Kárpáti Igaz Szó, 2013. február (9. évfolyam, 18-33. szám)

2013-02-23 / 30. szám

A NAP: ^ A Folytatódik a Z» «V csapadékos, h­e­­lyenként szeles idő. Egyre na­gyobb területen havas eső, majd eső váltja fel a hava­zást. Jelentős enyhülés kezdődik. A reggeli órák­ban 3-5 fokot, délután 4— 9 fokot mérhetünk. Sír,cum,ei­di­i Lei Megyénk legnyugatibb és legkeletibb pontja lég­vonalban 190 kilométerre van egymástól. Es 1685-ban ezen a napon született Georg Friedrich Händel német-angol zene­szerző. Legismertebb mű­vei: Messiás, Izrael Egyip­tomban, Salamon (orató­riumok), Imeneo, Julius Caesar (operák). „A gyorsaság szükséges, a sietség káros.’’ (Szuvorov) SEMATIZMUS - kor­­lat 1. az ábrázolás leegy­szerűsítése bizonyos kész sémák alapján; ilyen alá­­történő általánosítás hajlam a kész sémák­ban való gondolkozásra 3. rég táblázat, névtár, tiszti címtár. . Jf<G> іС с ШП ЕІКС^ ЕІ Lisztes, keményítős, pu­­dingos alapú főzött kré­meknél egy diónyi vajat még melegen keverjünk a masszába, így nem bőrösö­­dik be. rV­&jpg| Nem mindig fúj az északi ,jót is ad az élet, nemcsak rosszat. X^n­ecece A fókafiú ud­varol a fóka­, lánynak, de­­ az erősen ké­­­reti magát. - Ez nem igaz! - dühöng a fókafiú. - Raj­ta vagyunk a kihaló álla­tok listáján, ez meg itt ké­reti magát! Є Mi a nitrogén régies neve? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán) immuniit] IGAZ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2013. FEBRUAR 23., Si MBAT • MEGJELENIK 1920. JANUAR 31-TOL • IX. ÉVFOLYAM 30. (1471) ARA: 1,20 UAH A KÖZVILÁGÍTÁS ÁRNYÉKOS OLDALA Az éjszakai világítás rendkívüli fontossággal bír. A zavartalan közlekedéstől kezdve az élet- és vagyon­biztonságig mindent közbe­fog. Az alábbi összeállítá­sunkban annak jártunk utána, Kárpátalja városai­ban, illetve egyes járások községeiben milyen állapo­tok uralkodnak a fényszol­gáltatás terén. - Budapesten, de még Bécsben sincs minden utca kivilágítva - fogalmazott Lengyel Zoltán, Munkács polgármestere. - A Latorca­parti városban program ugyan van a korszerűsítésre, ám a megvalósításra szüksé­ges összeg hiányzik a költ­ségvetésből, így ha kiég va­lahol egy izzó, azt újakra cse­rélik, ám a kerületek moderni­zálására nincs lehetőség. Csak a villanyszámla havon­ta 40-50 ezer hri­vnya, hosszú téli estéken pedig még tovább nőnek a költségek. A polgármester elmondá­sa szerint tárgyalások foly­nak egy magánvállalattal, mely átvállalná a korszerűsí­tést és a karbantartást, ám a részletekről csak a megálla­podás megkötése után be­szél. Zsidik Sándor, Szernye és Barkaszó polgármestere la­punk érdeklődésére elmond­ta, a közvilágítás üzemelte­tését lehetőségeikhez mér­ten oldják meg.­­ Napnyugta után a főut­ca mellett a mellékutcákban sem kell botorkálni. Az itt élő józan gondolkodásúak nagy többsége összedobta a mo­dernizációhoz szükséges pénzösszeget. Ha pedig ki­égne az izzó, a környéken lakók önerőből kicserélik azt. Sajnos az utóbbira a helyi közigazgatásnak nincsenek forrásai, mi átvállaltuk az üzemeltetést és a villany­­számlák kifizetését. Téli idő­szakban ez akár a 2000 hrivnyát is megközelítheti. Fontosnak tartjuk, hogy ésszerű energia- és költség­megtakarítással működjön a közvilágítás, ezért úgy pró­bálunk spórolni, hogy két­tarifás villanyórát szereltet­tünk fel, így éjszaka keve­sebbet kell fizetni a felhasz­nálásért -fogalmazott a pol­gármester. Zsidik Sándor ugyanak­kor elmondta, Barkaszon nem ennyire „fényes” a helyzet. Itt az utcák 80-90 százalékban vannak kivilá­gítva, ám már dolgoznak azon, hogy Szernyéhez ha­sonlóan sehol se legyen sötétség. (Befejezés a 3. oldalon) A fény nem luxus Szabó Sándor felvétele Sztetoszkópot sílécre Kétszáz egészségügyi dolgozó sílécre váltotta a sztetoszkópot, hogy a mun­kácsi járási Szinyak sítelepen idén is összemérje ebbeli tu­dását. A doktorok ügyessé­gét a ma már senior korú Anatolij Pleh­anov, országos rangsorolású bíró értékelte. Négy kategóriában hirdet­tek eredményt. A harmincöt év alatti nők közül