOMÁNYÁPOLÁS -POLGÁROK Nő a létminimum és a minimálbér, de egyre több a kispénzű ember (3. oldal) tmmm ■ -v­el. Gajdos István MAGYAR SZAVAZÓLAPOKAT KÉR Választásról választásra fel­merül, megismétlődik a kérdés: lesznek-e magyar szavazólapok. Vannak, akik ebből a problé­mából is megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni, aztán vannak, akik - komolyan véve az érdek­­védelmet, illetve a kárpátaljai ma­gyar polgárok nem is oly kis ré­­­­szének azon hátrányát, hogy ön­hibájukon kívül nem ismerik megfelelő szinten az államnyel­vet - a törvény adta lehetősége­ket felhasználva tesznek is a meg­oldás érdekében. Gajdos István parlamenti kép­viselő még tavaly ősszel benyúj­tott egy tervezetet, melyben vál­toztatásokat javasolt a választási törvényben. A módosítás lénye­ge az volt, hogy az Ukrajnában élő nemzetiségek számára törvénybe foglaltan garantálják az anyanyel­vű szavazólapokat. Mint a képviselő elmondta, ak­kor a dokumentumot azzal utasí­tották el, hogy az országban több mint 170 nemzetiség képviselői­­élnek, tehát a cédulák szövegét mennyi nyelvre kellene lefordíta­ni, s ez technikailag kivitelezhe­tetlen, anyagilag ugyancsak meg­terhelő lenne. Viszont létezik egy elfogadott módosítás - hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő­­, mely ér­telmében a Krími Autonóm Köz­társaságban, ott ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot, a körzeti választási bizottságok határozata alapján a szavazólapo­kat a nemzetiség nyelvén is ki kell nyomtatni. E gyakorlatra hivatkozva inté­zett interpellációt Gajdos István Jaroszlav Davidovicshoz, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnökéhez, melyben fel­hívja a figyelmet a kárpátaljai magyarság sajátos helyzetére, s kéri, hogy az illetékesek saját ha­táskörükben tegyenek intézkedé­seket a magyar nyelvű szavazó­lapok biztosítása érdekében. A parlamenti képviselő emlékeztet arra, hogy korábban erre már volt példa, s ez akkor igen pozitívan hatott a közhangulatra. Gajdos Ist­ván utal az Alkotmány 24. cikke­lyére, mely tilt mindennemű nyel­vi alapon való hátrányos megkü­lönböztetést. Reménykedjünk a CVK elnö­kének pozitív válaszában... H.S. EGYKOR ÉS MA A mai lányok nem egyedül készítik el a kelengyéjüket (5. oldal) PÖRKÖLTFŐZÉS KÖZBEN IS ZONGORÁZIK A Kulcslyuk mai vendége Csuprik Etela zongoraművésznő (6. oldal) • • ÜZEMANYAGÁR-ROBBANÁS A LÁTHATÁRON A »nagy testvér« itt is közbeszól? Meghökkentő módon az ukrán-orosz gázcsata legforróbb pillanataiban arról szóltak a Nyugat-Európából érkező hírek, hogy a puskaporos helyzet dacára nem drágult, hanem olcsóbb lett a földgáz. A nyersolajjal és az abból készülő üzem­­anyagfajtákkal viszont merőben más a helyzet, még akkor is, ha e téren is részben a »nagy test­vértől« függünk. Holt szezon ide vagy oda - mert ugye télvíz idején biztonsági okokból sok­kal kevesebben ülnek vo­lán mögé -, a jelek sze­rint nem kizárt, hogy ha­marosan ismét drágul az üzemanyag. Ez esetben csak részben alapanyag­drágulás, sokkal inkább üzleti szempontok nö­velhetik az árakat. Hazai elemzők szerint a helyzet kulcsa ismét Oroszország. A világ te­rületileg legnagyobb or­szágának egy győzelem - a földgázügy - úgy néz ki, kevés. Teljhatalomra törekszik minden fronton, ahol csak teheti. Az üzemanyag-, illetve kőolajszál­lítás csökkentése ugyan nem tör­tént olyan látványosan, mint a gáz­csap elzárása, ettől azonban a tény még tény marad, ami nyersanyag­hiány következtében egyes ukrán kőolajfinomítók leállásával fe­nyeget. A hétköznapi embert ez az újabb cirkusz ugyan nem igazán, de a végeredmény nagyon is érdekli. Nem mindegy, hogy továbbra is az eddigi, viszonylag nyomott árakon tankolhatja meg járgányát, vagy holnaptól már neki is a világpia­ci árakat kell leperkálnia a pénz­tárnál. Oroszországnak már a tonnán­kénti 60, illetve 40 euró vámil­leték sem elég (előbbi a benzin­re, utóbbi a gázolajra vonatkozik), amire azt lépte, hogy már most mesterségesen visszatartja a szál­lításokat. Mindkét tényező árnö­velő hatású a hazai üzemanyagpi­acon, mondta el egyik interjújá­ban Anatolij Szeminok, a parla­ment pénzügyi és banki kérdések­kel foglalkozó bizottságának tagja. Hogy az importőrök »mester­kedéseinek« milyen hatása lesz a hazai üzemanyagárakra, azt