Kárpáti Igaz Szó, 2013. február (9. évfolyam, 18-33. szám)
2013-02-21 / 28-29. szám
KÁRPÁTI IGAZ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2013. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • IX. ÉVFOLYAM 28-29. (1469-1470) ÁRA: 2 URH ________________________________________________________________________________________________________ А ГЧАР. A reszeli "T-----T" órákban kisebb havazás várható. Napközben néhány órára kisüthet a nap. Megélénkül az északkeleti szél. A nappali órákban mínusz 2 és plusz 2 fokot, éjszaka mínusz 6-3 fokot mérhetünk. Ircsi Kárpátalja legmélyebb kútja 85 méter mély. 1989-ben ezen a napon hunyt el Márai Sándor író, költő, újságíró, Radványi Géza filmrendező bátyja. Az Egy polgár vallomásai című önéletírása a magyar próza élvonalába emelte. Életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. „ Valamit rosszul tudni rosszabb, mint nem tudni.” (Casanova) £«=?&£‹£? ERISZTIKA - gör el. a népesség települési viszonyaival átfogóan foglalkozó tudományág. JhxUi tz›cUn£3HCS&! A gyöngyhagymát és az apró hagymát könnyebb megtisztítani, ha előtte forró vízbe tesszük. 7V‡émnai Pihentész mindent kitalál , akinek eleven esze van, az kifogyhatatlan az ötletekben. Vicce Pistike nagyon nézi a tanárnőt az iskolában. A tanárnőnek egy idő után feltűnik a dolog, majd megkérdezi: — Pistike, miért bámulsz engem ennyire? - Csak azt nézem, hogy milyen jó melle van a tanárnőnek! - Ejnye, Pistike, mindjárt kapsz egyet a szádra! - Jó, a másikat meg tessék a kezembe adni! '& Melyik amerikai városban fejlesztették ki az atombombát? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán) Szórvány: irány a rezervátum? Az erdélyi magyar sajtó tág teret szentel annak, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője - az erdélyi, Fidesz által támogatott Magyar Polgári Párt korábbi elnöke - felvetette a szórványban élő magyarok áttelepítésének gondolatát. Az ülésen elhangzottakat a Maszol.ro portál szellőztette meg. Szász Jenő a zárt ülésen a kisebb létszámú Kárpát-medencei magyar közösségek „kontrollált visszavonulásának”, „önkéntes területfeladásának” lehetőségéről tett említést. A portál beszámolója szerint ennek hallatán Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője tiltakozásképpen kivonult a teremből. Mint elmondta, Szász szavait úgy is lehet értelmezni, hogy Magyarország a szórványmagyarok áttelepítésével oldaná meg demográfiai problémáit, de akár úgy is, hogy Erdélyen belül a Székelyföldre telepítenének szórványközösségeket. „Ötlet szintjén IS FELHÁBORÍTÓ” - Ötlet szintjén is felháborítónak tartom a kisebb létszámú Kárpát-medencei magyar közösségek,kontrollált visszavonulásának” lehetőségét - mondta el az egyik rádiónak Márton Árpád, aki a kivonulása után visszatért a KMKF ülésére, s válaszolt Szász Jenő felvetéseire. - Elmondtam, hogy amikor hatvan évvel ezelőtt a Német Szövetségi Köztársaság hasonló döntést hozott, az nem oldotta meg Németország demográfiai problémáit, ám az erdélyi németség teljes megszűnését eredményezte - fogalmazta meg Márton Árpád, aki szerint akkor a németek átadták a templomaikat az ortodox egyháznak, hogy a műemléképületek ne vesszenek kárba.-Mi műemléktemplomok restaurálására próbálunk pénzt szerezni, sőt új templomokat építünk, mert egyházaink erősödnek. Márton Árpád leszögezte, lehet, hogy ő túl érzékeny ebben a kérdésben, de már a lehetőségnek a mérlegelését is felháborítónak tartotta. (Befejezés a 3. oldalon) A rahói református magyarok kéttucatnyian ha vannak, 2008-ban mégis templomot építettek KISZO-montázs Szempont Használódik vagy elhasználódik? Egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a szakértők, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tetszik - havonta (!) kettő tűnik el