Kárpáti Igaz Szó, 2011. április-június (7. évfolyam, 48-94. szám)

2011-04-02 / 48. szám

0­0 AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http :/ikiszo. hhrf. or­g 2011. ÁPRILIS 2., SZOMBAT • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • VII. ÉVFOLYAM: 48. (1105.) SZÁM • ÁRA: 1,20 UAH A NAP: Változóan felhős idő várható, több-kevesebb­­ napsütéssel. Né- L A hol kialakulhat T -—-Y zápor. A hőmér­­séklet kora reg­gel 4-9, délután 16-21 fok között alakul. Itzsi Ukrajnában több mint 515 000 tébécést tartanak nyilván. 1811-ben ezen a napon született Robert Wilhelm von Bunsen német ve­gyész, aki az általa és Kirchhoff által felismert és kidolgozott színképelem­zés segítségével felfedezte a céziumot és a rubídiu­­mot. További felfedezései a jégkaloriméter és a víz­­sugárszivattyú. Nevét a Bunsen-égő viseli. A nő olyan, mint egy költői hasonlat: ha C \ ) szép, akkor az sem baj, ha nincs semmi ér­telme. (Rejtő Jenő) FILISZTER - ném, pejor nyárspolgár (az ótesta­­mentumi filiszteusok nevé­ből). Jfján trtantácsosi Az átázott vagy nedves cipőt használat után ki­sámfázva, vagy újságpa­pírral kitömve szárítsuk. Az újságpapírral kitömött cipő hamarabb szárad, mert a papír felszívja a nedvességet. Erősen ned­ves cipőnél többször cse­réljük a papírt. 1 reszt x Je­itsk­a Maga alatt vágja a fát , saját magának szerez bajt, saját érdekei ellen cselek­szik . Anasztázia gróf­nő a fürdőszobá­ban tartózkodik, amikor belép az inas. - Na, de Jean - mondja a grófnő -, miért nem ko­pog, mielőtt bejön? Mi van, ha éppen nem vagyok felöltözve... — Az ki van zárva, mél­­tóságos asszony, mielőtt én belépek, előbb mindig belesek a kulcslyukon. I 'cpjt ›cte r­:d­›j»e ? Hogy nevezzük a magya­rok feltételezett őshazá­ját? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán.) Tavaszi kollekció, te „drága” A tavasz eljövetelével a ruhatár megújításának prob­lémája is felmerül. Amíg 20- 30 évvel ezelőtt a termékek egyhangúsága, nehezen be­szerezhető volt a jelentett gondot, napjainkban már egészen más a helyzet. A boltok, piacok tele vannak cipőkkel, ruhákkal, táskák­kal és kiegészítőkkel. Min­denki megtalálhatja a neki megfelelőt. A kérdés ma az: telik-e a ruhatár megújításá­ra? A megyeszékhely egyik előkelő divatüzletében nem kívántak üzleti titkokat el­árulni, de az árak magukért beszéltek. A meghirdetett 50 százalékos leárazás elle­nére ide csupán újgazda­goknak érdemes betérni. A 2011-es tavaszi trendi cipő 4000 hrivnyáért kapható. Az ember azt gondolhatná, hogy az árak forintban ér­tendők, de nem. Ugyaneb­ben a divatházban a nadrá­gok 2000, a táskák 2000- 3000 hrivnyába kerülnek. Az ingek, pulóverek 1000- nél kezdődnek. Aki ezt so­kallja (inkább azt kérdez­nénk, ki nem?), lejjebb ad­hatja a mércét. A Mango, Zara, Promod és Benetton azok a márkák, melyek Euró­­pa-szerte mindennapos vi­seletnek számítanak, s a kö­zéposztály is megengedheti magának. Nem így nálunk. A Mango üzletvezetője, Anna elmondta, valósággal sokkolják áraik a „véletlenül betévedőket”.