Kárpáti Igaz Szó, 2009. január-március (5. évfolyam, 1-46. szám)

2009-01-10 / 1-2. szám

4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2009. január 10., szombat Európa fázik és „melegségre” vágyik Súlyos következményekkel jár kontinens szerte az ukrán-orosz energetikai vita Az Európai Bizottság pénteken követelte, hogy haladéktalanul indítsák újra az EU-ba irányuló gázszállítást, miután Brüsszel szerint az ellenőrző mechanizmus részleteit illetően megállapodás született. A bizottsági közlemény szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke előző éjjel Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, Andrij Piebalgs energiaügyi EU-biztos pedig orosz illetékesekkel tárgyalt, és a megbeszélések nyomán ,,áttörés” következett be. Az előzményekről: miután a 2009-re szóló gázárról és tranzitdíj­ról Ukrajna és Oroszország decem­ber 31-ig nem állapodott meg, az újév első napján a Gazprom leállí­totta az Ukrajnának szánt gázszál­lítást, de az európai megrendelők­nek január 7-ig továbbra is szi­vattyúzta a tranzitvezetékbe. Mi­közben a két említett vállalat veze­tői csak faxokban és a sajtó útján érintkeztek, pontosabban vitat­koztak egymással, addig súlyos fennakadások keletkeztek az EU- tagállamok energiaellátásában. A Gazprom folyamatosan hang­súlyozta, hogy biztosítja az euró­pai megrendelőknek szánt gázt, de Ukrajna - mint erre 2006-ban már volt példa - jelentős mennyisége­ket levesz belőle saját célra. A Naftogaz válaszában ezt tagadta, azzal érvelt, hogy az oroszok eleve kevesebb gázt küldenek. Szerdán reggel Oleg Dubina, az ukrán álla­mi gázszolgáltató vezetője azt kö­zölte, hogy a Gazprom teljesen le­állította a szállításokat, az orosz monopolcég viszont ezt cáfolta, majd késő délután bejelentette: nem juttat több gázt a tranzitveze­tékbe, mivel Ukrajna reggel elzárta az Európa felé menő vezetékek csapjait, s így az ukrán rendszerbe nyomott gáz nem jut el a megren­delőkhöz. Azt ma sem tudni, me­lyik fél mondott igazat, talán a két országba küldött nemzetközi meg­figyelők majd megfejtik ezt a ta­lányt. A Gazprom ugyan elkerülő útvo­nalakon, továbbá az európai táro­lóiból kiemelt jelentős mennyisé­gekkel, sőt, a piacon történő vásár­lásokkal igyekezett pótolni ügyfe­leinek a hiányzó mennyiségeket, ám ez nem jelenthetett megnyugtató megoldást, több országban - Szlo­vákiában, Csehországban, Románi­ában, Boszniában, Szerbiában, Bul­gáriában - drasztikus korlátozáso­kat kellett bevezetni. A kritikus helyzetre reagálva José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen ki­jelentette, hogy Ukrajna az orosz export további akadályozása ese­tén aligha számíthat jó viszonyra az Európai Unióval és az EU veze­tői Vlagyimir Putyin orosz, illetve Julija Timosenko ukrán kormány­fővel telefonon folytatott megbe­széléseken elérték azt, hogy a mé­rőállomásokon fogadják az unió megfigyelőit, tisztázandó, hogy melyik fél mond igazat. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója csütörtökön Brüsszelben tárgyalt az EU, illetve az Európai Parlament képviselőivel, s bemutatta a tran­zitra vonatkozó érvényes szerző­déseket, amelyeket Ukrajna vitat. Előző éjjel a Gazprom és a Naftogaz vezetői Moszkvában egyeztettek, de arról szinte semmi nem szivár­gott ki, mindenesetre az orosz fő­városból egy gépen utazott a két vitázó vállalat elnöke Brüsszelbe. A sokak szerint csupán keres­kedelmi, de mások szerint elsősor­ban politikai vitába végül Viktor Juscsenko ukrán elnök és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev is bekapcsolódott, akik telefonon beszéltek egymással. A Kreml ura kijelentette: a megegyezéshez „eu­rópai piaci árakkal, engedmények és kedvezmények nélkül” megkö­tött szerződés, a még fennálló uk­rán adósság kifizetése és egy a szállításokat ellenőrző testület lét­rehozása szükséges. Medvegyev felszólította Juscsenkót: utasítsa a