Kárpáti Igaz Szó, 2009. október-december (5. évfolyam, 140-190. szám)
2009-11-05 / 159-160. szám
12. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Medicina 2009. november 5., csütörtök Szex után Facebook? ! Egy nemrég közzétett felmérés eredményei szerint meglepően nagy azoknak az aránya, akik szinte függőként használják az olyan közösségi oldalakat, mint a Facebook vagy a Twitter. Különösen a 35 év alattiak azok, akik a legkülönbözőbb élethelyzetekben, így vezetés közben, munkahelyen, nyaraláskor, de még szex után is a fenti oldalakat böngészik. Egy felmérés eredményei szerint az amerikai fiatalok jelentős része gyakorlatilag nem bír meglenni az online közösségi oldalak nélkül, és folyamatosan virtuális kapcsolatai ápolgatásával van elfoglalva. A megkérdezettek 56 százaléka napi 110 alkalommal, 27 százaléka pedig ennél is többször lép be a Facebook oldalára. Ugyanezek az arányok a 35 feletti felhasználók körében már jóval kisebbek. A kevésbé addikt korosztály tagjainak csak 29 százaléka nézegeti a közösségi oldalakat a munkahelyén, 41 százaléka a szabadság alatt, 9 százaléka vezetés közben és csak 8 százalék szex után. A TESTTARTÁS HAT A MAGABIZTOSSÁGRA A testtartás nemcsak azt határozza meg, mit gondolnak rólunk mások, de azt is, mint gondolkodunk önmagunkról. A legtöbbünket arra tanították, hogy ha kihúzzuk magunkat, az jó benyomást kelt. Most azonban azt is megtudtuk, hogy a testtartásunk a magunkról alkotott képet is befolyásolja. Az ohiói egyetem kutatói egy vizsgálat során azt tapasztalták, hogy ha a résztvevők egyenesen ültek, jobban hittek saját korábban leírt pozitív ítéletükben. Az egyenes tartás magabiztosabb gondolatokat eredményezett, akár pozitív, akár negatív eszmékről volt szó. Azokat viszont, akik görnyedten, magukba roskadva ültek, nem győzték meg saját elképzeléseik sem. Mindez arra utal, hogy az emberek gondolkodását testtartásuk is befolyásolja, bár ezt nem veszik észre. AZ ÜLÉSMAGASÍTÓK VÉDENEK A SÉRÜLÉSEKTŐL Vadonatúj vizsgálati eredmények szerint a biztonsági övvel együtt használt ülésmagasító valódi védelmet jelent a 4-8 éves gyermekek számára baleset során. Amerikai kutatók több mint 6500 karambol több mint 7000 gyermek résztvevőjének esetét dolgozták fel, és a következő eredményekre jutottak: az ülésmagasítóval utazó és biztonsági övvel megfelelően rögzített gyermekeknél 45%-kal kisebb volt a sérülés valószínűsége a baleset során, mint azoknál, akik a jármű ülésén utaztak. Az ülésmagasító legnagyobb előnye az autó oldalát érintő ütközésekkor mutatható ki, ilyen esetekben 68%-kal, illetve 82%-kal csökkent a sérülés valószínűsége attól függően, hogy a karambol a gyermek oldalán, vagy azzal ellentétes oldalon történt-e. A kutatók szerint a gyermekorvos feladata, hogy javasolja az ülésmagasító használatát a szülőknek egészen 8 éves életkorig, vagy 145 cm testmagasságig. Vírusok egykor és ma Húszmillió áldozatot szedett a spanyolnátha Az ókori birodalmakban a háborúknál jóval nagyobb pusztítást végeztek az azokat kísérő járványok. Ilyen volt például a pestis, a kolera és más, ma már szinte ismeretlen betegség. Felléptüket az emberek rendszerint az istenségek, magasabb rendű lények büntetésének, megtorlásnak tartották. A középkorban a higiénia hiányában az emberek együtt éltek a halálos járványokkal. A XIII. században pestis tizedelte a világot. A patkánybolhák terjesztette kór a fémhajók megjelenésével vált ritkábbá, mert a vízi járművekről eltűntek a rágcsálók. A pestis