Katerina Maszlej, a Huszti Járási Po­­liklinika belgyógyásza bizo­nyult a legjobbnak, aki öt­éves kora óta hódol a téli sportoknak, míg a harminc­öt felettiek versenyéből az Ungvári Járási Kórház uro­lógusa, Szvitlana Csopik került ki győztesen, aki diák­éveiben tanult meg síelni. Két kategóriában is a mun­kácsi Novikov család férfi­tagjai taroltak, a negyven év alattiaknál Mihajlo Novikov, az idősebbeknél édesapja, Andrij Novikov gyermekor­vos vitte el a pálmát. Mind­ketten a megyei gyermekkór­ház munkatársai. Díjai alap­ján a megyei gyermekkórház szerezte meg az elsőbbséget, a dobogó második fokára a megyei tüdőgondozó, a har­madikra a megyei klinikai kórház ideiglenes versenyzői kerültek. Volodimir Torok, a jelen­leg huszonhétezer tagot számláló megyei egészség­­ügyi dolgozók szakszerve­zetének elnöke elmondta, a tapasztalat azt mutatja, hatal­mas lehetőségek rejlenek még a doktorokban, ezért jö­vőre több téli versenyszám­ban is erőpróbát hirdetnek számukra. Magyar Tímea C Szempont : Hová tűnt A TISZTI VILÁG?­­ Erről írunk ma: A történelem során a tisztek nem csupán katonai, hanem műveltségi kategóriát is jelentettek. Színházba jártak, jár­tasak voltak az irodalomban, akár valamely tudományban is. Olyan értékeket képviseltek századokon át, mint amilyen például a becsület. Vajon hová tűnt ez a régi világ? -Mi jellemezte a tiszti élet­formát? -A XVI-XVII. század for­dulóján kezdődött meg az állandó tömeghadseregek felállítása. Ezek vezetésére szakképzett tisztek kellettek. Ekkor jöttek létre a tiszti is­kolák, melyekben már a te­hetség is számított. Az okta­tás a régi nemesi szokások szerint folyt, s a tisztté válás egyfajta „kutyabőrrel” ért fel. Mindenkinek meg kellett fe­lelnie a becsületkódexnek, amelyben benne volt, ho­gyan kell élnie egy tisztnek.­­ A legfontosabb talán a becsület volt.­­ Olyannyira, hogy bár a Habsburg Birodalomban a XVIII. század végétől tör­vény tiltotta a párbajt, ha egy tiszt becsületén csorba esett, és nem hívta ki ellen­felét vagy elutasította a ki­hívást, automatikusan el­vesztette rangját. XX. szá­zad eleji történet, hogy két tiszt betért egy bordélyház­ba. Egyiküknek vitája tá­madt egy civil férfival. A sza­bályzat szerint elő kellett volna vennie a kardját, hogy megvédje becsületét, de le­fogták, és mindkettejüket ki­dobták. Az eset kiderült, a hadsereg eljárást indított. Aki nem védte meg becsü­letét, annak elvették rendfo­kozatát, társa figyelmezte­tésben részesült. Vannak olyan feljegyzések is, hogy egy tiszt elkártyázta a rábí­zott pénzt. Úgy tudta tisztá­ra mosni a becsületét, ha főbe lőtte magát. - Hogyan és miért tűnt el a régi tiszti világ? -Ahogy liberalizálódott a társadalom, egyre inkább el­ítélték ezt az életformát, mert a régi világot testesítette meg. Párbajra az 1920-as, 30- as években is van példa, de ezek többnyire nem életre­­halálra, hanem első vérig mentek. Oroszországban az 1917-es forradalom hozta a változást. Mindenki gyűlöl­te a tiszteket, mert 1914-től tartott a háború, és a közka­tonák az ő parancsukra in­dultak harcba. A Trockij irá­nyításával létrehozott nép­hadseregből hiányoztak a régi vezetők. Üldözötté vál­tak. Ők még a cárnak esküd­tek fel, s számukra fontos volt a becsület. Ezért is tört ki a polgárháború. A Vörös Hadseregben, a sztálini ter­ror alatt nem számítottak az olyan régi értékek, mint a becsület, a hozzáértés, a te­hetség, hanem a párthoz, az eszméhez való hűség volt fontos. Még így is folyama­tos volt a tisztogatás. A kon­tinens nyugati felén a II. vi­lágháború jelentett egyfajta választóvonalat. A tömeg­­pusztító fegyverek civilek millióinak okozták a halálát. Míg korábban a tiszti felada­tok közé tartozott a lakosság védelme, először a történe­lemben ez teljességgel lehe­tetlenné vált. Tóth Viktor Mihók Richárd, az Ungvári Nemzeti Egyetem történésze Ukrajna gázos ügyei 4. old. Baltával megoldott családi probléma 5. old. Varga Sándor Blohinról, Juhászról és a nagydobronyi Szilvásiról 8. old.

Next