Kárpáti Igaz Szó, 2016. május (12. évfolyam, 65-77. szám)

2016-05-05 / 64-65. szám

2016. május 5., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 „AZ FOG DOMINÁLNI, KI MILYEN PROJEKTTEL ÁLL ELŐ” Interjú Péter Csabával, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnökével Mint ismert, a magyar kormány a kárpátaljai gaz­daságfejlesztési stratégiájában 2 milliárd forint vissza nem térítendő forrást biztosít. A­ Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a külgazdasági és külügy­miniszter a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség­gel (KMKSZ) közösen gondoskodik a stratégia meg­valósításának koordinációjáról. A hivatalos Budapest emellett támogatja, hogy a Magyar Export-Import Bank ZRT. tőkéjét megemeljék a kárpátaljai vállalkozá­soknak szóló, 20 milliárd forint összegű kedvezményes hitelkeret biztosítása érdekében. Péter Csabával, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnökével a program várható hatásai mellett a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokról, illetve Kárpátalja gazdasági helyzetéről is szót ejtettünk. - Hogyan látja a magyar­ukrán gazdasági kapcsola­tok helyzetét? - Mi voltaképpen csak megfigyelőként tudjuk nyo­mon követni a történéseket. Azt észleljük, ahogy az or­szág gazdasága sehová nem halad, s így a kapcsolatok sem fejlődnek. Véleményem szerint változna a helyzet, ha Ukrajna végre kinevezné az új magyarországi nagykö­vetét. Ennek köszönhetően újra működne az ukrán-ma­gyar kapcsolatrendszer, egy vegyes bizottság, amely eze­ket a kérdéseket kezelné. Ez számunkra is nagyon fontos lenne, hiszen látjuk, az M 3- as autópálya lassan eléri a határt. Ami még minket érint, az az oly sok éve hú­zódó, Beregszászt elkerülő út építése lenne, vagy egy autópálya legalább Munká­csig. A magyar kormány haj­landóságot mutat ezek támo­gatására, de addig, amíg nem alakul meg a munkacsoport, egy olyan szintű képviselet Magyarországon, mely tud­ná ezt kezelni, ez az ügy egy helyben topog. - Milyen helyzetben van jelen pillanatban Kárpátalja gazdasága? - Ebben az esetben is stag­nálásról beszélhetünk, sőt, romlik a helyzet. Nagymér­tékben emelkednek az alap­­anyagárak, az energiahordo­zók, főként a gáz tarifája, a kereset pedig csökken. Ezért nem várok gyors és pozi­tív változást. Ha a jelenlegi szinten maradna a termelők helyzete, az már kielégítő lenne, de nem zárom ki, hogy még rosszabb lesz.­­ A hivatalos Budapest Délvidékhez hasonlóan Kárpátalja esetében is egy gazdaságfejlesztési alap lét­rehozásával kívánja segíteni az itt élő magyar vállalko­zókat, vállalkozásokat. Mit hozhat ez?­­ A célok nemesek, ugyanis a program elősegítené, hogy kis közösségünk megmarad­jon. Mostanában sajnos az a tendencia, hogy egyre csak fogyunk, s azok mennek el, akikre a leginkább szükség lenne: a diplomás és szakkép­zett középkorosztály és a fia­talság. Ezért is nagyon fontos, hogy a program megvalósul­jon. De fel vagyunk-e készül­ve vajon a gazdasági fejlesz­tési csomag befogadására? Megoldást kell mihamarabb keresnünk arra, hogy azok, akik maradtak, a programban megtalálják a nekik megfe­lelő lehetőségeket. Minap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati Szakbi­zottsága ülésén is jeleztem, létre kellene hozni egy olyan intézményt, amely párttól és politikától függetlenül koor­dinálná a folyamatot, és ami a legfontosabb, nem osztaná meg az itteni magyarokat. A magyar kormány stratégiai partnerként a másik magyar szervezetet bízta meg a lebo­nyolítással, holott több szem többet lát. Bízom ugyan benne, hogy tisztességesen végzik majd a feladatot, ám falusi szinten minden egészen másképp csapódik le, és ismét megosztottsághoz vezethet. A gazdaságfejlesztési csomag­nak viszont nem ez a célja. Sokat lehetne erről még be­szélni, ezért úgy gondolom, a témát széles társadalmi plat­formon kellene megvitatni, nem pedig szűk körben. - Ön