azonban ma is létezik, egyedi megbetegedések előfordulnak Indiában, Kazahsztánban. Az Újvilág felfedezése után vagy ötven évig óriási kanyarójárványok tomboltak Amerikában, mert kiderült, hogy az indiánok sosem találkoztak még az emberi kanyaróvírussal, így nem is tudtak ellene védekezni. A XIX. században a sárgaláz végzett nagy pusztítást. Az eredetileg afrikai betegséget a rabszolgahajók vitték át Amerikába. Manapság Afrikában egyre csökken a sárgalázzal fenyegető területek nagysága, Dél-Amerikában viszont nő. Az első világháború után több mint húszmillióan estek áldozatul az 1918 és 1920 között tomboló spanyolnátha nevű influenzajárványnak. A betegség előbb Európát, majd az egész Földet beterítette. Feltételezések szerint a Föld akkori lakosságának a fele megfertőződött. Féken tartott vírusok - Ami a fertőző betegségeket illeti, leginkább a védőoltások ellenzőitől kellene féltenünk a gyerekeinket - állítja dr. Ljáh Erzsébet, az Ungvári Városi Gyermekpoliklinika vezetője. - A rég leküzdött torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás ugyanis föléled ott, ahol a lakosság „átoltottsága” hézagos. Jó példa erre Oroszország, ahol két évvel a Szovjetunió megszűnése - és vele a szigorú közegészségügyi rendszer összeomlása - után ötezer gyermek kapta meg a diftériát. A gyermekbetegségek ellen az egyetlen megoldás az aktív immunizálás. Vajon miért tűnik úgy, hogy mostanában sokkal több járvány kering a világban, mint korábban? Az 1918-as, 1957-es és 1968-as nagy influenza világjárványok az egész bolygó népességét megtizedelték. A sokkoló pusztításra az idősebbek még ma is emlékeznek. Az újabb generáció pedig tudja, hogy az 1980-as évek sok minden más mellett a HIV/AIDS vírus robbanásszerű elterjedését is jelentették. Majd jött az ezredforduló, s néhány évvel utána kétszázmillió baromfit kellett leölni azért, hogy megfékezzék a madárinfluenzát. A modern kor velejárója, hogy a járványok is gyorsabban terjednek? Vagy éppen ellenkezőleg: a fejlett technológiával kellene mindezt megakadályoznunk? Akkor miért állunk ismét készenlétben? Járványok mindig is voltak A vírusok egyidősek az emberiséggel, és a ma ismert válfajok többsége a világ eldugott kis zugaiban évszázadok óta vígan éldegél. Gombákban, férgekben, növényekben, nagyobb testű állatokban található meg, de abban a környezetben nem okoznak különösebb zűrt. Az eddig kevésbé ismert törzsek felbukkanása legtöbbször tényleg a modernizációnak köszönhető. A világra éhes turisták olyan területeket fedeznek fel, amelyek korábban érintetlenek voltak, s az ott élő populációk - emberek és állatok egyaránt - már hozzászoktak a helyi vírusokhoz. De azok az állatok is új területekre hordozhatják a számukra ártalmatlan vírusokat, melyek az erdőirtások, a gazdálkodás miatt keresnek új élőhelyet maguknak. Az ember által lakott területek így szép lassan olyan új fajokkal gazdagodnak, melyeknek egy része nem szívesen látott vendég. A folyamat a globális felmelegedésnek és a bolygó népességnövekedésének köszönhetően megállíthatatlan. Az AIDS sem új dolog Kutatások bebizonyították, hogy a HIV-vírussal sem a XX. században találkozott először az emberiség. Már évszázadokkal ezelőtt átterjedt a csimpánzokról az emberekre, csak egészen az 1980- as járvány kirobbanásáig viszonylag rejtve maradt. A kezdeti fertőzés itt is, mint a legtöbb esetben, a nyersen vagy rosszul elkészített hús elfogyasztásának volt köszönhető. A járvány kitörése később törvényszerű volt. Amikor