Kárpáti Igaz Szó, 2006. július-szeptember (2. évfolyam, 98-151. szám)

2006-07-01 / 98. szám

2006. július 4., keddHágón, határon innen KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 A VÍZMŰVEK ÚJABB SOKKOLÓ »ÖTLETE« Az elvezető csatornát is elzárhatják Nincs egy hónapja, hogy lapunk megírta, az Ungvári Vízművek Rt. meglehetősen embertelen lépésre készül. Azzal zsarolja lakos­sági adósait, hogy beszünteti a szolgáltatást. Talált ugyanis egy olyan poltavai szerelőbrigádot, amely naponta akár húsz egyéni fogyasztót is képes kiiktatni a rendszerből, persze, jó pénzért. Ám, mint kiderült, a »vizesek« számára ez sem elég! Újabb zseniális ötletük van! Azzal egyetlen fogyasztó se hite­gesse magát, hogy elálltak eredeti tervüktől, úgymond lazítottak a nad­rágszíjon és újabb haladékot adtak az adósságaikat azonnal törleszteni nem képes fogyasztóknak. Ah, de­hogy! Sőt! Legújabb nagy dobá­suk, hogy nem csak vizet nem szol­gáltatnak majd, de még a szennyvíz­elvezető csatornát is elzárják! Végez­ze ott napi szükségleteit, kis- és nagydolgát az a megátalkodott fizet­ni nem akaró, ahol tudja, vagy sza­golja a bűzét hetekig, ha üres a pénz­tárcája. Az adatok szerint a megye­­székhelyen legalább mintegy 9 ezer fogyasztót fenyeget a kiszáradás. (Adósságuk fejenként több mint 300 hrivnya - a szerző.) Ungvár: vissza a kőkorszakba, adtuk címéül egy korábbi, ezzel a té­mával kapcsolatos cikkünknek. És lám, jóslatunk bevált, nem jártunk és járunk ma sem messze a valóságtól. Rossz belegondolni, milyen követ­kezményei lehetnek egy ilyen intéz­kedésnek már csak higiéniai szem­pontból is? S ami még riasztóbb, az Ungvári Vízművek Rt. már meg is kötötte a szerződést a poltavai sze­relőbrigáddal, amely július 10-én hozzá is lát feladata teljesítéséhez. -Poltavában eredményesen mű­ködik a dolog - állítja Oleg Hnezdov, a szerelőbrigád tagja. -Nem kell »zaklatnunk« a fogyasz­tót azzal, hogy bekopogunk hozzá és megkérjük, engedje már meg, hogy elzárjuk a vízcsapot. A külső vízvezetékrendszer főcsövén meg­keressük a kérdéses lakáshoz ve­zető elágazást és anélkül, hogy va­lamiféle vitába keverednénk a lakó­val, elzárjuk a hozzá vezető csövet. Ugyanez történik a szennyvízcsa­tornánál is, egyetlen tömítéssel el­zárható bármelyik lakásból kijövő vezeték. Jurij Omeljanenko, az Ungvári Vízművek Rt. vezetője indoklásá­ban nem tért ki a küszöbönálló mód­szer bevezetésének emberséges mivoltára, ugyanakkor leszögezte, hogy véleménye szerint az intézke­dés három szempontból is fontos számára, s ugyanakkor eredményes lehet. Egy: csak azok »élvezik« majd ezt a szolgáltatásfajtát, akik nem fi­zetnek időben. Kettő: a napokig­­hetekig tartó bűz serkentőleg hat­hat a fogyasztó adósságtörlesztő pszichéjére. Három: egy ilyen hely­zet után renitenskedő majd kétszer is meggondolja, hogy időben szá­mol-e el a szolgáltatásért, vagy sem? Hogy nagy csetepatékkal törté­nik-e majd az új »ötlet« megvalósí­tása, vagy sem, azt előre nem tud­hatjuk, legfeljebb sejtjük. Az sem feladatunk, hogy értékeljük az Ung­vári Vízművek Rt. vezetőjének ké­pességeit, »pedagógiai« módszere­it, de többen -talán nem véletlenül - Makarenkót emlegetik. Mások szerint a végrehajtás sem lesz leányálom. Állítólag az adósok között nem csak kispénzűek, de jól megtermett őrző-védőkkel körül­bástyázott milliomosok is vannak... Nigriny Szabolcs Zarora Kalandozás négy keréken A város egyre elviselhetetlenebb, gondoltam, miközben néhány kol­légával autóbuszra várakoztunk az Uzshorod