Kárpáti Igaz Szó, 2016. november (12. évfolyam, 160-174. szám)
2016-11-03 / 159-160. szám
2016. november 3., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 Holdbéli utakon járunk A hivatalos Kijev nem kényeztette el vidékünket az anyagi juttatások terén. Főleg ami az útjavításokra szánt összegeket illeti. Vidékünk mintegy 600 millió hrivnyát veszített azáltal, hogy nem került be az állami útépítési projektbe. Nem csoda hát, hogy holdi utakon járunk. Ezzel a ténymegállapítással kezdte sajtótájékoztatóját Mihajlo Popovics, a megyei közútkezelő vállalat vezetője. A szakember kifejtette, Kárpátalján az általa irányított cég kezelésében lévő közúthálózat hossza 3 347,8 kilométer, amelyből 904,7 kilométernyi szakasz országos, a többi pedig helyi jelentőségű. A közlekedési vonalak 62 százaléka a hegyvidéken található. Az állagmegőrzésre és új utak építésére az idén sem jutott elég pénz. A cégvezető állítása szerint vidékünkön évente legalább 150 kilométernyi útvonalat kellene teljesen felújítani, 500 kilométernyin pedig elvégezni a kisebbburkolati hibák javítását. Ha "mindent az előírás szerint csinálnának, akkor legalább kétmilliárd hrivnyára volna szükség. Ezzel szemben az idén az anyagi forrásokból alig több mint 151 millió hrivnya állt rendelkezésre. Régiónkban húzóágazatnak számít a turizmus, az idegenforgalom. Az úthálózat rossz állapota miatt azonban sok külföldi meggondolja, ellátogasson-e hozzánk. Épp ezért igyekeztek a turisták által leginkább látogatott vidékeken javítani az utak minőségén. A Szinevéri Nemzeti Park területén például 7,2 millió hrivnyás beruházással tették járhatóbbá a közlekedési hálózatot. Ennek pozitív hatását máris érzékelhették. A helyzet azonban így is siralmas, állítja Mihajlo Popovics. Az útjaink 90 százaléka kritikán aluli. Ezt az állapotot az idézte elő, hogy három-négy évtizede halogatódik a felújítás. Az állam rendre alulfinanszírozza az ágazatot. Kárpátalját nem vették be az állam által meghirdetett útépítési kísérleti projektbe. A szomszéd megyéket viszont igen. Pedig az EU-ból Ukrajnába érkező közúti teherszállítás mintegy harmada vidékünkön át zajlik. A dolgot számtalan alkalommal felvetették a legfelső állami vezetői körökben, Hennagyij Moszkal is többször kilincselt a miniszteri kabinetekben a beadványokkal, de azokat válaszra sem méltatták. A méltánytalanság érzékeltetésére a vállalat vezetője a számadatokat sorolja: miközben vidékünk számára 186 millió hrivnyát irányoztak elő útkarbantartásra, ugyanerre a 2885 kilométernyi úthálózattal rendelkező Csernovic megye 417 milliót kapott. Közvetlen szomszédaink közül Ivano-Frankivszk megyének 591, Lemberg megyének pedig 2,1 milliárd hrivnyát juttattak. A közelmúltban mégis történt némi előrelépés. Kárpátalját végre bevették az említett projektbe, s az erről szóló jogszabálytervezetet első olvasatban a parlament is jóváhagyta. Ám a második olvasat még elfogadásra vár. S ha ez meg is történik, pénzt legfeljebb a jövő esztendőben kaphat a régió. A korábbi finanszírozás katasztrofális volt, ami a közútkezelő szakembergárdájának zsugorodását eredményezte. Mihajlo Popovics szerint 2008-ban még 1700- an dolgoztak a cégnél, jelenleg viszont már csak 849 alkalmazottjuk van. Akik elbocsátkoztak, szinte kivétel nélkül külföldön kerestek és találtak munkát, jobb megélhetést. Az EU útépítő vállalatainál a nettó másfélezer eurót is simán megkeresi egy munkás... KISZ-információ Kárpátaljai Lunohod lett a kínai Cheryből KÁRPÁT-MEDENCEI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) ez év szeptember 30-án nemzetközi konferenciát rendezett Kárpát-medencei projekt alapú együttműködési (KÁRPAO 2016) címmel, melyen a Kárpát-régió 6 EU-s és 3 csatlakozni kívánó ország mintegy félszáz kutatója, tudósa találkozott, hogy megvitassák a tudományos együttműködésnek, információs hálózat kiépítésének, közös kutatási tervek kidolgozásának és a legújabb európai, Horizont-20 pályázatokon való részvételnek lehetőségeit. A részvevőket Kosztolányi György akadémikus, a PAB elnöke, Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Zeller Gyula, az egyetem rektorhelyettese köszöntötte. A konferencia ötletét 2015-ben vetette fel Szkála Károly, a Zágrábi Egyetem professzora, a Ruder Boskovic (Rudzser Boskovics, XVIII. századbeli fizikus, matematikus, csillagász, jezsuita pap) Kutatóintézet tanácsosa. A plenáris ülés első előadásán vázolta a hálózatépítés fontosságát, hasznosságát mind az együttműködés, mind a közös kutatási pályázatok beadása szempontjából. Pálné Kovács Ilona akadémikus, a Regionális Kutatások Intézetének igazgatója szemléltette, a helyi érdekeket is figyelembe vevő tudományos vizsgálatok helyzetét ecsetelte Magyarországon. Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a PAB elnöke egészségügyi kérdéseket taglalt. A víz- és klímaproblémákat pedig Fodor István akadémikus, a PAB titkára vázolta. Az ungvári Elektronfizikai Kutatóintézetet (EFKI) hárman képviselték: Volodimir Maszljuk, az EFKI Fotonukleáris Folyamatok Osztályának vezetője, e cikk szerzője és Tarics Zoltán tudományos titkár, aki két rövid, prezentációkkal kísért előadásában ismertette a nevezett osztályon végzett ökológiai méréseket és kutatásokat. Az elsőben azon kutatásokról beszélt, melyek kiterjednek Kárpátalja városai és nemzeti parkjai talajainak, valamint egyes folyók iszapjainak vizsgálatára a természetes radioaktivitás mértéke, a nehézfémek elterjedése szempontjából. A végső cél ezen adatok feltérképezése a megyénkben, s majd a régiókban meglévő betegségi statisztikák összehasonlítása, a következtetések levonása. A második előadásban Tarics Zoltán bemutatta a nevezett osztály elektrongyorsítóját, a mikrotront. Taglalta a berendezés fontosabb jellemzőit, felhasználását. Kitért a környező országokban, Krakkóban, Pozsonyban, Bukarestben, valamint Budapesten és Debrecenben lévő magfizikai reaktorokra és gyorsítókra. Eddig az ungvári kutatók szoros kapcsolatokat építettek a debreceni és krakkói tudósokkal, a jövőben ezeket szeretnék kibővíteni a többi hárommal. Abban reménykedünk, hogy hamarosan meg lehet találni a közös kutatási témákat, és együtt lehet majd részt venni európai pályázatokon. Oleg Parlag, az EFKI Fotonukleáris Folyamatok Osztálya tudományos főmunkatársa, a fizika-matematikai tudományok kandidátusa Volodimir Maszljuk és Tarics Zoltán Eseménymorzsák Moszkal elutasító választ kapott A Legfelső Tanács vám- és adóügyekkel foglalkozó bizottsága válaszolt Hennagyij Moszkal levelére, melyben a vámszabályokban eszközlendő módosításokra tett javaslatot. Ezek orvosolták volna a külföldi rendszámmal közlekedő ukrán állampolgárok problémáit. Emiatt már több tiltakozó megmozdulást szerveztek az érintettek, akik méltánytalannak tartják, hogy ötnaponta kötelesek járművükkel átlépni az államhatárt. A megyevezető által megfogalmazott levélben szerepeltek az érintett autósok javaslatai is. A parlamenti bizottság azonban azt a választ küldte, hogy a probléma nem csupán a kárpátaljaiakat érinti, hanem országos jellegű. A felvetés azonban nem talált megértésre a parlamenti képviselők körében, áll a megyei állami közigazgatás sajtószolgálatának tájékoztatójában. Técsőn már szervezkednek A fenti hírhez kapcsolódik, hogy Técsőn összegyűlt mintegy félszáz autós, hogy újabb demonstrációt szervezzen a parlament elutasító magatartása miatt. Az aktivisták úgy döntöttek, bekapcsolódnak a november 12-re tervezett országos tiltakozó megmozdulásba. A külföldi rendszámosok a kérésük ignorálása és az ellenük egyre jobban kirajzolódó hivatalos zaklatások miatt készülnek fellépni. A Nereszen aljában összegyűltek kijelentették, blokkolni fogják valamennyi közúti határátkelő forgalmát. Németmokra háborog A hegyvidéki település lakosai a közelmúltban még azért tüntettek, hogy új burkolatot kapjanak az utcáik. A hatalom hallgatott rájuk és felújították a kátyúkkal tarkított, útnak már alig nevezhető közlekedési vonalakat. Az örömük azonban nem tartott sokáig, mert a farönköket szállító hatalmas tehergépkocsik máris tönkrevágták az új burkolatot. Németmokra lakosai újra elégedetlenkednek és tiltakozó akciókra készülnek. Autós üldözés a Gagarin utcában Ungváron a Gagarin utcában az éjszaka kellős közepén egy kereszteződésben szabálytalanul áthaladó Mercedes személygépkocsira lett figyelmes az egyik közlekedési járőr. Az autó a rendőrök jelzésére nem állt meg, vezetője a gázpedálra lépett és megpróbálta elgázolni az egyik egyenruhást. A járőrök kénytelenek voltak a szolgálati fegyverüket használni, ám a Mercedes sofőrje még nagyobb sebességre kapcsolt. A Csap-Kijev főútra érve azonban elvesztette uralmát a jármű felett és az út menti árokban kötött ki. Ám a menekülő ekkor sem adta fel, gyalog próbált eltűnni a rendőrök szeme elől. Az üldözők végül megbilincselték az autóst és utasát, akik minden jel szerint ittasak voltak. A jármű csomagterében feltehetően bűncselekményből származó értéktárgyakat találtak. Az ügyben nyomozás indult. Letartóztatások Asztélyban A nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) megyei főosztályának munkatársai és a katonai ügyészség nyomozói közös akció keretében tartottak rajtaütésszerű razziát az asztélyi határátkelőn. Az akció során lefüleltek és őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki kokaint és heroint próbált becsempészni az országba. A hatóság emberei górcső alá vették a Munkácsi Határőrosztag szolgálatot teljesítő tisztjeit, akik közül többeket őrizetbe vettek. Két határőrt kenőpénz elfogadásán értek tetten. Ők pénzért hamis adatokat tápláltak be az elektronikus nyilvántartási rendszerbe az illetők határátlépéséről. Mint megállapítást nyert, az érintett tisztek egy jól szervezett bűnözői hálózat tagjaiként tevékenykedtek. Őrizetbe vételükkor törvénytelenül tartott lőfegyvert és 11 ezer hrivnya értékű készpénzt találtak a gyanúsítottaknál, akik ellen büntető eljárást indítóttajc. KISZ-összeállítás .