végérvényesen. Az UNESCO ezért tartja feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre. A szervezet közgyűlése 1999-ben február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Vajon mennyire figyelünk oda az ápolására? Kovács Péter, az Ungvári Drugeth Gimnázium igazgatója -A nagyvárosi lét milyen hatással van az anyanyelv használatára, megmaradására ? - Az előttünk álló népszámlálás sok mindenre választ fog adni, például, hogy hányan is vagyunk tulajdonképpen. Egy olyan városban, mint amilyen a megyeszékhely, az anyanyelv használata sokkalta nehezebb, mint ott, ahol tömbben, többségben él a magyarság. Az ungvári magyar gyerek abban a pillanatban, amint kilép az ajtón, az utcától a játszótérig mindenhol ukrán, esetleg orosz beszéddel találkozik. Az óvodában ugyanez a helyzet. Mindez oda vezet, hogy jelentősen romlik a nyelvhasználata. - Mennyit javít ezen az iskola ? - Először is szerencsés esetnek kell tekinteni, ha a szülők az anyanyelvű oktatást választják. A magyar iskolába kerülő fiatalnak elvileg a művelt köznyelvet kellene elsajátítania. Ehelyett a magyartanár ideje jelentős részét a hibák kijavítására fordítja, nem pedig a tananyag átadására. És ne feledjük, a nyelvhasználat árnyoldalai írásban is megjelennek, gondolok itt például a tükörfordításra, az idegen - természetszerűen a többségi nyelvre jellemző - szórendre, az alanyi és a tárgyas ragozás eseteinek összekeverésére stb. - Ungváron nemegyszer tapasztalja az ember, hogy két magyar gyerek az egymás közötti beszélgetés során nem a magyart használja. - Ez tény. Hiába tiltjuk, minden akció kivált egy ellenreakciót, s általában az ellenkezőjét teszik, mint amit kérünk. Mi azt mondjuk a gyerekeknek, beszéljenek magyarul, az államnyelvet ukrán nyelv- és irodalomórán használják. És ők megtalálják a szerintük arany középutat jelentő oroszt. - Mindezek fényében mennyire fenyeget a teljes nyelvvesztés veszélye? - Ez sok mindentől függ. A teljes nyelvvesztés bekövetkezhet, ha nem magyar tannyelvű iskolába jár a gyerek. A vegyesházasságok tekintetében például nem mindegy, melyik szülő magyar. Ha az anya teszem azt ukrán, ezen a nyelven foglalkozik csemetéjével, bizony előfordulhat, hogy az apa nyelvét odahaza hanyagolják. Ungvár viszonylatában ma már ott tartunk, hogy amikor az utcán megyek, felkapom a fejem a magyar szó hallatán. S a magyarul beszélők többségét legalább arcról ismerem. Tóth Viktor Akadozó vámügyintézés Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselői beadvánnyal fordult Natalija Korolevszka szociálpolitikai miniszterhez, valamint Mikola Azarov kormányfőhöz. A képviselő levelében a Vöröskereszt Kárpátaljai Megyei Szervezetétől, illetve a Kárpátaljai Református Egyháztól érkezett panaszokat teszi szóvá. A képviselő címére továbbított panaszlevélből kiderül, a segélyszervezetek külföldről szerettek volna áthozni adományokat Kárpátaljára, melyhez feltétlen szükséges lett volna a Miniszteri Kabinet mellett működő humanitárius segítségnyújtást koordináló bizottság engedélye. A vámhatóság részére kiállított okmányokba azonban hiba csúszott a vámáru súlyát illetően. Ebből kifolyólag a segély jó ideje vesztegel a határon, fennáll a veszélye annak, hogy azt végleg elkobozzák. Ez év február elsejétől megszűnt az említett koordinációs bizottság munkaköre, így minden odatartozó kérdés átkerült a szakminisztériumhoz. Gajdos István képviselő a címzetteket arra emlékeztette, hogy a Kárpátaljai Református Egyház évek óta szervez Európából segítségnyújtást a rászorulók megsegítésére, ezért kérelmezi a probléma mihamarabbi megoldását. KISZ-információ Erről írunk ma: Törvénytervezet a kettős állampolgárságról 4. old. Mentős peresztrojka 5. old. Elkezdődött a hajrá a Téli Kupákban 8. old. + CSALÁDI 7 NÉZŐ ,ár