kormányt a szükséges lépések megtételére. Az ukrán államfő pe­dig azt kérte, a megegyezésig Oroszország tartsa fenn a decem­ber 31-i állapotoknak megfelelő szállításokat. A tárgyalások megszakításakor Moszkva ezer köbméterenként 250 dolláros, erősen kedvezményes áron ajánlotta a gázt Ukrajnának, amelyért tavaly 179,5 dollárt fize­tett, de az év folyamán megállapo­dott az orosz féllel arról, hogy há­rom év alatt áttérnek az­ európai piaci árakra. A Gazprom ugyanak­kor idén is 1,70 dollárt szándéko­zott fizetni a tranzitért ezer köbmé­terenként és száz kilométerenként. Arra hivatkozott, hogy ezt 2010-ig érvényes szerződés rögzíti, amit azonban Ukrajna vitat. Később a Naftogaz előbb 201, majd 235 dol­láros árat ajánlott azzal, hogy ugyanakkor megemeli a tranzitdí­­­­jat, a Gazprom pedig már 450 dol­lárt kért, nem titkolva, hogy az ajánlat fő célja Ukrajnát rábírni a tárgyalások folytatására. Kijev je­lezte, hogy a tranzitdíjat ezer köb­­méter/száz kilométerre 2,05 dollár­ra kívánja emelni. KISZ­-összeállítás Vajon mikor lesz gáz és mennyiért?Zinkó Barnabás felvétele Van elég tartalék az országban Ukrajna gáztartalékai nemcsak a tárgyalások idejére elegendőek, ha­nem akár a fűtési idény végéig-jelentette be a Naftogaz elnökhelyettese. Volodimir Trikolics tájékoztatása szerint a hazai tárolókban 16,5 milli­árd köbméter tartalék áll rendelkezésre, melyből naponta 206 milliót emel­nek ki. A jelenlegi időjárási feltételek közepette január végéig 5 milliárd 800 millió köbmétert használhatnak el az ország szükségleteinek fedezé­sére, de még akkor is marad közel tízmilliárd köbméter tartalék. Trikolics egyértelműen arra utalt ezzel, hogy Ukrajna energiaellátása a tél folya­mán biztosítottnak tűnik, ezért nincs megállapodás­ kényszerben. A Naftogaz alelnöke ismét megerősítette: a tárolókban lévő gázért Ukrajna teljes egészében elszámolt Oroszországgal. Közben Ivan Gyijak, az ukrán gázszolgáltató főtanácsadója újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az biztosan kizárt, hogy a belarusz példa alapján Ukrajna is átadja a területén átívelő tranzitvezetékek tulajdon- és felügyeleti jogát Oroszországnak. Szélrózsa Román vezetők Kovászna megyében Fele-fele arányban kívánj­a f elosztani a román kormánynak alárendelt Kovászna megyei intézményeket a Szociáldemokra­ta Párt és a Demokrata-Liberális Párt. Kiszivárgott hírek szerint a két kormánypárt már december végén megnevezett néhány olyan területet, amely élén mindenképpen csere várható: tanfelügyelőség, mezőgazdasági igazgatóság, művelődési felügyelőség, pénzügy. Felvidék: mikor lesz MAGYAR PÜSPÖK? Szlovákiában Csáky Pál kijelentése borzolta a kedélyeket, miszerint magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában. 2008-ban a Vatikán engedélyezte Szlováki­ának két új római katolikus egyházmegye kialakítását­­és módosított a görög katolikus egyházmegyében is), de a hosszú évek óta magyar püspökséget óhajtó szlovákiai magyar katolikus hívők kérése nem teljesült. A már kevesebb, mint hatszázezres­ Szlovákiai magyar közösségben csaknem 350 ezer fő vallja magát római katolikus­nak. A hívők közel 250 plébániá­hoz tartozó területen élnek, de hivatalos megbízatás alapján senki sem foglalkozik hitéletük problémáival, ezért „pásztor nélküli nyájnak tekinthetők”. Gáza: túl a tűréshatáron Izrael a nemzetközi tiltakozás el­lenére folytatja a Gáza ellen decem­ber végén indított támadást. Mint ismeretes, a katonai akciók azután kezdődtek, miután a tűzszünet le­jártával a gázai övezetből rakéták­kal lőtték Izraelt. A zsidó állam elő­ször légicsapásokkal, majd a szá­razföldi erők bevetésével vála­szolt. A harcok következtében több száz palesztin halt meg, köztük ci­vilek és gyerekek. Az övezetben humanitárius katasztrófa alakult ki, s Izrael csak pár napja - délben három órára felfüggesztve a hábo­rút - engedi be a nemzetközi