Kárpáti Igaz Szó, 2017. január (13. évfolyam, 1-14. szám)

2017-01-14 / 5. szám

AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2017. JANUÁR 14., SZOMBAT • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • XIII. ÉVFOLYAM 5. (2211.) ÁRA: 2.50 UAH A NAP: Hunan­ssi Eleinte még havazhat, határozott felhőzetcsök­kenés délután kezdődhet. Élénk, néhol erős lesz a­ugati-délnyugati szél. Hajnalban 0, -5, délután -2, +3 fokot mérhetünk. Va­sárnap már több órára kisüt a nap, a megye nyu­gati részén lehet még több felhő, ott a hó is szállingóz­hat. Gyengül a légmozgás. Hajnalban ismét lehetnek kemény fagyok, délután-5, +2 fokra készülhetünk. Az Volyem­nisi A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2017.01.13.) USD 27,25 EUR 29,10 HUF 94,74 Si ж áunni í зісі tai it­a A kárpátaljaiak a múlt év folyamán 4,4 milliárd hrivnya adót fizettek be. iG'vUo­r dl 11­­1­ó­­j­­ai 324 éve a németországi Nürnbergben feltalálták a klarinétot. A felfedezés Johann Christoph Denner német hangszerkészítő ne­véhez fűződik. S/Ali­ccafi­g.(féjj­a a „ Ellenségeidet і , , a szeretettel be- Г s­a­­nítsd meg!” (Peter­­ Rosegger) OBSIT - katonai elbo­csátó levél. і Könnyű tele hassal a böjtöt dicsérni , könnyen ajánlgatja az másoknak a szenvedést, a bajok elvise­lését, akinek jó dolga van. Jírói tanácséi A bőr friss és rugalmas marad, ha bedörzsöljük alkohol és glicerin ke­verékével. Egy evőkanál glicerinhez néhány csepp alkoholt keverjünk. 'VlCCCCCG! Egy középkorú pasi ér­­j ér­deklődik a vegyes­boltban: - Elnézést, uram, cipő Ki krémük van? - Hogyne, ké­rem. Milyen cipőre? — Negyvenhármasra... IFejj ttör­­öj «з Milyen gyarmat volt Kongó? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) ÖRÖSBORFE Csontig hatoló hideg, ha­vazás, harapós árak és ér­dektelenség jellemezte a 22. alkalommal megrendezett Munkácsi Vörösborfesz­tivál első két napját. Csü­törtök kora délelőtt, ami­kor ott jártunk, a borászok kevesebb mint fele - idén negyven kistermelő borász kínálja legkülönlegesebb és legjobb borait - nyitotta ki a standját. A lacikonyhák az első napról megmaradt jég­gé dermedt gulyást és a zsír­ba fagyott kolbászt igyekez­tek kiolvasztani. Dél körül a korábbi évekkel ellentétben csak lézengtek az érdeklő­dők. A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a város széli Győzelem park nem a legalkalmasabb hely­szín a fesztivál megtartásá­hoz, a rendezvényt érdeme­sebb lenne visszaköltöztetni megszokott helyére a belvá­rosi sétálóutcára. A park bejáratánál a szer­vezők egy térképet nyomtak minden érkező kezébe. A kis brosúra egyik oldala tartal­mazza a kárpátaljai szőlé­szet-borászat és a munkácsi fesztivál történetét, a rendez­vény ötnapos programját, a megközelíthetőséget, a tö­megközlekedés és néhány taxiszolgálat elérhetőségét. A másik oldalára egy köny­­nyen áttekinthető térképet nyomtattak, a megszámozott bódékkal, a színpadok és a mellékhelyiségek pontos helyével. Listába állították a részt vevő vendéglősö­ket, az ajándékárusokat és borászokat, a név mellett szerepel egy elérhetőség és az, honnan is érkezett az eladó. Ugyanezt a bejárat mellett egy óriási plakáton is kiakasztották. Ilyen kalauz minden fesztiválon elkelne. A szervezők a lacikony­hák közé egy hosszú, szé­les sétányra helyezték a borászok házikóit és külön részre a szuvenírárusokat, megelőzve ezzel a más ren­dezvényeken előforduló ka­­otikusságot. Egy évvel ko­rábban egyik kollégámnak majdhogynem meg kellett verekednie a turistákkal, hogy meg tudjon szólaltat­ni egy kiállítót. Egyesek standját valósággal ostrom alá vették a hegyek levének kedvelői. Ezúttal viszont nem volt tülekedés. A bo­rászok egyöntetűen állítot­ták, nem emlékeznek ilyen rossz kezdésre, abban bíz­nak, hogy a hétvégén több lesz a látogató. Egyébként volt olyan év, amikor száz­nál