Kárpáti Igaz Szó, 2016. november (12. évfolyam, 160-174. szám)

2016-11-03 / 159-160. szám

2016. november 3., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 Holdbéli utakon járunk A hivatalos Kijev nem kényeztette el vidékünket az anyagi juttatások terén. Főleg ami az útjavításokra szánt összegeket illeti. Vi­dékünk mintegy 600 millió hrivnyát veszített azáltal, hogy nem került be az ál­lami útépítési projektbe. Nem csoda hát, hogy hol­­di utakon járunk. Ezzel a ténymegállapítással kezdte sajtótájékoztatóját Mihajlo Popovics, a megyei közút­kezelő vállalat vezetője. A szakember kifejtette, Kárpátalján az általa irá­nyított cég kezelésében lévő közúthálózat hossza 3 347,8 kilométer, amelyből 904,7 kilométernyi szakasz országos, a többi pedig helyi jelentőségű. A közlekedé­si vonalak 62 százaléka a hegyvidéken található. Az állagmegőrzésre és új utak építésére az idén sem jutott elég pénz. A cégvezető állítása sze­rint vidékünkön évente legalább 150 kilométernyi útvonalat kellene teljesen felújítani, 500 kilométernyin pedig elvégezni a kisebb­­burkolati hibák javítását. Ha "mindent az előírás szerint csinálnának, akkor legalább kétmilliárd hrivnyára volna szükség. Ezzel szemben az idén az anyagi forrásokból alig több mint 151 millió hrivnya állt rendelkezésre. Régiónkban húzóágazat­nak számít a turizmus, az idegenforgalom. Az útháló­zat rossz állapota miatt azon­ban sok külföldi meggondol­ja, ellátogasson-e hozzánk. Épp ezért igyekeztek a tu­risták által leginkább láto­gatott vidékeken javítani az utak minőségén. A Szinevéri Nemzeti Park területén pél­dául 7,2 millió hrivnyás be­ruházással tették járhatób­bá a közlekedési hálózatot. Ennek pozitív hatását máris érzékelhették. A helyzet azonban így is siralmas, állítja Mihajlo Popovics. Az útjaink 90 százaléka kritikán aluli. Ezt az állapotot az idézte elő, hogy három-négy évtizede halogatódik a felújítás. Az állam rendre alulfinanszí­rozza az ágazatot. Kárpát­alját nem vették be az állam által meghirdetett útépítési kísérleti projektbe. A szom­széd megyéket viszont igen. Pedig az EU-ból Ukrajnába érkező közúti teherszállítás mintegy harmada vidékün­kön át zajlik. A dolgot szám­talan alkalommal felvetették a legfelső állami vezetői kö­rökben, Hennagyij Moszkal is többször kilincselt a mi­niszteri kabinetekben a be­adványokkal, de azokat vá­laszra sem méltatták. A méltánytalanság érzékel­tetésére a vállalat vezetője a számadatokat sorolja: miköz­ben vidékünk számára 186 millió hrivnyát irányoztak elő útkarbantartásra, ugyanerre a 2885 kilométernyi útháló­zattal rendelkező Csernovic megye 417 milliót kapott. Közvetlen szomszédaink kö­zül Ivano-Frankivszk megyé­nek 591, Lemberg megyének pedig 2,1 milliárd hrivnyát juttattak. A közelmúltban mégis tör­tént némi előrelépés. Kár­pátalját végre bevették az említett projektbe, s az erről szóló jogszabálytervezetet első olvasatban a parlament is jóváhagyta. Ám a máso­dik olvasat még elfogadásra vár. S ha ez meg is történik, pénzt legfeljebb a jövő esz­tendőben kaphat a régió. A korábbi finanszírozás katasztrofális volt, ami a közútkezelő szakembergár­dájának zsugorodását ered­ményezte. Mihajlo Popovics szerint 2008-ban még 1700- an dolgoztak a cégnél, je­lenleg viszont már csak 849 alkalmazottjuk van. Akik el­bocsátkoztak, szinte kivétel nélkül külföldön kerestek és találtak