Kárpáti Igaz Szó, 2016. március (12. évfolyam, 31-47. szám)

2016-03-01 / 31. szám

2016. március 1., kedd HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3- Mától „rázósabb” az áram (is) Március 1-től újabb kellemetlen meglepetések érték az ország polgárait. Rossz hír a dohányosok­nak, a szeszes italok ked­velőinek, hogy mától drá­gábban juthatnak hozzá kedvelt termékeikhez. A sör és a bor jövedéki adója a duplájára, az égetett sze­szeké másfélszeresére, az alacsony alkoholtartalmú italoké pedig négyszeresé­re nő. A dohányipari ter­mékek esetében 40 százalé­kos az emelés. A kormány abban reménykedik, hogy miközben visszaszorul az említett termékek fogyasz­tása, az államkassza 660 millió dollárral gazdago­­ dik. Ezek a dolgok azonban nem mindenkit érintenek. Sokkal inkább általánosan zsebbevágó a közműdíjak, mindenekelőtt az elektro­mos áram 25 százalékos drágulása. Az eddigi 45,6 kopijkás kilowattonkénti díj helyett 57 kopijkát kell számolni a számla kiállítása­kor. Ez azonban csak azokra a háztartásokra vonatkozik, melyekben a havi fogyasztás nem haladja meg a 100 kilo­wattot. Akik 101 és 600 kW közötti mennyiséget hasz­nálnak, egységenként 99 kopijkás tarifával számolja­nak. Az e feletti kilowatto­kért pedig a szolgáltató már 1 hrivnya 56 kopijkát szám­lázhat, áll a RIA Novosztyi ismertetőjében. Ám ez még nem minden, mivel a kor­mány által felállított ütem­terv szerint e hónapban a vezetékes gázért is sokkal többet kell majd fizetnünk. A kommunális szolgálta­tások díjtételének sorozatos növelése 2014-ben kezdő­dött. Akkor a kormányfő az­zal érvelt, hogy csak így le­het megmenteni az országot a teljes csődtől. A 2017-ig tartó program tehát az idén is folytatódik, mégpedig immár a harmadik áremelé­si hullámmal. A következő kettőt idén szeptemberre és a jövő esztendő márciusára időzítették. Az ukrán médiában meg­jelent információk szerint két év óta folyamatosan drágul a vízszolgáltatás és a csatornázás. Ennek mértéke ráadásul régiónként változó. Egyes helyeken 50 száza­lékos, de a legtöbb esetben kétszeres a tarifa növeke­dése. Aggódnak a betegek és a rendszeres gyógyszersze­désre kárhoztatottak is. Az a hír terjed ugyanis, hogy ismét drágulhatnak a pati­kaszerek. A gyógyszerimportőrök nem állnak készen arra, hogy eleget tegyenek az ukrán im­port gyógyszerek engedé­lyeztetési követelményeinek, melyek március 1 -től lépnek életbe, áll az Eurobizness Egyesület tájékoztatójában. Ez azt jelenti, hogy amennyi­ben a külföldi gyógyszervál­lalatok nem képesek teljesí­teni az elvárásokat, nem hoz­hatják be készítményeiket az ukrán piacra. Az egyesület ugyanakkor megjegyzi, nem tudni, milyen stádiumban van a miniszteri kabinet arra vonatkozó törvénytervezete, mely az új engedélyezési eljárást 2018. március 1-ig elhalasztaná. Tavaly az év második felében 34,7 milliárd hriv­­nyás forgalmat bonyolítot­tak a gyógyszertárak, ami 18 százalékkal több, mint 2014-ben volt. Az elemzők szerint a növekedés az ukrán fizetőeszköz devalválódásá­val magyarázható. Az Egészségügyi Minisz­térium azt ígéri, az állami gyógyszerbeszerzéseket az idei évtől kizárólag külföldi cégek bonyolítják majd. Ez­által mérséklődnek az árak, kiküszöbölik a szférában virágzó korrupciót. Az erről szóló rendeletet a minisz­terelnök még 2015 novem­berében írta alá. 2016-ban számos külföldi gyártónak lejár az engedélye a méreg­drága készítmények előál­lítására, melyek analógjait ukrán gyártók veszik át. Több patikus állítja, ezáltal olcsóbbá válik a gyógyítás. Sajnos a páciensek pont az ellenkezőjét tapasztalják a hivatalos megnyilatkozások­nak. Míg a megyeszékhely egyik kórházi patikájában a múlt pénteken egy ampulla Dexalgin fájdalomcsillapító 30, tegnap már 34 hrivnyába került. Két éve mindössze 11 hrivnyáért lehetett besze­rezni. KISZ­-összeállítás Újabb pénztárcaapasztások, és még nincs vége... Hadüzenet a pancsolóknak? Mától Ukrajnában szigorúbban ellenőrzik a töltőállomásokon az üzemanyagok minősé­gét a hatóságok — írja a korrespondent.net. Az Ukrán Állami Fiskális Szolgálat március 1-től az üzemanyag-kereske­dők számára bevezeti az elektronikus szám­lázást. A rendszer kitalálói szerint a szigorítással minden egyes eladott liter benzin nyomon követhető. Ideális esetben a benzinkutak nem tudnak majd több üzemanyagot el­adni annál, mint amennyit hi­vatalosan vásároltak. Roman Naszirov, a fiskális szolgálat vezetője úgy véli, ezzel évi 2 milliárd hrivnya pluszbevétel­re számíthat az államkincstár.