Kárpáti Igaz Szó, 2015. december (11. évfolyam, 174-190. szám)

2015-12-01 / 174. szám

2015. december 1., kedd HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 A SZÁZALÉKOK JÓL ÁLLNAK, AZ ŐSZIEK KEVÉSBÉ A megyei mezőgazda­­sági főosztály adatai sze­rint Kárpátalján 34,6 ezer hektáron vetettek őszie­ket. Ebből 31,8 ezret tesz ki a búza, 2,8 ezret pedig az árpa vetésterülete. A november 23-i kimutatás szerint mindkét adat a ter­vezett 100 százaléka. A számok érdekes dol­gok, hiszen a Beregszászi járásban 9152 hektáron ke­rültek földbe az ősziek, ami mintegy 300 hektárral alatta marad a tervezettnek. Hogy ebből hogyan lett megyei szinten 100 százalék, talán csak a magas hivatal tudja megmondani. Popovics Sán­dor, a járási mezőgazdasági osztály vezetője minden­esetre december eleje utánra ígér végleges adatot, mivel akkorra a kisebb farmergaz­daságok is számot adnak a statisztikai hivatalnak a végzettekről. Véleménye szerint akkor elérhetik a ki­tűzött célt.­­ A több mint 9000 hek­táron elsősorban búza, tritikálé, árpa, 144 hektáron repce került a földbe, amit magas áron el lehet adni, akár külföldre is-tájékoztat az osztályvezető.­­ Az őszi­ek 85 százaléka már kikelt, 94 százalékuk jó, a mara­dék elfogadható. A régió­ban egyébként tíz nagyobb mezőgazdasági vállalat működik. A legnagyobb az Ukrán Agrárholding, amely az Ungvári, a Munkácsi és a Beregszászi járásban több mint 15 ezer hektáron gaz­dálkodik. - Ma köszöntött be a me­teorológiai tél, ám ez a hő­mérsékleten nem látszódik. Befolyásolja-e az enyhe idő a gazdálkodást? - Újabban eltolódtak a vetési időszakok. Régebben úgy tartották, hogy az opti­mális időpont október 10-e körül van, de mostanában már november folyamán is javában vetnek, és nagyon jó termésátlagokat érnek el. Az esős időjárás miatt sok he­lyen a kukorica, napraforgó, szója még nincs betakarítva, mivel a gépek nem tudnak rámenni a sáros, vizes föl­dekre. De nincs veszély. Novák Andrást, a Terra Dei Szaktanácsadó Központ főkonzultánsát terepmunka közben értük utol. - Egy olyan parcella mel­lett állok, amely komoly reményekre jogosít. Te­gyem hozzá: Kárpátaljára egyáltalán nem ez a jellem­ző - indítja a beszélgetést a szakember. - De inkább hagyjuk a kivételeket, mert nem ezek dominálnak. A szeptember végi, október eleji vetések - s agrártechno­lógiai szempontból ezek az ideálisak - Kárpátalja-szerte szépnek mutatkoznak, mivel a kicsírázott magok időköz­ben megbokrosodtak. Üröm az örömben, hogy ezek a parcellák a teljes vetésterü­letnek csak körülbelül a har­madát teszik ki. Az ősziek zöme, mintegy 70 százaléka az Ungvári járástól Ugocsá­­ig október végén, november elején került a földbe, ami azért egy kicsit kései idő­pontnak tekinthető. A magok épphogy kikeltek, vagy még ez sem történt meg. Ezek bokrosodásuk igencsak kér­dőjeles. Ha december ele­jén a meleg időjárás lenne a meghatározó, akkor talán igen.