Kárpáti Igaz Szó, 2016. október (12. évfolyam, 143-158. szám)

2016-10-18 / 151. szám

A NAP: Idei sur­ás sí­kok felhő lesz felettünk, helyenként még kialakulhat kisebb eső, egy-egy zápor. Hajnalban 5-10, délután­r­A 10-15 fokot mér­­veíV­hetünk. Szer­­dán is marad TM - a borongás idő, eleinte kevesebb, délután egyre több helyen esővel. A légmozgás gyenge lesz, csak néhol élénkül fel. Haj­nalban 4-10 fokig csökken a hőmérséklet, délután 10- 16 fokig emelkedik. Ajrsiol­ yaam­msi A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2016.10.17.) USD 25,79 EUR 28,64­­ HUF 92,86 Száétramsidsuta A megyeháza előcsarno­kában egy 140 000 hrivnya értékű fehér zongorát he­lyeztek el. Számai ígér­te „A szerelem gyönyörű­ség - virág, csak az a baj, szaka­dék szélén terem." (Stendhal)­ s) 1748-ban ezen a napon kötötték meg a második aacheni békét, mely lezár­ta az osztrák örökösödési háborút. PLAISIR - fr 1. Kedvte­lés, mulatság. 2. Gyönyör. Jftók tsinácsa Ha a dokumentumokat vékony lakkal befújja, el­lenállóbbak lesznek, és így hosszabb ideig tartósak maradnak. rVaéipi­lb­ől(CS­ eSSdg*G! Görög írás az nekem , nem értek én abból semmit. - Vádlott! Próbáljon már végre más em­ber lenni! - Én megpró­báltam, bíró úr, de akkor meg 3 évet kaptam okirat­hamisításért.­ ­ Az ókori világ 7 csodá­ja közül mely maradt fenn egyedüliként a mai napig? (A megfejtést lásd la­­punk 7. oldalán)________ A megyei tanács elnö­kének egyik korábbi in­terjúja és az ahhoz fűzött magyarázata szolgáltatta a legfőbb témát a képvi­selőtestület múlt heti ülé­sén. Mihajlo Rivisz hosszas interjút adott a Tisza TV- nek, amiből több médium is idézett. A portálok több­sége két témát ragadott ki a beszélgetésből, amit so­kan félreértelmeztek, ezért a testület elnöke fontosnak tartotta, hogy reagáljon a­vele szemben elhangzott vádakra. Az ominózus in­terjúban a megyei tanács elnöke Kijev szemére ve­tette, hogy amikor fejlesz­tésekről van szó, Kárpát­alja méltánytalanul kevés figyelemben részesül. A televíziós beszélgetés so­rán Rivisz hangsúlyozta, a vidék sokkal több törődést igényelne, valamint szé­lesebb saját hatásköröket. Akadtak azonban olyanok, akik mindezt szeparatista törekvésként állították be. A megyei önkormányzat vezetője emellett Magyaror­szágról is véleményt formált ugyanebben az interjúban. Arról kérdezték, hogy sze­rinte valós veszélyt jelent-e Kárpátalján az erősödő ma­gyar jelenlét, emellett sajá­tos párhuzamot vont Szíria és Ukrajna között. A magyarországi kvótareferendum elutasí­tó eredménye kapcsán el­képzelhetetlennek nevezte azokat a találgatásokat, miszerint a menekültek Kárpátalján kötnének ki. Szerinte a szír migránsok saját hazájukban normális körülmények között élnek, csupán a háború elől me­nekülnek. Márpedig Uk­rajnában ugyanúgy háború zajlik, hangsúlyozta. Hoz­zátette még: a donbásszi menekültek milliói még­sem rohamozták meg a nyugati kapukat. A háború sújtotta keleti országrész­ben mintegy 7 millió ember él, de Ukrajna saját erejé­ből igyekszik kezelni ezt a problémát. A kárpátaljai önkormányzat első embere hangsúlyozta: „Gondolja­nak csak bele, mi történne a velünk szomszédos EU-s országokkal, ha szír min­tára ezt az óriási tömeget rájuk zúdítanánk?” Mihajlo Rivisz véleményt formált arról is, lát-e bár­milyen hasonlóságot, ösz­­szefüggést a Krím félszige­ten lejátszódott események között és abban, hogy a kárpátaljai magyarok is voksolhattak a népszavazá­son. A megyevezető ennek kapcsán Magyarországot civilizált partnernek nevez­te, szerinte a NATO- és az EU-tagságkor vállalt egyez­mények is kötik Budapest kezét. Ő bízik a magyar fél partneri hozzáállásában, s hálás azért a jelentős segít­ségért, amit ezekben a ne­héz időkben kapnak, noha elismerte, ez javarészt az ukrán állam feladata lenne. De azért azt is sietett hoz­zátenni, hogy az elmúlt két évben az ukrán hadsereg­ben