Kárpáti Igaz Szó, 2009. január-március (5. évfolyam, 1-46. szám)
2009-01-10 / 1-2. szám
4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2009. január 10., szombat Európa fázik és „melegségre” vágyik Súlyos következményekkel jár kontinens szerte az ukrán-orosz energetikai vita Az Európai Bizottság pénteken követelte, hogy haladéktalanul indítsák újra az EU-ba irányuló gázszállítást, miután Brüsszel szerint az ellenőrző mechanizmus részleteit illetően megállapodás született. A bizottsági közlemény szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke előző éjjel Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, Andrij Piebalgs energiaügyi EU-biztos pedig orosz illetékesekkel tárgyalt, és a megbeszélések nyomán ,,áttörés” következett be. Az előzményekről: miután a 2009-re szóló gázárról és tranzitdíjról Ukrajna és Oroszország december 31-ig nem állapodott meg, az újév első napján a Gazprom leállította az Ukrajnának szánt gázszállítást, de az európai megrendelőknek január 7-ig továbbra is szivattyúzta a tranzitvezetékbe. Miközben a két említett vállalat vezetői csak faxokban és a sajtó útján érintkeztek, pontosabban vitatkoztak egymással, addig súlyos fennakadások keletkeztek az EU- tagállamok energiaellátásában. A Gazprom folyamatosan hangsúlyozta, hogy biztosítja az európai megrendelőknek szánt gázt, de Ukrajna - mint erre 2006-ban már volt példa - jelentős mennyiségeket levesz belőle saját célra. A Naftogaz válaszában ezt tagadta, azzal érvelt, hogy az oroszok eleve kevesebb gázt küldenek. Szerdán reggel Oleg Dubina, az ukrán állami gázszolgáltató vezetője azt közölte, hogy a Gazprom teljesen leállította a szállításokat, az orosz monopolcég viszont ezt cáfolta, majd késő délután bejelentette: nem juttat több gázt a tranzitvezetékbe, mivel Ukrajna reggel elzárta az Európa felé menő vezetékek csapjait, s így az ukrán rendszerbe nyomott gáz nem jut el a megrendelőkhöz. Azt ma sem tudni, melyik fél mondott igazat, talán a két országba küldött nemzetközi megfigyelők majd megfejtik ezt a talányt. A Gazprom ugyan elkerülő útvonalakon, továbbá az európai tárolóiból kiemelt jelentős mennyiségekkel, sőt, a piacon történő vásárlásokkal igyekezett pótolni ügyfeleinek a hiányzó mennyiségeket, ám ez nem jelenthetett megnyugtató megoldást, több országban - Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Boszniában, Szerbiában, Bulgáriában - drasztikus korlátozásokat kellett bevezetni. A kritikus helyzetre reagálva José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen kijelentette, hogy Ukrajna az orosz export további akadályozása esetén aligha számíthat jó viszonyra az Európai Unióval és az EU vezetői Vlagyimir Putyin orosz, illetve Julija Timosenko ukrán kormányfővel telefonon folytatott megbeszéléseken elérték azt, hogy a mérőállomásokon fogadják az unió megfigyelőit, tisztázandó, hogy melyik fél mond igazat. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója csütörtökön Brüsszelben tárgyalt az EU, illetve az Európai Parlament képviselőivel, s bemutatta a tranzitra vonatkozó érvényes szerződéseket, amelyeket Ukrajna vitat. Előző éjjel a Gazprom és a Naftogaz vezetői Moszkvában egyeztettek, de arról szinte semmi nem szivárgott ki, mindenesetre az orosz fővárosból egy gépen utazott a két vitázó vállalat elnöke Brüsszelbe. A sokak szerint csupán kereskedelmi, de mások szerint elsősorban politikai vitába végül Viktor Juscsenko ukrán elnök és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev is bekapcsolódott, akik telefonon beszéltek egymással. A Kreml ura kijelentette: a megegyezéshez „európai piaci árakkal, engedmények és kedvezmények nélkül” megkötött szerződés, a még fennálló ukrán adósság kifizetése és egy a szállításokat ellenőrző testület létrehozása szükséges. Medvegyev