Kárpáti Igaz Szó, 2012. március (8. évfolyam, 33-49. szám)

2012-03-01 / 32-33. szám

2012. március 1., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 Egy miniszterelnök-helyettesi válasz margójára Akik lapunkban nyomon követik az eseményeket, azok sem tudják kibogozni azokat a szálakat, amelyek az UMDSZ támogatói nyilatkozatok kiadásával kapcsolatos jogainak­ megvonásával egyre-másra feltűnnek. Az egész történet lassan már „übereli” a Forsyte Sagát, de a Dallast is. Legutóbb ott álltunk meg, hogy Szabó Vilmos országgyűlési képviselő Martonyi János külügyminiszterhez címzett levelére hosszú várakozás után az a pár soros válasz érkezett, hogy forduljon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz, merthogy a „Magyar igazolványok körüli anomáliák ” ügyét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vizsgálta. Szabó Vilmos megtette, a válasz, melyet az alábbiakban ismertetünk, megérke­zett. (Pdf-változata megtalálható a Magyar Ország­­gyűlés honlapján: http://www.parlament.hu/h­om39/ 05813/05813-0001.pdf) Szabó Vilmos képviselő úr részére Magyar Országgyűlés Budapest 1­­ 2/ME/4/5/2­01­2 Tisztelt Képviselő Úr! A hozzám intézett és a Házszabály 91. § (2) bekez­désében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő „ Országgyűlési képviselő miként ismerheti meg az Ukrajnai Magyar Demokra­ta Szövetség Magyar iga­zolványok kiadásának ügyé­ben indított vizsgálat ered­ményét?" című, K/5813. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom. Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmét, hogy többek közt az Ön által is említett írásbeli kérdése kapcsán Martonyi János külügyminiszter úrtól meg­kapott minden olyan infor­mációt, amely a vizsgálat előzményére, tárgyára és következményére vonatko­zik. A Külügyminisztérium 2010. október 8-án adta ki közleményét, miszerint a Magyar igazolványokkal kapcsolatos körülmények miatt felfüggeszti az Ukraj­nai Magyar Demokrata Szövetség jogát a schengeni vízumok kiadásához szüksé­ges támogató nyilatkozatok megadására. Erről Mar­tonyi János külügyminiszter ,a KI4498-as számú írásbe­li kérdésére adott válaszá­ban, illetve Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes úr K15533-as számú válaszá­ban már tájékoztatta Önt. Szeretném tisztázni, hogy a Külügyminisztérium ha­tásköre a schengeni vízum kiadásához szükséges tá­mogató nyilatkozatok ki­adási rendjére terjed ki, a Magyar igazolványok ügye a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium hatáskö­re. Az egy évvel ezelőtt ki­adott külügyminisztériumi közlemény is ezt a kitételt tartalmazza: „Tekintettel a Magyar igazolványok ki­adásának Kárpátalján ta­pasztalt rendellenességeire és a magyar kormány vizs­gálatára, a Külügyminiszté­rium felfüggesztette az Uk­rajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jogo­sultságát a vízumok beszer­zéséhez szükséges támogató nyilatkozatok kiadására”. Határozottan cáfolom az Ön által sugallt felvetést, miszerint az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség­gel szemben a Magyar iga­zolványok kiadása során tapasztalt körülmények mi­att nem folyt vizsgálat. A vizsgálatra ugyanis sor ke­rült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes szervezetének se­gítségével. Szeretném ezúton hangsúlyozni, hogy a lefoly­tatott vizsgálat a Magyar igazolványok kiadási jogá­ra vonatkozóan, illetve az azzal való visszaélés gyanú­ja miatt indult. Visszautasí­tom azt a kijelentését, misze­rint a kárpátaljai szerveze­tet nem értesítettük a vizs­gálat eredményéről. Az UMDSZ-t két ízben tájékoz­tattuk írásban és egyszer szóban is, és a szerződést is felbontottuk a szervezettel. Felhívom a figyelmét, hogy a jelen kérdésében hi­vatkozott 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2011. december 31-ével ha­tályát vesztette, helyébe a­z információs önrendelkezési jogról és az információsza­badságról szóló 2011. évi CXII. törvény lépett. A tör­vény 27. § (5) bekezdésének értelmében a vizsgálat anyaga nem nyilvános. Ön országgyűlési képviselőként betekinthet a dokumentum­ba. Kérem, további tájékozta­tás érdekében forduljon a Nemzetpolitikai Államtit­kársághoz! Budapest, 2012.február 23. Tisztelettel dr. Sziljén Zsolt miniszter­elnök-helyettes