szerint merjenek-e élni a vállalkozók a hitel­­konstrukcióval? - Az említett ülésen erre is kitértem. Attól függ, mi­lyen pénzben kapjuk meg a csomagot, és mit fogadnak majd el fedezetként. Mert ha a hitelalapú támogatás valu­tában jut el a kisgazdához vagy a kisvállalkozóhoz, gondok lesznek. Az elmúlt nyolc évben 500 százalékos pénzromlás volt az ország­ban. A hrivnya-dollár árfo­lyam évről évre növekszik, vagyis azonnal lesz egy valutaárfolyam-veszteség. Kérdés, fel van-e készülve ennek kezelésére a gazda vagy a vállalkozó. Tehát, ha a valutát hitelként folyósít­ják, a kihelyezőnek meg kell felelnie az Ukrán Nemzeti Bank követelményeinek, vagyis az itteni törvények­hez kell alkalmazkodni. Ha az ukrán jegybank azt mond­ja, csak abban az esetben ad­hat a hitelező a hitelfelve­vőnek pénzt, ha megfelelő garanciaháttere van, ebben az esetben kérdés, mit tud betenni garanciaként például egy kisgazda. Jelzálogosítja a házát? És még nem beszél­tünk az egyéb kiadásokról, ami a hitelfelvevőket terheli. Az is kérdés, a vállalkozó az évek alatt képes-e úgy kezelni a kölcsönt, hogy azt később vissza tudja adni. Mindent összegezve: nálunk nem egyszerű a hitel felvé­tele. Más lenne, ha EU-s or­szág lennénk. Mint ahogy már fentebb említettem, ezért van nagy szükség egy szakemberekből álló mun­kacsoportra, mely ezeket a kérdéseket megvitatná, és a legmegfelelőbb modellt vá­lasztaná ki. - Az alap forrásainak el­osztásakor milyen prioritá­sokat határozna meg? Kik azok, akiket támogatni kell, szükség van-e arra, hogy régiók szerint arányos el­osztásban kerüljenek ki a források?­­ Arányos elosztásról le­het beszélni, de az fog domi­nálni, ki milyen projekttel áll elő - gondolok itt elsősor­ban a munkahelyteremtésre -, mennyire használja ki a környezetében lévő adott­ságokat. Ezért nem hiszem, hogy patikai pontossággal meg lehet majd határozni az arányos elosztást. Úgy vé­lem azonban, a lebonyolítók igyekezni fognak mindenkit elérni. - Milyen típusú vállalko­zásokat érinthet a támoga­tás? - A vissza nem térítendő hitelek és a támogatások hat­van százalékát a mezőgaz­daságra kívánják fordítani, a többit arányosan egyéb vállalkozások, például a turizmus kapná. Nem az a problémánk, hogy nincs mit megmutatnunk, mert van. Ám addig, amíg a határok ilyen túlzsúfoltak, amíg a határátkelés egy-egy turis­tacsoportnak órákba telik, amíg nem lesznek jó útjaink, addig nagyon nehéz bármit is fejleszteni. - Nagyon sok kárpátaljai, azon belül magyar munka­­vállaló a megye határain kí­vül keresi a kenyérre valót. Van-e, lesz-e, aki vállalkoz­zon? Az alap által biztosított lehetőségek hozzájárulhat­­nak-e a munkavállalók ha­zatéréséhez? - Lesz, aki vállalkozzon. Az viszont már más dolog, hogy tudnak-e olyan szintű cégeket elindítani, amelyek képesek visszacsalogatni a külföldön munkát vállaló embereket. Ahhoz, hogy ha­zajöjjenek, az átlagbéreket legalább havi 300-350 euró­­ig fel kellene emelni. Nagy kérdés, lesznek-e olyan vál­lalkozások, amelyek ezt a fizetést garantálni tudják? Mert valójában a gazdaság­­fejlesztési programnak ez kell legyen a célja. Hegedűs Csilla Péter Csaba Gazdaságfejlesztés Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) Gazdaságfejlesztési és Önkor­mányzati Szakbizottsága. A testület tanácskozásán kiemelten szerepelt az anyaor­szági és külhoni vállalkozások együttműködése és Kárpátalja gazdasági fejlesztése. A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozói szektor megerősí­tése nemcsak az anyaországban, hanem külhonban is megkerülhetetlen kérdés, hiszen nélkülük az egész gazdaság összeomlana. Fontos, hogy a jó magyarországi gyakorlatokat át tudják venni a külhoni vállalkozások. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elő­adásában kiemelt nemzetpolitikai célként említette, hogy a fiatalok helyben tudjanak boldogulni, és ne kelljen elhagyni szülőföldjüket. Ezért fontos, hogy az államtitkárság meghirdette a 2016 - a fiatal magyar vállalkozók éve programot. Az eddigi rendezvé­nyeken 1300 fiatal vállalkozóval sikerült felvenni a kapcsolatot, akik jelezték, nagyon örülnek a program indulásának, hisz korábban senki nem kereste meg őket. Májusban meghirdetik a külhoni fiatal vállalkozók számára elérhető pályázatokat, amelyeken összesen 525 millió forint vissza nem térítendő forrásra lehet pályázni. #*' "“eseménymorzsák • Látogatás a főkonzulátuson Alen Panov, az Ukrán Diplomaták Szövetsége Kár­pátaljai Szervezete vezetőjének szervezésében a minap ötödik alkalommal látogattak el az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) nemzetközi kapcsolatok szakán tanuló hallgatók Magyarország Ungvári Főkonzulátusra. Kút­i László vezető konzul és Nőtt Miklós konzul adott tájé­­­koztatást a konzuli intézményrendszer kialakulásáról, működéséről és a főkonzulátus tevékenységéről. A látogatás során a diákok bepillanthattak a biometrikus adatfelvétel titkaiba is. Életveszélyes horgászat Halálos áramütés ért egy 49 éves huszti férfit a hét­végén a Talabor folyón a Técsői járásban - közölte a Kárpátaljai Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószol-­­­gálata. A közlemény szerint a tragédia helyszínén tábla figyelmeztetett a magasfeszültségű vezetékekre, amit a horgász figyelmen kívül hagyott. A tragédia akkor történt, amikor a több méter hosszú horgászbot hozzáért a folyó felett húzódó magasfeszültségű távvezetékhez. A férfi azonnal belehalt a 30 ezer voltos áramütésbe. Az arra járók találták meg a holttestet és értesítették a hatóságokat. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a rendőrség. Hasonló tragédia tör­tént néhány napja a Munkácsi járásban, ott egy 42 éves kölcsényi férfi szenvedett halálos áramütést. Kidőlt fák Bereg­ vidéken Kidőlt fák akadályozták a forgalmat a Beregszászi járásban. Komoly anyagi kár vagy személyi sérülés nem történt - tájékoztatott a kárpátaljai megyei ka-­­ tasztrófa-elhárítási szolgálat. Május harmadikán a kora esti órákban érkezett a bejelentés, hogy Nagybégány és Mezőkaszony között az úttestre zuhant fák akadá­lyozzák a közlekedést. Mint kiderült, két nyárfa dőlt­­ az úttestre, aminek következtében csak egy sáv volt járható. A kiérkező egység a kidőlt fákat eltávolította, felszabadítva ezzel a forgalmi sávot. Pálya a templomudvaron A napokban tartották annak a beregszászi több­­funkciós sportpályának a megnyitóját, amely a római katolikus templom udvarán épült. Mostantól kezdve minden sportkedvelő röplabdázhat, kosárlabdázhat, kézilabdázhat, teniszezhet ott, de a létesítmény kis­pályás focimeccsek megrendezésére is alkalmas. A komplexum kialakításához szükséges források javát a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma bocsátotta rendelkezésre. Az avatóünnepségen Babják Zoltán polgármester köszönetet mondott mindenki­nek, aki támogatta a pálya megépülését. A hivatalos megnyitón részt vett Boros Anita helyettes államtitkár, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Kozma Péter Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei kormánymegbízott, valamint Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi külképviseletének főkonzulja, Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A hivatalos procedúrát követően szórakoztató műsorra, barátságos kispályás labdarúgó-mérkőzésre került sor. Mérges kígyó Ungváron Kígyó riogatta a járókelőket a megyeszékhely Pra­voszláv parti sétányán, Magyarország Ungvári Főkon­zulátusának épülete előtt - írta közösségi oldalán egy helyi fotós, aki épp a közelben fényképezett. A történ­tektől nem messze gyerekek játszottak, így a férfi letört egy botot és a járdáról óvatosan az Ung-parti­ bozótosba tessékelte a csúszómászót. A fotós leírásából arra lehet következtetni, hogy a kígyó vipera lehetett, melynek a marása mérgező. 4 KISZó-összeállítás 1

Next