nagyon jelentős fejlesz­tések mentek végbe, s úgy gondolja, pillanatnyilag az ukrán védelmi képességek egyértelműen meghaladják a magyar katonai potenciált. Az elmondottakat néhányan úgy jellemezték, hogy kato­nai konfrontációt vizionált a szomszédos Magyaror­szággal. A félresikerült interjú után Mihajlo Rivisz fontosnak tartotta, hogy az ülésszakon visszatérjen saját szavaira és megmagyarázza azt. (Befejezés a 2. oldalon) Kijevet bírálta, de magyar katonai agresszióról is véleményt formált Szempont Az ENSZ közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. Ez a nap a szegénység és a nyomor felszámolásának szüksé­gességére hívja fel a figyelmet minden országban. Vajon Kárpátalján mennyire vagyunk szegények? Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke - Hogyan alakult a sze­génység mértéke és mély­sége az elmúlt 2-3 évben? - Sajnos ez időszak ta­pasztalata azt mutatja, hogy nő a szegénység térségünk­ben. Ez nagyrészt az Ukraj­nában kialakult helyzetnek és hozadékának köszönhető. - Ki számít szegénynek? - Egyre nehezebb megvá­laszolni, ki számít szegény­nek. Mára az átlag családok is nehéz helyzetbe kerültek. Akikre eddig azt mondtuk, hogy szerény körülmények között élnek, ma már sajnos azt kell mondanunk, hogy szegények. Megfigyelhetünk akár egy átlagos négyfős csa­ládot, ahol jó esetben mindkét szülőnek van munkája, de az alacsony bérezés, a magas rezsiköltségek és az alapvető élelmiszerek árai miatt ne­hézségekkel küzdenek, egyik napról a másikra élnek. Ami­kor az iskolakezdés vagy téli cipő beszerzése is megterheli a családot, hogyan küzdjön meg az egyéb felmerülő élet­helyzetekkel? Nem luxusról beszélünk, hanem egyszerű, mindennapi dolgokról, pél­dául megbetegszik a gyerek, ki kell váltani a gyógyszert, és ha nincs nagyszülő, akkor az egyik szülőnek otthon kell vele maradnia. Vagy például tönkrement a mosógép. Havi fizetésből biztos nem lehet megoldani a cseréjét, ahhoz hosszú ideig tartó kuporga­­tás szükséges, már ha tudnak valamennyi pénzt félretenni a családok ilyen célra. Ekkor felmerül a kérdés: a 21-ik században mért számít lu­xusnak egy egyszerű háztar­tási gép beszerzése? - Mi okozza a nincste­­lenséget? - A munkanélküliség, a kilátástalan helyzet. Sajnos sokan vannak, akik saját vagy önnön hibájukon kívül perifériára kerülnek. Vannak, akik egyszerűen belefáradnak a mindennapi küzdelembe, egyedül maradnak és feladják. - Mi lehetne a megoldás? - Olyan globális folya­matról beszélünk, amit egyedül senki nem képes megoldani. A leküzdéséhez leginkább társadalmi és szo­ciális összefogás szükséges. - A segélyszervezeteknek mire kell figyelniük, mire kell helyeznie a hangsúlyt kari­tatív tevékenységük során? - Az élet különböző te­rületein vannak, akik se­gítségre szorulnak. Min­denképpen keresni kell azt a területet, ahol egy-egy szervezet, lehetőségeihez mérten, hathatós segítséget nyújthat. Pusztán csak se­gélyekkel nem lehet meg­oldani egy problémát. A segélyszervezeteknek nem is az a feladatuk, hogy egy­­egy problémát gyökeresen felszámoljanak és megold­janak, hanem hogy segítsé­get nyújtsanak a probléma leküzdéséhez. Hal helyett inkább hálót kéne adni az emberek kezébe. Persze ez egyre nehezebb. Sok az idős egyedülálló beteg, aki a tél közeledtével azon gon­dolkodik, hogy a nyugdíját ennivalóra, a gyógyszereire vagy tüzelőre költse. Ott vannak a többgyermekes családok vagy az olyan családok, ahol súlyos be­teg, rokkant van. Őket sem­miképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hegedűs Csilla ­· 2016. OKTÓBER 18., KEDD • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • XII. ÉVFOLYAM 151. (2166.) ARA: 2.50 UAH Erről írunk ma: EU-s pályázatok közvetítők nélkül 2. old. Szalagtüze a Bethlenben 3. old. Gyümölcsfák ültetése, gyümölcsös­telepítés 5. old. X-Faktortól az Eurovíziós Dalfesztivál nagyszínpadáig 6. old.

Next