­­ Abban bízunk, hogy az új számlarendszer kiszorítja a trükközőket és a csalókat a piacról. Szigorú törvényi szabályozás hiányában az ukrán állam óriási bevé­telektől esik el. Becslése­ink szerint az értékesített üzemanyagok 30 százaléka hamisított, azaz illegálisan előállított és forgalomba hozott - vélekedik Leonyid Koszjancsuk, a kőolajter­mék-forgalmazók szövetsé­gének elnöke. Az üzemanyagpiac elem­zésére szakosodott Szerhij Kujan, az A-95 tanácsadó cég igazgatója elmondta, az új rendszer március 1-jétől csak tesztüzemmódban mű­ködik, viszont április 1-től minden üzemanyag-keres­kedő számára kötelezővé vá­lik. A szakember szerint így minden csepp üzemanyag lekövethető lesz. Megszűn­het az a leggyakrabban al­kalmazott csalási módszer, hogy az A-92-es oktánszá­mú benzint, különböző ada­lékanyag hozzáadása után A-95-ösként értékesítették. Egy kapcsolódó kutatás az üzemanyag minősége alapján kategorizálta az uk­rajnai töltőállomásokat. Az első helyen az OKKO vég­zett, a WOG lett a második a Lukoil a harmadik. A nagy kúthálózattal rendelkező tár­saságok mindegyike átment az ellenőrzésen, rossz minő­ségű, pancsolt üzemanyagot rendszerint a kisebb, isme­retlen benzinkutakon árul­tak. Sz.S. Az értékesített üzemanyagok 30 százaléka hamisítottZunkó Barnabás felvétele Eseménymorzsák és Nagybányai küldöttség járt a Técsői járásban Anton Rogiana, Máramaros megye prefektusa vezette azt a román küldöttséget, mely a napokban tett látogatást a Técsői járásban. Első útjuk Aknaszlatinára vezetett, ahol a helyi románság életkörülményeivel és iskolájuk helyzetével ismerkedtek. Nat­alija Fronvalt, nagybányai tanfelügyelő kétoldalú együttműködést javasolt a tan­­intézmény számára. A küldöttség ezt követően Técsére utazott, ahol Hollósy Simon emlékei után érdeklődtek. A neves festőművész ugyanis az erdélyi városhoz is szorosan kötődik. Egykor ő alapította a nagybányai művészeti iskolát, mely ma az ő nevét viseli. A román delegáció tagjai kifejtették, városuk 2021-ben szeretne Európa kulturális fővárosává válni, és ennek egyik fő momen­tuma volna a Hollósy Simon nevéhez fűződő emlékek bemutatása. A nagybányaiak találkoztak a járás és a város veze­tőivel, ellátogattak a művész nevét viselő magyar tan­­intézménybe, ahol elégedetten konstatálták, mennyire szívükön viselik a képzőművész emlékének ápolását. A találkozón szó volt a lerombolt Técső-Kistécső kö­zötti Tisza-híd újjáépítésének lehetőségeiről, adta hírül a Técsői Járási Állami Közigazgatás sajtószolgálata. Kirabolták a bangladesit Ungváron a nyílt utcán támadtak meg egy külföldi egyetemi hallgatót. Az M­E orvosi karának harmadik évfolyamos diákja a szállására tartott, amikor három férfi az útját állta. A támadók késsel megfenyegették és elvették a pénzét, valamint a táskáját. Az egyik úton­­állót a rendőrök üldözőbe vették, majd elfogták. Róla kiderült, hogy 25 éves mariupoli lakos. A bűntársakat még keresik. Rajtaütés az asztélyi határátkelőn Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) me­gyei főosztályának munkatársai a katonai ügyészség nyomozóival és a határőrség belső elhárításával kö­zös rajtaütést rendeztek az asztélyi határátkelőn. Az akció során őrizetbe vették a műszakvezető tisztet és az átkelő határőrparancsnokát, akinél 27 ezer hrivnya készpénzt találtak. Mint tisztázódott, a zöldsapkások összejátszottak a cigarettacsempészekkel. Az SZBU sajtószolgálatának tájékoztatója szerint a gyanúsítottak ellen bűnvádi eljárás indult. Akció a kóbor ebek védelmében A kóbor kutyák elhelyezése, beoltása régi problé­mája a megyeszékhelynek. A Négy mancs elnevezésű nemzetközi jótékonysági alapítvány jóvoltából im­már másodszor kerül sor a megyeszékhelyen a kóbor ebek ivartalanítására. A kampány részleteiről a város vezetőivel a napokban tárgyalt Okszana Liszcsisina, a szervezet koordinátora, valamint Irina Azizjan, a Barbos ungvári állatvédelmi egyesület elnöke. A Négy mancs 2013-ban több mint kétszáz négylá­bút műtött meg, s látott el megkülönböztető jelzéssel, ezzel meggátolva, hogy az elmúlt két és fél évben újabb ezer gazdátlan kutya jöjjön a világra. A mostani kampány során, március 10-től három héten át hét állatorvos végzi e mobil ivartalanító beavatkozásokat, a tervek szerint közel 300 eben, melyeket az iskolák, óvodák, kórházak, szupermarketek közelében fognak be. De azok a kutyatulajdonosok is kérhetik a be­avatkozást, akik azt anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak. A négylábúak egyúttal veszettség elleni oltást is kapnak. Az akció során felvilágosító előadásokat tartanak a 3-4. osztályosok számára, ahol elmagyarázzák, mekkora felelősséggel jár az ebtartás. Okszana Liszcsisina azt reméli, Ungvár lehet az első olyan település, melyben a kóbor ebek 75 százaléka védett lesz, s ezáltal az európai határokkal körülvett város vendégei is azokká válnak. KISZ­-összeállítás !

Next