­­ A legtöbb vásárló ál­landó ügyfél. Azok, akik nem ismerik a márkát, nem járnak külföldön, valóban felhábo­rodnak. Ha egy kis tavaszi újításra vágyunk, nem biz­tos, hogy egyhavi átlagbér elegendő rá. Gondolok egy új táskára, pulóverre, nad­rágra, és ez bizony megha­ladná az 1500 hrivnyás ha­tárt. Ungvár központjában egyre több a ruhaszaküzlet. A termékek túlnyomó része török, lengyel, magyar por­téka és kínai. Az itt vásárló­nak persze azt is meg kell értenie, hogy a központban helységet bérelni nem olcsó mulatság. A bérleti díj körül­belül 160 hrivnya/négyzet­­méter egy hónapra, de van, attól ugyanezért 60-70 ame­rikai dollárt is elkérnek, tud­tuk meg Ildikótól, az egyik üzlet vezetőjétől, így akár elfogadhatónak is mondha­tó, hogy egy pár lábbeliért 200-600, egy pulóverért 130-300, a nadrágokért 150- 500 hrivnyát is elkérnek. „Vissza az alapokhoz”. A Krasznodolnak utcai nagy­piac érdekes újdonságokat tartogatott számunkra. A ruhák tömkelege itt is széles választékot kínál, ám az árak... A központban látott lábbeli 210 hrivnyába került. A piacon ellenben, ahol a bérleti díj jóval alacso­nyabb, ugyanaz a tavaszi cipő, ugyanolyan színben és méretben 260 hrivnyát ér. Lealkudunk 10-et, még min­dig 250... Itt a bérleti díj kö­rülbelül 15 hrivnya egy nap­ra, de szerepet játszik a so­rok száma, s az is, hogy mit szándékozik árulni az ember, árulta el a cipőkkel kereske­dő Pál. Itt, bár a választék valóban nagy, egy férfiing 125-nél, a nadrágok 200-nál, a tavaszi kabátok 350 hrivnyánál kezdődnek. Beregszászban a piacon a hét minden napján nyitva tartanak a standok, melyek bő választékot kínálnak. - Véleményem szerint el­fogadhatóak az áraink - mondja az egyik árus, akitől megtudtuk, hogy a legol­csóbb farmernadrág 100 hrivnyába kerül, tavaszi, di­vatos blúzok akár 90 hrivnyáért is kaphatók, de aki megengedheti magának, azok számára 300 hrivnyás felsők és farmerek is vannak.­­ Sok fiatal vásárlónk van, az ő lehetőségeik még kor­látozottabbak. (Befejezés a 2. oldalon) Egy kis újítás egyhavi bérből Zinkó Barnabás felvétele pszichológiatanár . Mi különbözteti meg az ártatlan csínyt az ízetlen gorombaságtól?­­ Sokan egyre gondolnak a „tréfa” és az „átverés” szó hallatán, pedig a kettő nem ugyanaz. A jó tréfa az em­bert kellemes hangulatba hozza, felvidítja, nem okoz sértődést. Nehéz konkrétu­mokat mondani, hiszen min­denki más, ezért különböző­képpen reagálunk a dolgok­ra. Ami a tréfacsinálás tech­nikai részét illeti, fontos, hogy az átverés szándéka rejtve maradjon, az elfogad­tatni kívánt lódítás pedig igaznak tűnjön. Természete­sen a jópofaságnak is van határa, s azt nem csak nem illik, hanem kötelező betar­tani. Olyasmi ez, mint a nuk­leáris technológia, ha oko­san alkalmazzuk, épít, ha bután, akkor rombol. - Lehetséges-e határt húzni a tréfa és az átverés között? - A jó tréfa nem bántja meg a másikat. Történtek már híres átverések. Példá­ul a svájci farmerek örven­detes spagettitermése, amit a BBC Panoráma hírmaga­zinja jelentetett meg 1957- ben. Véleményem szerint ez az átverés sem volt negatív szándékú, semmi bántó nem volt benne. - Miért hiszékenyek az emberek? - Az emberi hiszékeny­ség nagyon bonyolult do­log, nem találunk rá egyér­telmű válaszokat. Ez a kér­dés nem csak április 1-jén aktuális. Nagyon sok csaló használja ki az emberek jó­hiszeműségét, hogy pénzt csikarjon ki belőlük. Jó ta­nácsként annyit tudok java­solni, hogy