Kárpáti Igaz Szó, 2014. február (10. évfolyam, 16-31. szám)

2014-02-01 / 16. szám

2014. február 1., szombat * і HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 A LÉKHORGÁSZATFoglalkoztatás : A REFORM HATÁSAI Az új foglalkoztatási tör­vény tavaly január elsején lépett hatályba. Az egy év ta­pasztalatairól Foltin Péter, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetője szá­molt be lapunknak.­ ­ A 2013-as esztendő a re­formoknak köszönhetően új tapasztalatokat hozott. Az újításokkal Ukrajna a nyuga­ti normákhoz igyekezett kö­zeledni, például liberalizáló­dott a munkanélküliekhez való hozzáállás. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy már a központtal való kapcsolatfel­vétel napján megkaphatják a munkakereső státuszt. Ez korábban egy hétbe tellett. Tavaly 35 900 munkakere­sőt regisztráltunk, közülük 11 650-et tudtunk elhelyezni. Ez 32,5 százalékos arány az azelőtti 22,8 százalékkal szemben. 3920 embert küld­tünk szakmai továbbképzés­re. Csökkent a várakozás ide­je is, átlagosan 139 napon belül tudunk munkát ajánla­ni ügyfeleinknek. További fontos adat, hogy 6340 mun­kaadó fordult hozzánk, és több mint 25 ezer betöltetlen állást jelentett be központja­inkban. -Az újításoknak megfele­lően elvben nem lehetnek kor- és nembeli követelmé­nyeik a munkaadóknak... - Valóban, jelenleg tilos ollyan hirdetést megjelentet­ni, ahol meghatározzák a je­lentkező nemét vagy korát, netán faji hovatartozását. Nagyon fontos, hogy az em­berek tisztában legyenek a jogaikkal, ezért igyekszünk ügyfeleinket megfelelően tá­jékoztatni. Ezen felül vannak külön foglalkozások, ahol a munkakeresés „kulisszatitka­iról” tartunk előadást: ho­gyan kell felvenni a kapcso­latot a munkaadóval, hogyan kell viselkedni egy-egy állás­interjún. - Mi a helyzet a vidéki la­kosság foglalkoztatásával? - A tapasztalat azt mutat­ja, hogy a városokban köny­­nyebb elhelyezkedni. Emiatt a falusi fiatalok gyakran pró­bálnak szerencsét a járási központokban. Az elvándor­lás megakadályozásának ér­dekében az új törvény sze­rint az a frissdiplomás sze­mély, aki legalább 3 évre kö­tött szerződést egy faluban található vállalkozással vagy szervezettel, és a kijelölt szfé­rákban, például az egészség­ügyben dolgozik, szolgálati lakásra jogosult. Tízéves munkaviszony után az ingat­lan a foglalkoztatott tulajdo­nába kerül. Ezenkívül a mini­málbér tízszeresének megfe­lelő egyszeri állami segély­ben részesül. Ugyanakkor hozzátartozik az igazsághoz, hogy egyelőre csak a segély anyagi háttere van biztosít­va. T. 1. Miközben javában benne vagyunk a télben, mégis van­nak olyan fanatikus pe­­cások, akik képesek még ilyen időben is hódolni szen­vedélyüknek, és a lékhorgá­szat módszerével igyekez­ik sikert elérni. Mivel anban a vizeink ilyenkor fokozottan hajlamosak ki­mutatni „foguk fehérjét”, nem árt betartani néhány íratlan szabályt Elsősorban senki ne men­jen a sodró, folyó vizeket borító jégpáncélra. A lékhor­gászat csak tavakon, vagy nagyon lassú folyású folyó­kon lehet biztonságos, mivel 10-12 cm-es jégpáncél bírja el biztonságosan egy felnőtt ember és felszerelése súlyát. Folyóvízen viszont a sodrás változásai miatt akár órák alatt kophat, változhat a jég­vastagság. Elég, ha kicsit esik a vízszint és a jég és víz­tükör között máris jégréteg alakul ki, ami életveszélyes­sé teheti ezt a szórakozást, beszakadáshoz vezethet. Fontos szempont továbbá, hogy mindig igyekezzünk sporttársaink közelében, szem előtt maradni. Ugyanis egyetlen óvatlan mozdulat is elég a bajhoz, és akkor jobb, ha van, aki tud segíteni. Az esetleges segítségnyújtásra a felszerelésünk összeállítá­sakor is figyelnünk kell. Fel­tétlen egészítsük ki horgász­­cuccainkat egy 10-12 méte­res vékony, de erős kötéllel, melynek egyik végére egy kisebb súlyt kötünk. Ezzel az eszközzel ugyanis saját testi épségünk kockáztatása nél­kül is segíthetünk bajba ke­rült sporttársunknak. Ennek hiányában