felszólította Juscsenkót: utasítsa a kormányt a szükséges lépések megtételére. Az ukrán államfő pedig azt kérte, a megegyezésig Oroszország tartsa fenn a december 31-i állapotoknak megfelelő szállításokat. A tárgyalások megszakításakor Moszkva ezer köbméterenként 250 dolláros, erősen kedvezményes áron ajánlotta a gázt Ukrajnának, amelyért tavaly 179,5 dollárt fizetett, de az év folyamán megállapodott az orosz féllel arról, hogy három év alatt áttérnek az európai piaci árakra. A Gazprom ugyanakkor idén is 1,70 dollárt szándékozott fizetni a tranzitért ezer köbméterenként és száz kilométerenként. Arra hivatkozott, hogy ezt 2010-ig érvényes szerződés rögzíti, amit azonban Ukrajna vitat. Később a Naftogaz előbb 201, majd 235 dolláros árat ajánlott azzal, hogy ugyanakkor megemeli a tranzitdíjat, a Gazprom pedig már 450 dollárt kért, nem titkolva, hogy az ajánlat fő célja Ukrajnát rábírni a tárgyalások folytatására. Kijev jelezte, hogy a tranzitdíjat ezer köbméter/száz kilométerre 2,05 dollárra kívánja emelni. KISZ-összeállítás Vajon mikor lesz gáz és mennyiért?Zinkó Barnabás felvétele Van elég tartalék az országban Ukrajna gáztartalékai nemcsak a tárgyalások idejére elegendőek, hanem akár a fűtési idény végéig-jelentette be a Naftogaz elnökhelyettese. Volodimir Trikolics tájékoztatása szerint a hazai tárolókban 16,5 milliárd köbméter tartalék áll rendelkezésre, melyből naponta 206 milliót emelnek ki. A jelenlegi időjárási feltételek közepette január végéig 5 milliárd 800 millió köbmétert használhatnak el az ország szükségleteinek fedezésére, de még akkor is marad közel tízmilliárd köbméter tartalék. Trikolics egyértelműen arra utalt ezzel, hogy Ukrajna energiaellátása a tél folyamán biztosítottnak tűnik, ezért nincs megállapodás kényszerben. A Naftogaz alelnöke ismét megerősítette: a tárolókban lévő gázért Ukrajna teljes egészében elszámolt Oroszországgal. Közben Ivan Gyijak, az ukrán gázszolgáltató főtanácsadója újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az biztosan kizárt, hogy a belarusz példa alapján Ukrajna is átadja a területén átívelő tranzitvezetékek tulajdon- és felügyeleti jogát Oroszországnak. Szélrózsa Román vezetők Kovászna megyében Fele-fele arányban kívánja f elosztani a román kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt. Kiszivárgott hírek szerint a két kormánypárt már december végén megnevezett néhány olyan területet, amely élén mindenképpen csere várható: tanfelügyelőség, mezőgazdasági igazgatóság, művelődési felügyelőség, pénzügy. Felvidék: mikor lesz MAGYAR PÜSPÖK? Szlovákiában Csáky Pál kijelentése borzolta a kedélyeket, miszerint magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában. 2008-ban a Vatikán engedélyezte Szlovákiának két új római katolikus egyházmegye kialakításátés módosított a görög katolikus egyházmegyében is), de a hosszú évek óta magyar püspökséget óhajtó szlovákiai magyar katolikus hívők kérése nem teljesült. A már kevesebb, mint hatszázezres Szlovákiai magyar közösségben csaknem 350 ezer fő vallja magát római katolikusnak. A hívők közel 250 plébániához tartozó területen élnek, de hivatalos megbízatás alapján senki sem foglalkozik hitéletük problémáival, ezért „pásztor nélküli nyájnak tekinthetők”. Gáza: túl a tűréshatáron Izrael a nemzetközi tiltakozás ellenére folytatja a Gáza ellen december végén indított támadást. Mint ismeretes, a katonai akciók azután kezdődtek, miután a tűzszünet lejártával a gázai övezetből rakétákkal lőtték Izraelt. A zsidó állam először légicsapásokkal, majd a szárazföldi erők bevetésével válaszolt. A harcok következtében több száz palesztin halt meg, köztük civilek és gyerekek. Az övezetben humanitárius katasztrófa alakult ki, s Izrael csak pár napja - délben három órára felfüggesztve a háborút - engedi be a nemzetközi