segé­lyeket. Kijutott viszont Gázából az a kilenctagú magyar-palesztin család, amely megkapta ugyan az izraeli hatóságoktól a kiutazási en­gedélyt, ám a harcok miatt eddig nem tudott az övezet északi részé­be, az eredetileg kijelölt Erez határ­­átkelőhelyre utazni. A család Egyiptom felől hagyta el a háború sújtotta övezetet. A másik, négy­tagú családnak azonban továbbra is várakoznia kell. Ukránok tucat­jai is a háborús zónában rekedtek, menekítésük ugyan elkezdődött, de nehezen halad. Péntek reggelre egy ukrán nő és két gyermeke halt meg a fegyveres konfliktusban. A Nemzetközi Vöröskereszt kö­zölte, hogy sokkoló látvány fogad­ta munkatársait Gáza néhány öve­zetében. Kiéhezett gyerekeket talál­tak szüleik holtteste mellett. Az em­berek a napok óta tartó harcok miatt nem tudják elhagyni otthonaikat. A Vöröskereszt szerint Izrael nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy gondoskodjék a harcok sebe­sültjeiről és a civilek ellátásáról. Iz­rael ellenben újabb és újabb segély­­szállítmányokról beszél. XVI. Bene­dek pápa tűzszünetre és a béketár­gyalások felújítására szólította fel a feleket a Gázai övezetben. A Vati­kánba akkreditált diplomaták előtt tartott beszédében a katolikus egy­házfő hangsúlyozta: a fegyvernyug­­vás elengedhetetlen a helyi lakos­ság elfogadható életkörülményei­nek helyreállításához. A Haarec című izraeli lap szerint ugyanakkor bizonyos, hogy Liba­non felől csütörtök reggel legalább két rakétát lőttek ki izraeli területek­re. Az izraeli hadsereg a Gázai öve­zet elleni légi offenzíva kezdete óta riadókészültségben volt a Hezbollah libanoni síita radikális szervezet vár­ható rakétatámadásai miatt is. Izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy a Hezbollah egy második frontot nyit meg Izrael ellen. A libanoni kormány elítélte a rakétatámadást, ugyanis a bejrúti kormányzat továbbra is elkö­telezett a béke ügye mellett. Fareed Zakaria neves amerikai újságíró és elemző szerint a gázai háborúnak rövidesen vége. Izrael elérte, amit akart - a Hamász inf­rastruktúrájának lerombolását -, s belátja, hogy a további ostrom, a civilek méltatlan helyzete nemzet­közi szinten csak árthat neki. Közben valamennyi, még élő volt amerikai elnök találkozott a Fehér Házban. Jimmy Carter szerint Izrael pusztító gázai inváziója könnyen el­kerülhető lett volna. A Nobel-béke­­díjas exelnök a The Washington Postban megjelent cikkében rámu­tatott, hogy annak idején alapvető különbség volt a tűzszünet kapcsán Izrael és a Hamász palesztin szerve­zet között: utóbbi átfogó megállapo­dást akart Gázában és Ciszjor­­dániában is, Izrael viszont csak Gá­záról volt hajlandó egyeztetni. Sok gázai palesztin vezető azt vallotta, hogy csak a rakétákkal tudnak kitör­ni szorult helyzetükből, csak így ké­pesek felhívni a figyelmet a szörnyű humanitárius helyzetre. A Gázai övezetben az emberek éheznek, az alultápláltság szintje megegyezett a legszegényebb dél-szaharai orszá­gokéval. Carter szerint a végül elért törékeny gázai tűzszünet részben akkor omlott össze, amikor Izrael november 4-én támadást intézett egy Hamász által ásott védelmi alagút ellen. Izraeli és nyugati célpontok meg­támadására szólította fel a muzul­mánokat az Al-Kaida második em­bere. Al-Zavahri a Gázában folyó izraeli offenzíva miatt bátorított is­mét dzsihádra, szent háborúra. Az iszlám elleni keresztes hadjáratnak nevezte a Gáza ellen intézett izraeli támadásokat a terrorhálózat máso­dik számú vezetője, amely illeszke­dik a Nyugat iszlámellenes kampá­nyába és kérte a muzulmánokat, hogy támadjanak meg izraeli és nyugati célpontokat, „bármit, bár­hol, amit csak tudnak.” Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban közben hosszas huzavona után sikerült közös nyilatkozatot elfogadni a Gázát ért támadás ügyében. A dokumentum fegyver­nyugvásra szólít fel. Lángoló épületek, több mint hétszáz halott

Next