is több borász vett részt az eseményen. Az arányok sok mindent elárulnak: egy Ung-vidéki, négy bereg­szászi és Bereg-vidéki, har­mincöt munkácsi és munká­csi járási kistermelő kínálja portékáját. - Abban bízunk, hogy a hétvégén többen lesznek. Jó is volna, hisz idén a ta­valyihoz képest 3000 hriv­­nyával drágábban, 8000-ért lehet házikót bérelni - nyi­latkozta Brekovszki István kígyósi szőlész-borász. - Tavaly azzal az indokkal kértek ötezret, hogy vissza kell jönnie a házak árá­nak. Hogy az idén minek kell visszajönnie, azt nem mondták el. Az első két na­pon kevés volt az érdeklődő és a vásárló, igazából csak az ajándékba szánt díszüve­ges boraink fogytak. (Befejezés a 2. oldalon) JáSZTT FAGYOS HANGULAT, IZZASZTÓ ÁRAK Bor(sos) kortyok huszonkettedszer Zinkó Barnabás felvétele Szempont PÉNTEK 13-TÓL9 Péntek 13.-a hallatán a legtöbb embernek a szeren­csétlenség és a fekete macska jut az eszébe. A népnyelv számos babonát fűz e dátumhoz, de vajon mi teszi mássá a többi naphoz képest? - Mit hordoz önmagában a babona szó jelentése? - Minden babonának ne­vezett gondolkodási elem vagy cselekvési mód végső soron a mágiával köthető össze. A kifejezés rituális technikákat és viselkedési formákat jelent, melyek se­gítségével az egyén vagy egy csoport különféle cé­lok­ érdekében a természeti erőket próbálta befolyásol­ni. Ez egy nagyon komplex hitvilággal köthető össze, amivel az emberek magya­rázni próbálták azt a részét a világnak, amit nem igazán tudtak felfogni és megérte­ni. Az ebből eredő szoká­sokat nevezzük mindennapi nyelven szólva babonáknak, melyek ma is szerves részei társadalmunknak. - Milyen szokások kap­csolódnak péntek 13.-ához? - Ehhez a naphoz számos, a szkeptikusok számára kü­lönös cselekmények tartoz­nak. Talán a legismertebb ezek közül az, hogy szeren­csétlenséget hoz. Ezért az ebben hívő emberek ekkor nem kezdenek bele sem­milyen nagyobb munkába, sőt akad olyan személy is, aki el sem hagyja otthonát, félve attól, hogy valamilyen szerencsétlenség éri. Ezen­kívül akadnak érdekeseb­bek is. Ide tartozik, hogy amikor senki nem veszi észre, köpjünk a földre a keresztúton, mondván, ez odaköti a démonokat. Érvényes ilyenkor az úgy­nevezett „ballábas szabály is”. Amikor utazunk, min­den járműre szigorúan bal lábbal lépjünk fel, illetve akárhová térünk be, mindig ezzel a lábunkkal lépjük át a küszöböt. - Miben gyökereznek a péntek 13.-i babonák? - Pontos eredetét nem jelenthetjük ki határozot­tan, ugyanis nem maradt fenn róla semmilyen írá­sos dokumentum. Ennek ellenére ismert néhány el­mélet. Az egyik hipotézis szerint IV. Fülöp francia király 1307. október 13- án, ami péntekre esett, adta ki a tömeges letartóztatási parancsot a templomos lo­vagok ellen. Legtöbbjük a kínpadon vagy máglyán végezte. Az uralkodó így rátehette a kezét a rend által felhalmozott óriási vagyonra, illetve eltöröl­hette a velük szemben álló adósságait. A népnyelv az­tán ehhez kapcsolta e nap rossz hírét. A templomo­sokra mért csapás mellett a hiedelmek lehetséges for­rásaiként szerepelnek Jézus keresztre feszítése (nagy­péntek), és a középkori naptárakat vezető szerze­tesek életét bonyolító 13 te­liholdat számláló évek is. A hajós népeknél elterjedt, hogy pénteken nem szabad útra kelni, mert ez szeren­csétlenséget hoz a legény­ségre. A babonát emellett jelentősen felturbózta egy 1907-ben megjelent, mára elfeledett, de a maga korában népszerű Péntek 13. című regény. Thomas W. Lawson könyvének főszereplője egy sötét lelkű, elvtelen bróker, aki a babonáktól való félelemre építve robbantott ki egy Wall Street-i tőzsdepánikot. Molnár Csaba Kovács Katalin néprajzkutató Erről írunk ma: Afrikai sertéspestis: van, vagy nincs? 3. old. Ukrán-orosz gázháború a láthatáron 4. old. Iszonyú börtön­viszonyok 5. old. A siker titka 6. old.

Next