Kárpáti Igaz Szó, 2006. január-március (2. évfolyam, 1-47. szám)
2006-01-26 / 11-12. szám
2006. január 26., csütörtök Gazdaság Az INGATLANPIAC HATALMA A legjövedelmezőbb befektetés ma is a lakás és a telek Nyílt titok, még a mai árak mellett is érdemes lakást és nagyobb ingatlant vásárolni, annak ellenére, hogy szűkebb pátriánkban - persze országos szinten is - az utóbbi években beláthatatlan magasságokba szökött az áruk. A befektetők elsősorban arra számítanak, hogy néhány éven belül végképp elszabadulnak az árak. Szakvélemények szerint a nyugat-európai hatások, mindenekelőtt a vállalkozói szféra pezsgése még a korábban szinte értéktelen telkek és szántóföldek árait is jócskán megemelte. Halmozottan érvényes ez a városi lakásokra, amelyek igencsak kelendőek mostanság. Főleg Ungvár belvárosának földszintes lakásaira van fokozott kereslet. Elég végigmenni a Szabadság sugárúton, a Minaji utcán és környékén. Megszámlálhatatlan azoknak a divatos üzleteknek a száma, melyek az elmúlt néhány évben nyitottak meg. Pompa, csillogás, kész Amerika! Más kérdés, hogy ez a folyamat mágnesként húzta magával a felsőbb szinteken lévő lakások árait is, amelyekre viszont éppen ezért egyre kisebb a kereslet, főként, mert csökkent a vásárlók fizetőképessége. Ennek ellenére az áremelkedés így is hihetetlen mértékű. Ha fél évtizede egy kétszobás, emeleti, harminc négyzetméteres lakás ára alig érte el a 8-10 ezer dollárt, ma legalább ennek háromszorosát kéri érte a tulaj, vagy egyszerűbben: már-már a négyzetméterenkénti ezer dollár a stabil tarifa. Az áremelkedés 2002-ben szabadult el látványosan és talán csak 2005 végén csillapodott valamelyest, miután csappant a kereslet, érvényesült a fentebb említett némiképp visszahúzó hatás. Emellett nem elhanyagolandó befolyásoló tényező, hogy ismét fellendült a lakás- és magánház-építkezés, ittott tömbházak is épülgetnek. A bankok is »ráharaptak a dologra«, különféle hitellehetőséget ajánlanak a leendő fészekrakóknak. Az új lakások bizonyos értelemben még ilyen feltételekkel és árakon is előnyösebbek a negyven-ötven évvel ezelőtt épülteknél, hiszen azok amortizációs ideje lassan a végét járja még akkor is, ha lakóik nincsenek végveszélyben, csak a falakon keletkező kisebb-nagyobb repedések jelzik a kor múlását. Azonban a használt ingatlanok árainak szárnyalását elemzők szerint csak a szomszédos országokban egyre divatosabbá váló lakóparkok megjelenése fékezheti le. Erre viszont, a hazai viszonyokat ismerve, azért még várni kell. Az ágazat megyei vezetői egyre többször ismerik be - persze a jelenlegi ukrán politika különösen kavargó forgatagában nehéz pontosan meghatározni, ki milyen meggondolásból hogy az aránytalanul magas árak ellenére katasztrofális a tömbházak és a nem magánkézben lévő ingatlanok állapota, melynek eredőjére elsősorban a krónikus pénzhiányt hozzák fel magyarázatként. A szolgáltatók és kivitelezők is addig nyújtózkodhatnak csak, ameddig a takarójuk ér. A megyei lakásgazdálkodási vállalatok ilyen vonatkozású kiadásai évről évre 15-20 százalékos növekedést mutatnak, ám ennek vajmi kevés a látszatja, mert drágulnak az alapanyagárak, vagyis ugyanannyi pénzből kevesebbet vásárolhatnak, emellett mind több és több részegység szorul cserére a természetes elhasználódás következtében. Egyes számítások szerint például Kárpátalja ivó- és szennyvíz-rendszerének közel egyharmada, vagyis 33 százaléka kritikán aluli állapotban van. Tervek persze mint mindig, most is vannak, ám kivitelezési fázisba nagyrészt sohasem kerülnek. Többnyire csak a »tűzoltójavításokra« jut pénz. A legszerényebb számítások szerint is legalább 400 többszintes háztömb szorulna nagytatarozásra a megyében, vagyis a még állók egyharmada. A házkezelőségek magyarázkodnak, erre arra hivatkoznak, de végeredményben képtelenek megbirkózni az évek óta vajúdó problémával. Nem csoda hát, hogy a márciusi helyhatósági választások előtt a kisebb, de ugyanakkor »élelmesebb« pártok igyekeznek meglovagolni a helyzetet. Mégpedig oly módon, hogy egy-egy 50-110 lakásos háztömb lakóközösségének a kezébe játszanék át a labdát, megszüntetve ezzel az évek óta amúgy is csak a pénzszippantó szerepet játszó lakásgazdálkodási hivatalokat. S akkor még nem is említettünk egy olyan »apróságot«, hogy a házkezelőségek alkalmazottai, szerelői csak akkor hajlandóak hosszas »imádkozás« után kimenni a helyszínre, amennyiben némi készpénzt - néha nem is keveset! — dug a zsebükbe a tulajdonos. A lakásgondokat akár napestig sorolhatnánk. Ettől azonban még a lakásárak egyáltalán nem csökkennek. Sőt, mint a fentiekben említettük, egyre csak növekednek. Ma már, aki teheti, ingatlant vesz. És még csak hozzá sem kell nyúlnia, ha el akarja adni! Pillanatok alatt jobban fial a pénze, mint a legelőnyösebbnek tűnő befektetésben. Hogy ez semmi hasznot nem hoz az országnak, a megyének? Oda se neki! Elég a jó szimat, aztán élünk, mint Marci Hevesen! Nigriny Szabolcs Állaguk romlik, mégis drágulnak KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 5 Gazdasági hírtár Berlin. Három hónap óta először esett vissza Németország ipari termelése a rekordközeli olajárak hatására. A decemberi 1,2 százalékos növekedés után januárra 1,6 százalékkal esett vissza a bányák, a gyárak és az építőipar termelése. A kutatóintézetek ezért az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozások csökkentését javasolják a kormánynak. * * * Párizs. Több mint 330 millió eurós beruházással két újabb, 2,2 literes dízel erőforrást fejlesztene ki a PSA Peugeot Citroennel az amerikai Ford, újabb fejezetet nyitva ezzel a két cég 1998 óta tartó dízelmotor-fejlesztésre irányuló együttműködésében. A Ford az egyesült királyságbeli Dagenhamban évente 200 ezret, míg a PSA Trémeryben ugyancsak 200 ezret készítene az új motorokból, amelyek beszerelését autóikba már az idén elkezdenék. A két társaság öt év alatt így majdnem megkétszerezi dízeltermelését, hiszen a tavalyi , kétmilliós össztermelés 2010- re 3,7 millióra módosulhat. sjc * * Zaporizzsja. Kipufogórendszereket gyártó közös vállalat létrehozásáról írt alá megállapodást a Zaporizzsjai Autógyár és a világszerte jól ismert, jelenleg 6250 embert foglalkoztató holland Rosal Group. Az együttműködés első szakaszában a ZAZ meglévő terelési kapacitásain indulna meg a személygépkocsi- alkatrész előállítása, de később a termelés bővítése mellett egy új , gyárban emelők és acélcsövek gyártását is megkezdenék. A közös ukrán-holland cég évi mintegy 200 ezer kipufogórendszert gyártana, amelynek 50 százalékát nemzetközi autógyár- tóknak értékesítenék. A MAGYAR MEGMARADÁS ÉPÍTŐJE Újra rásüt a nap a zöldhasúra? Pascsenko Vladimir neve adatán aligha gondolná a ldves olvasó, hogy egy magyar emberről van szó. Pedig bármilyen fura, így van. Ő egyike Rahó legismertebb vállalkozóinak. - Az édesapám ukrán, az édesanyám pedig magyar nemzetiségű volt, Fancsikáról került Rahóra - mondja Pascsenko Vladimir. - Az Ungvári Állami Egyetem befejezése után kizárólag az építőiparban dolgoztam. A régi rendszerben voltam műszakvezető és építésvezető is. A ma már sikeres vállalkozó 1989-ben megérezte az új idők, a modernizáció szelét. Ekkor döntött úgy: önálló vállalkozásba kezd, s megalapította az Oportál Kft-t. Vállalkozását az elmúlt több mint 16 év alatt jól prosperáló vállalattá fejlesztette, amelynél ma már 48 fő dolgozik. - Kizárólag a Rahói járás településein tevékenykedünk - folytatja. - Ha most valaki ellátogat a Felső-Tisza-vidékre, szinte mindenhol építkezést láthat. Az építőipar az utóbbi időben valóban jól működik errefelé, bár megjegyezném, a rengeteg vizsgálat, ellenőrzés azért valamelyest lassítja ezt a kedvező folyamatot. Az ilyesminek sehol sem örülnek a világon. - Ezek szerint anyagilag sem jár rosszul. - Nos, valóban nem panaszkodhatott megrendelésekben nincs hiány. Jelenleg a járási kórház nőgyógyászati osztálya épületszárnyán dolgozunk. Ez egy nagy és fontos projekt. Emellett a Nagybocskói 1. Sz. Középiskola új részének kivitelezésére is mi kaptunk megbízást. Ennek átadására az idei választásokig sor kerül. Természetesen további terveink is vannak. Ha minden igaz, svéd vállalkozók számára egy irodaházat húzhatunk fel, szintén Nagybocskón. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Terebesfejérpatakon aranyat bányászó angol vállalkozók is megbíznak bennünket valamivel. Azaz lesz tennivaló bőven. Megjegyezném: a feleségem is vállalkozó, patikát működtet. A nagyobbik lányom a járási közigazgatás elnökhelyettese, a kisebbik pedig az ivano-frankivszki orvosi akadémián tanul. A harmadik évfolyamot végzi, s ha minden igaz, patikus lesz. A jövőtervezés nemcsak a családban folyik. Pascsenko Vladimir ugyanis úgy döntött: közéleti szerepet vállal, s az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt listáján szeretne bekerülni a Rahói Városi Tanácsba. Hogy miért? Épp itt az ideje, hogy a város vezetésében is képviseltessék magukat. Kevés a magyar vezető, s ezen feltétlenül változtatni kell. Mint mondja: bizakodó. Biztos benne, hogy a választópolgárok lehetőséget szavaznak neki. Akkor majd a szórványban élő magyarság megmaradásának »építkezésén« is hasznosíthatja tudását, tapasztalatát. Tóth Viktor Pascsenko Vladimir Kényszerűségből korrigált előrejelzések a pénzpiacon Erősödő dollárra számítanak az elemzők 2006-ban, hacsak a Fed, azaz az amerikai központi bank nem vált stratégiát. Azok után, hogy az elmúlt év végén még temették a befektetők a dollárt, a zöldhasú piaci megítélése mára száznyolcvan fokos fordulatot vett. Ennek hátterében elsődlegesen a kamatemelési várakozások érhetők tetten, amelyeket az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed a ráta kismértékű, de folyamatos felfelé történő korrekciójával rendre meg is erősít. Csak olaj volt a tűzre mindaz, ami 2005-ben az euróval történt, hiszen a közös európai fizetőeszköz vesszőfutása is a zöldhasúnak kedvezett. Márpedig az euróra egyértelműen rájárt a rúd az elmúlt évben. Rombolták stabilitását a szakmai és politikai viták sorát kiváltó, egekbe szökő költségvetési hiányok a tősgyökeres tagállamok némelyikében, de a közös európai alkotmány elutasítása sem lendített az irányon. Hiába volt borítékolható például a francia referendum kimenetele, a non nem csupán a közösségbe, hanem az euróba vetett hitet is megingatta, újfent felszínre juttatva a közös fizetőeszközzel kapcsolatos félelmeket és ellenérzéseket. A 2005 második felében végbement változást jól szemlélteti, hogy piaci elemzők folyamatosan az euró/dollár keresztárfolyamra vonatkozó előrejelzéseik korrekciójára kényszerültek. Sokan akadtak közöttük, akik a pszichológiai 1 euró - 1 dollár szint elérését sem tartották kizártnak. Véleményeik szerint a dollár erősödésének legfeljebb az szabhat határt, ha a Fed eltér valamelyest az eddigi pályától, mondjuk arra utaló jelzéseket tesz, hogy a pénzpiac által 3,9 százalékra belőtt amerikai alapkamatnál kevesebbel is beéri 2006 első hónapjaiban (a federal funds rate jelenleg a legutóbbi 25 bázispontos emelkedést követően három százalék). Pillanatnyilag azonban nem ez a helyzet. Az amerikai bank eleddig eredményesen vette elejét annak, hogy a befektetők a kamatemelési sorozat lefújására spekuláljanak. Alain Greenspan Fed-elnök legutóbbi gazdaságértékelő beszédében megerősítette, hogy a széria - bár mérsékeltebb ütemben - folytatódhat január hátra lévő napjaiban és az előttünk álló hónapokban is. Mindezt a hazai pénzpiac és a dolláralapú befektetések is hűen tükrözik. Nem véletlen, hogy az Ukrán Nemzeti Bank fiókintézeteiben és a többi hazai pénzintézetben is napról napra emelkedik az amerikai zöldhasú árfolyama a nemzeti valutához képest. Egysége az év eleji öt hrivnyai kopijkával szemben egyre inkább az 5,20-at ostromolja, ami, ha így folytatódik, újabb spekulációs jelenségeket válthat ki Ukrajnában. N. Sz-