Kárpáti Igaz Szó, 2009. október-december (5. évfolyam, 140-190. szám)

2009-11-05 / 159-160. szám

12. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Medicina 2009. november 5., csütörtök Szex után Facebook? ! Egy nemrég közzétett felmé­rés eredményei szerint meglepő­en nagy azoknak az aránya, akik szinte függőként használ­ják az olyan közösségi oldala­kat, mint a Facebook vagy a Twitter. Különösen a 35 év alattiak azok, akik a legkülönbözőbb élethelyzetekben, így vezetés közben, munkahelyen, nyaralás­kor, de még szex után is a fenti oldalakat böngészik. Egy felmérés eredményei szerint az amerikai fiatalok jelentős része gyakorlatilag nem bír meglenni az online közösségi oldalak nélkül, és folyamatosan virtuális kapcsolatai ápolgatásával van elfoglalva. A megkérdezettek 56 százaléka napi 1­10 alkalommal, 27 százaléka pedig ennél is többször lép be a Facebook oldalára. Ugyanezek az arányok a 35 feletti felhasználók körében már jóval kisebbek. A kevésbé addikt korosztály tagjainak csak 29 százaléka nézegeti a közösségi oldalakat a munkahelyén, 41 százaléka a szabadság alatt, 9 százaléka vezetés közben és csak 8 százalék szex után. A TESTTARTÁS HAT A MAGABIZTOSSÁGRA A testtartás nemcsak azt határozza meg, mit gondolnak rólunk mások, de azt is, mint gondolkodunk önmagunkról. A legtöbbünket arra tanítot­ták, hogy ha kihúzzuk magunkat, az jó benyomást kelt. Most azonban azt is megtudtuk, hogy a testtartásunk a magunkról alkotott képet is befolyásolja. Az ohiói egyetem kutatói egy vizsgálat során azt tapasztalták, hogy ha a résztvevők egyenesen ültek, jobban hittek saját korábban leírt pozitív ítéletükben. Az egyenes tartás magabizto­sabb gondolatokat eredménye­zett, akár pozitív, akár negatív eszmékről volt szó. Azokat viszont, akik görnyedten, magukba roskadva ültek, nem győzték meg saját elképzeléseik sem. Mindez arra utal, hogy az emberek gondolkodását testtar­tásuk is befolyásolja, bár ezt nem veszik észre. AZ ÜLÉSMAGASÍTÓK VÉDENEK A SÉRÜLÉSEKTŐL Vadonatúj vizsgálati eredmények szerint a biztonsági övvel együtt használt ülésmagasító valódi védelmet jelent a 4-8 éves gyerme­kek számára baleset során. Amerikai kutatók több mint 6500 karambol több mint 7000 gyermek résztvevőjének esetét dolgozták fel, és a következő eredményekre jutottak: az ülésmagasítóval utazó és biztonsági övvel megfelelően rögzített gyermekeknél 45%-kal kisebb volt a sérülés valószínű­sége a baleset során, mint azoknál, akik a jármű ülésén utaztak. Az ülésmagasító legnagyobb előnye az autó oldalát érintő ütközésekkor mutatható ki, ilyen esetekben 68%-kal, illetve 82%-kal csökkent a sérülés valószínűsége attól függően, hogy a karambol a gyermek oldalán, vagy azzal ellentétes oldalon történt-e. A kutatók szerint a gyermekorvos feladata, hogy javasolja az ülésmagasító használatát a szülőknek egészen 8 éves életkorig, vagy 145 cm testmagasságig. Vírusok egykor és ma Húszmillió áldozatot szedett a spanyolnátha Az ókori birodalmakban a háborúknál jóval nagyobb pusztítást végeztek az azokat kísérő járványok. Ilyen volt például a pestis, a kolera és más, ma már szinte ismeretlen betegség. Felléptüket az emberek rendsze­rint az istenségek, magasabb ren­dű lények büntetésének, megtor­lásnak tartották. A középkorban a higiénia hiányában az emberek együtt éltek a halálos járványok­kal. A XIII. században pestis tize­delte a világot. A patkánybolhák terjesztette kór a fémhajók megje­lenésével vált ritkábbá, mert a vízi járművekről eltűntek a rágcsálók. A pestis azonban ma