Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-június (4. évfolyam, 51-100. szám)
2008-04-01 / 51. szám
Hágón, határon túl 2008. április 1., kedd 4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hír-Tar Taraszjuk kételkedik Az Ukrán Népi Mozgalom vezetője bejelentette: annak ellenére, hogy a Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelembe (NU-NSZ) tömörült politikai erők vezetői folyamatosan tárgyalnak az egységes párt létrehozásáról, a végeredmény ugyancsak kétséges. A jobboldali erők már korábban javasolták egy nemzetidemokratikus alapokon álló gyűjtőpárt létrehozását - emlékeztetett a politikus -, ám ez akkor sem valósulhatott meg, mivel a mindenki számára elfogadható programot nem tudták kidolgozni. A nézetek közti különbség most is adott - írja a Podrobnosti. Kiemelik AZ ELSÜLLYEDT HAJÓT Felhozzák hullámsírjából a Dél- Kínai-tengerben elsüllyedt ukrán hajót-jelentette a Novosztyi. Mint ismeretes a Naftogaz-67 teherszállító még március 22-én szenvedett balesetet, s tizenöt tengerészt azóta sem találtak meg. A hongkongi mentőcsapatok már felhagytak a kutatással, a hajótest kiemelését Ázsia legnagyobb úszó daruja segítségével végzik el. Szélrózsa A MAGYAROKAT SÉRTEGETTE FUNAR Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora. Csíkszeredai sajtótájékoztatóján magyarellenes kijelentései mellett újra elővette a két székely megyéből elűzött románok ügyét. Mivel gyéren lakott megyékről van szó, ezért 150 ezer román betelepítését tűzte ki célul. Olyan törvényt szeretne elfogadtatni, amely támogatná az ide betelepedő románokat. Konkrétan minden ideérkezőnek 300 ezer lejt adna házépítésre, 30 ezer lej letelepedési pénzt és szimbolikus egy lejért ezer négyzetméter földet. Akik ide költöznének, azoknak kötelező módon munkahelyeket is kellene biztosítani - hangoztatta Funar. A Nagy-Románia Párt szenátora, mielőtt a tájékoztató témájáról beszélt volna, több percen át rágalmazta a magyarságot, ugyanakkor vehemensen tört ki a magyarság politikai képviselete ellen. Megismételte, pártja továbbra is törvényen kívül szeretné helyeztetni a RMDSZ-t, a most alakult Magyar Polgári Pártot pedig az RMDSZ mentőcsónakjának nevezte, és megígérte, hogy ezen a csónakon is előbb-utóbb léket fúr. EP-képviselők A KISEBBSÉGEKRŐL Romániai és szlovákiai magyar, valamint magyarországi európai parlamenti képviselőket fogadott Sólyom László. A találkozón áttekintették az Európai Parlamentben kialakult együttműködést és megvitatták, milyen lehetőségek vannak a nemzeti kisebbségek képviseletére az Európai Unióban. A romániai és a szlovákiai magyar EP-képviselők történelmi jelentőségűnek nevezték a találkozót, amelyen egyetértettek abban: törekedni kell arra, hogy erősödjön a kisebbségpolitika az Európai Unióban. Bush: Kijev NATO-tagsága MINDENKINEK ELŐNYÖS Nem mindennapi biztonsági intézkedések előzték meg George W. Bush ukrajnai látogatását. Ennek ellenére az amerikai elnök saját testőrségét is megerősítették. A Podrobnosti értesülése szerint az USA első emberét mesterlövészek is elkísérték. A hírügynökségi jelentések kiemelik: az elnök kijevi vizitjének elsődleges célja a demokrácia ukrajnai megerősítése, az ország euroatlanti integrációjának elősegítése. Mindezt alátámasztja az az exkluzív interjú is, melyet az Egyesült Államok vezetője az Inter tvcsatornának adott. Ebben Bush többek között elmondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a német és a francia vezetést meggyőzze: Ukrajna és Grúzia belépése a NATO-ba szükségszerű és kívánatos. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb, amit üzenni kíván az ukrán politika alakítóinak, az USA elnöke így válaszolt: - A legfontosabb a demokrácia kiteljesedésének biztosítása, annak megértése, hogy a népakarat érvényesítése a mindenkori kormányok alapvető kötelessége. Az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez az elv Ukrajnában érvényesüljön, s kész segítséget nyújtani a megfelelő körülmények megteremtéséhez. Nem szabad elfelejteni: a demokratizálódás nem egyszerű folyamat, kiteljesedéséhez idő kell. Arra a felvetésre, hogy nem aggasztja-e az immár állandósulni látszó ukrajnai politikai válság, az elnök megjegyezte: a demokráciát tanulni kell, s ez hosszadalmas folyamat. Majd hozzátette: Ukrajnacsatlakozása az euroatlanti szövetséghez mindenki számára előnyös. Ukrajna EU-tagságát illetően az amerikai elnök kijelentette: Brüsszelnek nagyon komolyan kell vennie Kijev törekvéseit. Washington politikai síkon támogatja az ukrán csatlakozást. Gazdasági kérdéseket érintve Bush, az Egyesült Államok helyzetét hozva fel példaként, rámutatott: Kijevnek érdemes lenne átgondolnia az energetika területén alkalmazott taktikáját. Nem szerencsés az, ha egy ország egyetlen forrásra hagyatkozik, mivel így könnyen annak függvényévé válik. A más csatornák keresése mellett hasznos lenne, ha Ukrajnában jobban kihasználnák a megújuló energiaforrásokat, illetve a helyi tartalékokat. KISZ-összeállítás Az amerikai elnök Kijevben kezdte közép-kelet-európai körútjában adottak a demokratikus berendezkedés megerősítésének alapjai és lehetőségei. A demokrácia elképzelhetetlen kompromisszumok nélkül - állapította meg Bush. Egy demokratikus ország vezetői elsősorban a polgárok, s ne saját érdekeiket szolgálják. E tekintetben az elnök Ukrajnával kapcsolatban optimizmusának adott hangot. Mint ismeretes, Dmitrij Medvegyev megválasztott orosz elnök szerint Ukrajna esetleges NATO- tagsága kedvezőtlenül hatna az európai biztonsági rendszerre. E problémával kapcsolatban az USA vezetője kijelentette: minden körülmények közt támogatja Kijev európai orientálódását. Az ország Rakétaveszély Moszkvából -Elgondolni is félelmetes, hogy Ukrajnára kéne rakétákat irányítani, ha ott NATO-bázisok jelennének meg - mondta Vlagyimir Putyin az ukrán elnökkel folytatott tárgyalásai után februárban. Az orosz elnök nyilatkozata jól jelzi, hogy Oroszország 48 milliós szomszédjának esetleges NATO- csatlakozását Moszkva az egyik legérzékenyebb külpolitikai kérdésnek tekinti. Az egyik következménye a tagságnak a fekete-tengeri orosz flottának helyet adó szevasztopoli bázis felszámolása lehet, amelynek működéséről 2017-ig van érvényes szerződése Moszkvának Kijevel. Bár a hat éve létrejött NATO-Oroszország tanács révén Moszkva szoros kapcsolatban áll a katonai szervezettel, a tavalyi müncheni biztonsági konferencián elhangzott Putyin-beszéd óta Moszkva egyre kritikusabban nyilatkozik a NATO-ról. Moszkva kifogásolja a Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszert, és nehezményezi, hogy a NATO-tagországok nem hajlandók ratifikálni az európai hagyományos erők állomásoztatásáról szóló, 1990-ben kötött egyezmény módosításait. — Oroszország számára létfontosságú, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és ennek elkerülésére minden lehetséges eszközzel élni fog - nyilatkozta a Népszabadságnak Mihail Pogrebinszkij. A kijevi politológus szerint ugyanis a csatlakozás a hadiipar radikális átalakítását követelné meg Oroszországtól, amely ezen a területen is szoros együttműködésben áll Kijevvel. Igaz, az sem kizárt, hogy az orosz vezetés kihasználja a lehetőséget, hogy a csatlakozás valószínűsége a látszat ellenére csekély, és presztízsveszteség nélkül utasíthatja el Kijev NATO-csatlakozását. Oroszországon túl ugyanis Ukrajnán belül is kérdéses a csatlakozás támogatottsága. Míg az elnök, Viktor Juscsenko és a kormányfő, Julija Timosenko vezette narancsos koalíció egyértelműen az integráció híve, addig a döntően az orosz ajkú Kelet-Ukrajna támogatását élvező ellenzéki Régiók Pártja mielőbbi népszavazást akar a tagságról - állapítja meg a magyarországi tekintélyes napilap szemleírója. A felmérések szerint a lakosság többsége, az ukrajnai orosz ajkúaknál többen, elleneznék a belépést egy mostani népszavazás A fő probléma: Ukrajna és Grúzia Oroszország számára jelenleg a legnagyobb külpolitikai problémát Ukrajna és Grúzia okozza - idézi Szergej Lavrov véleményét az Izvesztyija. Az orosz külügyminiszter megállapította: Kijev és Moszkva között intenzív politikai párbeszéd folyik, Ukrajna Oroszország stratégiai gazdasági partnere. A gázháborút nem a két ország közti ellentét gerjeszti, annak oka az ukrán belpolitikában keresendő. A külügyi tárca vezetője bírálta az Egyesült Államokat. Szerinte Washington beavatkozik a Független Államok Közösségének belügyeibe. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Fehér Ház szorgalmazza Grúzia és Ukrajna NATO-tagságát. Koalíciós válság FENYEGET? Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök felmenti tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert- tudósított a Népszabadság. Daróczi Dávid bejelentette, hogy Horváth Ágnest április 30-ával menti fel egészségügyi miniszteri posztjáról a miniszterelnök. A kormányszóvivő közölte, a miniszterelnök azt kéri a kormánypártoktól, hogy április 30-áig állapodjanak meg az egészségügy átalakításának további tennivalóiról és a menetrendről is. Hozzátette, hogy Horváth Ágnes utódjáról a kormánypártok egyeztetnek majd. Az SZDSZ a bejelentést követően közleményt adott ki. A liberális párt ebben azt írta: Gyurcsány Ferenc döntése, mellyel egyoldalúan, koalíciós egyeztetés nélkül meneszti a kormányprogramot végrehajtó Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, az SZDSZ számára elfogadhatatlan. Hillary Clinton nem adja fel Az amerikai sajtó legnagyobb örömére folytatódik a Demokrata Párt folytatásos tévédrámára hasonlító előválasztási csatája. Barack Obama támogatói a háttérben már azzal érvelnek, hogy Hillary Clintonnak semmi esélye, ezért végső kétségbeesésében az egykori korcsolyabajnok, Tonya Harding módszeréhez folyamodik: ha már nem győzheti le, megpróbálja tönkretenni vetélytársát. (Harding az 1994-es olimpia előtt eltörette vetélytársa, Nancy Kerrigan lábát.) Nemcsak az Obama-tábor, de a Demokrata Párt több tekintélyes politikusa is azt szeretné, ha Clinton belátná vereségét, és feladná. Howard Dean, a párt országos tanácsának elnöke felszólította a feleket, július elejére fejezzék be a küzdelmet. Clinton azonban megerősítette, akár az augusztus végén esedékes elnökjelölt-állító konvencióig marad. A nyilvánosság előtt Obama ezt helyesli. Mint nyilatkozta, Clinton addig kampányolhat, ameddig akar. Kompromisszumos javaslatok is érkeznek: Tennessee demokrata párti kormányzója, Phil Bredesen külön előválasztást tartana a tisztségüknél fogva szabadon választó szuperdelegáltaknak, míg Mario Cuomo volt New York-i kormányzó egyezséget sürget, hogy együtt induljanak az elnöki, illetve alelnöki posztért. Elemzések szerint Clintonnak legfeljebb tíz százalék esélye lehet arra, hogy a választott küldöttek között ledolgozza hátrányát - legalábbis Michigan és Florida diszkvalifikált szavazatai nélkül. Ezekkel ugyanis ő vezetne. A két államról tovább folyik a huzavona. Kormányülés a csúcson Fontos, az ország további fejlődése szempontjából meghatározó kérdéseket vitattak meg a Miniszteri Kabinet legutóbbi ülésén. A Hoverlára kihelyezett fórumon megállapították, hogy a gazdaság egyes mutatói a csúcsokat ostromolják, megközelítik, sőt elérik a világszínvonalat. E mutatók sorába tartozik például a benzin ára. Sikertörténet továbbá, hogy végre elérhető közelségbe került az orosz gáz világpiaci szinten való megvásárlása. A kérdésben illetékes miniszter megígérte, hogy amennyiben rá tudják venni a Gazprom vezetőit, akkor e téren még további előrelépés várható. A környezetvédelmi tárca vezetője bejelentette: már most tárgyalások folynak annak szavatolása érdekében, hogy az idei kánikula semmivel se maradjon el az Európai Unió átlagától. Az egészségügyi miniszter megerősítette: amennyiben április folyamán lesz influenzajárvány a NATO-tagországokban, ahhoz Ukrajna minden körülmények közt csatlakozik .-) KISZO-információ