gondolkodjunk, mielőtt bármit „beven­nénk”. D.N. SZEMPONT Április 1-je a tréfák, átverések napja. Ilyenkor a vicces kedvű emberek rettegésben tartják komorabb és komo­lyabb társaikat, akik nem szívesen válnak nevetségessé a többiek szemében. Milyen a jó poén? Létezik-e éles határ a tréfa és az átverés között? Uljana Mihajlcsina Március 20-ig lehetett módosítani az emelt szintű érettségire kiválasztott tan­tárgyakon. Ukrajnában idén 254 061 fiatal vág neki a tesztírásnak. Kárpátalján 7794 főt regisztráltak, kö­zülük 338-an igényeltek a választható tantárgyaknál magyar nyelvű fordításokat A múlt évtől eltérően mindössze hat település 24 tesztközpontjában vizsgáz­nak a tanulók. Öt-öt műkö­dik Ungváron, Munkácson és Huszton, négy Nagysző­lősön, három Técsőn, illet­ve kettő Szolyván, ahol jú­nius 16-án csak Ukrajna tör­ténelméből szerveznek teszt­írást. Beregszászban ismét nem jelöltek ki vizsgaköz­pontot. A miértre a választ Bohdan Tomencsuknál ke­restük. Az Ivano-frankivszki Regionális Tudásfelmérő Központ igazgatójának el­mondása szerint olyan ke­vés jelentkező volt a megyei jogú városból és a Bereg­szászi járás tanintézeteiből, hogy fel sem merült egy központ kijelölése a Vérke­­parti városban. Matematikából, fizikából, kémiából, földrajzból, Ukraj­na történelméből és biológi­ából a magyar iskolások az ukrán feladatlapok mellett igény szerint anyanyelven is kézhez kapják a kérdéssort. Idén néhány újítás is vár a tesztírókra. Földrajzból és Ukrajna történelméből a ta­valyi egy óra helyett 150 perc áll majd rendelkezésre. Ugyancsak ennél a két tan­tárgynál kísérletként vezet­ték be a rövid kérdés-válasz­adás gyakorlatát. Az idegen nyelv kérdéseket 51 -ről 46-ra csökkentették. Július 5-ig minden vizsgázó megkapja a pontszámait igazoló bizony­latokat, hiszen a felsőoktatá­si tanintézetekben július 1- jétől már fogadják az iratokat. Fedák Anita Sugároznak A TENGER GYÜMÖLCSEI? Különféle hírek terjedtek el arról, hogy térségünket is elérte a japán fukusimai atomerőműből elszabadult radioaktív anyagok, hogy megnőtt a háttérsugárzás és az orvosok már fokozott jód­­fogyasztásra biztatják a la­kosságot. Az internetes portálokon megjelent hír szerint nem tanácsolják a keleti tenge­rekből származó, Japánban és a hozzá közeli országok­ban gyártott élelmiszerek fogyasztását. Ökológusok, Köjál-szakemberek állítják, nem árt az óvatosság. Főleg azokat a halkészítményeket, tengeri moszatokat kell ke­rülni, melyek március elseje utáni dátummal kerülnek for­galomba. Valóban van félni­valónk? Kérdésünkre Oleg Par­lag, az Ungvári Elektronfizi­kai Kutatóintézet tudomá­nyos munkatársa elmondta, a híresztelések megalapo­zatlanok. Vidékünkön folya­matosan figyelik a sugár­zásszintet, de eddig a leg­csekélyebb változást sem észlelték. Szerinte az élelmi­szerek körül mesterséges a zajkeltés.­­ A jódfogyasztásra ösz­tönzők és azok, akik próbál­ják lebeszélni az embereket az egyes élelmiszercikkek­ről, feltehetően bizonyos gazdasági érdekszférák ja­vára terjesztenek rémhíre­ket. A helyzetet kihasznál­va, háttérbe szorítva a kon­kurenciát akarják rásózni az emberekre saját raktári kész­leteiket. Úgy, ahogy az a sertésinfluenza idején is tör­tént - állítja a szakember, B.Cs.

Next