Kárpáti Igaz Szó, 2010. július-szeptember (6. évfolyam, 94-144. szám)

2010-09-16 / 136-137. szám

Ma + 1 családi 7néző 5 A Kárpáti Igaz Szó műsoros és szabadidős magazinja A NAP: Változóan felhős idő várható. Több-kevesebb ^ A ^ napsütésre számí­­­, futani lehet. Szór­­ványosan eső, zá­­por is előfordul­hat. A szél megélénkül. A hőmérséklet a kora regge­li órákban 10-15, délután 17-24 fok között alakul. Számokra fesi A megyénkből kiáramló árukivitel értéke az év első felében meghaladta a 478 millió dollárt. J,­­l 1977-ben ezen a napon hunyt el Maria Callas operaénekesnő, a milánói Scala tagja. Valódi világ­sztár volt. Viharos magán­életében Meneghini imp­resszáriótól elvált, majd hozzáment a görög milli­árdos Onassishoz. Jaj annak az országnak, ahol­­ nem dalolnak. (Leume) LAZARETT ol-ném 1. rég kórház, tábori kórház, 2. a középkorban: a bél­­poklosok háza. Félre bokor, jön a fa - térj ki az utamból! Jfk­sz atetr3 vércsfai A karfiolt csak a főzési idő végén sózzuk, így meg­tartja fehér színét. Adha­tunk a főzővízhez egy csi­petnyi cukrot is, így elke­rülhető a kissé kesernyés íz. V­icce - Pistike, már megint el­késtél! Mi ennek az oka? - Tanár úr, a köz­lekedési táblák! - Na ne nevet­­­­tess már! Hogy lehetne a késés­­ oka egy tábla? - Úgy, hogy ki volt rá írva: „ Vigyázat, is­kola! Lassítson!” 1 t­ejt (cvizpix ? Ki fedezte fel a penicil­lint? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán.) 90 év a magyarság szolgálatában!­­ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://kiszo.hhrf.org 2010. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK* MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL* VL ÉVFOLYAM, 136-137. (999-1000.) SZÁM­L­ÁRA: 2 UAH Célkeresztben a tudatalattink A reklám életünk részé­vé vált Lépten-nyomon pla­kátokba, hirdetőtáblákba botlunk, úton-útfélen szóró­lapot nyomnak a kezünk­ben. Az évek során a rek­lámfelületek egyre csak nőttek, mígnem óriáspla­káttá váltak. Ma már nincs olyan út, utca, település, ahol ne sorakoznának az úgynevezett bigboardok. Hirdetnek, ajánlanak, sze­relmet „vallanak”, jókíván­ságokat tolmácsolnak. Leg­inkább azonban a választá­si kampányok során jutnak fontos szerephez. Valóban szükség van ezekre? Milyennek kell len­nie egy igazán jó óriáspla­kátnak? Hogyan viszonyul hozzájuk az utca embere? - Napjainkban a reklám­­kampány már elképzelhetet­len bigboardok nélkül - ál­lítja Spenik Sándor, az ung­vári Shark reklámügynök­ség vezetője. - Lényegük pedig az ötlet. Legyen ben­ne valami különleges, ami megfogja az embereket. Na­gyon fontos, hogy jó hely­re kerüljön, minél inkább szem előtt legyen. Az sem elhanyagolható szempont, milyen állapotban van a rek­lámfelület. - A kép vagy a szöveg a figyelemfelkeltőbb, van-e je­lentősége a színnek, a betű méretének, típusának? - Vitathatatlan, hogy a képnek nagyobb a hatása, az vésődik be az emberek emlékezetébe. Természete­sen a többi kiegészítőnek is fontos szerepe van, egy egységes egészet kell hogy alkossanak. - Hol a legcélszerűbb elhelyezni az óriásplaká­tokat? - Ez attól függ, mit reklá­moznak vele. Míg az egyi­ket szerencsésebb közpon­ti helyen felállítani, addig a másik kevésbé frekven­tált részen is eléri a kitűzött célt. - Milyen törvényi meg­kötések vannak a big­boardok tartalmát ille­tően ? - Egy egész sor, melyet a reklámtörvény tartalmaz. Például, orvos nem jelenít­hető meg, mint reklámalany. Vagy amikor a boltok hirde­tik akcióikat, pontosan fel kell tüntetni a dátumot, met­­től meddig tart. (Befejezés a 2. oldalon) Befolyásoló tényezők vagy városcsúfítók? Zánkó Barnabás felvétele Szempont Szükség van-e egy új médiatörvényre? A szomszédos Magyarország után Szlovákiában is új médiatörvényt helyeztek kilátásba. Vajon mikor született és mennyire aktuális az ukrán médiatörvény, vannak-e gyenge pontjai és várható-e reform? a SzZ-Feszt főszerkesz­tője - Hogyan jellemezné az ukrán médiatörvényt? - Mondhatjuk az a végle­tek törvénye. A rendszervál­tás hajnalán kidolgozott és elfogadott ukrán médiatör­vény demokratikus és liberá­lis. Ugyanakkor nem elég konkrét és szigorú. Amikor az megszületett, csak kóstolgat­tuk a demokrácia ízét, így át­estünk a ló túlsó oldalára­. Ma Ukrajnában bárki bejegyez­tethet és kiadhat sajtótermé­ket. Egy-egy választási kam­pány során megszámlálhatat­lan mennyiségű fantomújság születik. A tiszavirág-életű ki­adványok, egy-kétszeri meg­jelenés során félrevezetik, fél­retájékoztatják az olvasókat. Ezeket a lapokat laikusok ké­szítik, mindenféle szakmai hozzáértés nélkül, fittyet hányva a sajtóetikára. -Az üzleti szféra is átszőt­te a médiát. - Amikor Ukrajnában, sőt egész Európában a tömeg­kommunikációs iparágat, elektronikus médiát próbálják szabályozni, akkor hagyomá­nyosan erős közjogi felügye­lettel találkozunk. A véle­ménynyilvánítás szabadsága ugyanakkor érinti az emberi jogokat is és emellett ott az üzleti, ipari jelleg is. Ebből szá­mos ellentmondás adódik, amit fel kell oldani.