s.k. A válaszból pár megállapí­tást tehetünk. A Közigazga­tási és Igazságügyi Minisz­térium elvégzett egy vizsgá­latot, amelynek megállapítá­sai alapján a Külügyminisz­térium meghozta a maga dön­tését a támogatói nyilatkoza­tok jogának megvonásáról. Hogy olvasták-e a nevezett vizsgálati jegyzőkönyvet, nem tudhatjuk, azonban a Külügyminisztérium saját hatáskörében 2010. október 30-i dátummal „azonnal” ren­delkezett az ügyben. Maga a vizsgálat állítólag 2010 nya­rán zajlott, ezzel kapcsolat­ban a konzulátusok részéről információmorzsák kiszivá­rogtak, azonban a minisztéri­umi rendelkezés csak hosszas huzavona után érkezett meg a külképviseletekre. • Az UMDSZ a maga részé­ről 2010. július 13-án levéllel fordult Répás Zsuzsanna ál­lamtitkár-helyetteshez és Szik­lavári Vilmos ungvári főkon­zulhoz, hogy tájékoztatást kapjon a Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes által elren­delt vizsgálattal kapcsolat­ban, valamint arról, hogy a kialakult helyzetre hogyan reagáljanak a Magyar igazol­vány irodák, amelyek működ­tetésével kapcsolatos szerző­dés 2011. március 31-ig volt érvényben. A továbbított levelekre válasz nem érkezett, ugyan­akkor 2010. július 21 -re Gál András Levente, a Közigaz­gatási és Igazságügyi Mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára konzultációra hív­ta az UMDSZ képviselőit a Magyar igazolványokkal kapcsolatban kialakult hely­zetről. A megbeszélést köve­tően - amelyen Zubánics László, az UMDSZ UMNT elnöke és Kincs Gergely, a Magyar igazolvány­irodák szakmai vezetője vett részt - az UMDSZ az alábbi levelet kapta az államtitkártól: „Köszönöm, hogy megje­lentek 2010. július 21-én le­folytatott egyeztetésünkön, melyen előadták álláspont­jukat a Magyar igazolvá­nyok kárpátaljai kiadásá­val kapcsolatos jelenlegi helyzetről és bemutatták az Ukrajnai Magyar Demokra­ta Szövetség (UMDSZ) által működtetett információs iro­dák feladatait az igazolvá­nyok kérelmezésétől azok ki­adásáig terjedő folyamatban. Répás Zsuzsanna nemzet­politikáért felelős helyettes államtitkár asszonnyal is konzultálva megállapítot­tuk, hogy a kialakult visszás helyzet tekintetében mulasz­tások terhelhetik mindkét szerződő felet, a Magyar Ál­lam részéről a jogelőd Mi­niszterelnöki Hivatal mun­katársait, akikkel szemben a szükséges intézkedéseket megtettük. A kialakult helyzet alapos megvizsgálása érdekében a jogutód Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint az egész addigi szerződéses együttmű­ködés, ennek keretébe az iro­dákat működtető UMDSZ- szel kötött támogatási szer­ződés és keretszerződés át­tekintése szükségesnek bi­zonyult. A felek közötti egyeztetési kötelezettségnek eleget téve a támogatási szerződést a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium fel kíván­ja mondani, mivel az UMDSZ részéről a szerző­désszerű teljesítés nem álla­pítható meg, a teljesítés a szerződésben rögzítettek­nek nem felel meg, azon he­lyenként túlterjeszkedik, és veszélyezteti a szerződés cél­ját, emellett ellentétes a szerződéses felek akaratá­val. ” Amíg a levél postai úton beérkezett, az UMDSZ július 27-én az alábbi levéllel fordult Gál András Levente államtit­kárhoz: „Folyó hó 21-én a hivatalában folytatott meg­beszélésén azt a tájékozta­tást kaptuk Öntől, hogy a kárpátaljai Magyar igazol­vány-kiadással kapcsolat­ban folytatott vizsgálódás eredményeiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr mellett bennünket is tájé­koztat, hogy a magunk ré­széről, úgy is mint munkál­tatók megfelelő lépéseket fo­ganatosítsunk. Kérem ál­lamtitkár urat, hogy a vizs­gálat eredményeit részünk­re az alábbi címre küldesse meg (A levél megválaszolat­lan maradt.) Augusztus 24-én Gajdos István, az UMDSZ elnöke további levéllel fordult Gál András Levente államtitkár­hoz: „Munkatársaim tájékoz­tattak a 2010. július 21-én a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztériumban lebo­nyolított megbeszélés ered­ményeiről, illetve megkap­tam az Ön által jegyzett V­KIM/128-1/2010 ik­­sz., július 26-án kelt levelet, amelyben a Magyar igazol­vány irodák további műkö­désével kapcsolatban felve­ti az irodák működését sza­bályozó keretszerződés, il­letve a 2011. március 31-ig érvényes támogatási szerző­dés felbontásának