Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-június (4. évfolyam, 51-100. szám)

2008-04-01 / 51. szám

Hágón, határon túl 2008. április 1., kedd 4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hír-Tar Taraszjuk kételkedik Az Ukrán Népi Mozgalom vezetője bejelentette: annak ellenére, hogy a Mi Ukrajnánk - Népi Önvédelembe (NU-NSZ) tömörült politikai erők vezetői folyamatosan tárgyalnak az egységes párt létrehozásáról, a végeredmény ugyancsak kétséges. A jobboldali erők már koráb­ban javasolták egy nemzeti­demokratikus alapokon álló gyűjtőpárt létrehozását - emlékeztetett a politikus -, ám ez akkor sem valósulhatott meg, mivel a mindenki számára elfogadható programot nem tudták kidolgozni. A nézetek közti különbség most is adott - írja a Podrobnosti. Kiemelik AZ ELSÜLLYEDT HAJÓT Felhozzák hullámsírjából a Dél- Kínai-tengerben elsüllyedt ukrán hajót-jelentette a Novosztyi. Mint ismeretes a Naftogaz-67 teherszállító még március 22-én szenvedett balesetet, s tizenöt tengerészt azóta sem találtak meg. A hongkongi mentőcsapa­tok már felhagytak a kutatással, a hajótest kiemelését Ázsia legnagyobb úszó daruja segítsé­gével végzik el. Szélrózsa A MAGYAROKAT SÉRTEGETTE FUNAR Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora. Csíkszeredai sajtótájékoztatóján magyarellenes kijelentései mellett újra elővette a két székely megyéből elűzött románok ügyét. Mivel gyéren lakott megyékről van szó, ezért 150 ezer román betelepítését tűzte ki célul. Olyan törvényt szeretne elfogadtatni, amely támogatná az ide betelepe­dő románokat. Konkrétan minden ideérkezőnek 300 ezer lejt adna házépítésre, 30 ezer lej letelepe­dési pénzt és szimbolikus egy lejért ezer négyzetméter földet. Akik ide költöznének, azoknak kötelező módon munkahelyeket is kellene biztosítani - hangoztat­ta Funar. A Nagy-Románia Párt szenáto­ra, mielőtt a tájékoztató témájáról beszélt volna, több percen át rágalmazta a magyarságot, ugyanakkor vehemensen tört ki a magyarság politikai képviselete ellen. Megismételte, pártja továbbra is törvényen kívül szeretné helyeztetni a RMDSZ-t, a most alakult Magyar Polgári Pártot pedig az RMDSZ mentő­csónakjának nevezte, és megígér­te, hogy ezen a csónakon is előbb-utóbb léket fúr. EP-képviselők A KISEBBSÉGEKRŐL Romániai és szlovákiai magyar, valamint magyarországi európai parlamenti képviselőket fogadott Sólyom László. A találkozón áttekintették az Európai Parla­mentben kialakult együttműkö­dést és megvitatták, milyen lehetőségek vannak a nemzeti kisebbségek képviseletére az Európai Unióban. A romániai és a szlovákiai magyar EP-képviselők történelmi jelentőségűnek nevezték a találkozót, amelyen egyetértettek abban: törekedni kell arra, hogy erősödjön a kisebbségpolitika az Európai Unióban. Bush: Kijev NATO-tagsága MINDENKINEK ELŐNYÖS Nem mindennapi biztonsági intézkedések előzték meg George W. Bush ukrajnai látogatását. Ennek ellenére az amerikai elnök saját testőrségét is megerősítették. A Podrobnosti értesülése szerint az USA első emberét mesterlövészek is elkísérték. A hírügynökségi jelentések ki­emelik: az elnök kijevi vizitjének elsődleges célja a demokrácia uk­rajnai megerősítése, az ország euroatlanti integrációjának előse­gítése. Mindezt alátámasztja az az exkluzív interjú is, melyet az Egye­sült Államok vezetője az Inter tv­­csatornának adott. Ebben Bush többek között elmondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a német és a francia vezetést meg­győzze: Ukrajna és Grúzia belépé­se a NATO-ba szükségszerű és kívánatos. Arra a kérdésre, hogy mi a leg­fontosabb, amit üzenni kíván az ukrán politika alakítóinak, az USA elnöke így válaszolt: - A legfontosabb a demokrácia kiteljesedésének biztosítása, an­nak megértése, hogy a népakarat érvényesítése a mindenkori kormá­nyok alapvető kötelessége. Az Egyesült Államok minden tőle tel­hetőt megtesz annak érdekében, hogy ez az elv Ukrajnában érvé­nyesüljön, s kész segítséget nyúj­tani a megfelelő körülmények