is létezik, egyedi megbetegedések előfordul­nak Indiában, Kazahsztánban. Az Újvilág felfedezése után vagy öt­ven évig óriási kanyarójárványok tomboltak Amerikában, mert kide­rült, hogy az indiánok sosem talál­koztak még az emberi kanyaróví­russal, így nem is tudtak ellene védekezni. A XIX. században a sárgaláz végzett nagy pusztítást. Az eredetileg afrikai betegséget a rabszolgahajók vitték át Ameriká­ba. Manapság Afrikában egyre csökken a sárgalázzal fenyegető területek nagysága, Dél-Ameriká­­ban viszont nő. Az első világhá­ború után több mint húszmillióan estek áldozatul az 1918 és 1920 között tomboló spanyolnátha nevű influenzajárványnak. A be­tegség előbb Európát, majd az egész Földet beterítette. Feltétele­zések szerint a Föld akkori lakos­ságának a fele megfertőződött. Féken tartott vírusok - Ami a fertőző betegségeket illeti, leginkább a védőoltások el­lenzőitől kellene féltenünk a gye­rekeinket - állítja dr. Ljáh Erzsé­bet, az Ungvári Városi Gyermek­­poliklinika vezetője. - A rég le­küzdött torokgyík, szamárköhö­gés, gyermekbénulás ugyanis föl­éled ott, ahol a lakosság „átoltott­­sága” hézagos. Jó példa erre Oroszország, ahol két évvel a Szovjetunió megszűnése - és vele a szigorú közegészségügyi rendszer összeomlása - után öt­ezer gyermek kapta meg a diftériát. A gyermekbetegségek ellen az egyetlen megoldás az aktív immu­nizálás. Vajon miért tűnik úgy, hogy mostanában sokkal több járvány kering a világban, mint korábban? Az 1918-as, 1957-es és 1968-as nagy influenza világjárványok az egész bolygó népességét megtize­delték. A sokkoló pusztításra az idősebbek még ma is emlékeznek. Az újabb generáció pedig tudja, hogy az 1980-as évek sok minden más mellett a HIV/AIDS vírus rob­banásszerű elterjedését is jelentet­ték. Majd jött az ezredforduló, s néhány évvel utána kétszázmillió baromfit kellett leölni azért, hogy megfékezzék a madárinfluenzát. A modern kor velejárója, hogy a jár­ványok is gyorsabban terjednek? Vagy éppen ellenkezőleg: a fejlett technológiával kellene mindezt megakadályoznunk? Akkor miért állunk ismét készenlétben? Járványok mindig is voltak A vírusok egyidősek az emberi­séggel, és a ma ismert válfajok többsége a világ eldugott kis zu­gaiban évszázadok óta vígan élde­gél. Gombákban, férgekben, növé­nyekben, nagyobb testű állatok­ban található meg, de abban a kör­nyezetben nem okoznak különö­sebb zűrt. Az eddig kevésbé ismert törzsek felbukkanása legtöbbször tényleg a modernizációnak kö­szönhető. A világra éhes turisták olyan területeket fedeznek fel, ame­lyek korábban érintetlenek voltak, s az ott élő populációk - emberek és állatok egyaránt - már hozzá­szoktak a helyi vírusokhoz. De azok az állatok is új területekre hor­dozhatják a számukra ártalmatlan vírusokat, melyek az erdőirtások, a gazdálkodás miatt keresnek új élőhelyet maguknak. Az ember ál­tal lakott területek így szép lassan olyan új fajokkal gazdagodnak, melyeknek egy része nem szívesen látott vendég. A folyamat a globá­lis felmelegedésnek és a bolygó népességnövekedésének köszön­hetően megállíthatatlan. Az AIDS sem új dolog Kutatások bebizonyították, hogy a HIV-vírussal sem a XX. században találkozott először az emberiség. Már évszázadokkal ez­előtt átterjedt a csimpánzokról az emberekre, csak egészen az 1980- as járvány kirobbanásáig viszony­lag rejtve maradt. A kezdeti fertő­zés itt is, mint a legtöbb esetben, a nyersen vagy rosszul elkészített hús elfogyasztásának volt kö­szönhető. A járvány kitörése ké­sőbb törvényszerű volt. Amikor a