munkát, jobb meg­élhetést. Az EU útépítő vál­lalatainál a nettó másfélezer eurót is simán megkeresi egy munkás... KISZ­-információ Kárpátaljai Lunohod lett a kínai Cheryből KÁRPÁT-MEDENCEI TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS Az MTA Pécsi Akadémi­ai Bizottsága (PAB) ez év szeptember 30-án nemzet­közi konferenciát rende­zett Kárpát-medencei pro­jekt alapú együttműködési (KÁRPAO 2016) címmel, melyen a Kárpát-régió 6 EU-s és 3 csatlakozni kívá­nó ország mintegy félszáz kutatója, tudósa találkozott, hogy megvitassák a tudo­mányos együttműködésnek, információs hálózat kiépíté­sének, közös kutatási tervek kidolgozásának és a leg­újabb európai, Horizont-20 pályázatokon való részvé­telnek lehetőségeit. A részvevőket Kosztolányi György akadémikus, a PAB elnöke, Páva Zsolt, Pécs pol­gármestere és Zeller Gyula, az egyetem rektorhelyettese köszöntötte. A konferencia ötle­tét 2015-ben vetette fel Szkála Károly, a Zágrá­bi Egyetem professzora, a Ruder Boskovic (Rudzser Boskovics, XVIII. század­beli fizikus, matematikus, csillagász, jezsuita pap) Kutatóintézet tanácsosa. A plenáris ülés első előadásán vázolta a hálózatépítés fon­tosságát, hasznosságát mind az együttműködés, mind a közös kutatási pályázatok beadása szempontjából. Pálné Kovács Ilona akadé­mikus, a Regionális Kutatá­sok Intézetének igazgatója szemléltette, a helyi érdeke­ket is figyelembe vevő tudo­mányos vizsgálatok helyze­tét ecsetelte Magyarorszá­gon. Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a PAB elnöke egészségügyi kérdéseket taglalt. A víz- és klímaproblémákat pedig Fodor István akadémikus, a PAB titkára vázolta. Az ungvári Elektron­fizikai Kutatóintézetet (EFKI) hárman képvisel­ték: Volodimir Maszljuk, az EFKI Fotonukleáris Folya­matok Osztályának vezető­je, e cikk szerzője és Tarics Zoltán tudományos titkár, aki két rövid, prezentációkkal kí­sért előadásában ismertette a nevezett osztályon végzett ökológiai méréseket és ku­tatásokat. Az elsőben azon kutatásokról beszélt, melyek kiterjednek Kárpátalja váro­sai és nemzeti parkjai talaja­inak, valamint egyes folyók iszapjainak vizsgálatára a természetes radioaktivitás mértéke, a nehéz­fémek el­terjedése szempontjából. A végső cél ezen adatok fel­­térképezése a megyénkben, s majd a régiókban meglévő betegségi statisztikák össze­hasonlítása, a következteté­sek levonása. A második előadásban Tarics Zoltán bemutatta a ne­vezett osztály elektrongyor­sítóját, a mikrotront. Taglal­ta a berendezés fontosabb jellemzőit, felhasználását. Kitért a környező országok­ban, Krakkóban, Pozsony­ban, Bukarestben, valamint Budapesten és Debrecenben lévő magfizikai reaktorok­ra és gyorsítókra. Eddig az ungvári kutatók szoros kap­csolatokat építettek a debre­ceni és krakkói tudósokkal, a jövőben ezeket szeretnék ki­bővíteni a többi hárommal. Abban reménykedünk, hogy hamarosan meg lehet találni a közös kutatási témákat, és együtt lehet majd részt venni európai pályázatokon. Oleg Parlag, az EFKI Fotonukleáris Folyamatok Osztálya tudományos főmunkatársa, a fizika-matematikai tudományok kandidátusa Volodimir Maszljuk és Tarics Zoltán ­ Eseménymorzsák Moszkal elutasító választ kapott A Legfelső Tanács vám- és adóügyekkel foglalkozó bizottsága válaszolt Hennagyij Moszkal levelére, mely­ben a vámszabályokban eszközlendő módosításokra tett javaslatot. Ezek