Kárpáti Igaz Szó, 2013. augusztus (9. évfolyam, 112-127. szám)

2013-08-02 / 111-112. szám

г 2013. augusztus 2., péntek HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ­­. ­­­ Nem lesz „A ” és „B" ka­tegóriájú magyar állampol­gár, egy magyar nemzet van és egy állampolgárság - szögezte le nagyon határo­zottan Semjén Zsolt közvet­lenül a kormányváltást kö­vetően, de még azt megelő­zően, hogy benyújtották volna a visszahonosításra szóló - általa is jegyzett - törvénytervezetet. Mindeb­ből kiindulva lakhelytő függetlenül a választáska is egyazon jogok illetik majd meg a m­agyar állam­polgárokat, fűz­te hozzá a kereszténydemokrata mi­niszterelnök-helyettes. Az optimisták hurrát kiáltot­tak, s a kategóriamentessé­get úgy általában­­ állam-­k polgárság nélkül — rávett-k tették a külhoni magyarok­at rá. A kevésbé derülátók a Ш „várjuk ki a végét” állás-Bk pontra helyezkedtek. Nagyon gyorsan kiderült,­­ ez utóbbiaknak lett igazuk. A hivatalos Budapest soha nem látott és tapasztalt osz- ia tályozással indította útjára „C” KATEGÓRIÁS KÉRDÉSEK az általa meghirdetett nem­zetegyesítést. Legelső lépé­sek egyikeként „szeretem, nem szeretem" kasztokra osztotta a határon túli ér­dekvédelmi szervezeteket, a hozzájuk közel álló intézmé­nyeket, a szervezetek tagja­it, szimpatizánsait. Ez egye­bek mellett abban is megnyilvánul(t) vagy bősé­ges apanázst juttat(ott) ne­kik, vagy megfoszt(otta)ja őket a létezés legminimáli­sabb forrásától is. Teljesen függetlenül attól, hogy ez utóbbiak kezdeményezték vagy sem a visszahonosítá­­su­kat, magyar állampolgá­rok is nagy nem azok. Az ajándékcsom­agot bonto­gatva aztán nyilvánvalóvá vált, más téren is léteznek kategóriák. A nem Magyar­­országon élő „újmagyar” ál­lampolgárok ugyanis­­az ígé­retekkel ellentétben a d­ol­­gok jelen állása szerint 2010­ben csak az országos listára szavazhatnak, területire vagy például egyéni képviselője­löltekre már nem. Nem tudni, mit tartalmaz még a csomag, de egy újabb meglepetéssel épp a napokban szolgált. Kide­rült, amiről valószínűleg nem sokan tudtak a (vissza)honosítottak köré­ben, hogy a Magyarorszá­gon született nem létező „A”-sokkal ellentétben az állítólag ugyancsak nem létező „B”-seket nem védi az alkotmány, bármikor megfoszthatják őket ma­gyar állampolgárságuk­tól. Még okot sem kell pro­dukálni, a miértre sem kell választ adni: elegendő az akarat és egy titkosítás, aminek - s ezt az UMDSZ hívei tudják a legjobban - Budapest „nemzetpoliti­kusai” igencsak nagymes­terei. Az már a sors furcsa fintorja, hogy erre a lénye­ges momentumra épp egy ungvári fiatalember ál­lampolgárságának vissza­vonása hívta fel a figyel­­­­met. Van azonban ennek az esetnek egy egészen más, erkölcsi vetülete is. Romá­nia és Szerbia vonatkozá­sában nagy csinnadrattá­val folyik a visszahonosí­­tás, Szlovákia és Ukrajna esetében azonban, és ez érthető, a fű alatt. Nos, ta­lán nem fölösleges felten­ni a kérdést — hiszen elvi­leg bármelyik „újmagyar­ral" megtörténhet, hogy egyszer csak már nem is „B", hanem „C” kategóri­ássá válik -: ha az állam­­polgársághoz jutást lehet bizalmasan kezelni, miért nem kötelező a megfosztás esetében is ekképpen el­járni? A hivatalos indoklás eléggé homályos ugyan, de annyi kiderül - és ezt a la­punk tudomására jutott in­formációk is alátámasztják­­: a fiatalember nem rabolt bankot, nem gyilkolt és ál­lambiztonsági kockázatot sem jelent. Nos, ezen felül bármit tett is az érintett, va­jon indokolt volt-e adatai nyilvánosságra hozásával megsérteni emberi méltósá­gát, bemószerolni, mintegy martalékul odadobni az uk­rán hatóságoknak? És végül: miért nem szól a fáma a visszahonosításra