­­ Ezek szerint rászoru­lunk a reformra? - Az újságírók többsége egyetért és elégedett a sza­bályozással, hisz tisztában vannak azzal, hogy egy eset­leges módosítási javaslat csak rontana a helyzeten. A jelenlegi viszonyok között egy új médiatörvény egyér­telműen megnyirbálná a saj­tószabadságot. Ha megnéz­zük, azok a szabályozások és törvények, melyek a Szovjet­unió széthullását követően, a kilencvenes években let­tek elfogadva, sokkal demok­­ratikusabbak és liberálisab­­bak mint azok, amelyek az el­múlt évtizedben vagy éppen manapság születettek. - Mit hozhat a jövő... - Amennyiben felmerülne egy új szabályozás, abban az esetben a szakmai szerveze­teknek kellene előbb nyílt párbeszédet folytatni és a tervezetnek csak ezután len­ne szabad a parlament elé kerülni. De hogy mit hoz a jövő, nehéz megmondani. Sz. S. Vaszil Ilnickij. VOLLEBAEK-VIZIT Tegnap Ukrajnába érke­zett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa. Knut Vollebaek a tervek szerint megbeszélést folytat majd Volodimir Litvinnel, a Legfelső Tanács elnökével, Kosztyantin Hriscsenko külügyminiszterrel, az állam­elnöki adminisztráció, az ú­ igazságügyi, az oktatási, a kulturális tárcák, a vallás­ügyi és a kisebbségek hely­zetével foglalkozó állami hi­vatal vezetőivel. A külügyminisztérium közleménye szerint a magas rangú vendég a találkozók során a nemzeti kisebbségek jogai, ezen belül nyelvi jo­gai érvényesítésének törvé­nyi szabályozásával, illetve a korábban deportáltak stá­tuszával és jogaival kapcso­latos kérdéseket tekinti át. Emellett szó esik a más álla­mokban élő ukránok jogai­nak szavatolásáról. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa felkeresi a Krímet is, ahol megbeszéléseket folytat majd a helyi hatalmi szervek képviselőivel, illet­ve az ottani civil szerveze­tek vezetőivel. „Ukrajna mindig támogat­ja a nyitott és építő jellegű párbeszédet az EBESZ-szel a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak szavatolá­sával kapcsolatban mind az országon belül, mind annak határain túl” - húzta alá Knut Vollebaek ukrajnai lá­togatásával kapcsolatban Olekszandr Dikuszarov kül­ügyi szóvivő. Visszatér a Liszenko-korszak? A deresedő hajúak még jól emlékezhetnek azokra a szovjet időkre, amikor pa­rancsuralmi módszerrel írták elő a kolhozoknak és szov­­hozoknak, mit és mennyit vessenek, ültessenek. Most visszatérni látszik a Liszenko-korszak. Az agrár­ipari tárca ugyanis utasítot­ta a kárpátaljai őstermelő­ket, hogy növeljék az őszi kalászosok vetésterületét. A dolog előzménye, hogy vidékünk gabonatermesz­tő vidékein a mostoha idő­járás miatt negatív rekordot döntött a 24 mázsás hektá­ronkénti termésátlag. A sta­tisztikai kimutatás szerint az ősziek teljes vetésterüle­tének csak 87 százalékán le­hetett aratni. A többire nem volt érdemes rámenni a kombájnoknak. A betakarí­tott mennyiség 79,6 ezer tonna, ami közel 36 száza­lékkal marad el az előző évi­től. Ennek döntő részét, 58,5 tonnát a kistermelők ál­lították elő. A nagyüzemek feleannyit sem arattak, mint tavaly. A kárpátaljai termelők tel­jesítményével elégedetlen a minisztérium, fejtette ki­ Vik­tor Szlauta miniszterelnök­helyettes a megyei állami közigazgatáson rendezett tanácskozáson. Felhívta a megyei mezőgazdasági fő­osztály figyelmét a hiányos­ságokra és utasításba adta, hogy jövőre az ellátás javí­tása és a liszt fogyasztói árának mérséklése érdeké­ben a gazdák növeljék az őszi búza vetésterületét. Erre a célra a földtartalék­alapban lévő, melioráción átesett területek felhaszná­lását ajánlja. A nagybani ter­melőket már 98 százalékban ellátták a szükséges vető­mag-mennyiséggel. A nö­vényvédő szerekből a kellő mennyiség 70 százaléka, műtrágyából közel a fele áll rendelkezésre. B. Cs.

Next