Kárpáti Igaz Szó, 2007. július-szeptember (3. évfolyam, 101-152. szám)

2007-09-11 / 141. szám

KÁRPÁTI IGAZ 2007. SZEPTEMBER 11., KEDD III. ÉVFOLYAM, 141. (406.) SZÁM 60 KOPIJKA (ELŐFIZETŐINKNEK: 40 KÖP.) •* * ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://www.hhrf.org/karpatiigazszo A NAP­­ Jóííjig Háromezer hrivnya pénzbírság­ra büntette a megyei közlekedés­rendészetet a monopol-ellenes bi­zottság. Utóbbi hivatal sajtószolgá­latának tájékoztatója szerint a kárpátaljai közlekedésrendészet 2006 folyamán és 2007 első ne­gyedévében visszaélt monopol helyzetével és törvénytelenül sza­bott ki díjakat az autósoknak nyújtott szolgáltatásokért. Csi­rosususi Eleinte erősen felhős lesz . A­z az ég, majd felszaka­­z­­do­zik a felhőzet. Sokfelé várható eső, zápor. Megerősödik a szél. A hőmérséklet a hajnali órákban 10—15, napközben 13-18 fok között alakul. ferám ,si disí itíi Szeptember elején a rendőr­ségi akciók, nyomozások során 9000 személyt tartóztattak le. ]É­xdoirdtuilG]jc&t 1661 -ben ezen a napon hunyt el Jan Fyt flamand festő. Mun­kásságára jellemzőek az álla­tokból, gyümölcsökből és virá­gokból álló csendéletei, vala­mint vadászképei. Az Elejtett nyúl és madarak, illetve a Va­dászkutya és elejtett madarak című alkotása a budapesti Szép­­művészeti Múzeum tulajdona. Az élőknek méltó­ Idffoá­nyossággal tartozunk, ( f) a holtaknak csak az igazsággal. (Voltaire) UZURPÁ­TOR -lati. bitorló, jogbitorló 2. trónbitorló. Jid­­íthei]mi sincs,ei Nem bőrösödik meg a puding teteje, ha a formába töltés után alufóliával lefedjük, és így hagyjuk kihűlni. Ha leszedted fölét, edd meg az alját is! S ha élvezted a do­log kellemes részét, vállalnod kell azt is, ami kellemetlen ben­ne! \^1}CCG - Jean, maga tökéletes inas! Már harminc éve minden este hatkor felhozza a teámat az eme­leti szobámba, és seim egy csep- CfcSfx Pel sem löttyintett ki. Árulja el, hogyan ké­pes ezt megcsinálni? - Ó uram, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofa­­zacskómba, majd amikor az eme­letre érek, óvatosan visszaköpöm. Melyik írónő hőse Hercule Poirot és Miss Marple? (Előző számunk kérdésének megfejtése: Tokió) Áremelkedés a »fű alatt« is? A különféle híradások napok óta arról szólnak, hogy hamaro­san a legtöbb élelmiszer ára az egekbe szökik. A termelők a mai ár dupláját kérik majd többek kö­zött a burgonyáért és a tojásért. Előbbit a rossz időjárás számlá­jára írják, utóbbit a takarmányku­korica árának drágulásával ma­gyarázzák. Mi is szétnéztünk ez ügyben a megye fontosabb piacain és meg­kérdeztük a szakembert is a várha­tó fejleményekről. Kárpátalja egyik legnagyobb piaca a munkácsi. Nemcsak terüle­ti elhelyezkedése, de olyan szem­pontból is, hogy a hágón túlról érkező élelmiszerek-és ez minde­nekelőtt a burgonya szempontjá­ból lényeges - többségének érté­kesítése itt történik, ami ezért az árak szempontjából mérvadó. Tudósítónk jelentése szerint a burgonya nagybani ára mérettől függően 80 kopiska és két hrivnya között mozog. Igaz, hogy a kárpát­aljai termelők egy része panaszko­dik: a rossz időjárás következtében fekélyesedik a burgonya, viszont a hágón túlról annyi és olyan mi­nőségű érkezik, hogy a vevőknek panaszuk nem lehet. Munkácson a tojás ára is csök­kenőben van. Az elmúlt heti negy­ven helyett darabja már harmincöt kopijkáért is kapható. A paradi­csom és a szőlő ára alig változott mostanában, viszont napról napra drágul az alma. A beregszászi piac változatos képet mutat. A szélsőséges időjá­rásnak »köszönhetően« előbb ki­fagyott, majd kiszáradt a zöldség. A burgonya kilója 1.80-2 hriv­­nyába kerül. A házi tojás darabjá­ért akár 60 kopijkát is elkérnek, míg a nagyüzemi 30-40 kopijka. Drágult a gyümölcs. A csertregeszőlő kilo­grammja megközelíti a tíz hrivnyát. Almát viszont 1.50-2 hrivnyáért is kaphat a vásárló. Az ugocsai élelmiszerpiacok árai ugyan még mérsékelteknek mond­hatóak, viszont a tojással más a helyzet. Egy darab »tyúkgyümöl­csért« 40 kopijkát is elkérnek. A nagybani