meg­teremtéséhez. Nem szabad elfelej­teni: a demokratizálódás nem egy­szerű folyamat, kiteljesedéséhez idő kell. Arra a felvetésre, hogy nem ag­­gasztja-e az immár állandósulni lát­szó ukrajnai politikai válság, az el­nök megjegyezte: a demokráciát tanulni kell, s ez hosszadalmas fo­lyamat. Majd hozzátette: Ukrajna­csatlakozása az euroatlanti szövet­séghez mindenki számára előnyös. Ukrajna EU-tagságát illetően az amerikai elnök kijelentette: Brüs­­szelnek nagyon komolyan kell vennie Kijev törekvéseit. Wa­shington politikai síkon támogatja az ukrán csatlakozást. Gazdasági kérdéseket érintve Bush, az Egyesült Államok hely­zetét hozva fel példaként, rámuta­tott: Kijevnek érdemes lenne át­gondolnia az energetika területén alkalmazott taktikáját. Nem szeren­csés az, ha egy ország egyetlen forrásra hagyatkozik, mivel így könnyen annak függvényévé vá­lik. A más csatornák keresése mel­lett hasznos lenne, ha Ukrajnában jobban kihasználnák a megújuló energiaforrásokat, illetve a helyi tartalékokat. KISZ­-összeállítás Az amerikai elnök Kijevben kezdte közép-kelet-európai körútjá­­ban adottak a demokratikus beren­dezkedés megerősítésének alapjai és lehetőségei. A demokrácia elképzelhetetlen kompromisszumok nélkül - állapí­totta meg Bush. Egy demokratikus ország vezetői elsősorban a pol­gárok, s ne saját érdekeiket szol­gálják. E tekintetben az elnök Uk­rajnával kapcsolatban optimizmu­sának adott hangot. Mint ismeretes, Dmitrij Med­­vegyev megválasztott orosz elnök szerint Ukrajna esetleges NATO- tagsága kedvezőtlenül hatna az európai biztonsági rendszerre. E problémával kapcsolatban az USA vezetője kijelentette: minden körül­mények közt támogatja Kijev eu­rópai orientálódását. Az ország Rakétaveszély Moszkvából -Elgondolni is félelmetes, hogy Ukrajnára kéne rakétákat irányíta­ni, ha ott NATO-bázisok jelenné­nek meg - mondta Vlagyimir Putyin az ukrán elnökkel folytatott tárgyalásai után februárban. Az orosz elnök nyilatkozata jól jelzi, hogy Oroszország 48 milliós szomszédjának esetleges NATO- csatlakozását Moszkva az egyik legérzékenyebb külpolitikai kér­désnek tekinti. Az egyik következménye a tag­ságnak a fekete-tengeri orosz flot­tának helyet adó szevasztopoli bázis felszámolása lehet, amelynek működéséről 2017-ig van érvé­nyes szerződése Moszkvának Ki­­jevel. Bár a hat éve létrejött NATO-Oroszország tanács révén Moszkva szoros kapcsolatban áll a katonai szervezettel, a tavalyi müncheni biztonsági konferenci­án elhangzott Putyin-beszéd óta Moszkva egyre­ kritikusabban nyi­latkozik a NATO-ról. Moszkva ki­fogásolja a Csehországba és Len­gyelországba telepítendő rakéta­elhárító rendszert, és nehezménye­zi, hogy a NATO-tagországok nem hajlandók ratifikálni az európai ha­gyományos erők állomásoztatásá­­ról szóló, 1990-ben kötött egyez­mény módosításait. — Oroszország számára létfon­tosságú, hogy Ukrajna ne csatla­kozzon a NATO-hoz, és ennek el­kerülésére minden lehetséges esz­közzel élni fog - nyilatkozta a Nép­­szabadságnak Mihail Pogrebinsz­­kij. A kijevi politológus szerint ugyanis a csatlakozás a hadiipar radikális átalakítását követelné meg Oroszországtól, amely ezen a területen is szoros együttműkö­désben áll Kijevvel. Igaz, az sem kizárt, hogy az orosz vezetés ki­használja a lehetőséget, hogy a csatlakozás valószínűsége a lát­szat ellenére csekély, és presztízs­­veszteség nélkül utasíthatja el Ki­jev NATO-csatlakozását. Orosz­országon túl ugyanis Ukrajnán belül is kérdéses a csatlakozás tá­mogatottsága. Míg az elnök, Vik­tor Juscsenko és a kormányfő, Julija Timosenko vezette naran­csos koalíció egyértelműen az in­tegráció híve, addig a döntően az orosz ajkú Kelet-Ukrajna támoga­tását élvező ellenzéki Régiók Párt­ja mielőbbi népszavazást akar a tagságról - állapítja meg a magyar­­országi tekintélyes napilap szem­leírója. A felmérések szerint a la­kosság többsége, az ukrajnai orosz ajkúaknál többen, elleneznék a be­lépést egy mostani népszavazás A fő probléma: Ukrajna és Grúzia Oroszország számára jelenleg a legnagyobb külpolitikai problé­mát Ukrajna és Grúzia okozza - idézi Szergej Lavrov véleményét az Izvesztyija. Az orosz külügyminiszter megál­lapította: Kijev és Moszkva között intenzív politikai párbeszéd folyik, Ukrajna Oroszország stratégiai gaz­dasági partnere. A gázháborút nem a két ország közti ellentét gerjeszti, annak oka az ukrán belpolitikában keresendő. A külügyi tárca vezetője bírálta az Egyesült Államokat. Szerinte Washington beavatkozik a Függet­len Államok Közösségének bel­­ügyeibe. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Fehér Ház szorgalmazza Grúzia és Ukrajna NATO-tagságát. Koalíciós válság FENYEGET? Gyurcsány Ferenc magyar mi­niszterelnök felmenti tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi mi­nisztert- tudósított a Népszabadság. Daróczi Dávid bejelentette, hogy Horváth Ágnest április 30-ával menti fel egészségügyi miniszteri posztjáról a miniszterelnök. A kor­mányszóvivő közölte, a miniszter­­elnök azt kéri a kormánypártoktól, hogy április 30-áig állapodjanak meg az egészségügy átalakításá­nak további tennivalóiról és a me­netrendről is. Hozzátette, hogy Horváth Ágnes utódjáról a kor­mánypártok egyeztetnek majd. Az SZDSZ a bejelentést követő­en közleményt adott ki. A liberális párt ebben azt írta: Gyurcsány Fe­renc döntése, mellyel egyoldalúan, koalíciós egyeztetés nélkül me­­neszti a kormányprogramot végre­hajtó Horváth Ágnes egészség­­ügyi minisztert, az SZDSZ számára elfogadhatatlan. Hillary Clinton nem adja fel Az amerikai sajtó legnagyobb örömére folytatódik a Demokrata Párt folytatásos té­védrámára hasonlító előválasztási csatája. Barack Obama támogatói a háttérben már azzal érvelnek, hogy Hillary Clintonnak semmi esélye, ezért végső kétségbeesésében az egykori korcsolyabajnok, Tonya Harding módszeréhez folyamodik: ha már nem győz­heti le, megpróbálja tönkretenni vetélytársát. (Harding az 1994-es olimpia előtt eltörette ve­­télytársa, Nancy Kerrigan lábát.) Nemcsak az Obama-tábor, de a Demokra­ta Párt több tekintélyes politikusa is azt szeretné, ha Clinton belátná vereségét, és feladná. Howard Dean, a párt országos tanácsának elnöke felszólította a feleket, július elejére fejezzék be a küzdelmet. Clinton azon­ban megerősítette, akár az augusztus végén esedékes elnökjelölt-állító konvencióig marad. A nyilvánosság előtt Obama ezt helyesli. Mint nyilatkozta, Clinton addig kampányolhat, ameddig akar. Kompromisszumos javaslatok is ér­keznek: Tennessee demokrata párti kormányzója, Phil Bred­esen külön előválasztást tartana a tisztségüknél fogva szabadon választó szuper­delegáltaknak, míg Mario Cuomo volt New York-i kormányzó egyezsé­get sürget, hogy együtt induljanak az elnöki, illetve alelnöki posztért. Elemzések szerint Clintonnak legfeljebb tíz százalék esélye lehet arra, hogy a választott küldöttek között ledolgozza hátrányát - legalábbis Michigan és Florida diszkvalifikált szavazatai nélkül. Ezekkel ugyanis ő vezetne. A két államról tovább folyik a huzavona. Kormányülés a csúcson Fontos, az ország további fejlődése szempontjából meghatározó kér­déseket vitattak meg a Miniszteri Kabinet legutóbbi ülésén. A Hoverlára kihelyezett fórumon megállapították, hogy a gazdaság egyes mutatói a csúcsokat ostromolják, megközelítik, sőt elérik a világszínvonalat. E mutatók sorába tartozik például a benzin ára. Sikertörténet továbbá, hogy végre elérhető közelségbe került az orosz gáz világpiaci szinten való megvásárlása. A kérdésben illetékes miniszter megígérte, hogy amennyiben rá tudják venni a Gazprom vezetőit, akkor e téren még to­vábbi előrelépés várható. A környezetvédelmi tárca vezetője bejelentette: már most tárgyalások folynak annak szavatolása érdekében, hogy az idei kánikula semmivel se maradjon el az Európai Unió átlagától. Az egészségügyi miniszter megerő­sítette: amennyiben április folyamán lesz influenzajárvány a NATO-tag­­országokban, ahhoz Ukrajna minden körülmények közt csatlakozik .-) KISZO-információ

Next