rábólintó - azaz a kötelező ellenőrzést trehányul elvég­ző - magyarországi tisztvi­selőkről? Kőszeghy Elemér P.S.: A közleményben sze­replő adatok alapján la­punknak félórába sem telt kideríteni Lackó Jenő ung­vári címét. Felkerestük. A részleteket várhatóan a KISZÓ szombati számában közöljük. кіт* а хто -лСІІАК “ A ffáSAf k Ép \ * ß 55 ** Panaszlevél érkezett szer­kesztőségünkbe ungvári já­rási magánvállalkozóktól, amit a megyei elektromos művekkel szemben fogal­maztak meg. Állításuk sze­rint százszázalékos előfize­tést teljesítenek a megkötött szerződés értelmében, mely­hez hozzáadódik a minden hónapban ténylegesen elfo­gyasztott energia ára. Mind­ezek ellenére újabb százszá­zalékos előfizetést követel­nek, amit a vállalkozók jog­szerűtlennek tartanak és nem akarnak elfogadni. A fent leírtak ismeretében fogalmaztuk meg kérdésein­ket a megyei villamos művek vezetőségének, melyekre Ernszt Matyasovszkij főigaz­­­gató-helyettes válaszolt. Megkérdeztük például azt is, miért létezik ez a kettős fize­tési mód és milyen körülmé­­­­nyek között követelhetik egy hónap kétszeri törlesztését. Mielőtt nekiállnánk a prob­lémás részek boncolgatásá­nak, fontos tisztáznunk az áramszolgáltató gazdasági helyzetét. Érdekes módon, a hatályban lévő ukrán törvé­nyek értelmében monopol­helyzetük van az energetiká­ban, hiszen állami alapelv „az ukrán energetikai szisztéma egységének és effektív mű­ködésének biztosítása”. Eb­ből kifolyólag teljesen elfo­gadott, ha egyetlen közvetí­tőn keresztül jut el az áram a fogyasztóhoz. Álláspontjuk megegyezik az energetikai szektor szabá­lyozásáért felelős nemzeti bi­zottságéval (továbbiakban NERE), mely szerint az elekt­romos energia ugyanolyan termékcikk, mint bármi más, így azt előbb meg kell vásá- Ф rolni, majd azután lehet hasz­nálni. Az áram nagybani, pi­aci ára igencsak függ előállí­tási módjától - atom-, vízi-, gázós- áramszolgáltatók hőerőmű termék­ - és költsé­geitől, melyekre a főleg kül­földről beszerezhető nukleá­ris fűtőanyag vagy földgáz van kihatással. És itt jön a lényeg: akár Ukrajnában, akár külföldön vásárolják meg az előállítók a felsorolt energia­­hordozókat, azokat előre és százszázalékosan ki kell fizet­ni. E piaci helyzetből vezet­hető le, hogy a jogi szemé­lyeknek és a magánvállalko­zóknak előre kell törleszteni­ük a még el sem fogyasztott áramért. Meglepő, de ez az elv nem köszön vissza a költségveté­si intézmények és a lakossá­gi fogyasztók esetében: szá­mukra úgynevezett kedvez­ményes rezsim van érvény­ben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a tényle­gesen elfogyasztott áram után számláznak. A válaszle­vél tartalmaz egy érdekes ki­tételt, miszerint a jogi szemé­lyeknek és a magánvállalko­zóknak is elképzelhető lenne a kedvezményes rezsim be­vezetése. Eszerint csak egy alapfeltétel szükséges a vál­táshoz: az államnak kárpótol­nia kellene az elektromos műveket az őket érő esetle­ges pénzveszteségért. Visszatérve a panaszlevél­re, a levélírók sérelmezik, hogy személyesen kell átven­niük a kiállított számlákat, ami pluszköltségekkel,­­idővel és fáradtsággal jár. Ez ügyben is megfogalmaztuk kérdésünket az„áramosokhoz”, melyre fe­lemás választ kaptunk. Felhív­ták figyelmünket, hogy július­tól már­ lehetséges az ügyin­tézés az interneten is a mega­­billing.com oldalon keresztül, így már nem szükséges sze­mélyesen megjelenni a szám­lák átvételéért. Nem ritka eset, hogy az elektromos művekkel kap­csolatos problémákkal kere­sik fel vállalkozók a mono­polellenes bizottság kárpát­aljai kirendeltségét, tudtuk meg a hivatalban, melynek feladata versenyhelyzet biz­tosítása a gazdasági