egy hosszabb karó is jó szolgálatot tehet. A jégen álldogálva feltétlen rakjunk a lábaink alá széna­vagy nádcsomót, ami meg­akadályozza, hogy el­csússzunk és egyensúlyt vesztve a jégre essünk, hi­szen az a jégtükör, ami egy egyhelyben álló ember sú­lyát gond nélkül kibírja, egy eséstől azonnal beszakad. Ha mégis megtörténik a baj, a vízbe esett embert azonnal vetkőztessük le, dörzsölj­ük szárazra és adj­unk rá száraz ruhát, majd juttas­suk fedél alá. A kihűlést ezekkel a módszerekkel tud­juk megakadályozni. Semmi esetre sem adjunk neki sze­szes italt, vagy ültessük köz­vetlenül tűz mellé, mert a hir­telen hőmérsékletváltozással vagy az alkohol értágító ha­tásával akár sokkot is okoz­hatunk. A fenti szabályok betartá­sával sokat tehetünk magunk és társaink biztonságáért a téli vízpartokon és baleset­­mentesen (vagy legalábbis a tragédiákat elkerülve) hódol­hatunk szenvedélyünknek. Sípos Béla, a Kárpátaljai Halgazdálkodási Felügyelet nagyszőlősi járási ellenőre A PÉNZ A CSENDET SZERETI Az utóbbi hónapok eseményei jócskán rányomták bélyegüket az ország külföldi megítélésére, melynek gazdasági hatásait még csak felbecsülni sem tudjuk. Az általános gazdasági helyzetről Bacsó Róbert közgaz­dászt kérdeztük. - A jelenlegi válság köze­pette milyen kilátásai van­nak Ukrajnának? - Az ország gazdaságának egyik legnagyobb problémá­ja, hogy az egymást követő kormányok mind elhibázott gazdaságpolitikát folytattak, így a kormányzati ciklusokon átívelő problémák csak hal­mozódtak, melynek ékes pél­dája a költségvetési hiány növekedése. Az utóbbi há­rom évben az ország draszti­kusan eladósodott. Csak ta­valy 13,5 százalékkal nőtt, így 585 milliárd hrivnya a jelen­legi államadósság. Persze ez nem csoda, hisz a tervezett kiadások rendszeresen meg­haladják a bevételek mérté­két, így hitelből tömik be a költségvetés réseit. Az állan­dó kölcsönkéregetésnek soha nincs jó vége, így ma már ott tartunk, hogy Ukraj­nának nincs kitől hiteleznie. »Oroszországtól kapott tá­mogatásnak köszönhetően azonban fellélegezhettünk egy kis időre, a nemzeti valu­ta is stabilizálódott. A Nem­zetközi Valutaalap ugyan kölcsönzött volna, azonban mint ismert, a kritériumok nem voltak elfogadhatók. Az IMF szeretné, ha emelnék a gáz árát, elsősorban a vállal­kozások számára, ám ezzel sok pénzt vennének ki a ha­talom mögött álló, ipari érde­keltségekkel rendelkező oli­garchák zsebéből. A nagy­­vállalati szektorban a nehéz- és vegyipar a mozgatórugó, az export 55 százalékát ők adják. Ha számukra olcsó a gáz, tudnak konkurálni a nemzetközi piacon és profit­ra tesznek szert, így elemi ér­dekük a helyzet fenntartása, annak ellenére, hogy a terme­lés fejletlen és energiapazar­ló. Nincs, aki befektessen a modernizációba, pedig hosz­­szú távon megérné. - Hogyan ítéli meg a politi­kai döntéstozók hozzáértését? - Ukrajna a politikai populizmus csapdájában vergődik, ami leginkább az ország gazdaságában csapó­dik le. A politikusok szeretik az azonnali eredményeket és a népszerűséget. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az országban kis túlzással másfél évente választások vannak-elnöki, parlamenti, önkormányzati netán vala­melyiket előrehozzák -, nem beszélve az utcai politikacsi­nálásról. A modernizáció hosszú távú folyamat, ami nem megy végbe egyik nap­ról a másikra. Nyugaton akadt rá példa, hogy egy-egy politikus bevállalta a népsze­rűtlenséget a távlati célokért. Erre tökéletes példa a brit Margaret Thatcher: az ő kor­mányzása alatt visszaszorí­tották a szénipari vállalkozá­sokat, mivel látták, hogy nem termel sok profitot és idővel nagyobb problémákat fog okozni, így időben lép­tek. De az utána jövő kormá­nyok már élvezték annak gyümölcseit. - Milyen formában befo­lyásolják a befektetői klímát a közelmúlt eseményei? - Minél tovább tart az or­szágban a politikai krízis, an­nál később kezdik el mérle­gelni egy-egy befektetés le­hetőségét. Bármi is