Kárpáti Igaz Szó, 2013. február (9. évfolyam, 18-33. szám)

2013-02-21 / 28-29. szám

KÁRPÁTI IGAZ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2013. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • IX. ÉVFOLYAM 28-29. (1469-1470) ÁRA: 2 URH ________________________________________________________________________________________________________ А ГЧАР. A reszeli "T-----T" órákban kisebb havazás várható. Napközben néhány órára kisüthet a nap. Megélén­kül az északkeleti szél. A nappali órákban mínusz 2 és plusz 2 fokot, éjszaka mí­nusz 6-3 fokot mérhetünk. Ircsi Kárpátalja legmélyebb kútja 85 méter mély. 1989-ben ezen a napon hunyt el Márai Sándor író, költő, újságíró, Radványi Géza filmrendező bátyja. Az Egy polgár vallomásai című önéletírása a magyar próza élvonalába emelte. Életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. „ Valamit rosszul tudni rosszabb, mint nem tudni.” (Casanova) £«=?&£‹£? ERISZTIKA - gör el. a népesség települési viszo­nyaival átfogóan foglal­kozó tudományág. JhxUi tz›cUn£3HCS&! A gyöngyhagymát és az apró hagymát könnyebb megtisztítani, ha előtte for­ró vízbe tesszük. 7V‡émnai Pihent­ész mindent kita­lál , akinek eleven esze van, az kifogyhatatlan az ötletekben. Vicce Pistike nagyon nézi a ta­nárnőt az iskolában. A tanárnőnek egy idő után feltűnik a dolog, majd megkérdezi: — Pistike, miért bámulsz engem ennyi­re? - Csak azt nézem, hogy milyen jó melle van a ta­nárnőnek! - Ejnye, Pistike, mindjárt kapsz egyet a szádra! - Jó, a másikat meg tes­sék a kezembe adni! '­& Melyik amerikai város­ban fejlesztették ki az atom­bombát? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán) Szórvány: irány a rezervátum? Az erdélyi magyar sajtó tág teret szentel annak, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóru­mán (KMKF) Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóin­tézet vezetője - az erdélyi, Fidesz által támogatott Ma­gyar Polgári Párt korábbi elnöke - felvetette a szór­ványban élő magyarok átte­lepítésének gondolatát. Az ülésen elhangzottakat a Maszol.ro portál szellőztet­te meg. Szász Jenő a zárt ülé­sen a kisebb létszámú Kár­pát-medencei magyar közös­ségek „kontrollált visszavo­nulásának”, „önkéntes terü­letfeladásának” lehetőségé­ről tett említést. A portál be­számolója szerint ennek hal­latán Márton Árpád, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képvi­selője tiltakozásképpen kivo­nult a teremből. Mint el­mondta, Szász szavait úgy is lehet értelmezni, hogy Ma­gyarország a szórványma­gyarok áttelepítésével olda­ná meg demográfiai problé­máit, de akár úgy is, hogy Erdélyen belül a Székelyföld­re telepítenének szórvány­közösségeket. „Ötlet szintjén IS FELHÁBORÍTÓ” - Ötlet szintjén is felhábo­rítónak tartom a kisebb lét­számú Kárpát-medencei ma­gyar közösségek,­­kontrollált visszavonulásának” lehető­ségét - mondta el az egyik rádiónak Márton Árpád, aki a kivonulása után visszatért a KMKF ülésére, s válaszolt Szász Jenő felvetéseire. - Elmondtam, hogy amikor hatvan évvel ezelőtt a Német Szövetségi Köztársaság hason­ló döntést hozott, az nem oldot­ta meg Németország demográ­fiai problémáit, ám az erdélyi né­metség teljes megszűnését ered­ményezte - fogalmazta meg Márton Árpád, aki szerint akkor a németek átadták a templomai­kat az ortodox egyháznak, hogy a műemléképületek ne vessze­nek kárba.