­­ A problémák közé so­rolom - teszi hozzá Novák András -, hogy a legtöbb esetben ősszel elmarad a tápanyag-utánpótlás, ma­gyarán szólva kizsigerelt földbe vetünk, majd várjuk a csodát. Rossz a vetőmag is. Tény, hogy a minőségért fizetni kell, egy mázsa ára - legyen szó búzáról, árpá­ról vagy tritikáléról - eléri a 900-1000 hrivnyát. Ez a mi zsebünknek egy kicsit drá­ga, ám aki áldoz rá, annak a termésből két-három évig biztosított a jó minőségű ve­tőmag. - Kultúrák szerint milyen különbségek tapasztalhatók a vetések között? - Jelen pillanatban úgy tű­nik, a legkevesebb gond az őszi búzával lesz. Az őszi árpá­nál és a tritikálénál már lehet­nek problémák. És lesznek is, ha a vetések nem kapják meg téli öltözéküket, a hótakarót. Novák András szerint a talaj jelenlegi vízellátottsága megyeszerte jónak mondha­tó. Az eddig lehullott csapa­dékot elnyelte a talaj, a föl­deken szinte sehol sem áll a víz. A rágcsálók egyelőre alacsony populációjuk miatt nem okoznak fejtörést. Egy­előre elsősorban nem is a ve­téseken vannak jelen, hanem inkább a több éve parlagon álló, bozóttal benőtt területe­ken. Mint mondja, a jó gazdá­nak hetente egyszer ajánlatos szemlét tartania, különösen ott, ahol a szomszédok fel­hagytak a műveléssel. Hegedűs Csilla Tóth Viktor A minőségért fizetni kell Zánkó Barnabás felvétele AZ ÚJJÁÉLEDŐ GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ Beregszászban, a II. Rákó­czi Ferenc Kárpátaljai Ma­gyar Főiskolán azzal a céllal tartottak konferenciát, hogy egyháztörténeti szempontból vizsgálják meg az I. világ­háború hatásait az egykor a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozó magyar anyanyelvűek szem­szögéből. Az egész napos konferencia levezető elnöke, főszervezője Marosi István, főiskolai lelkész volt. Szalipszki Endre köszön­tőjében elmondta, Isten, és emberellenes cselekedet volt, ahogyan fel akarták számolni, meg akarták sem­misíteni a görög katolikus egyházat, cinikusan egy más, új hitet ajánlva, kínál­va fel. - A szovjet lét materiális­ és mentális nyomait, hatását ma is érzékeljük, azok is, akik itt nőttek fel, és azok is, akik ide kerültünk - fejtette ki a beregszászi külképvi­selet főkonzulja. - Az erős hit és a magyarság vállalá­sa, a dac egyaránt szerepet játszott abban, hogy amikor ismét lehetségessé vált, a görög katolikus gyülekeze­tek, közösségek templomaik egy részét visszakapva, vagy újakat építve erőre kapnak, és mártírjaik emlékének is adózva, az ő áldozatukból erőt merítve folytatják a lel­kek gondozását, és erősítik egyházi szervezetüket. Dr. Orosz Ildikó, a főis­kola elnöke kifejtette, az első világháború a mai na­pig meghatározza Európa sorsát, főleg a mi sorsun­kat. Mély nyomot hagyott a kárpátaljaiakban, talán mélyebbet, mint másutt, hisz utána minden egyre rosszabbá vált. - A munkácsi egyházme­gye története szervesen bele­illik Kárpátalja történelmé­be - kezdte beszédét Demkó Ferenc esperes. - Ha a száz évvel ezelőtti eseményekre gondolunk, nagyon jól tud­juk, hogy a munkácsi egy­házmegye életében elindult egy olyan folyamat, amely később, 1944—1949-ben és az azt követő évtizedekben teljes erővel teljesedett ki. Számomra megnyugtató, hogy ez az egyházmegye 1990-től újra él. A konferencián filozófu­sok, főiskolai tanárok, törté­nészek, egyház-, illetve mű­vészettörténészek, papok, teológiai tanárok tartottak előadást. Hegedűs Csilla A munkácsi egyházmegye története szervesen beleillik Kárpátalja történelmébe A szerző felvétele Eseménymorzsák Ungvárnak magyar alpolgármestere van A megyeszékhely önkormányzata első ülésszakán megválasztotta a polgármester helyetteseit. Bohdan Andrijiv első helyettese Cap István lett, aki nem indult a helyhatósági választáson. A városvezető nagyra