baromfitenyészetek ezt a tavalyi madárinfluenza-hisztéri­­ával magyarázzák, hiszen a leg­több gazda félt komolyabban in­vesztálni az ágazatba, az idei mér­­cék pedig körülbelül egy hónap múlva kezdenek majd tojni. Remél­hetőleg akkor csökkenni fog az ár, bár komoly tojáshozamra csak azok a gazdák számíthatnak, akik mesterséges megvilágítással és szakszerű takarmányozással nö­velni tudják a tojáshozamot. (Befejezés a 2. oldalon) Mérlegelés előtt még olcsó az áru Bereg-vidék: FEJLESZTÉSI STRATÉGIA NÉLKÜL Legfőképpen a gondokról, ba­jokról, a fejlődést gátló tényezők­ről esett szó azon a kihelyezett kollégiumon, melyen a megye ve­zetői ismerkedtek a Beregszászi járás gazdasági és szociális mérle­gével. A járás vezetőinek sok okuk nem volt a dicsekvésre. Az egyik pozitív példát a kevés közül a Be­regszászi Rádiógyár Zrt. szolgál­tatta. A négy évtizedes múltra visszatekintő vállalat megsínylet­te a kilencvenes évek legnehe­zebb időszakát, de a Flextronics világcég beruházása révén új élet­ére kelt. Ma 600 főnek nyújt mun­kalehetőséget és tisztes jövedel­met. Az idén több mint ötvenmillió hrivnya értékű terméket gyártott az EU-ban jegyzett nagy cégek számára. Ám a pozitív példa kevés. Ezt Volodimir Trikur, a járási közigaz­gatás elnöke is elismerte. Nem is oly rég a megye legjobban teljesí­tő régiói sorában tartották számon, az idei eredmények alapján viszont az utolsó előtti helyen szerényke­dik. Hiába az erőfeszítések, előbb­re lépni nem sikerült. A Beregszá­szi járás iparát a visszaesés jel­lemzi. A termelés az év első felé­ben 26,9 százalékkal csökkent, miközben a megyei mutató 24,8 százalékos növekedésről szól. Összehasonlításul: a szomszédos Ungvári járásban 33,2 százalékkal lendült fel az ipari termelés. A régióban lévő 12 vállalat kö­zül ötben volt jelentős a vissza­esés. A leglátványosabb vissza­fejlődést a BON TON Kft., a Rostex Kft., illetve az állami tulajdonban lévő Bátyai Gabonafeldolgozó produkálta. Az ipar egy főre szá­mított értékesítési mutatója a járás­ban 380,5 hrivnyát tesz ki. A me­gyei adat ennek a 6,6-szerese. A Bereg-vidékiek nem panasz­kodhatnak a természeti adottsá­gokra. A járás területén 10 ás­ványvízlelőhely és 4 termálforrás mellett 30 hasznos ásványianyag­­lelőhely található. Bányásznak itt perlitet, agyagot és aranyat is. Ki­termeléssel 12 vállalat foglalkozik. Ezek a cégek 14 szakengedélyt kaptak a természeti kincsek kiak­názására. Ám eddig ezeknek csak a fele került gyakorlati megvalósí­tásra. Súlyos gondokkal küzd és gya­korlatilag haldoklik a Nagymuzsa­­lyi Aranybánya. A járás vezetője szerint sem a központi vezetés, sem a szakminisztérium nem rea­gál a segélykiáltásokra. Sajátos bajokkal vívódik a régió mezőgazdasága is. Itt nem annyira siralmas a helyzet, mert a hústerme­lés 3,1 százalékkal nőtt és tojásból is 6,2 százalékkal több került a piac­ra, mint az előző év azonos idősza­kában. Ugyanakkor csökkenőben van az állatállomány, kevesebb a szarvasmarha és ezzel együtt a tej­termelés is visszaesett. Az egykor erős mezőgazdasági ágazattal büszkélkedő vidék rengeteget ve­szített pozíciójából. Különösképp igaz a megállapítás a szőlészetre és a feldolgozóiparra. A járás számos más téren is a sereghajtó szerepére kárhoztatott. Az egész megyében itt a legalacso­nyabbak a fizetések és legjelentő­sebbek a bértartozások. A legsú­lyosabb foglalkoztatási gondokkal küzdő vidékek egyike a Beregszá­szi járás. Továbbra is megoldat­lan környezeti problémák nehezí­tik az itt élők helyzetét. Az illeté­kesek a régióban »felejtették« a ma már rettegve emlegetett premi­­xet. De van itt más, aggodalomra okot adó objektum, lőszerraktár­tól kezdve radarállomásig bősé­gesen. Csak egyvalami nincs: konkrét térségfejlesztési terv. B.Cs. ­---------------------------------------------------1 Lapozó TÖBB LÁBON ÁLLVA SEM KÖNNYŰ Összefogva próbálkoznak a csongori gazdák (3. oldal) VÉGZETES LEHET AZ UKRÁNOK PONTVESZTÉSE Vereséggel felérő döntetlen (8. oldal)­­

Next