Hotel előtt. Nem vélet­lenül: ennyi autó még soha nem volt Ungváron. Állandóak a torlódá­sok, de a legelviselhetetlenebb, különösen ebben a nyári hőségben, a szmog. Füst ide, füst oda, megszokásból azért csak rágyújt az ember. Pöfékelés közben bizony csodálkozva néztem az öreg bácsit, aki a szálloda előtt akkurátusan, szinte már komótosan nyírta a füvet. Hi­, ába, ez már nem semmi! Elég ritka látványnak számít ez Ungváron, bár az is igaz, hogy nem mindenkinek telik fűnyíróra. Ezt igazolja, hogy a Munkácsi utca sarkán kaszálta, na de az is valami, nem igaz? Közben a mikrobusz döcögőse jelzi, hogy gödrökben, na és termé­szetesen szemétben továbbra is gazdag a város. Nem csoda, hogy szinte felüdülést jelentett, amikor kiértünk belő­le. A zöldben pompázó hegyoldallal szívesebben egyezik ki a szem is. (Ebből a szempontból a betonrengeteg »katasztrófakoalíciónak« számít.) S az út mintha éppen a vízválasztó szerepét játszaná az Alföld és a hegyvidék között, hogy majd a dombok között kanyarogjon. Sajnos a lankák arculata is sokat változott, legalábbis Szerednyéig. Valósággal roskadoznak a nyaralóktól. Na, ilyen helyre biztosan nem megyek kirándulni. Bár az is lehet, hogy ha szeretnék, sem tud­nék. Ki tudja, lehet, hogy magántulajdon az egész hegyoldal? Ebbéli gondolatomat csak az űzte kissé odébb, hogy a települése­ken, melyen keresztülhaladtunk, a kertekben szinte nyüzsögtek az emberek. Mint ahogy mifelénk leginkább a két Dobronyban szokás. Valahogy úgy csodálkozhattam rájuk, mint a Budapest - Záhony útvonalon azokra, akik a vasárnapi pihenőt is az ágyások között töltötték. Na mindegy. Szemétben arrafelé sincs hiány. De legalább árusok is vannak itt-ott az utak mentén. A bor még mindig slágernek számít, és ott van még a szamóca, a meggy, a cseresznye. Ám a legnagyobb kínálat a díszes kosarakból van. A halastavakkal tarkított természet akár ámulattal is eltölthetné az embert, ha nem volna olyan lehangoló az a sok út menti kereszt. Bizony, arrafelé is sokan megjárták. Más. Bár lehet, hogy valós igény hívta életre őket, de lassan már lépten-nyomon benzinkutakba botlik az ember. Itt-ott még felsejlik a múlt az örökségként ránk maradt szovjet em­lékművek vagy a munkácsi tank képében. Utazni jó, utazni hasznos. Az ember élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodik. S, ami a legfontosabb, a közút, mint elnevezése is jelzi, még nincs magántulajdonban. Tóth Viktor A FALUTURIZMUSÉ A JÖVŐ A munkateremtés volt a fő témá­ja a Viski Zöld Falusi Turizmus Szö­vetség és a Nagykaposi Vállalkozás­­fejlesztési Központ közös szervezé­sében lebonyolított tanácskozás­nak. A viski találkozó előadói hasz­nos tanácsokkal látták el az érdeklő­dőket, a Felső-Tisza-vidéki vállalko­zókat, üzletembereket. Ötvös Ida, a helyi vendéglátók szervezetének el­nöke örömmel konstatálta, hogy szövetségüknek pályázat útján sike­rült megvásárolni egy a falu köz­pontjában lévő öreg épületet, mely­ben tájházat rendeznek be. Miliók Gábor, a Nagykaposi Vál­lalkozásfejlesztési Központ igazga­tója előadásában elmondta, szer­vezetük az Új Kézfogás Közalapít­vány megbízásából főleg pályázati szaktanácsadással segít a vállalko­zóknak. Tarpai József, az Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda vezetője az adott lehetőségek kihasználására buzdította a jelenlévő vállalkozókat. -A jelek szerint 2007-től immár Románia is az EU tagja lesz, ennek köszönhetően bizonyára megjelen­nek a közös pályázatok és az uk­rán-román kapcsolatrendszer is erősödik - mondta. - Mint ahogy eddig több helyen is elmondtam már Kárpátalján, op­timizmussal kell a jövőbe tekinteni — kezdte üdvözlő beszédét Körösi Miklósáé, Penyige polgármestere.