a szakemberek egy új vírustörzsről beszélnek, az azt jelenti, hogy egy már régóta ismert kórokozó valamilyen új gazdatestben genetikailag mutálódott. Ez rendszerint úgy mehet végbe, hogy a vírus (például most az A típusú influenza egyik válfaja) egy olyan élő szervezetbe kerül, amely már egy másik vírustörzzsel (egy másik influenzával) is fertőzött volt. Ilyenkor mint egy kémcsőben azok egyesülnek, és utódjukként máris egy új típussá fejlődnek, így alakulhatott ki az emberre veszélyes madárinfluenza H5N1, illetve most a sertésinfluenza H1N 1 válfaja. Mit kell tudnunk az új járványról? A sertésinfluenza a disznók között ugyanolyan szokványos influenzatípus, mint ami az embereknél fordul elő. Sok országban az állatok évente védőoltást is kapnak ellene. A mostani járványt egy olyan véletlen egybeesés okozta, amelyről az imént írtunk. A most megjelent új vírus az emberi, a sertés- és a madárinfluenza génállományából is tartalmaz részeket. Ugyanúgy terjed, mint a szokványos influenza,,és már a tünetek megjelenése előtti napon rfertőz. Jelei: fejfájás, láz, torokfájás, köhögés, ízületi és izomfájdalmak, orrfolyás, kimerültség, hasmenés. A vírus nemcsak az időseket és a gyerekeket, hanem bárkit megfertőzhet. Megelőzésként csak annyit tehetünk, hogy tüsszentéskor, illetve köhögéskor mindezt a zsebkendőnkbe tesszük, rossz közérzet esetén orvoshoz fordulunk, s élünk a népi gyógymódokkal, azaz sok fokhagymát, hagymát fogyasztunk -, alkoholpárlattal inhalálunk. M. I mmm Maximális védelem a megelőzés érdekében, mint0 rossz közérzet fáradékonyság levertsége 30 db BÉTA-GLÜKÁN tartalmú növényi kapszula megnövekedett ellenállóképesség 72 órán belül Segítse immunrendszerét! A WGP Béta-glükán napi bevitele hozzájárul a felső légúti rendszer egészségének megőrzéséhez és elősegíti az immunrendszer működését. +36-1-788 6486 www.vitafree.hu Forrás Gyógyszertár - Záhony, Ady Endre utca 16. Gyógyító gyümölcsök ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK ... fáradtság ellen. Vegyünk egy 3 cm-es gyömbérgyökeret. 1 kg sárgarépát, 3 almát, 1 fokhagymagerezdet. Turmixoljuk össze. Regenerálja és erősíti a szervezetet. ...vérszegénység ellen. Vegyünk 3 középnagyságú céklát, 10 dkg petrezselymet, 3 káposztalevelet, 2 zöldpaprikát, 1 almát. A hozzávalókból készített salátát néhány hétig,fogyasszuk. ... ha magas a koleszterinszintünk. Négy-hat hétig fogyasszunk 30 dkg sárgarépából, 3 fokhagymagerezdből, 1 citromból készült levet. ... ha megfáztunk. Igyunk 2 paradicsomból, 1 csokor petrezselyemből, 1 grépfrútból készült gyümölcslevet. Ha hőemelkedésünk is van, gyömbérgyökért, petrezselymet, 1 gerezd fokhagymát. 30 dkg sárgarépát turmixoljunk össze. ... narancsbőr esetén. Készítsünk vérnarancsból, 1 grépfrútból, 1 pápájából gyümölcslevet. Napi 40 ml javítja a bőrrétegek vérkeringését. ... ha hólyaggyulladásunk van. Igyunk fél kg sárgarépából, 20 dkg vörös áfonyából és 3 almából nyert levet. Tudja-e, hogy... ] ...a köröm sárga elszíneződése cukorbetegségre utalhat, de gombibás fertőzést vagy a körömlakk túlzott használatát is jelezheti; ...a televíziós távgyógyítás akkor vette kezdetét, amikor 1964 - ben a nebraskai egyetemi klinikát, az omahai pszichiátriai intézetet és a Norfolk Kórházat egy műholdcsatorna segítségével kommini- i kációs célból összekapcsolták; ...az USA-ban évi 4,9 millió dollár értékben adnak el étrendi kiegészítőket; ...Magyarországon a rokkanttá minősítettek 10%-a szenved mozogásszervi betegségben.