történik, fontos tudni, hogy eddig sem tolongtak a külföldi be­fektetők. A Világbank min­den éven publikál egy rang­listát, ahol a befektetői lehe­tőségeket mérlegelik. Ennek tanúsága szerint Ukrajna egyre lejjebb csúszik és már az afrikai Nigéria szintjén van. A potenciális befekte­tők nem látnak jogbiztonsá­got az országban. Persze ön­magában a hatalmi ágak összefonódása nem feltétle­nül riasztó, erre vannak más külföldi példák is. A legna­gyobb probléma a korrupció. Egyszerűen nem lehet nor­„ Egyelőre senkinek nem ajánlom, hogy most vásároljon dollárt, mivel az egyszerű emberek mindig buknak az ilyen ügyleteken. ” máris tevékenységet bonyo­lítani, mert mindenhova en­gedély kell, amihez csak ke­nőpénz által lehet hozzájut­ni. Ez teljesen idegen a kül­földiek számára. Kiszámol­ták, hogy egy-egy ingatlan használatba vétele esetén 25 dollárt kell fizetni négyzet­­méterenként. Az adózást el­kerülő feketegazdaság a GDP közel hatvan százalékát teszi ki. Egy-egy befektetés szá­mára a kiszámíthatóság, a stabilitás a legfontosabb té­nyező. Szakmai berkekben gyakran hangoztatott a Keynes-től származó arany­köpés: a pénz a csendet sze­reti. Ezt pedig csak kormány­zati ciklusokon átívelő, át­gondolt gazdasági program végrehajtásával lehet meg­alapozni, melyre tökéletes példa lenne egy-egy szabad gazdasági övezet létrehozá­sa vagy szerződésbe foglalt garanciák megléte.­­ Nézzük a dolgok hétköz­napibb oldalát. A piacokon kivárás céljából több kereske­dő is szünetelteti tevékenységét, míg egyes elektronikai boltok „pénzmentő” vásárlásra buz­dítják az utca emberét. Mi a helyzet a valutapiacon? - Ez teljesen ésszerű hú­zás a kereskedők részéről, bár nem tartom indokoltnak. Ami a valutavásárlást illeti, ez egy beidegződés. A kilencvenes években hiperinflációs folya­matok zajlottak az országban, így a pénz elértéktelenedett. Az emberek pedig igyekeztek értékálló dolgokba menteni­­ ingóságaikat, például külföl­di valutába. A jelenlegi ki­sebb ingadozások mögött inkább spekulációk sej­lenek, semmint gazdasági folyama­tok. Sokan próbálnak hasz­not húzni az emberekből. Ér­dekes adat, hogy hétfőn négymilliárd dollár cserélt gazdát az országban. Az összeg mértéke azt jelenti, hogy valaki aktívan felvásá­rol. Ez általában spekulatív dolog, amire már 2009-ben is volt példa. Egyelőre senki­nek nem ajánlom, hogy most vásároljon dollárt, mivel az egyszerű emberek mindig buknak az ilyen ügyleteken. Téglási István Bacsó Róbert 87 LITER VÉRT ADTAK A DIÁKOK Hogy mennyire megcsap­pant a véradási kedv, jól jelzi, Kárpátalján évente 8 milliliter vért készleteznek személyen­ként, míg az Egészségügyi Vi­lágszervezet ajánlásában 15 milliliter szerepel. Csak össze­hasonlításképpen: az USA-ban ezerből százkilenc, Európában ötvenkettő-hatvanhét, Ukraj­nában ellenben csupán tizen­nyolc személy hajlandó alkal­mi donorságot vállalni. E negatív statisztikán pró­bálnak változtatni immár har­madik éve az Ungvári Nemzeti Egyetem diákjai, akik rendre részt vesznek a Vércsepp el­nevezésű akcióban. Vért adva és erre szólítva társaikat is, a fiatalok öntudatos állampol­gárokká válnak és megtanul­ják, milyen fontos a segítség­­nyújtás, az együttérzés. Ta­valy ezerötszáz jelentkezőből háromszáznegyvennyolc diák felelt meg az egészségügyi el­várásoknak. Közülük kétszáz­­tizennégyen az egészségügyi kar tanulói, akik összesen nyolcvanhét liternyi folyé­kony élettel töltötték fel a me­gyeszékhely vérbankját. Mint azt Szerhij Bojko, az orvosi kar dékánhelyettese elmondta, ezerszázötvenkét személyt azért utasítottak el az orvosok, mivel egészségi állapotuk nem felelt meg a szi­gorú követelményeknek. Volt, aki korábban valamilyen fertőző betegségben szenve­dett, volt aki antibiotikumot szedett, és volt, aki csupán testsúlya miatt nem ment át a rostán. Az akció révén így számos olyan elváltozásra is fény derül, melyekr­ől az adott személy talán nem is tudott. Magyar Tímea

Next