Kárpáti Igaz Szó, 2015. december (11. évfolyam, 174-190. szám)
2015-12-01 / 174. szám
2015. december 1., kedd HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 A SZÁZALÉKOK JÓL ÁLLNAK, AZ ŐSZIEK KEVÉSBÉ A megyei mezőgazdasági főosztály adatai szerint Kárpátalján 34,6 ezer hektáron vetettek őszieket. Ebből 31,8 ezret tesz ki a búza, 2,8 ezret pedig az árpa vetésterülete. A november 23-i kimutatás szerint mindkét adat a tervezett 100 százaléka. A számok érdekes dolgok, hiszen a Beregszászi járásban 9152 hektáron kerültek földbe az ősziek, ami mintegy 300 hektárral alatta marad a tervezettnek. Hogy ebből hogyan lett megyei szinten 100 százalék, talán csak a magas hivatal tudja megmondani. Popovics Sándor, a járási mezőgazdasági osztály vezetője mindenesetre december eleje utánra ígér végleges adatot, mivel akkorra a kisebb farmergazdaságok is számot adnak a statisztikai hivatalnak a végzettekről. Véleménye szerint akkor elérhetik a kitűzött célt. A több mint 9000 hektáron elsősorban búza, tritikálé, árpa, 144 hektáron repce került a földbe, amit magas áron el lehet adni, akár külföldre is-tájékoztat az osztályvezető. Az ősziek 85 százaléka már kikelt, 94 százalékuk jó, a maradék elfogadható. A régióban egyébként tíz nagyobb mezőgazdasági vállalat működik. A legnagyobb az Ukrán Agrárholding, amely az Ungvári, a Munkácsi és a Beregszászi járásban több mint 15 ezer hektáron gazdálkodik. - Ma köszöntött be a meteorológiai tél, ám ez a hőmérsékleten nem látszódik. Befolyásolja-e az enyhe idő a gazdálkodást? - Újabban eltolódtak a vetési időszakok. Régebben úgy tartották, hogy az optimális időpont október 10-e körül van, de mostanában már november folyamán is javában vetnek, és nagyon jó termésátlagokat érnek el. Az esős időjárás miatt sok helyen a kukorica, napraforgó, szója még nincs betakarítva, mivel a gépek nem tudnak rámenni a sáros, vizes földekre. De nincs veszély. Novák Andrást, a Terra Dei Szaktanácsadó Központ főkonzultánsát terepmunka közben értük utol. - Egy olyan parcella mellett állok, amely komoly reményekre jogosít. Tegyem hozzá: Kárpátaljára egyáltalán nem ez a jellemző - indítja a beszélgetést a szakember. - De inkább hagyjuk a kivételeket, mert nem ezek dominálnak. A szeptember végi, október eleji vetések - s agrártechnológiai szempontból ezek az ideálisak - Kárpátalja-szerte szépnek mutatkoznak, mivel a kicsírázott magok időközben megbokrosodtak. Üröm az örömben, hogy ezek a parcellák a teljes vetésterületnek csak körülbelül a harmadát teszik ki. Az ősziek zöme, mintegy 70 százaléka az Ungvári járástól Ugocsáig október végén, november elején került a földbe, ami azért egy kicsit kései időpontnak tekinthető. A magok épphogy kikeltek, vagy még ez sem történt meg. Ezek bokrosodásuk igencsak kérdőjeles. Ha december elején a meleg időjárás lenne a meghatározó, akkor talán igen. A problémák közé sorolom - teszi hozzá Novák András -, hogy a legtöbb esetben ősszel elmarad a tápanyag-utánpótlás, magyarán szólva kizsigerelt földbe vetünk, majd várjuk a csodát. Rossz a vetőmag is. Tény, hogy a minőségért fizetni kell, egy mázsa ára - legyen szó búzáról, árpáról vagy tritikáléról - eléri a 900-1000 hrivnyát. Ez a mi zsebünknek egy kicsit drága, ám aki áldoz rá, annak a termésből két-három évig biztosított a jó minőségű vetőmag. - Kultúrák szerint milyen különbségek tapasztalhatók a vetések között? - Jelen pillanatban úgy tűnik, a legkevesebb gond az őszi búzával lesz. Az őszi árpánál és a tritikálénál már lehetnek problémák. És lesznek is, ha a vetések nem kapják meg téli öltözéküket, a hótakarót. Novák András szerint a talaj jelenlegi vízellátottsága megyeszerte jónak mondható. Az eddig lehullott csapadékot elnyelte a talaj, a földeken szinte sehol sem áll a víz. A rágcsálók egyelőre alacsony populációjuk miatt nem okoznak fejtörést. Egyelőre elsősorban nem is a vetéseken vannak jelen, hanem inkább a több éve parlagon álló, bozóttal benőtt területeken. Mint mondja, a jó gazdának hetente egyszer ajánlatos szemlét tartania, különösen ott, ahol a szomszédok felhagytak a műveléssel. Hegedűs Csilla Tóth Viktor A minőségért fizetni kell Zánkó Barnabás felvétele AZ ÚJJÁÉLEDŐ GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán azzal a céllal tartottak konferenciát, hogy egyháztörténeti szempontból vizsgálják meg az I. világháború hatásait az egykor a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozó magyar anyanyelvűek szemszögéből. Az egész napos konferencia levezető elnöke, főszervezője Marosi István, főiskolai lelkész volt. Szalipszki Endre köszöntőjében elmondta, Isten, és emberellenes cselekedet volt, ahogyan fel akarták számolni, meg akarták semmisíteni a görög katolikus egyházat, cinikusan egy más, új hitet ajánlva, kínálva fel. - A szovjet lét materiális és mentális nyomait, hatását ma is érzékeljük, azok is, akik itt nőttek fel, és azok is, akik ide kerültünk - fejtette ki a beregszászi külképviselet főkonzulja. - Az erős hit és a magyarság vállalása, a dac egyaránt szerepet játszott abban, hogy amikor ismét lehetségessé vált, a görög katolikus gyülekezetek, közösségek templomaik egy részét visszakapva, vagy újakat építve erőre kapnak, és mártírjaik emlékének is adózva, az ő áldozatukból erőt merítve folytatják a lelkek gondozását, és erősítik egyházi szervezetüket. Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke kifejtette, az első világháború a mai napig meghatározza Európa sorsát, főleg a mi sorsunkat. Mély nyomot hagyott a kárpátaljaiakban, talán mélyebbet, mint másutt, hisz utána minden egyre rosszabbá vált. - A munkácsi egyházmegye története szervesen beleillik Kárpátalja történelmébe - kezdte beszédét Demkó Ferenc esperes. - Ha a száz évvel ezelőtti eseményekre gondolunk, nagyon jól tudjuk, hogy a munkácsi egyházmegye életében elindult egy olyan folyamat, amely később, 1944—1949-ben és az azt követő évtizedekben teljes erővel teljesedett ki. Számomra megnyugtató, hogy ez az egyházmegye 1990-től újra él. A konferencián filozófusok, főiskolai tanárok, történészek, egyház-, illetve művészettörténészek, papok, teológiai tanárok tartottak előadást. Hegedűs Csilla A munkácsi egyházmegye története szervesen beleillik Kárpátalja történelmébe A szerző felvétele Eseménymorzsák Ungvárnak magyar alpolgármestere van A megyeszékhely önkormányzata első ülésszakán megválasztotta a polgármester helyetteseit. Bohdan Andrijiv első helyettese Cap István lett, aki nem indult a helyhatósági választáson. A városvezető nagyra értékeli szerteágazó magyarországi gazdasági kapcsolatait, amire szerinte komolyan szükség lesz az elkövetkezendőkben. A további helyettesek közül Olekszandr Habor a városgazdálkodást, Olekszandr Bilak pedig a humanitárius szektort irányítja. Öngyilkos lett a polgármester A Tisza partján kötéllel a nyakában holtan találták az ugocsai Verőce újonnan megválasztott polgármesterét. A Goloskarpat.info tájékoztatója szerint Vaszil Copka holttestét az egyik falubelije fedezte fel, aki furcsállotta, hogy a férfi gépkocsija a folyó gátján áll. Jurij Belamut, a Nagyszőlősi Járási Ügyészség ügyésze közölte a médiával, hogy a tetemen nem voltak erőszakra utaló külsérelmi nyomok. Az 50 éves férfi nem hagyott hátra búcsúlevelet, tettének oka ismeretlen. A munkahelyéről azzal a céllal távozott, hogy a járási központba utazik a község dolgainak intézése miatt, ám Nagyszőlősre már nem érkezett meg. Az ügyben nyomozás indult. Munkács jövőjét tervezgetik A város önkormányzatának képviselői és társadalmi aktivisták Munkács jövőjének tervezgetése céljából rendeztek kerekasztal-találkozót. Az eszmecserén részt vettek sportolók és a kerékpározás szerelmesei, mivel a témakörök között a kerékpárutak építése is szerepelt. Rosztiszlav Fegyiv alpolgármester kifejtette, a cél a város belterületét elárasztó gépjárművek számának csökkentése, és az, hogy minél többen pattanjanak kétkerekűre. Korrupt tisztviselő... A megyei ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálat nyomozói lefülelték a Nagyszőlősi Járási Földhivatal egyik felelős beosztású munkatársát, aki 300 dollárt kért és kapott az egyik ügyféltől. Az állami tisztviselő cserében hamis igazolást adott volna az illetőnek. Az ügylet azonban nem jött össze, mert a hatóság emberei közbeléptek. ...és határőr A katonai ügyészség tájékoztatója szerint korrupció vádjával indítottak eljárást a Csapi Határőrosztag egyik volt katonája ellen. A volt zöldsapkás anyagi juttatás fejében a cigarettacsempészeknek segített. Amikor lefülelték, épp átvette a „szolgáltatása” fejében kialkudott 3600 hrivnya hálapénzt. A jogvédő szerv sajtószolgálata úgy tudja, a határőrosztag más munkatársai ellen is vizsgálat folyik, mert felmerült a gyanú, hogy többször közreműködtek a jövedéki termékek törvénytelen külföldre juttatásában. Embertelen körülmények között Mint arról korábban hírt adtunk, kivonták kelet-ukrajnai állomáshelyükről a 128-as kárpátaljai dandárt és a Lemberg megyében lévő javorivszki katonai körzetbe vezényelték át. Jurij Derevjanko parlamenti képviselő a napokban beadvánnyal fordult az ország elnökéhez és a védelmi tárca vezetőjéhez. A katonák ugyanis embertelen körülmények közé kerültek. A panaszos levél szerint az új állomáshelyen a legelemibb feltételek sem biztosítottak, nincs megfelelő konyha, silány az élelmezés, a sátrak rongyosak, tépettek, beáznak, a fekhelyek is vizesek, nincs mód a tisztálkodásra, a körletben térdig ér a sár, pedig a terrorellenes akcióban 18 hónapon át helytállt hadfiak sokkal jobb elbánást érdemelnének. A képviselő követeli, hogy mielőbb küldjenek egy szakbizottságot, mely megállapítaná a helyzet tarthatatlanságát és elrendelné a probléma orvoslását. Amennyiben erre ott helyben nincs mód, úgy a dandárt haladéktalanul vezényeljék más helyre. KISZO-összeállítás