érté­keli szerteágazó magyarországi gazdasági kapcsolatait, amire szerinte komolyan szükség lesz az elkövetke­zendőkben. A további helyettesek közül Olekszandr Habor a városgazdálkodást, Olekszandr Bilak pedig a humanitárius szektort irányítja. Öngyilkos lett a polgármester A Tisza partján kötéllel a nyakában holtan találták az ugocsai Verőce újonnan megválasztott polgármesterét. A Goloskarpat.info tájékoztatója szerint Vaszil Copka holttestét az egyik falubelije fedezte fel, aki furcsállotta, hogy a férfi gépkocsija a folyó gátján áll. Jurij Belamut, a Nagyszőlősi Járási Ügyészség ügyésze közölte a médiával, hogy a tetemen nem voltak erőszakra utaló külsérelmi nyomok. Az 50 éves férfi nem hagyott hátra búcsúlevelet, tettének oka ismeretlen. A munkahelyéről azzal a céllal távozott, hogy a járási központba utazik a község dolgainak intézése miatt, ám Nagyszőlősre már nem érkezett meg. Az ügyben nyomozás indult. Munkács jövőjét tervezgetik A város önkormányzatának képviselői és társadalmi aktivisták Munkács jövőjének tervezgetése céljából rendeztek kerekasztal-találkozót. Az eszmecserén részt vettek sportolók és a kerékpározás szerelmesei, mivel a témakörök között a kerékpárutak építése is szerepelt. Rosztiszlav Fegyiv alpolgármester kifejtette, a cél a város belterületét elárasztó gépjárművek számának csökkentése, és az, hogy minél többen pattanjanak kétkerekűre. Korrupt tisztviselő... A megyei ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálat nyomozói lefülelték a Nagyszőlősi Járási Földhivatal egyik felelős beosztású munkatársát, aki 300 dollárt kért és kapott az egyik ügyféltől. Az állami tisztviselő cserében hamis igazolást adott volna az illetőnek. Az ügylet azonban nem jött össze, mert a hatóság emberei közbeléptek. ...és határőr A katonai ügyészség tájékoztatója szerint korrupció vádjával indítottak eljárást a Csapi Határőrosztag egyik volt katonája ellen. A volt zöldsapkás anyagi juttatás fejében a cigarettacsempészeknek segített. Amikor le­fülelték, épp átvette a „szolgáltatása” fejében kialkudott 3600 hrivnya hálapénzt. A jogvédő szerv sajtószolgálata úgy tudja, a határőrosztag más munkatársai ellen is vizsgálat folyik, mert felmerült a gyanú, hogy többször közreműködtek a jövedéki termékek törvénytelen kül­földre juttatásában. Embertelen körülmények között Mint arról korábban hírt adtunk, kivonták kelet-ukraj­nai állomáshelyükről a 128-as kárpátaljai dandárt és a Lemberg megyében lévő javorivszki katonai körzetbe­­ vezényelték át. Jurij Derevjanko parlamenti képviselő a napokban beadvánnyal fordult az ország elnökéhez és a védelmi tárca vezetőjéhez. A katonák ugyanis em­bertelen körülmények közé kerültek. A panaszos levél szerint az új állomáshelyen a legelemibb feltételek sem biztosítottak, nincs megfelelő konyha, silány az élelme­zés, a sátrak rongyosak, tépettek, beáznak, a fekhelyek is vizesek, nincs mód a tisztálkodásra, a körletben térdig ér a sár, pedig a terrorellenes akcióban 18 hónapon át helytállt hadfiak sokkal jobb elbánást érdemelnének. A képviselő követeli, hogy mielőbb küldjenek egy szakbi­zottságot, mely megállapítaná a helyzet tarthatatlanságát és elrendelné a probléma orvoslását. Amennyiben erre ott helyben nincs mód, úgy a dandárt haladéktalanul vezényeljék más helyre. KISZO-összeállítás

Next