szüksé­gességét. Mivel a fent nevezett levél­ből szövetségünk elnöksége számára nem vált teljesen vi­lágossá, melyek azok a pon­tok, amelyeket az irodák működése során nem telje­sítettek, illetve hol terjeszke­dett túl a teljesítés a szerző­désben foglaltakhoz képest, szükségesnek tartjuk egy további konzultáció lebo­nyolítását, amelyen szeret­nénk betekintést nyerni a Semjén Zsolt miniszterel­­nök-h­elyettes megbízásából lefolytatott vizsgálat jegyző­könyvébe. Kérem Államtitkár Urat, hogy jelölje meg, mikor vol­na alkalmas Önnek egy újabb megbeszélés lebonyo­lítása, amikor mindenki szá­mára megnyugtató megol­dást találunk a felmerült probléma kezelésére. ”. Gál András Levente 2010. szeptember 22-én kelt V­KIM/286/3/2010 (2), vála­sza az alábbi volt: „Ahogy azt már korábbi, 2010. július 26-án kelt levelemben jelez­tem, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az UMDSZ közötti, töb­bek között a Magyar igazol­ványokkal kapcsolatos tá­jékoztatás tárgyában ko­rábban fennálló szerződéses jogviszonyt megszüntettük. További egyeztetést, szemé­lyes találkozást nem látok szükségesnek, de állok szíves rendelkezésére, amennyiben az ügy kapcsán új körül­mény merülne fel. ” A fentiekből világosan ki­tűnik, hogy a vizsgálatot le­bonyolító Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sem szóban, sem pedig írás­ban nem tájékoztatta annak eredményéről az érintett Uk­rajnai Magyar Demokrata Szövetséget. Ezek után még inkább érdekelnének ben­nünket a vizsgálat eredmé­nyei, amelyekről időközben kiderült, hogy mégsem olyan szigorúan titkosak. KISZ­-összeállítás ■:Kerheseink ! Akinek fontos, hogy tartozzon valahová Néha még találkozik egy­kori növendékeivel, s bizony előfordul, hogy annyi év táv­latából már nem emlékszik mindegyikükre. Jó érzéssel tölti el, hogy ők viszont még mindig megismerik. Férje végzettsége építész, a helyi dohánygyár főmérnö­ke volt, onnan ment nyugdíj­ba. Negyven éve élnek ki­egyensúlyozott házasság­ban. Ennek egyik titkaként az egyéni szabadságot tartja. - Nem korlátozzuk egymás mozgását, tiszteletben tartjuk a másik hobbiját- magyaráz­za. - A férjem például szeret horgászni. Én pedig a helyi református gyülekezet könyv­tárában vállaltam önkéntes munkát. Nekem fontos, hogy tartozzam valahová. Min­dennap munkába megyek. Ráadásul itt szintén embe­rekkel foglalkozhatok. Min­dig nagyon szerettem olvas­ni. Sajnos, az utóbbi időben a fiatalok már csak elvétve té­vednek be a könyvtárba. In­kább az idősebb generáció ragaszkodik a könyvekhez. Pedig 4 ezer 400 kötetünk van, s nemcsak egyházi ki­adványok, hanem szépiro­dalmi könyvek is. A mozgás­­korlátozottaknak, ágyban fekvő betegeknek házhoz vi­szem a kért köteteket. Az újságolvasás szintén fontos helyet foglal el Erzsé­bet asszony életében. - Úgy is mondhatnám, a szüleimtől vettem át a Kárpá­ti Igaz Szó stafétáját - foly­tatja. - Ők rendszeres előfi­zetők voltak, így számomra természetes volt, hogy foly­tassam ezt a hagyományt. Többször beküldte már a szelvényt, de eddig még For­tuna nem kedvezett neki. So­sem vette zokon, hiszen egy játékban nem nyerhet min­denki. - A névsort böngésztem, és csak miután megtaláltam a ne­vem, vettem észre, hogy enyém lett a fődíj - meséli. - Nem hit­volna magamnak ilyen tévét Van hon, de bizony már nem „fiatal”, szem, hogy valaha is vásároltam egy hagyományos típusú ott- Varga Márta Morilják Erzsébet átveszi a fődíjat Kőszeghy Elemértől Szabó Sándor felvétele Morilják Erzsébet negy­ven évig dolgozott óvodape­dagógusként. A tősgyökeres beregszászi nyugdíjas a vá­ros első magyar óvodájának vezetője volt. Mint elmondta, sosem bánta meg, hogy ezt a szép, de csak látszatra könnyű hivatást választotta. Miköz­ben szerkesztőségünkben át­vette nyereményjátékunk fő­­díját, a plazma tévét, beszélt a múltról és arról is, miként tel­nek a napjai. - Mindig is óvónőnek ké­szültem - emlékszik vissza. - Másik szakma szóba sem jö­hetett. Nagyon szerettem a gyerekeket, gyakran köny­­nyebb volt velük boldogul­ni, mint a felnőttekkel. Több­­fiatal kollégát is elindítottam a pályán. Az élet fintora, hogy neki nem született gyermeke. - Ha a csemetéim száma felől érdeklődtek, mindig annyit mondtam, ahányan éppen az óvodába jártak - 50, 70,90-mondja.

Next