­­ Ők is így tettek, s mára - igaz, sok munkával - elérték, hogy a ki­csiny településükön évente meg­rendezett Szeniceparti Nagyvásár­ra 30 ezer turista látogat el. Dr. Hanusz Árpád, a FATOSZ elnöke a falusi turizmus és a vidék­­fejlesztés lehetőségeiről tartott elő­adást. Hegedűs Csilla Tudósok a Tisza völgyének megmentéséért Mint arról lapunkban már hírt adtunk, Ungváron tartotta soros tanácskozását a Közép-Európa Klub. A rendezvényen anyaorszá­gi szaktekintélyek, kárpátaljai tu­dósok a Tisza és mellékfolyói öko­lógiai problémáit boncolgatták, megosztották egymással az eddigi tapasztalatokat. A részletekről Oleg Parlag kandidátust, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tag­ját kérdeztük.­ ­ A tanácskozás programjának részét képezte Fodor István pro­fesszor sírjának megkoszorúzása­­mondta Oleg Parlag. - A nagyne­vű kárpátaljai magyar tudós jövőre lenne százéves, s mint a síremléke felett megemlékező szavakat mon­dó utódok megjegyezték, Fodor professzor, a Közép-Európa Klub alapító tagja személyében a bota­nika nagy mohikánját tisztelhettük. Az ő nagy álma volt, hogy a Felső- Tisza vízgyűjtő medencéjében a hegyeket az egykorihoz hasonló buja növényzet borítsa. - Milyen céllal érkeztek a Kö­zép-Európa Klub vezetői? - Dr. Samu Mihály elnök és Ke­lemen József főtitkár a kárpátaljai tudósokkal való kapcsolatépítés távlatairól, a Tisza és mellékfolyói ökoszisztémájáról tartottak érteke­zést. S persze, kíváncsiak voltak a mi véleményünkre, munkánkra. Egyben előkészítettük az idén ok­tóberben Kiskunfélegyházán meg­tartandó nagyszabású A Kárpát­medence környezetbiztonsága el­nevezésű konferenciát. - Mit kell tudni a Közép-Euró­pa Klubról? - Kiemelten közhasznú civil szer­vezet, mely 1996-ban alakult Kis­kunfélegyházán. Munkánkban a tudomány és a kultúra művelőin kívül a közélet ismert szereplői is részt vesznek. A fő feladatunk, válaszokat keressünk a jövő kihí­vásaira, és segítsük az itt élő népek sorsáért felelős döntéshozók mun­káját. - Az ungvári tanácskozás ho­zott-e kézzelfogható eredménye­ket? - Fontos esemény volt. Minde­nekelőtt azért, mert olyan szakte­kintélyek, társadalmi és tudomá­nyos szervezetek képviselői cse­rélhettek eszmét, akik a szívükön viselik a Kárpátok és a Tisza sor­sát, készek tenni a tornyosuló kör­nyezeti problémák megoldásáért. Másrészt sikerült felvázolni a kö­zös célhoz vezető utat, amit koor­dináltan, együtt teszünk meg. Ab­ban bízunk, hogy a térségben érin­tett országok közötti környezetvé­delmi együttműködés kormány­­szintre emelkedik. - Mivel járulnak hozzá a kár­pátaljai tudósok a közös munká­hoz? - Természetesen nekünk sem mindegy, milyen állapotban van megyénk természetvilága. Nagy reményeket fűzünk a lakosság, fő­ként a tanulóifjúság körében foly­tatandó nevelő- és felvilágosító munkához. Meggyőződésünk, s ez a Tiszát ért legutóbbi súlyos mér­gezésekkor megerősítést nyert, hogy a kis mellékfolyók, hegyi pa­takok felelősek a nagy folyó álla­potáért. Ha ezekbe méreg vagy bár­milyen szennyeződés kerül, azt végül a Tisza sínyli meg. Balogh Csaba Az ungvári tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (balról jobbra): Kelemen József főtitkár, Mihály András, a Tisza Ökológiai Központ tagja, dr. Lengyel Sándor, az ungvári tanácskozás elnöke és Oleg Parlag

Next