szférá­ban. Azonban a fent leírt, az áramosok kiváltságos mono­polhelyzete miatt nincs nagy mozgásterük. Lényegében csak a villamos művek és a magánvállalkozó között meg­kötött szerződést, annak technikai részeit veszik gór­cső alá. Azt azért megjegyez­ték, hogy a magánvállalko­zóknak egy sablonszerződést szoktak az orruk elé rakni, amit lehetséges módosítani az aláírás előtt. Csakhogy ál­talában ezekre a részletekre nem figyelnek a vállalkozók. -Az érvényes szerződése­ket egyeztetés után módosí­tani lehet - mondta el lapunk­nak Netreba Vitalij ügyvéd. - A vállalkozók kérvénnyel fordulhatnak a céghez, mely­ben indokolniuk kell kérésü­ket: például valami oknál fog­va változott a fogyasztás mértéke. A cég tíz napon be­lül minden esetben köteles elbírálni a kérelmet, és érdem­ben válaszolni rá. A szerző­désváltoztatással más a hely­zet, a felek megegyezésétől függ a procedúra időtartama. Téglási István Nagyjából ilyen viszonyok jellemzik a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltató és a fogyasztó kapcsolatát PIKNIKEZZ, NE szemetelj! Az elmúlt napok kánikulá­­ja több szempontból sem kedvezett Ugocsa erdeinek. A meleg idő sokakat csalt a vízpartokra és a fák közé, ami komolyan terhelte környeze­tünket. Sajnálatos módon - dacára az erdészet évek óta kifejtett oktató-nevelő mun­kájának - legtöbb polgártár­sunk továbbra is szemétle­rakónak tekinti ligeteinket. Most nem az iparszerűen szemetet kihordókról szólok, hanem a piknikezők-saslik­­sütők magatartásáról. Leg­gyakrabban az elszórt mű­anyag flakonok és sörösüve­gek keserítik a természeti élet­­közösségek létét. Ezek a hul­ladékok nemcsak csúfítják a környezetünket, hanem sú­lyos károkat is okoznak. Volt­, már rá példa, hogy a pofájára szorult műanyag doboz miatt pusztult el őz, vagy az ételma­radékokkal összekeveredett nejlonzacskót felfalta egy vaddisznó, és ettől elhullott. A műanyaghulladékok kü­lönösen a Tisza ártéri erdei­ben okozhatnak még a felso­roltaknál is nagyobb bajt. Mindenki számára nyilván­való ugyanis, milyen jól ég­nek. Egyes helyeken akár komoly mennyiséget is fel­halmozhat belőlük a sodrás. Elég egyetlen szikra, és kész a baj. Az ártéri „fiatalosok­ban” fennakadt flakonok va­lóságos gyújtásként visel­kednek erdőtűz esetén. A lán­goknak pedig nagyon ko­moly következményei lehet­nek. Magam is vallom, e­gy hangulatos erdei tábortűzön sütött rablóhúsnál nincs jobb, de azért néhány alap­szabályt tartsunk be. Első­sorban vegyük komolyan a megyei és járási szinteken elrendelt szabadtéri tűzgyúj­tási tilalmat. Ezen rendelke­zések megsértése ugyanis jobb esetben komoly pénz­bírságot vonhat maga után, de akár katasztrófát is okoz­hat. Ha pedig engedélyezett a tűzgyújtás, akkor is le­gyünk igen körültekintőek. A tűzhelyet 25-30 cm magasan rakjuk körbe kövekkel. Leg­alább kétméteres körzetben takarítsuk el az avart és az elszáradt füvet. A sütögetés­­bográcsolás végeztével szánjunk rá egy kis munkát és egy vödör vizet a tűz tö­kéletes eloltására. Ha a tűzrakóhely közelében nincs víznyerő, otthonról hozzunk vizet, vagy egy kisebb tábo­ri ásóval földdel borítsuk be a hamut és a parazsat. A do­hányosok gondosan oltsák el cigarettájuk csikkét. Az el­múlt évek tapasztalata ugyanis bebizonyította, hogy az er­dei-mezei tüzek 99 százalék­ban hanyagul eldobott ciga­rettacsikktől vagy nem telje­sen eloltott tábortűztől lob­bant lángra. Amennyiben megszívleljük a szabadtéri, erdei tartózkodás alapszabályait, nemcsak szű­­kebb környezetünket óvjuk, hanem a globális folyamatok­ra is hatással tudunk lenni. Fogarassy István, a Nagyszőlősi Erdőgazdaság salánki erdészetének rangidős erdőmestere

Next