orvosolták volna a külföldi rend­számmal közlekedő ukrán állampolgárok problémáit. Emiatt már több tiltakozó megmozdulást szerveztek az érintettek, akik méltánytalannak tartják, hogy ötnaponta kötelesek járművükkel átlépni az államhatárt. A megyevezető által megfogalmazott levélben sze­repeltek az érintett autósok javaslatai is. A parlamenti bizottság azonban azt a választ küldte, hogy a probléma nem csupán a kárpátaljaiakat érinti, hanem országos jellegű. A felvetés azonban nem talált megértésre a parlamenti képviselők körében, áll a megyei állami közigazgatás sajtószolgálatának tájékoztatójában. Técsőn már szervezkednek A fenti hírhez kapcsolódik, hogy Técsőn összegyűlt mintegy félszáz autós, hogy újabb demonstrációt szer­vezzen a parlament elutasító magatartása miatt. Az aktivisták úgy döntöttek, bekapcsolódnak a november 12-re tervezett országos tiltakozó megmozdulásba. A külföldi rendszámosok a kérésük ignorálása és az ellenük egyre jobban kirajzolódó hivatalos zaklatások miatt készülnek fellépni. A Nereszen aljában összegyűl­tek kijelentették, blokkolni fogják valamennyi közúti határátkelő forgalmát. Németmokra háborog A hegyvidéki település lakosai a közelmúltban még azért tüntettek, hogy új burkolatot kapjanak az utcáik. A hatalom hallgatott rájuk és felújították a kátyúk­kal tarkított, útnak már alig nevezhető közlekedési vonalakat. Az örömük azonban nem tartott sokáig, mert a farönköket szállító hatalmas tehergépkocsik máris tönkrevágták az új burkolatot. Németmokra lakosai újra elégedetlenkednek és tiltakozó akciókra készülnek. Autós üldözés a Gagarin utcában Ungváron a Gagarin utcában az éjszaka kellős kö­zepén egy kereszteződésben szabálytalanul áthaladó Mercedes személygépkocsira lett figyelmes az egyik közlekedési járőr. Az autó a rendőrök jelzésére nem állt meg, vezetője a gázpedálra lépett és megpróbálta elgázolni az egyik egyenruhást. A járőrök kénytelenek voltak a szolgálati fegyverüket használni, ám a Mercedes sofőrje még nagyobb sebességre kapcsolt. A Csap-Kijev főútra érve azonban elvesztette uralmát a jármű felett és az út menti árokban kötött ki. Ám a menekülő ekkor sem adta fel, gyalog próbált eltűnni a rendőrök szeme elől. Az üldözők végül megbilincselték az autóst és utasát, akik minden jel szerint ittasak voltak. A jármű csomagterében feltehetően bűncselekményből származó értéktárgyakat találtak. Az ügyben nyomozás indult. Letartóztatások Asztélyban A nemzetbiztonsági szolgálat (SZBU) megyei főosz­tályának munkatársai és a katonai ügyészség nyomozói közös akció keretében tartottak rajtaütésszerű razziát az asztélyi határátkelőn. Az akció során lefüleltek és őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki kokaint és heroint próbált becsempészni az országba. A hatóság emberei górcső alá vették a Munkácsi Határőrosz­tag szolgálatot teljesítő tisztjeit, akik közül többeket őrizetbe vettek. Két határőrt kenőpénz elfogadásán értek tetten. Ők pénzért hamis adatokat tápláltak be az elektronikus nyilvántartási rendszerbe az illetők határátlépéséről. Mint megállapítást nyert, az érintett tisztek egy jól szervezett bűnözői hálózat tagjaiként tevékenykedtek. Őrizetbe vételükkor törvénytelenül tartott lőfegyvert és 11 ezer hrivnya értékű készpénzt találtak a gyanúsítottaknál, akik ellen büntető eljárást indító­ttajc. KISZ­-összeállítás .

Next