-Mi műemléktemp­­lomok restaurálására próbál­unk pénzt szerezni, sőt új templomo­kat építünk, mert egyházaink erősödnek. Márton Árpád leszögezte, lehet, hogy ő túl érzékeny ebben a kérdésben, de már a lehetőségnek a mérlegelését is felháborítónak tartotta. (Befejezés a 3. oldalon) A rahói református magyarok kéttucatnyian ha vannak, 2008-ban mégis templomot építettek KISZO-montázs Szempont Használódik vagy elhasználódik? Egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a szakértők, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tet­szik - havonta (!) kettő tűnik el végérvényesen. Az UNESCO ezért tartja feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre. A szervezet közgyűlése 1999-ben február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Va­jon mennyire figyelünk oda az ápolására? Kovács Péter, az Ungvári Drugeth Gimnázium igazgatója -A nagyvárosi lét milyen hatással van az anyanyelv használatára, megmaradá­sára ? - Az előttünk álló nép­­számlálás sok mindenre vá­laszt fog adni, például, hogy hányan is vagyunk tulajdon­képpen. Egy olyan város­ban, mint amilyen a megye­­székhely, az anyanyelv hasz­nálata sokkalta nehezebb, mint ott, ahol tömbben, több­ségben él a magyarság. Az ungvári magyar gyerek ab­ban a pillanatban, amint ki­lép az ajtón, az utcától a ját­szótérig mindenhol ukrán, esetleg orosz beszéddel ta­lálkozik. Az óvodában ugyanez a helyzet. Mindez oda vezet, hogy jelentősen romlik a nyelvhasználata. - Mennyit javít ezen az iskola ? - Először is szerencsés esetnek kell tekinteni, ha a szülők az anyanyelvű okta­tást választják. A magyar is­kolába kerülő fiatalnak elvi­leg a művelt köznyelvet kel­lene elsajátítania. Ehelyett a magyartanár ideje jelentős részét a hibák kijavítására fordítja, nem pedig a tan­anyag átadására. És ne fe­ledjük, a nyelvhasználat árnyoldalai írásban is meg­jelennek, gondolok itt példá­ul a tükörfordításra, az ide­gen - természetszerűen a többségi nyelvre jellemző - szórendre, az alanyi és a tár­gyas ragozás eseteinek összekeverésére stb. - Ungváron nemegyszer tapasztalja az ember, hogy két magyar gyerek az egy­más közötti beszélgetés so­rán nem a magyart hasz­nálja. - Ez tény. Hiába tiltjuk, minden akció kivált egy el­lenreakciót, s általában az ellenkezőjét teszik, mint amit kérünk. Mi azt mond­juk a gyerekeknek, beszél­jenek magyarul, az állam­nyelvet ukrán nyelv- és iro­dalomórán használják. És ők megtalálják a szerintük arany középutat jelentő oroszt. - Mindezek fényében mennyire fenyeget a teljes nyelvvesztés veszélye? - Ez sok mindentől függ. A teljes nyelvvesztés bekö­vetkezhet, ha nem magyar tannyelvű iskolába jár a gye­rek. A vegyesházasságok tekintetében például nem mindegy, melyik szülő ma­gyar. Ha az anya teszem azt ukrán, ezen a nyelven fog­lalkozik csemetéjével, bizony előfordulhat, hogy az apa nyelvét odahaza hanyagol­ják. Ungvár viszonylatában ma már ott tartunk, hogy amikor az utcán megyek, fel­kapom a fejem a magyar szó hallatán. S a magyarul beszé­lők többségét legalább arc­ról ismerem. Tóth Viktor Akadozó vámügyintézés Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselői beadvánnyal fordult Na­tal­ija Korolevszka szociál­politikai miniszterhez, vala­mint Mikola Azarov kor­mányfőhöz. A képviselő le­velében a Vöröskereszt Kár­pátaljai Megyei Szervezeté­től, illetve a Kárpátaljai Re­formátus Egyháztól érkezett panaszokat teszi szóvá. A képviselő címére továb­bított panaszlevélből kide­rül, a segélyszervezetek kül­földről szerettek volna áthoz­ni adományokat Kárpátaljá­ra, melyhez feltétlen szüksé­ges lett volna a Miniszteri Kabinet mellett működő hu­manitárius segítségnyújtást koordináló bizottság enge­délye. A vámhatóság részé­re kiállított okmányokba azonban hiba csúszott a vámáru súlyát illetően. Eb­ből kifolyólag a segély jó ideje vesztegel a határon, fennáll a veszélye annak, hogy azt végleg elkobozzák. Ez év február elsejétől megszűnt az említett koordi­nációs bizottság munkaköre, így minden odatartozó kér­dés átkerült a szakminiszté­riumhoz. Gajdos István kép­viselő a címzetteket arra em­lékeztette, hogy a Kárpátal­jai Református Egyház évek óta szervez Európából segít­­ségnyújtást a rászorulók megsegítésére, ezért kérel­mezi a probléma mihamarab­bi megoldását. KISZ­-információ Erről írunk ma: Törvénytervezet a kettős állampolgárságról 4. old. Mentős peresztrojka 5. old. Elkezdődött a hajrá a Téli Kupákban 8. old. + CSALÁDI 7 NÉZŐ ,ár

Next