segélyeket. Kijutott viszont Gázából az a kilenctagú magyar-palesztin család, amely megkapta ugyan az izraeli hatóságoktól a kiutazási engedélyt, ám a harcok miatt eddig nem tudott az övezet északi részébe, az eredetileg kijelölt Erez határátkelőhelyre utazni. A család Egyiptom felől hagyta el a háború sújtotta övezetet. A másik, négytagú családnak azonban továbbra is várakoznia kell. Ukránok tucatjai is a háborús zónában rekedtek, menekítésük ugyan elkezdődött, de nehezen halad. Péntek reggelre egy ukrán nő és két gyermeke halt meg a fegyveres konfliktusban. A Nemzetközi Vöröskereszt közölte, hogy sokkoló látvány fogadta munkatársait Gáza néhány övezetében. Kiéhezett gyerekeket találtak szüleik holtteste mellett. Az emberek a napok óta tartó harcok miatt nem tudják elhagyni otthonaikat. A Vöröskereszt szerint Izrael nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy gondoskodjék a harcok sebesültjeiről és a civilek ellátásáról. Izrael ellenben újabb és újabb segélyszállítmányokról beszél. XVI. Benedek pápa tűzszünetre és a béketárgyalások felújítására szólította fel a feleket a Gázai övezetben. A Vatikánba akkreditált diplomaták előtt tartott beszédében a katolikus egyházfő hangsúlyozta: a fegyvernyugvás elengedhetetlen a helyi lakosság elfogadható életkörülményeinek helyreállításához. A Haarec című izraeli lap szerint ugyanakkor bizonyos, hogy Libanon felől csütörtök reggel legalább két rakétát lőttek ki izraeli területekre. Az izraeli hadsereg a Gázai övezet elleni légi offenzíva kezdete óta riadókészültségben volt a Hezbollah libanoni síita radikális szervezet várható rakétatámadásai miatt is. Izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy a Hezbollah egy második frontot nyit meg Izrael ellen. A libanoni kormány elítélte a rakétatámadást, ugyanis a bejrúti kormányzat továbbra is elkötelezett a béke ügye mellett. Fareed Zakaria neves amerikai újságíró és elemző szerint a gázai háborúnak rövidesen vége. Izrael elérte, amit akart - a Hamász infrastruktúrájának lerombolását -, s belátja, hogy a további ostrom, a civilek méltatlan helyzete nemzetközi szinten csak árthat neki. Közben valamennyi, még élő volt amerikai elnök találkozott a Fehér Házban. Jimmy Carter szerint Izrael pusztító gázai inváziója könnyen elkerülhető lett volna. A Nobel-békedíjas exelnök a The Washington Postban megjelent cikkében rámutatott, hogy annak idején alapvető különbség volt a tűzszünet kapcsán Izrael és a Hamász palesztin szervezet között: utóbbi átfogó megállapodást akart Gázában és Ciszjordániában is, Izrael viszont csak Gázáról volt hajlandó egyeztetni. Sok gázai palesztin vezető azt vallotta, hogy csak a rakétákkal tudnak kitörni szorult helyzetükből, csak így képesek felhívni a figyelmet a szörnyű humanitárius helyzetre. A Gázai övezetben az emberek éheznek, az alultápláltság szintje megegyezett a legszegényebb dél-szaharai országokéval. Carter szerint a végül elért törékeny gázai tűzszünet részben akkor omlott össze, amikor Izrael november 4-én támadást intézett egy Hamász által ásott védelmi alagút ellen. Izraeli és nyugati célpontok megtámadására szólította fel a muzulmánokat az Al-Kaida második embere. Al-Zavahri a Gázában folyó izraeli offenzíva miatt bátorított ismét dzsihádra, szent háborúra. Az iszlám elleni keresztes hadjáratnak nevezte a Gáza ellen intézett izraeli támadásokat a terrorhálózat második számú vezetője, amely illeszkedik a Nyugat iszlámellenes kampányába és kérte a muzulmánokat, hogy támadjanak meg izraeli és nyugati célpontokat, „bármit, bárhol, amit csak tudnak.” Az ENSZ Biztonsági Tanácsában közben hosszas huzavona után sikerült közös nyilatkozatot elfogadni a Gázát ért támadás ügyében. A dokumentum fegyvernyugvásra szólít fel. Lángoló épületek, több mint hétszáz halott