szakemberek egy új vírustörzsről beszélnek, az azt je­lenti, hogy egy már régóta ismert kórokozó valamilyen új gazdatest­ben genetikailag mutálódott. Ez rendszerint úgy mehet végbe, hogy a vírus (például most az A típusú influenza egyik válfaja) egy olyan élő szervezetbe kerül, amely már egy másik vírustörzzsel (egy másik influenzával) is fertőzött volt. Ilyenkor mint egy kémcsőben azok egyesülnek, és utódjukként máris egy új típussá fejlődnek, így alakulhatott ki az emberre veszé­lyes madárinfluenza H5N1, illetve most a sertésinfluenza H1N 1 vál­­faja. Mit kell tudnunk az új járványról? A sertésinfluenza a disznók kö­zött ugyanolyan szokványos influ­enzatípus, mint ami az embereknél fordul elő. Sok országban az állatok évente védőoltást is kapnak ellene. A mostani járványt egy olyan vélet­len egybeesés okozta, amelyről az imént írtunk. A most megjelent új vírus az emberi, a sertés- és a madár­influenza génállományából is tartal­maz részeket. Ugyanúgy terjed, mint a szokványos influenza,,és már a tünetek megjelenése előtti napon r­­fertőz. Jelei: fejfájás, láz, torokfájás, köhögés, ízületi és izomfájdalmak, orrfolyás, kimerültség, hasmenés. A vírus nemcsak az időseket és a gye­rekeket, hanem bárkit megfertőzhet. Megelőzésként csak annyit tehe­tünk, hogy tüsszentéskor, illetve köhögéskor mindezt a zsebken­dőnkbe tesszük, rossz közérzet ese­tén orvoshoz fordulunk, s élünk a n­épi gyógymódokkal, azaz sok fok­hagymát, hagymát fogyasztunk -, alkoholpárlattal inhalálunk. M. I mmm Maximális védelem a megelőzés érdekében, min­t­0 rossz közérzet fáradékonyság levertség­e 30 db BÉTA-GLÜKÁN tartalmú növényi kapszula megnövekedett ellenállóképesség 72 órán belül Segítse immunrendszerét! A WGP Béta-glükán napi bevitele hozzájárul a felső­ légúti rendszer egészségének megőrzéséhez és elősegíti az immunrendszer működését. +36-1-788 6486 www.vitafree.hu Forrás Gyógyszertár - Záhony, Ady Endre utca 16. Gyógyító gyümölcsök ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK ... fáradtság ellen. Vegyünk egy 3 cm-es gyömbérgyökeret. 1 kg sárgarépát, 3 almát, 1 fokhagymagerezdet. Turmixoljuk össze. Regene­rálja és erősíti a szervezetet. ...vérszegénység ellen. Vegyünk 3 középnagyságú céklát, 10 dkg petrezselymet, 3 káposztalevelet, 2 zöldpaprikát, 1 almát. A hozzá­va­lókból készített salátát néhány hétig,fogyasszuk. ... ha magas a koleszterinszintünk. Négy-hat hétig fogyasszunk 30 dkg sárgarépából, 3 fokhagymagerezdből, 1 citromból készült levet. ... ha megfáztunk. Igyunk 2 paradicsomból, 1 csokor petrezselyem­ből, 1 grépfrútból készült gyümölcslevet. Ha hőemelkedésünk is van, gyömbérgyökért, petrezselymet, 1 gerezd fokhagymát. 30 dkg sárga­répát turmixoljunk össze. ... narancsbőr esetén. Készítsünk vérnarancsból, 1 grépfrútból, 1 pápájából gyümölcslevet. Napi 40 ml javítja a bőrrétegek vérkeringé­sét. ... ha hólyaggyulladásunk van. Igyunk fél kg sárgarépából, 20 dkg vörös áfonyából és 3 almából nyert levet. Tudja-e, hogy... ] ...a köröm sárga elszíneződése cukorbetegségre utalhat, de gomb­i­bás fertőzést vagy a körömlakk túlzott használatát is jelezheti; ...a televíziós távgyógyítás akkor vette kezdetét, amikor 1964 - ben a nebraskai egyetemi klinikát, az omahai pszichiátriai intézetet­­ és a Norfolk Kórházat egy műholdcsatorna segítségével komm­ini- i kációs célból összekapcsolták; ...az USA-ban évi 4,9 millió dollár értékben adnak el étrendi kiegé­­­szítőket; ...Magyarországon a rokkanttá minősítettek 10%-a szenved mozo­­­gásszervi betegségben.

Next