egyelőre sem a fővárosi, sem a kárpátaljai szakemberek nem tudják pontosan megmondani. Utóbbiaknál ez inkább érthető, hiszen nem rendelkeznek átfor­máló ráhatással a történésekre, a kijeviek esetében ez a titko­lózás már jóval furcsább, hi­szen sokkal közelebb vannak a tűzhöz. Az viszont e nem éppen szimpatikus magatartás ellené­re is valószínűsíthető, hogy még a tél elmúlta előtt újra megbolydul az ukrán üzem­anyagpiac. N.Sz. Minden cseppje aranyat ér —A NAP HÍREI— Merénylet Pakisztánban Feltételezett törzsi lázadók rakétát lőttek ki egy katonai táborra egy délnyugat-pakisz­táni városban, a támadásban hárman életüket vesztették. A rakétatámadás elkövetését egy, a tartomány lakosainak jo­gaiért fegyveres harcot folytató csoport, a Beludzsisztáni Felsza­­badítási Hadsereg vállalta magá­ra. A csoport szóvivője további hasonló támadásokat helyezett kilátásba. Nőtt a reálbér Ukrajnában az elmúlt évben 36,4 százalékkal nőtt a lakosság jövedelme, adta hírül az Interfax-Ukraina hírügynökség. A statisztikai mutatókban ez az arány a termékvásárlásra és a szolgáltatások igénybe vételére szolgáló pénzösszegeket jelzi. A fogyasztói árak alakulását is fi­gyelembe véve azonban a reál­bér növekedése már csak 19,8 százalékos. Szerhij Uszticsot menesztették Viktor Juscsenko államfő fel­mentette hivatalából Szerhij Uszticsot, Ukrajna szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Szerhij Uszticsot 1999-ben a Kárpátaljai Megyei Állami Köz­­igazgatás elnöki posztjáról he­lyezték át előbb Ukrajna csehor­szági, majd szlovákiai külképvi­seletének élére. Menesztéséről már fél éve szó volt, de csak most került rá sor. Felénk kanyarodott a kanyaró Alig múlt el a hastífusz-veszély, újabb fertőző betegség ütötte fel a fejét Kárpátalján. A megyei egészségügyi főosztály és a me­gyei Köjál tájékoztatása szerint január 13-ig 48 kanyarós bete­get vettek nyilvántartásba. Ezek közül 19-en az Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatói, 4-en a Perecsenyi Bentlakásos Iskola, 6- an a 34. Számú Nagyszőlősi Szak­iskola tanulói, a többi fertőzöttet az Ilosvai, Nagyszőlősi, Técsői, Perecsenyi, Munkácsi, Ökörmezői járásban és Ungváron regisztrálták. Szvitlana Oberemko, a megyei Köjál járványügyi osztályának ve­zetője lapunknak elmondta, a 15 könnyebb, 31 közepesen súlyos és 2 súlyos fertőzöttet a lakhelyük szerinti egészségügyi intézmé­nyekben kezelik. Ma már biztos­ra vehető, hogy a kanyaró migrá­ció útján, az ország azon régiói­ból került hozzánk, melyekben az utóbbi hetekben, hónapokban szintén kedvezőtlen volt a jár­ványügyi helyzet, így a főváros­ban és Kijev, Voliny, Szurmi stb. megyékben. Hogy mégis mikép­pen fertőzhet egy olyan betegség, amely ellen Ukrajnában kötelező a védőoltás? Nos, a betegek élet­kora arról tanúskodik - 28 sze­mély 15-19, 16 személy 20-29, 5 személy 30 éves vagy idősebb, sőt, három tinédzser dokumentál­tan átesett a betegségen gyermek­korában -, hogy a védőoltás általi biztonság idővel gyengül. A szak­emberek továbbá a kanyaró víru­sának mutálódásával is magyaráz­zák a mostani nyavalyát. Valószí­nűnek tartják, hogy a mai betegek annak idején rossz minőségű ol­tóanyagot kaptak, de az is lehet, hogy nem estek át revakcináción - voltak ugyanis periódusok, ami­kor a térség nem volt megfelelő­en ellátva vakcinával. Országunk­ban kanyaró ellen 12 hónapos és hatéves korban oltanak. (Befejezés a 2. oldalon) TbC-VÉSZ A BÖRTÖNÖKBEN Az ukrajnai járványügyi helyzetet elemezve Szerhij Berezsnij or­szágos tisztiorvos-helyettes a közelmúltban újságírók előtt elmond­ta, évente közel 10 millió fertőző beteget regisztrálnak egészség­­ügyi szakembereik, 15 ezer közülük halálos kimenetelű. A legveszé­lyesebb fertőző kór a tuberkulózis, a betegek száma az elmúlt évti­zedben kétszeresére, az általa elhalálozottak száma pedig háromszo­rosára nőtt. Évente 35 ezer új megbetegedést észlelnek (100 ezer lakosra 80 beteg). Riasztóan magas a megbetegedések száma a bün­tetés-végrehajtó intézményekben, melyekben a fertőzöttség 34-sze­­rese az országos átlagnak. »A börtönök a járványügyi veszély tűz­fészkeivé váltak« - jelentette ki Berezsnij. A másik reális veszély­­forrásként a HIV/AIDS vírust nevezte meg. Hivatalosan jelenleg 86 ezer a fertőzöttek száma az országban.

Next